Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-06 / 233. szám
4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 6., HÉTFŐ H Á T TÉR A mangalica az unióban is megállja a helyét A régi fajta visszatért a mába, a húskombinát a legmagasabb árat fizeti érte Magyar Termék Nagydíjban részesült a Gyulai Húskombinát. Az rt. Mangalica kolbászával érdemelte ki a szakmai elismerést. Terméküket, a Gyulai kolbászt 2001-ben a hungarikumok közé sorolták, lehet, egyszer a Mangalica kolbász is az lesz? A mangalica őshonos magyar sertés, húsa semmilyen más sertésével nem hasonlítható össze. ízben és egészséges, telítetlen zsírsavakban gazdag, magas tápértékű hús. Szívbarátnak nevezik. Spanyolországban elismerten magas minőségű termékek készülnek a magyar mangalicából. A Gyulán előkészített sonkát ott három évig érlelik a tökéletes ízek érdekében. A húskombinát Magyarország egyetlen mangalicahús-feldolgozója. A mangalicahúsból készült termékekkel díjak sorát nyerték el, nem tudnak belőle eleget készíteni a még kevés alapanyag miatt. qyula szerepe van a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének, melynek Korábban a Délhús Rt. próbálkozott a Tóth Péter agrármérnök a titkára, aki a mangalicahús feldolgozásával, ám va- fajta újraszaporítását tűzte ki célul. A lamiért abbahagyták - tudtuk meg mangalica húsa nagyon hasonlít arra a Varga Ferenctől, a Gyulai Húskombi- spanyol sertésére, melyből a híres minden remény megvan erre. Az állam támogatja a mangalicatenyésztőket, kocánként 6 ezer forintot ad. A húskombinátba szerte az országból szállítanak mangalicát, a szövetség tömöríti a termelőket. A legjobb árakat fizetik ezért a fajtáért, 300 forint körüli összeget az élősertés kilogrammjáért. A kifizetett ár a magas minőségű húsok révén meg is térül, a spanyol partner minden mangalicasonkát és karajt átvesz a húskombináttól. A hús jól érlelhető, akár évekig is, bírja a hentes szakma minden fogását. A mangalica sertés a vágásérettséget másfél év alatt éri el, egy koca átlagosan évente csak hat malacot fial. Viszont nem igényel fehérjedús takarmányozást, szóját, hallisztet, gyógyA Magyar Termék Nagydíjban részesült Mangalica kolbász gasztronómiai értékünk. A felvételen balról jobbra Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének titkára, Braunná Pavelka Márta, a Gyulai Húskombinát Rt. főtechnológusa és Varga Ferenc vezérigazgató a szakmai elismeréssel. nát Rt. vezérigazgatójától. A mangalicát, a Magyarországon őshonos sertést a II. világháború előtt nagy gazdaságokban tartották, s a háború után is ez volt az igazán ismert fajta. Aztán úgy lecsökkent a számuk, hogy ezelőtt 15-20 évvel 300 volt az országban. Senki nem látott fantáziát e sertés tartásában, az Angliában, Hollandiában, Dániában tenyésztett fajták terjedtek el nálunk is. Jelenleg a Gyulai Húskombinát foglalkozik egyedül a mangalica feldolgozásával. A vezér- igazgató tudomása szerint a szombat- helyi vágóhídon vágnak még néhányat. Magyarországon évente 20 ezer mangalica sertést vágnak le, ennek a felét a húskombinátban, másik felét otthon dolgozzák fel. A sertésfajtának márványos, zsírral átszőtt a húsa, zsírjában telítetlen zsírsav van, így köny- nyű és könnyen olvad, jól bírja a sütési technológiákat, összességében keringés- és szívbarát. A mangalica darabszámának szaporodásában nagy Serrano sonka készül. A két sertésfajta azonos a tartási körülményeiben is. A húskombinátban 200 ezer sertést vágnak évente, szert, elbírja a mínusz 20 és a plusz 40 fokot. A kontinentális éghajlathoz alakult. Viselkedésük hasonlatos a vadebből a 10 ezer mangalica töredéknek számít. A termelésben elfoglalt helye csekély, de a fantázia óriási benne, üzleti szempontból is, hiszen nem tudnak elég kolbászt készíteni belőle, akkora az igény — fogalmazott a vezérigazgató. Varga Ferenc Az őshonos magyar sertés A honfoglaló elődeink által hozott félvad sertések keveredtek a Kárpát-medencében talált római eredetű fajtákkal, s évszázadokon át a belőlük származó bakonyi és szalontai sertések jelentették a magyarság fő táplálékát. A XIX. század elején elterjedt kolbász- és szalámikészítő üzemek azonban egyre inkább a zsírral egyenletesen átszőtt érett húst keresték, melyet akkoriban a Balkánon még meglévő, nagyobb növésű, mediterrán eredetű sertésekből nyertek. Milos szerb fejedelem topcsideri tenyésztéséből 1883-ban zsíros sertések kerültek József főherceg kisjenői birtokára, ahol ezeket a régi magyar fajták javítására használták. A XIX. század derekára már csaknem minden tenyészetben volt kisjenői vér. így született meg a nemes magyar mangalica, a leghíresebb sertésünk. a Magyar Termék Nagydíj átadási ünnepségén arról beszélt Tóth Péterrel, hogy mihamarabb évi 40 ezer fölé kellene emelni Magyarországon a vágható mangalicák számát. Az egyesület titkára szerint disznóéhoz, a malacos koca nem tűri maga körül az embert. A mangalica sertéseket ma fele-fele arányban tartják hizlaldákban és kistermelőknél, félrideg körülmények között. Húsa révén a fajta nagy lehetőséget ad a húsiparnak arra, hogy sok értékkel egészítsék ki. A húskombinátnak vannak különleges szalámijai, új típusú kolbászai, mégis arra gondoltak, hogy ma — a tradíció és minőség szlogenjükből következően is — a két hungarikum találkozása érdekes színfolt lehet. Ezért neveztek be a Mangalica kolbásszal a megmérettetésre. Bár kolbászban újítani elég nehéz, hiszen azt elődeink már régen jól kitalálták, azért a Mangalica kolbász mégis más, mert a hosszú érlelés miatt sokkal jobbak az aromái, a hús márványozottsága, zsírral átszövöttsége, az alapanyag állaga őrzi a fűszerek ízét. S hogy mi a különbség a Gyulai és a Mangalica kolbász között? Az előbbit sertés vékonybélbe töltik, az utóbbit duplafalú vastagba, kuláréba, épp azért, mert ez lassan ereszti át a vizet, hosszú érlelést tesz lehetővé. Ezalatt az aromaanyagok is tökéletesen megérnek a kolbászban. A Gyulai két hétig van az érlelőben, a Mangalica három hónapig, míg elkészül. A Gyulai Húskombinát külföldre csak Spanyolországba szállít mangalicahúst. Ők veszik meg feldolgozatlanul a karajt és a két hátsó sonkát. A Mangalica- termékcsaládban található az apróhúsból feldolgozott kolbász, a tarja, amely érlelt és elkészített, a szalonnából kétféle is van, a sózott, s a füstölt. Ezeket belföldön forgalmazzák. Kolbászt nem is ajánlottak külföldre, mert a mangalica-alapanyag szűkössége miatt nem tudnák teljesíteni a várható igényeket. A húskombinát által vásárolt mangalica sertéseket egyedenkénti származási igazolással látja el a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ezzel garantálják, hogy a nemes zsírsertésből készülnek a márkás termékek. A fajtán belül legalább 75 százalékosnak kell lennie a mangalica vérvonalnak. A keresztezéskor ezt a szigorú követelményt figyelembe kell venni, az országos egyesület vizsgálja a „sertésmárkát”. A Mangalica kolbász kuriózum, amely állja a versenyt, mert olyan magyar adottságokon alapul alapanyagban, feldolgozásban egyaránt, mellyel az Európai Unióban sincs versenytársuk. Ahogyan a pármai sonka, az edámi sajt sem „ráfogás”, mert az ottani adottságokkal, technológiával és éghajlat alatt készülnek. Az elődök évszázados tapasztalatai összegződnek bennük. — Mi azt valljuk, hogy ami nem a legjobb, az nem elég jó. És ez a kolbászunkra illik a leginkább - jelezte Varga Ferenc vezérigazgató. SZŐKE MARCIT Megkérdeztük olvasóinkat Szeretik-e az állatokat? Zsikó Péter, 13 éves, orosházi diák: — A lakásban nem tartunk állatot, de a tanyán igen! Ott fedeztem fel a cselőpókokat. Egyik kedvencemet Májtikának kereszteltem el. Berendeztem számára egy terráriu- mot, gondoskodom róla, szöcskéket, tücsköket gyűjtök neki ebédre. Allatkereskedésben is vásárolok neki finomságokat. A testvérem, aki nálam kisebb, aranyhörcsögöt kért magának, mert ő is szereti az állatokat. A tanyán tyúkokat, disznókat, birkákat, lovakat is tartunk. Bozó Mónika, 12 éves, pusztaföldvári diák:- Kertes házban élünk, kedvenceim a nyulak. Valamikor a szüleim is tenyésztették a kis nyuszikat, én a közelmúltban kaptam ajándékba néhányat, azóta hobbiból tartom őket. Már van szaporulatuk, három kicsi nyuszikát istápolók otthon. A ház körül van kutyánk, macskánk, tyúkunk, bocink. A kutyust és a cicát nem engedjük be a lakásba, mert az állatnak a ház körül, az udvaron van a helye, nem bent. így nekünk és a négylábúaknak is jobb. ■ Hartman Mimóza, 11 éves, orosházi diák:- Van három kismacskám és egy kutyám. A szüleim gazdálkodnak, szarvasmarhát és disznókat tartanak. Ketten vagyunk testvérek, volt egy közös papagájunk a bátyámmal, de elpusztult. Az anyukám nem engedte, hogy másikat vegyünk, mert sok piszokkal járt. Pedig segítettünk néha a takarításban is! Mostanában csak a kutyára és a még magatehetetlen cicusokra van gondom, ők a garázsban kialakított helyükön élnek, nem a lakásunkban. Gál Zoltán, 23 éves, orosházi természetvédő:- Hetedikes koromban környezetvédő szakkörbe jártam. Az általános iskola után csatlakoztam az Orosházi Természet Ébredése Társulathoz, mert kerestem egy hozzám hasonló gondolkodású embereket összefogó közösséget. Közöttük remekül érzem magamat, polgári természetőr szolgálatot is vállalok természetvédőként. A nemzeti park területén, ha felfedezek, felfedezünk olyan madár-, vagy állatfajt, amely nem járt még itt, azonnal jelezzük. Szabad időm jelentős részét ezzel töltöm. CSETE ILONA D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Nyugdíjasok találkoztak Biharugrán Biharugrán a napokban nagyon jó hangulatú, vidám rendezvényt tartottak a nyugdíjasok részére. Az összejövetelen jelen volt Vígh Ilona, a község országgyűlési képviselője, Fári Pál, a Békés Megyei Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, Földesi Sándor, a sarkadi nyugdíjasklub elnöke. A rendezvényen műsort adott a biharugrai népdalkor, a komádi Lambada táncegyüttes, a sarkad- keresztúri nyugdíjasok énekkara, és a Leg-a-láb művészeti iskola tánccsoportja. _______ (l) Az erdőt takarították Szabadkígyós Tizenhárom zsáknyi szemetet gyűjtött össze az állatok világnapján a szabadkígyósi általános iskola 210 diákja a település erdejében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és az intézmény évek óta tartó együttműködése legújabb akciójaként. Boldog Gusztávtól, a nemzeti park őrkerület vezetőjétől megtudtuk, hogy a mezőgazdasági szakintézmény segítségével szállították el az összegyűlt hulladékot, melyet zömében helybéliek szórtak el. Pelyhéné Lipták Gabriella, az általános iskola igazgatója arra hívta fel figyelmünket, a szombati esemény szervesen illeszkedett pedagógiai programjukba. A szabadkígyósi iskolásoknak a Közoktatási Közalapítvány segítségével minden hónapban van egy-egy, a környezetvédelemmel, avagy az __________________________lőj egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényük.______________________________ d-fotó: kovács Erzsébet Fé lmilliós értékeket láttak A nemzetközi madármegfigyelési világnap alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madármegfigyelési akciót tartott szombaton Biharugrán. Az ugrai halastavak környékén elsősorban a cigányrécét figyelték meg a gyermekek. Biharugra A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egysége biharugrai székhellyel működik. Madártani értelemben mind költés, mind átvonulás szempontjából fontos ez kis-sárréti terület, amelyből 2 ezer 160 hektár nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. — Egyesületünk immár közel tíz esztendeje, minden évben a madármegfigyelési világnapon lehetőséget biztosít a Biharugra környéki iskolák tanulói számára, hogy eljöjjenek és élőben csodálhassák meg az itteni gazdag madárvilágot. Ez alkalommal az akciókhoz a térség óvodásai is csatlakoztak. Most elsősorban a cigányrécéket figyeltük meg. Ez a madár Magyarországon itt található meg a legnagyobb számban. A Biharugra térségében élő és átvonuló cigányrécék száma mintegy 700- ra tehető. Egy ilyen madár eszmei értéke 500 ezer forint - mondotta Tőgye János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi koordinátora. A térség óvodásai, iskolásai nagy lelkesedéssel barangoltak a természetben, s csodálták meg az értékes madárvilágot. í 4