Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-07 / 234. szám

4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 8„ SZERDA HÁT TÉR Harmincöt év a közutak szolgálatában Vontam Gyula: ,,Kő nincs, pénz nincs, csak ember van” Lapozgatom a 160 oldalas, szép kiállítású könyvet, amely az utakról, azok kiszolgálóiról szól. Hétköznapi napszámo- sokról-gyalogosokról, útkapa- rókról, útmesterekről, mérnö­kökről, egyszóval a KPM- esekről. A füzesgyarmati Hegyesi János bácsi, az utolsó parasztköltő jut eszembe, aki a szónak volt míves művelője és gyakran mondogatta, ha együtt autóztunk a sárréti kövesuta- kon: „Itt éltem le a fél életem. Gyönyörű hivatás az útkapa- róé, nehéz, felelősségteljes és gyönyörűséges munka”. Most meg a napokban, Gyula közelé­ben csodáljuk a fantasztikus gépeket, amelyek nyomán épül minden infrastruktúrák egyik legfontosabbika. Elég későn, de utat építeni sose késő! Békéscsaba Igazodjunk hát a 35 év a közutak szolgálatában című könyv Kós Károlytól származó mottójához: „Mert azt tanultam mindenütt, / azt láttam minden nagy nemzet­nél, / hogy az apák dolgát folytat­ják az utódok”. Mindenekelőtt egy kis visszate­kintő, hiszen az utak története, maga a történelem. A középkor­ban két kereskedelmi út vezetett át Békés vármegyén: az egyik Tiszavasrány-Bánréve-Gyula- Simánd-Lippa érintésével a Ma­ros völgyébe, a másik Mezőtúr- Szeghalom-Csökmő- Nagyváradon és a Király-hágón át az erdélyi medencébe. Az utak építésére, központi szabályozásá­ra egészen a 18. századig kellett várni, egyébként a legjobban rend­ben tartott utak érthetően a posta- utak voltak, így az Aradról, Tótkomlós és Orosháza érintésével Pestre tartó. Később Gyula és Csaba is postapont lett. Az első úttörvény idején, 1890- ben a megyében öt útfelügyelet műkö­dött, és 70 útkaparó dolgozott. Ugorva egy nagyot: 1915-re 194 lulométer ál­lami utunk volt, meg hoz­zá 326 kilométer úgyne­vezett törvényhatósági út. Tizenöt évvel később már 129 kilométerrel töb­bet tarthattak nyilván. Állami feladattá 1950- től lett az utak karbantar­tása. Az utolsó 35 év tör­ténete a Hódmezővásár­helyi Közúti Igazgatóság­hoz való tartozással, benne a békés­csabai, gyomai, sarkadi és orosházi út- mesterséggel kezdődött. Utána, 1976- tól — ezt fénykornak nevezik a szak­mában — üzemmérnökségeket hoztak létre a közúti igazgatóságokon belül. 1983-tól 1990-ig tartott a szolnoki irá­nyítású időszak, majd 1996-ig önálló megyei közúti igazgatóság, és végül a jelenlegi „felállás”, amikor önálló me­gyei közútkezelő közhasznú társaság A kátyúzás mindig az egyik legnagyobb feladatot jelentette az utasoknak. Munkakép a hatvanas évek végéről. működik. Azt talán mondani sem kell, hogy minden szervezeti forma ugyan­azt akarta: szolgálni a biztonságos közlekedést. Az újkor elejének egyik vezetője, Szabó Lajos mondja: Utak, számok, rangsorok A megyei kht.-k közt sorrendet is felállítottak, főleg a kezelt úthossz a mérvadó. Az élen Pest, Borsod-Aba- új-Zemplén és Bács-Kiskun áll, Békés megye a 12. a sorban. Van más összehasonlítási trend is: Békés a maga 1446,4 kilométer írtjával a 12., a kezelt útfelület szerint és a 6,17 méteres átlag útszélességű útjaival pedig egyaránt 14. a rangsorban. Ide kívánkozik, hogy hazánk országos úthálózatát összesen 30 ezer 306 kilométer út jelenti.- A megyére egészen a hetvenes évekig a négy méter széles utak voltak jellemzőek, amelyen két jármű nehe­zen fért el. Ezért házilagos munkával nagyon sok alsóbbrendű utat kiszéle­sítettünk, és ha akkor ez elmarad, ta­lán mára nem tudnánk beruházási for­rásokat biztosítani a további fejlesz­téshez. Az egykori igazgató, főmérnök het­venévesen sem tagadja meg önmagát: betéti társaságot szervezett és cége kö­vet, útszóró sót importál Romániából... Máté András két időszakban is igaz­gatta a BMKIG-t, a megyei közúti igaz­gatóságot, és töredelmesen bevallja, ál­mában olykor régi kollégái közt van, újraéli a közös munkákat.- Nagyon büszke vagyok rá, hogy részese lehettem a 44-es főút gyulai elkerülő szakasza, a 47-es főút oros­házi elkerülője, vagy a vészéi csomópont átépítésé­nek. Miként arra is, hogy az ország ezer kilométernyi ke­rékpártújából több mint száz Békés megyére esik, és azon kivételes helyzet ala­kult ki, hogy ebben mi va­gyunk a legjobbak az országban... Bállá Béla, a másik korábbi igazga­tó egy sokat mondó, korábbi kis törté­netet elevenített fel, amikor interjút készítettek vele: — Szinte mindannyian, így én is ál­landó „rohanásban” voltam. Egy alka­lommal - éppen ebédidőben - meg­álltam az egyik főút, egyetlen szaka­szos útőrénél, és - ami egyébként nem volt szokásom - a kocsiból kér­tem a munkanaplóját. Azt mond­ta: „Béla, ne siessen, jöjjön, ül­jünk le ide az árokpartra és sza- lonnázzunk!” A meghívásra nem lehetett nemet mondani. Azóta sem szalonnáztam az árokpar­ton, pedig utólag már tudom, hogy többször kellett volna meg- állnom. Egy üzemtörténeti kötetnek - ez természetesen nem lekicsiny­lőén értendő - nem csupán veze­tői visszaemlékezéseit ildomos közzétennie. Az utókor megér­demli, hogy a „többiek” is szere­peljenek benne, ismerjük meg, hogyan, milyen keretek közt vé­gezték ennek az „útszempont- ból” is izgalmas korszaknak a rá­juk eső feladatait. Jelenleg a bé­késcsabai központ mellett a gyomaendrődi, az orosházi, a sarkadi, a békéscsabai üzemmér­nökség, valamint a gépjavító üzem alkotja a 263 tagú közútke­zelő csapatot. A január 1-jei ada­tok szerint összesen 234 kilomé­ter országos első- és másodrendű főutat tartanak nyilván. Össze- kötőutakból 1081, bekötőkből 1112, vasútállomáshoz vezető utakból 22 kilométert kezelnek. A különbség igencsak csekély a 35 évvel ezelőtti állapothoz ké­pest. Döntően úgynevezett asz- faltmakadámon járunk, de szá­mon tartanak 10 és fél kilométer állami földutat is, amelyből mel­lesleg 1966-ban még 88 kilométer volt. A további táblázatokat bön­gészve több mint érdekes, hogy 1980-tól 1995-ig alig változott a napi forgalom: 4546, illetve 5036 járművet számláltak főútjainkon. (2001-re 5990-re kúszott fel ez a szám.) A megye középső részeit napjaink­ban járva, kétségtelen a „mozgoló­dás”. Szarvastól Gyuláig számos olyan útszakasszal találkozunk, ahol ideig­lenes terelésekkel, lezárásokkal fu­tunk össze, de kár a méregért, hiszen tudjuk, holnaptól ott kényelmesebben közlekedhetünk, és ez sok mindenért kárpótol. A nagy fájdalom persze még jó ideig megmarad. Elég csak a könyv 159. oldalán lévő színes ábrára pillan­tani: a gyorsforgalmi hálózat 2006-ig történő fejlesztései közt Békésbe csak morzsa jut, a legvastagabb vonalak messze elkerülik a vidéket. Legfeljebb az időről időre érkező ígéretek nem. Ez persze, ahogy mondani szokták, már egy másik történet. Vantara Gyula, a Békés Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. ügyvezető igazga­tója az Úr 2003. évében azt mondja: „Tisztában vagyunk öröklött földrajzi, hátrányos politikai helyzetünkkel. Az e vidéken élők alkalmazkodtak. Szegé­nyek, kemények és tisztességesek. Kő nincs, pénz nincs, csak ember van”. Majd hozzáteszi:, Jelen helyzetünkben a társszervekkel már csak rutinfeladat, amit ránk bíz az állam. Mi ettől többre vagyunk képesek”. fAbiAwwtvAh Megkérdeztük olvasóinkat Vásárolnak-e részletre? Horváth Gyuláné, kardost orvosimat — Fiatalabb korunkban a férjem­mel nagyon sok mindent vásárol­tunk részletre. így vettünk tévét, hű­tőt, sőt még bútort is. Eleinte izgul­tam, bírjuk-e majd fizetni a részlete­ket, de aztán hozzászoktam. Két gyereket neveltünk, nem is tudtunk volna másképp megvenni dolgokat, csak részletre. Mostanában már nem vállalunk ilyesmit, mert arra is gondolni kell, vajon vissza tudjuk-e fizetni. Leg­jobb volna összegyűjteni a pénzt és úgy vásárolni, de hát ahhoz nagyobb fizetések kellenének. Klimaj Jánosné, kardosi rokkant- nyugdíjas: — Harminc éve vagyunk háza­sok a férjemmel, de még soha sem­mit nem vettünk részletre. Megvár­tuk, amíg összegyűlt rá a pénz, csak aztán vettük meg, amit akar­tunk. Kockázatos a mai világban hitelt felvenni, mert az átlagember egyre rosszabb helyzet elé néz. Akinek kicsi a jövedelme, az ne vállalkozzon ilyesmire. Egyébként itt, faluhelyen meg nem is igen lehet nagyobb jövedelemhez jut­ni. Állattartásból biztosan nem. Persze, akinek magas fizetése, biztos jövedelme van, az bátran vehet fel hitelt is. Özvegy Szabó Károlyné, kardosi nyugdíjas:- A férjemmel soha nem vásá­roltunk részletre. Nehéz életünk volt, soha nem volt sok pénzünk, három gyereket iskoláztattunk. Féltünk ilyesmire vállalkozni, mert mindig arra gondoltunk, tudjuk-e majd fizetni. Inkább kivártuk, amíg összespórol­tunk egy hűtőre, tévére, vagy valami másra, és készpénzért vettük meg. A mai fiataloknál már más a helyzet. Persze, csak ha van munkahelyük. Ha van reményük arra, hogy két-három év múlva is lesz munkájuk, akkor szerintem nem rossz do­log a részletfizetés. Jansik András, kardosi őstermelő:- Nem vásárolunk részletre, mert úgy jóval többet kellene visz- szafizetni, mint amennyibe az áru kerül. Úgyhogy inkább megvárjuk, amíg összejön a pénz. Azt hiszem, ez olyan dolog, hogy ha egyszer va­laki hozzáfog részletre vásárolni, akkor belekerül egy lavinába és nem tud belőle ki­keveredni, mindig újabb és újabb kölcsönöket vesz fel. Mi inkább előre spórolunk. Most például autót szeretnénk venni. Nem újat, csak olyat, ami­lyenre a pénzünkből futja. l. j. _____________________ ________ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Irodák füze sgyarmati civileknek A füzesgyarmati önkormányzat - a képviselő-tes­tület korábbi döntése értelmében — a Füzesgyar­mati Nők Egyesülete, az Életet az éveknek nyugdí­jasklub, a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület, a Békés Megyei Mozgáskorlátozottak füzesgyarmati csoportja és a Füzesgyarmati Nagycsaládosok Egyesülete részére helyiséget bérel a Kossuth utca 3—7. szám alatti épületben. Az öt civil szervezetből viszont ma már csak négy él a Kossuth utcai épületben biztosított lehe­tőséggel. Az Életet az éveknek nyugdíjasklub ugyanis a mozgáskorlátozott tagjainak könnyebb mozgása érdekében visszaköltözött a művelődési házba. Településeink krónikája Nyitott könyvtár Orosházán Az orosházi Justh Zsigmond könyvtárban a nyitott könyvtári hét keretében október 9-én 14 órától a Kossuth utcai gyermekkönyvtárban Kitalálós cím­mel szerveznek játékos fejtörőt. 16 óra 30 perctől a felnőttek Justh Zsigmond parasztszínházáról tud­hatnak meg részleteket dr. Erdész Ádámnak, a Bé­kés Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének előadá­sában. Október 10-én 14 órától a gyermekeknek me­sekitaláló, 15 órától Népmeséket mindenkinek cím­mel Koszecz Sándor népmesekutató találkozik a legkisebbekkel. A felnőtteknek kezdeményez drá­majátékot a városi könyvtárban 15 órától Acs Károly drámapedagógus. Október 13-án a gyermekkönyv­tárban 14 órától irodalmi rejtvényekkel, totókkal várják a fiatal olvasókat a könyvtárosok. Október 14-én 14 órától játszóházi foglalkozás, október 15- én 14 órától drámajátékot vezet Horváth Mihályné drámapedagógus a gyerekeknek.____________csn. A pol gárőrök őrzik a falut A magyardombegyházi polgárőr egyesület munkájá­ról a szervezet vezetője, Kovács Sándor a közelmúlt­ban tájékoztatta a képviselő-testületet. Az egyesület 24 tagja rendszeres szolgálatot lát el. Általában ki­lenc páros működik együtt, és a hónap minden éj­szakájára jut ügyelet. A havi teljesítés átlagban 250 óra. Az elvégzett feladatokról szolgálati naplót vezet­nek. Fő támogatójuk az önkormányzat, melynek se­gítségével kaptak két kerékpárt, egy televíziót. Szer­ződéses kapcsolatot tartanak a határőrséggel, együttműködnek a Körös Volánnal és a postával. Éj­szakánként a Volán autóbuszára vigyáznak, míg a postahivatal vezetőjét pénzfelvételkor kísérettel biz­tosítják. Az egyesület az 1 százalékos adófelajánlá- sokból idén 14 ezer forint bevételre számíthat. m Vizsgálat a lökösházi könyvtárban A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma meg­bízásából májusban szakfelügyeleti vizsgálatot tar­tottak a lökösházi könyvtárban a Békés Megyei Könyvtár munkatársainak irányításával. A vizsgálat során kiderült, módosítani kell az intézmény alapí­tó okiratát és rendezni kell a jogi helyzetét is annak érdekében, hogy továbbra is a nyilvános könyvtárak jegyzékében szerepelhessen. Á legfőbb gond, hogy a könyvtár vezetője nem rendelkezik az előírt végzettséggel.- A könyvtáros hosszú évek óta itt dolgozik és jól látja el a munkáját. A képviselő-testület szeptember vé­gén megtartott ülésén három megoldás is szóba került a helyzet rendezésével kapcsolatban, melyekről legké­sőbb december 31-éig döntenek. A jövő év elejétől már az előírásoknak megfelelően működhet a könyvtár - értesültünk Koszna Jánosné jegyzőtől. _________ke. Ism ét egy benzinkút Vésztőn Vésztőn, a Kossuth és Kinizsi utcák sarkán idén tavasz- szal nyílt meg a város új, minden igényt kielégítő ben- zinkútja. így több hónapon át két benzinkút állt a vész- tőiek s a városon áthaladók szolgálatában. A műemléki jellegű környezetben található Mol-kút működési enge­délyét viszont nem hosszabbította meg az önkormány­zat, ezért a töltőállomás a napokban megszüntette tevé­kenységét. így mostantól ismét egy (a mai kor igényei­nek megfelelő) benzinkútja van a városnak. Kaszai János polgármester a legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen bejelentette: a megszűnt benzinkút helyén az eredeti állapotot a Mól Rt.-nek kell kialakítania, m Battonyai diákok koncertje A battonyai művészeti iskola hangszeres növendékei a zene világnapja alkalmából október elején a domb­egyházi általános iskolában adtak koncertet - tájé­koztatta lapunkat Holló László, a művészeti iskola igazgatója. A diákok Battonyán is felléptek, az esti műsorban a battonyai iskola és az aradi Sabin Dragoi Művészeti Iskola kapcsolatának 10 éves évfordulóját ünnepelték meg koncerttel. Az előadáson mindkét is­kola 10 éves diákjai szerepeltek, majd az idősebb kor­osztály hangszeresei mutatkoztak be. Ezután, megle­petésként, négy aradi fiatal művésztanár zongorán, fuvolán, vibrafonon, majd a legtermészetesebb hang­szeren, az énekhangon bizonyította a zenepedagó- gusok kiváló felkészültségét. __________________(y Gy ulaiak Spanyolországban A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub néhány tagja Spanyolországban vesz részt a II. Para-agilty Vi­lágkupán, s a IV. Keverék- és Fajtatiszta Kutyák Agility Világbajnokságán, melyet október 10-étől 12-éig ren­deznek Platia de Aro városában. A para-aglity kupát először Gyulán rendezte meg a klub 2002 szeptembe­rében. A para-agüity kupán Magyarországot Alt Sán­dor, a gyulai klub elnöke, Magyari Ágnes és Mányik Ri- chárd mozgássérült versenyző képviseli. A gyula klub célja, hogy a jövő évi jubileumi, X. Medivid Ágility Ku­pára minél több külföldi versenyző látogasson el Gyu­lára, ezért ismertetőanyagokat készítettek a városról, a rendezvényről. Hosszú távú cél, hogy minden évben Gyulán nemzetközi agility versenyeket rendezzenek a város idegenforgalmi koncepciójához illeszkedve. (ö) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents