Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-27 / 250. szám
4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 27., HÉTFŐ HÁTTÉR Áldás, vagy átok a határmentiség? Megkérdeztük olvasóinkat A rendőri karjelzésekről A kulturális sikerek mellett a lakosság gazdasági eredményekre vár Az itt élőkön is múlik, mozdul-e a súlyos sorompó. (archív felvételi A globalizáció korában a határ gátolja a gazdasági és társadalmi kapcsolatokat, ekképpen hátráltatja a regionális fejlődést — vélekedik James Scott, a nemzetközi határkutatást irányító berlini professzor. A tudós szerint túlzott várakozás, hogy az európai uniós csatlakozás térségünk gazdasági életében egyszeriben új, kedvezőbb korszakot nyit. Békéscsaba Határprobléma, a szomszédságot feszültté tevő szegény-gazdag ellentét, a kábítószer-, illetve ember- csempészet, a környezetvédelmi gond a világ minden térségében régtől fogva létezik. Sokkal fiatalabb az erre épülő kutatás, amely egybeforrott James Scott nevével. A berlini professzor irányításával a kilencvenes évek elején kezdődött el az a nemzetközi kutatóprogram, amelynek tapasztalatait kétévente konferencián összegzik. Berlin, Finnország, India és az Egyesült Államok után jutottak el Magyarországra.- Bármerre vizsgálódtunk, mindenütt találtunk határproblémát, amelyet az ott élők ugyanúgy kell, hogy kezeljenek, mint ahogy majd mi kezeljük a romániai, vagy a szerb kapcsolatokat - bocsátotta előre dr. Nagy Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet tudományos osztály- vezetője. Hazánkban a határmenti kutatások az európai uniós csatlakozás közeledtével értékelődtek fel. Szólt arról is, az MTA Regionális Kutatások Központja Magyarország egész területén kutatja a határ menti területeket, különösen a határon átnyúló együttműködést. Hozzátette, a délkeleti térségben áT gazdasági kapcsolatok még nem úgy működnek, mint a nyugati országrészben. Itt jellemzően önkormányzati és kulturális együttműködés sikeréről számolhatnak be. A tapasztalatokat a közelmúltban egyhetes nemzetközi konferencián foglalták össze. A Pécsett, Békéscsabán és Debrecenben megtartott eszmecserén részt vett James Scott. A profesz- szor a lapunknak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi és gazdasági kapcsolatok térben folytonosak. Nem érnek véget az adminisztratív határnál, hanem úgy terjeszkednek és bővülnek, ahogy az emberi kapcsolatok épülnek. Ezzel a körülménnyel áll szemben az a törekvés, amely ezt a folytonos teret igyekszik megosztani, területi egységekre bontani. A határ mesterséges eszköz, amely a gazdasági és társadalmi kapcsolatok útjában áll.- Határok mindig is léteztek. Miért jelent ez egyszeriben problémát?- Zajlik egy folyamat, amit globalizáció névvel illetünk. Magában foglalja a tőke, az információ és az emberek áramlását. Ahhoz, hogy egy régió ma gazdaságilag prosperáljon, s esélye legyen a fejlődésre, nyitottnak kell lennie. A nyitottság feltételeinek megteremtését egyértelműen korlátozza a határ. A globalizáció korában a határok léte, önmagában akadálya lehet a regionális fejlődésnek.- Öröm, vagy bánat a határmentiség?- Erre nem adhatunk egyértelmű választ. A határt akadályként, ugyanakkor olyan kiaknázható erőforrásként is értelmezhetjük, amit a határ mentén élők a maguk javára fordíthatnak. A határtérség fejlődése és a határmenti együttműködés két olyan fogalom, amely szorosan összekapcsolódik, ám nem fedi egymást. A fejlődés sok tényező által meghatározott folyamat, amelynek önmozgása van. Ezzel szemben a határmenti együttműködést intézményes keretek, adminisztratív szabályok határozzák meg, ami az érintett nemzetállamok által vezérelt folyamat. A határ erőforrásként való kiaknázását segítheti, ha határmenti együttműködést segítő intézményeket hoznak létre. A határtérségben élők számára ennek ma még a kulturális hozadéka a legerősebb, ám a globalizáció korában különösen fontosnak tartom, hogy segítsék a tőke, a munkaerő és az információ szabad áramlását, mert enélkül a határtérségek fejlődése elképzelhetetlen - szögezte le a német professzor. Az okfejtés után visszakanyarodtunk a békéscsabai konferencia témájához, amelynek homlokterében az európai uniós csatlakozás, s annak határmenti következménye állt. Dr. Nagy Imre úgy látja, térségünkben a határon túl nyúló gazdasági együttműködés még várat magára. — A román—magyar viszonyban vannak kedvező fejlemények, ám ezek nem a határ menti térségre koncentrálódnak - vélekedett az osztályvezető. - Lengyel Imre közgazdász egyik cikkében írt róla, mennyire kevés az új befektetés e térségben. Figyelmet érdemel James Scott azon kijelentése is, miszerint nem biztos, hogy a közeljövőben a gazdasági együttműködés lesz a meghatározó. A kulturális együttműködés, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi problémák megoldása közelebbi eredménynyel biztat. A közigazgatási együttműködésre jó példa a sarkadi kistérség és a szalontai mikrokörzet területfejlesztésben való együttműködése.- A közvélemény mégis a gazdasági eredményekre vár. — Jóslatokba nem bocsátkozom, ám néhány intézkedéssel magunk is kedvezőbb feltételeket teremthetünk. Tanulmány támasztja alá, hogy nem a határátkelők számát kell növelni, hanem a meglévőket kell átjárhatóbbá tenni. Ne csak Nagylak és Ártánd tudjon nagy teherforgalmat bonyolítani, hanem a többi kapacitását is növeljék. Az infrastruktúra fejlesztésével, a gyulai elkerülő út építésével jelentősen javulhatnak a kilátásaink. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy vannak olyan európai uniós programok, amelyek feltételezhetően serkenteni fogják e térség fejlettségét. Azt azonban, hogy ezek után milyen vonzerővel bír majd térségünk, előre nem tudhatjuk.- Életet lehet-e lehelni a történelmi időkben virágzó, később elfeledett gazdasági kapcsolatokba? — Nyilván a gyökerek megvannak, ám a tartalom sok esetben átértékelődött. Például a hetvenes években az élelmiszerkutatásban Jugoszlávia nagy segítségünkre volt. A mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari kapcsolatok a jövőben is fontos irányt jelenthetnek a jugoszláviai, szerbia- montenegrói-magyar kapcsolatok építésekor. Sokszor azonban a nyitás üteme és a politika diktál. A privatizáció, a gazdaság átalakulása lassan kezdődik el. Jugoszláviát most vették fel az Európa Tanácsba, érthető, ha az uniós támogatásokban még kevéssé jártas. A határ menti térség, kivált a Csongrád és a Békés megyei kamarák feladata, hogy ezt a tanulási folyamatot segítsék. __ ______ CSATH RÓZA Bu rgenland nem leszünk Abban a tudósok egyetértettek, az integrációval kapcsolatos várakozások sokszor túlzottak. Annak pedig, hogy uniós tagként a Békés megyei térség lehet a magyarországi Burgenland, semmi esélye.- Trianon után a magyar nagyvárosok, Szeged és Debrecen elvesztették a vonzáskörzetüket. A romániai oldalon Temesvár, Arad és Nagyvárad hasonlóképpen járt. Ha ebben kedvező fordulat történne, az az egész térség javára lenne. Ez nem azt jelenti, hogy politikailag szüntessék meg a határokat, hanem igyekezzenek visz- szaállítani az egykor jól prosperáló gazdasági régiót - érveltek a kapcsolatok felelevenítése mellett. Pribék Zsoltné, 26 éves, sarkadi varrónő: — Sajnos még egyelőre jogosítványom sincsen, s talán részben ebből eredően is, abszolút nem ismerem a rendőri karjelzéseket. Tudom ez elég nagy hiányosság, de nem tudok mit tenni ellene. Persze ez a felelősség alól abszolút nem mentesít, hiszen aki kerékpárral közlekedik, annak is kellene ismernie a közlekedési jelzőtáblákat, illetve a rendőri karjelzéseket. Meglátásom szerint sajnos a balesetek egy részében is szerepet játszhat az, hogy a közlekedők nem igazán figyelnek a vonatkozó szabályokra. Védő Pál, 50 éves, szarvasi személy- és vagyonőr: — Rendszeres közlekedőként nagyon nagy szegénységi bizonyítvány lenne, ha nem ismerném a rendőri karjelzéseket. A magam részéről abszolút helyénvalónak találom a forgalom rendőri irányítását, sőt azt tartanám üdvözlendőnek, ha a lehető legtöbbet találkozhatnánk a közúton a forgalmat irányító közlekedési rendőrökkel. Szerintem már önmagában a rendőrség jelenléte az utakon forgalomszabályozó tényező, s ezáltal a tragikus kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma is csökkenthető lenne. Karácsony Sándomé, 43 éves, sarkad.i pulmonológiai asszisztens:- Évtizedekkel ezelőtt szereztem jogosítványt, de az utóbbi időben - mivel eladtuk az autót - viszonylag keveset vezetek. Ettől függetlenül valamelyest ismerem a rendőri karjelzéseket, s ez szerintem így is természetes. Sajnos, főleg a jogosítványukat nemrégiben megszerzett fiatalok között többen akadnak, akik nem igazán ismerik a rendőri karjelzéseket. Látni néha a kereszteződésekben több milliós autóval, tanácstalan arccal ácsorgó fiatalokat, ha rendőr irányítja a forgalmat. Komlósi Károly, 36 éves, sarkadi bútorasztalos:- Motorra van jogosítványom, s mivel rendszeresen közlekedem, ismerem a rendőri karjelzéseket. Sajnos ez a közlekedés valamennyi résztvevőjére a legnagyobb jóindulattal sem mondható el. Pedig azt hiszem, a biztonságos közlekedés elengedhetetlen kelléke a szabályok és a különféle jelzések, így a rendőri karjelzések ismerete. Külön örömmel tölt el így szeptemberben a rendőrség fokozott jelenléte az iskolák közelében lévő gyalogátkelőhelyek környékén. Azt hiszem, sok baleset megelőzhető lenne. b. i. __________________ DÍOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét Is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési dm: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Településrendezés Battonyán A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló pályázatán a battonyai ön- kormányzat 10 millió forintot nyert a településrendezési terv elkészíttetéséhez. — A terv, az előzetes felmérések szerint, mintegy 25 millió forintba kerül, ehhez járult hozzá a területfejlesztési tanács - nyilatkozta lapunknak Horváth László településmenedzser. Az önkormányzat öt cégtől kért a településrendezési terv elkészítésére ajánlatot, amelyek leadási határideje október 31. k.e. A gazdasági fejlődés alapja Izinger Pál tudása, emberi tartása A mezőhegyes! Állami Ménesbirtok Rt. vezetői, Kun Mihály vezérigazgatóval az élen, 90. születésnapja tiszteletére a Hotel Nóniusban tartott ünnepségen köszöntötték Izinger Pált, a magyar agrárium kiemelkedő személyiségét. Mezőhegyes A volt kollégák és a barátok körében rendezett ünnepen Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság szerkesztőségi igazgatójának vezetésével Kun Mihály, az rt. vezérigazgatója, dr. Romány Pál és dr. Török Imre, ismert szaktekintélyek emlékeztek Mezőhegyes múltjára, benne Izinger Pál munkásságára. Az előadók kiemelték, sokat köszönhet Izinger Pálnak a XX. század magyar mezőgazdasága. Teljesítményében, a technológiák korszerűsítésében, a szaktudás felértékelésében és emberi tartásban kiemelkedő példát adott az utókornak. A mező- hegyesi birtoknak a negyvenes években volt parancsnoka, és máig szoros kapcsolat fűzi a gazdasághoz. Legutóbb 2002 decemberében Gluzek Gyula-díjat vett át az itt végzett munkásságáért. A múlt héten Németh Imre földművelésügyi miniszter Életfa emlékplakettel tüntette ki eredményes munkájáért. Izinger Pál hazánk méltán elismert agrármérnöke, aki ma is követi az agrárvilág alakulását. Az előadók szóltak arról is, hogy a mező- hegyesi ménesbirtok a magyar mezőgazdaság értékes része, melynek van jövője. Remélik, hogy az ésszerűség győz és egyben maradhat ez a jelentős nem- zeti vagyon. ____________________kel A költségvetésről Orosházán Orosháza költségvetését immáron harmadik alkalommal módosította a képviselő-testület. Haklik Józsefné pénzügyi osztályvezető indoklásában elmondta, a pénzmozgások miatt kell a módosítást napirendre tűznie a testületnek. Ezúttal a 400 millió forintos növekményt vezették át (nyertes pályázati pénzekről, központi és részben helyi döntések következményeiről van szó). A téma kapcsán dr. Dancsó József a polgári frakció nevében elmondta, ezúttal is tartózkodnak a szavazáskor, mert év elején, a költségvetés megalkotásakor az általuk megfogalmazott javaslatok nem kerültek az anyagba. Fetser János polgármester válaszában elmondta, hamarosan a nyilvánosság számára is elkészül az a beszámoló, amelyben az önkormányzat elmúlt egy esztendejének munkáját összegzik, a kért tájékoztatást képviselőtársai is megkapják. Biológiából jók a Táncsicsisták Terepgyakorlatot szerveztek az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Településeink krónikája 10. évfolyamos, biológiában jártas diákjai Mátraszentímrén és annak környékén. A11. évfolyamosok a humán csoporttal együtt a Zemplénben, Erdőbényén voltak. Az idén öt város 7 iskolájából érkeztek diákok a megmérettetésre. Az orosházi gimnazisták a dobogó legmagasabb fokara álltak fel sikeres felkészülésük eredményeként. A 10-11. évfolyamon 1. lett Rangasz Mónika, 2. Roszkos Zsanett, 3. Sutyinszki Zsuzsanna, 4. Jakabovics Margit, 5. Pólyák Szilvia. A 12. évfolyam diákja, Haskó János a második legjobbnak bizonyult korosztályában. A zsűri kü- löndíját a legjobb szóbeli versenyzésért Rangasz Mónika, Roszkos Zsanett, valamint Haskó János kapta (felkészítő tanárok: Laskovicz Julianna és Petrusné Sülé Márta). cs . Új buszvárók Gábortelepen Gábortelepen és Medgyesbodzáson két-két buszvárót épített az önkormányzat. A lakosság kérésére az önkormányzat tárgyalásokat folytatott a Körös Volán Rt.-vel, amelynek eredményeképpen már a falu végén is megáll a helyközi busz. Hogy a várakozókat megóvják az időjárás viszontagságaitól, az önkormányzat buszvárók építését határozta el.- Az önkormányzat saját forrásból vállalta a buszvárók felépítését. A váró faelemeit már tavaly télen legyártattuk. Először Gábortelepen készült el a két új buszváró, a közelmúltban pedig Medgyesbodzáson. A fenyőfából lévő buszvárók jól illeszkednek a településképbe — mondta Varga Gábor polgármester. k,e. Nyertes pályázatok Hunyán Jövőre esedékessé válik Hunya településrendezési tervének elkészítése, ami jelentősen leterheli a község amúgy is szűkös költségvetését. Idén 150 millió forintból gazdálkodnak a település vezetői, ennél többre valószínűleg jövőre sem számíthatnak, ezért újabb beruházások megvalósítására nem nyílik lehetőségük. Több településsel összefogva, Hunya gesztorságával 11,7 millió forintot nyertek (együttesen) egy szemétszállító jármű megvásárlására. Ehhez a résztvevő községeknek még hétmillió forintot kell hozzátenniük, amiből a Hunyára eső rész meghaladja az egymillió hétszázezer forintot. Egy másik pályázaton a hunyaiak szeméttároló edények vásárlására nyertek 50%-os támogatást, amiből 432 darab száztíz literes és kilenc darab 1100 literes kukát vásárolnak. , .
