Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

2003. OKTÓBER 2„ CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó VII.­Vizes gondolatok aszály idején Volt egyszer egy öntözési törvény A megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának májusi ülésén az egyik vízügyi szakember, dr. Goda Péter az aszály­károkat taglaló képviselőknek azzal vezette be a mondandó­ját, hogy akkor bölcs egy nemzet, ha aszály idején a belvíz­zel, az árvíz-belvíz veszélye idején pedig az aszállyal foglal­kozik. A szokatlan megállapítás oka, hogys akár sok a víz, akár kevés, mindig az a végkövetkeztetés, hogy már megint lemaradtak a szakemberek valamivel. Hol gátépítést-megerő- sítést kérik rajtuk számon, hol meg az öntözővíz, vagy a csa­torna hiányát. Ezen a nyáron éppen a vízhiány volt a baj. Most aztán hirtelen szembetűnő, hogy a földeket be­hálózó kisebb csatornákban több a gyékény, mint a víz — kit érde­kel, hogy nemrég töltéserősítése­ket végeztek a Kettős-Körösön, vagy hogy százmilliókat költöt­tek a kettős hasznosítású nagy belvízcsatornák felújítására. Ilyenkor sürgetni kezdjük az in­tézkedésre jogosultakat, tegye­nek már valamit. „A nagy ár- és belvizek, vagy az aszályok által érintettek az aktuális problémát megoldó döntéseket kényszeríte­nek ki a politikusokból. De mire ezek megvalósulnak, az időjárás ellenkező előjelre vált, s a társa­dalomnak már más az igénye” - olvasható az öntözési törvény megszületésének 60. évforduló­jára, 1997-ben rendezett gyulai emlékülés kiadványában, amely­ből kiderül, hogy a Széchenyi Ist­ván által megálmodott Kert-Ma- gyarország megteremtéséhez a Horthy-korszak jeles vízügyi szakemberei tették meg az első lépést a rájuk hallgató politiku­sok támogatásával. Az 1937-ben megalkotott — és máig ható — ön­tözési törvény arról tanúskodik, hogy felismerték: aszályos évek­ben öntözés nélkül nincs életké­pes mezőgazdaság, ám tegyük hozzá, azt is jól mérték föl, hogy ennek megalapozását állami fel­adatnak tekintették. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar mezőgazdaság tőkeszegény, és a maga erejéből nem bírná el a sok milliós befek­tetést.” Ez akár ma is íródhatott volna, de bizony 1937 júniusá­ban vetette papírra Darányi Kál­mán miniszterelnök, a máig ható intézkedéseket s életbe léptető Öntözési törvény indoklásaként. Hatvan évvel később hasonló megállapítások hangzanak el. „A tulajdonváltozás és gazdasági problémái, illetve az öntözés szükségessége között feszülő el­lentmondások természetesen nemcsak a meglévő kapacitások kihasználatlanságában jelent­keznek, hanem abban is, hogy ...az üzemi fejlesztések pénz­ügyi háttere nem biztosított.” Ezt pedig 1997-ben az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság szakembere, dr. Szlávik Lajos fogalmazta meg. Hat ével később, augusztu­si Agrárhíradónkban a Körös-vi­déki Vízügyi Igazgatóság tájé­koztatásából kitűnt, hogy a „meglévő kapacitások kihaszná­latlanságában” sincs még mindig jelentős változás, miután az ön­tözésre berendezett terület alig több mint felén van tényleges öntözés. Okai közt természete­sen a refrénszerűen ismételhető tőkehiány mellett a berendezett területeken lévő tulajdonvi­szonyok kuszasága, érdekellen­tétek sokasága is fellelhető, má­sutt az engedélyek megszerzését halogatják, ismét másutt az ön­tözőcsatornák alkalmatlanok a feladatra. Ezzel szemben viszont jó né- hányan vannak, akik jelentkez­nek: locsolnának, de nincs hon­nan. Szerintük nem az aszály­károk egyszeri kifizetése az igazi megoldás, hanem az öntöző- rendszer fejlesztése. Amikor a Tiszán a tiszalöki után három évtizeddel a Kiskörei Vízlépcső elkészült, s a Nagykunsági Fő­csatornán át újabb Tisza-víz ke­rült a Körösökbe, már tervben volt az NK XIV. jelű csatorna északi öntözőfürtje. Harminc éve mondják a szakemberek, hogy meg is kellene azt építeni. Harminc év nem volt elég a dön­téshez. A mezőgazdasági bizott­ság — aszály idején tartott ülé­sén a belvíz-védekezésre kidol­gozott - állami felkérésre készí­tett - terveket ismertette a szak­ember. Jó hírként közölte, „talán úgy is néz ki, hogy lesz rá (a belvízrendezésre)pénz”. Mond­ta ezt akkor, amikor kormány és ellenzék azon vitatkozott, hogy az aszálykárok mérséklésére sincs elegendő. Azóta fordult a világ. A közel­múltban arra kérték fel, foglal­kozzon készítsen tanulmányter­vet: meg lehetne-e építeni azt a hiányzó öntözőművet. Lehet hogy újabb harminc évet sem kell rá várni? Most csak az a kérdés, hogy mire az aszályelhárításra elkészí­tett tervek kerülnek a politika asztalára, akkor nem épp egy gu­micsizmás honatya emeli-e fel kérdőn az ujját a homokzsák­okon szemlézve, hogy „mi is lett azzal a belvízvédelmi stratégiá­val?” Betakarítás paprikás hangulatban Az idei aszályban az öntözés sem volt csodaszer Kondoros egyik legjelentősebb agrárvállalkozása, a Kondorosi Gabona Rt. egyebek mellett azzal is igyekszik segíteni tagjai boldogulását, hogy részükre integrációban biztosítja a fűszer- paprika termesztését, melyhez a hozzávalóktól az agrotechni­káig, növényvédelemtől az öntözésig, a termelés minden lé­nyeges eleméről gondoskodik, a társaság szolgáltatásait igény­be vevő tagok pedig a növényápolás, betakarítás és az értéke­sítés feladatait vállalják. Az sem kevés, és az sem mindig fel­hőtlen öröm, hiába üti pénz a markát ilyenkor a termelőnek. Kondoroson ezekben a napokban a paprikaszüret sokkal in­kább paprikás hangulatban zajlik, mint máskor, amikor száz mázsákban mérték a termést. Zsindely Ferenc, a Kondorosi Ga­bona Rt. paprikaintegrációt szer­vező és felügyelő szakembere végzettsége szerint gépészmér­nök, beosztása szerint pedig az rt. műszaki vezetője, maga is ré­szese a paprikatermesztésnek, s éppúgy saját szorgalmán, kitartá­sán — és nem kevés költségén — múlik a vállalkozás sikere, mint az integrációba bekerült többi dolgozó igyekezetének. A jelek szerint hiába a közös munkahely, az „anyacég” komplex szolgálta­tása, sőt hiába a másutt is lenes­nek számító öntözés, azt az esze­veszett aszályt, ami az idén ránk szakadt, még az éltető víz sem tudta legyőzni. A 18 hektáros fűszerpaprika­tábla - sok kistermelő közös re­ménysége —, Zsindely Ferenc megfogalmazása szerint, „min­den idők leggyengébb termését” adja. Bár még a múlt hét végi ottjártunkkor javában tartott a szüret, s ezen a héten is folytató­dik, nemigen várható, hogy az el­következő napok eredményei rá­cáfolnak az első tapasztalatokra. Farkas István elnök-igazgató az előrejelzés megbízhatóságát az­zal illusztrálta, hogy bemutatta a korai kipusztulástól keletkezett foltokat, illetve azt, hogy a he­lyenként ritka, „ligetes” növény- állomány egyes példányain csak 3-4-5 termés piroslott. Máskor a Zsindely Ferenc szerint ilyen gyenge termés még nem volt Kon­doroson. Máskor két-tiáromszor annyi kötést számoltak meg egy tövön, mint amennyi a kezében tartott növényeken termett. tövenkénti 15-20 sem volt ritka. Márpedig, ami nincs, az nem is nyomja a súlyt. Labáth Pál, az Rt. tagja a ko­rábbi évekhez hasonlítva az elő­zetesen becsült termést — és is­merve a beművelés költségeit —, a beszélgetésbe kapcsolódva an­nak a félelmének adott hangot, hogy még a befektetett tőkét sem termeli ki az idén az egyébként hálás fűszernövény. Úgy véli, ha a hektáronkénti 100—120 mázsásra várható vetőmagpaprika- és a 80-100 mázsányira saccolt ipari- paprika-termés csak a szerződött áron kel el, akkor nem remélhe­tik, hogy megtérül a 7-800 ezer forintos hektáronkénti ráfordítás. És, ha csoda folytán megtérülne is, akkor sem kerestek még rajta egy fillért sem. Úgy vélik, a csodára várni kell, s a rendkívüli időjá­rás megmutatta, hogy még a korsze­rű technikával kijut­tatott öntözővíz sem volt csodaszer. Egyrészt a nagyobb mennyiségű öntö­zés megnöveli a be­tegségek kockáza­tát, az pedig több— és drága — növény- védőszer-felhaszná- lást igényel, más­részt olyan sokat kellett öntözni, hogy egy hektárra százezer forintos öntözési költséget számoltak ki. A leg­nagyobb részt az üzemanyag-fel­használás jelentet­te, de a gazdák sze­rint már az is jelen­tős könnyítés lett volna, ha nem a szinte jelképes vízkészletjárulékot engedi el az állam az aszály idejére, hanem az öntözővíz árát. A szegedi fajtákat termesztő — és a gorzsai szárítóhoz szállító — kondorosiak most azt fontolgat­ják, ha ilyenek maradnak a kö­rülmények, felhagynak a papri- kázással. Már így is eléggé papri­kásak. Évtizedes Pioneer-kapcsolat a kísérletezés jegyében Több mint negyedszázada van jelen a hazai agrárpiacon a szántóföldi vetőmagellátásban jól ismert Pioneer cég, amely a vegyszergyártásban, növényvédelemben nagy múlttal rendel­kező DuPont társasággal egyesülve immár Pioneer DuPont Company néven a vetéstől a betakarításig „gondját viseli” a kukorica- és napraforgó-termelőknek. A saját nemesítésű hib­rideket és — a növényvédelmi üzletággal összehangolt — ter­mesztéstechnológiát kínáló nagyvállalat tíz éve tart fent kap­csolatot a békéscsabai Medovarszki farmmal, ahol a kukoricahibridek összehasonlító kísérleti termesztésére elkü­lönített táblában ellenőrzik, az egyes hibridek értékmérő tu­lajdonságait, „vizsgáztatják” a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodást és a legfontosabbat: a termőképességet. Medovarszki András házigazda és Varga Ernő területi képvise­lő az évtizedes együttműködés során rendezett bemutatók ér­tékeként azt emelték ki, hogy az évről évre megjelenő résztve­vők szinte már egy csapatot alkotnak — úgy is mondhatnánk — a márkahűség jegyében. Az elegancia, környezeti igényes­ség és technológiai fegyelmezett­ség együttesen tükröződik azon a mintának is tekinthető farmon, amelyet Medovarszki András ho­zott létre az évek során nem kevés leleménnyel és a jól elkészített pá­lyázatoknak köszönhetően jelen­tős állami segítséggel. Ez a leg­utóbb befejeződött kétéves beru­Varga Ernő területi képviselő a legújabb hib­ridek stressztűrő képességéi és magas ho­zamait méltatta bemutató előadásában. házással egy - egyszerre - ötven­ezer brojlercsirkét nevelő mo­dern, automatizált baromfitelep kiépítésében hasznosult, ami a kukoricatémával annyiban függ össze, hogy a vegyes profilú far­mon a takarmányozást — a májlibatartási integrációval együtt — a saját termesztésű kukoricára alapozzák. Bevezetőjében a házi­gazda a fejlesztési eredményeket ismertetve arról is szólt, hogy a növénytermesztésre ható külső tényezők, mint például az idei aszály, meghatározóan befolyá­solják az állattenyésztési ágazat eredményességét. Ez pedig még egy olyan modem gazdaságra is kedvezőtlenül hat, mint a Medovarszki farm. A túlnyomó részben Pioneer alapanyagra tá­maszkodó gazdaság kukoricater­mesztési eredményeiről megtud­tuk, hogy a meglehetősen kedve­ző adottságú bemutató parcellán rendszeresen a megyei átlag fölöt­ti értékeket mérnek, s a gazdasági átlag — a szakmai együttműködés jótékony hozadékaként — is a jók közé sorolható. Az idén gazdasági méretűvé vált kártétellel jelentke­ző amerikai kukoricabogárral szemben már a vetésváltás és a PIONEER a Pioneer a termelő számára nyújtandó szervizszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. Mit jelent ez? Azt, hogy olyan termesztés­technológiával kapcsolatos prog­ramokat indít a Pioneer, amelyek­kel segíti a termelőt a nagyobb jö­vedelem elérésében. Ennek kere­tében többek közt folyik a kukori- cabogár-program, a tőszámreakci- ós és vetésidő-kísérlet, a takar­mánykukorica toxintartalmának vizsgálata, a Pioneer silóprogram, illetve a napraforgó technológiai ajánlás kidolgozása. Varga Ernő elmondta, hogy a fenti programok, projektek ered­ményeit átadják a személyes talál­kozások során a termelőknek. Szólt arról is, hogy 3003-tól a Pioneer a szántóföldi fajta-össze- hasonlító kísérleteit az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer szi­gorú követelményei szerint végzi. Ez a független külső ellenőrzés a további garanciája a kísérleti ered­mények megbízhatóságának. A programot szervező házi­gazda a jövőről elmondta, újabb területek bevonásával öntözéses gazdálkodást is tervez, a Pioneer területi képviselője pedig a továb­bi kísérleti együttműködés remé­nyében zárta a kukoricabe­mutatót. Medovarszki András a termesztési Pioneer-kísérletek redményeit jól hasznosítja a nagytáb­lás termesztésben. vegyszeres — talajfért őtlenítéses - védekezés módszerével veszi fel a harcot a vállalkozó. A kártevő terjedéséről és a vé­dekezés lehetőségeiről szólt mind a Pioneer területi képviselője, mind a növényvédelmi szolgálat szakembere, Vasas László nö­vényvédelmi zoológus is, hangsú­lyozva, hogy a veszedelmes jöve­vénnyel számolnia kell a gazdák­nak a jövőben. Varga Ernő előadá­sából egyébként az is kitűnt, hogy a cég tudományos hátteret bizto­sít az ezzel kapcsolatos kutatá­soknak, s már nemcsak a bevet­hető kemikáliák kísérletezése fo­lyik, hanem a kártétel hatásait ki­védő hibridek nemesítésében is értek el eredményeket. A szakem­ber a genetikai műhelymunkát olyan példányok fotójával illuszt­rálta, amelyeknél a lárvák által el­rágott támasztógyökerek regene­VARGA ERNŐ (66) 449-150 (30) 9326-246 rálódtak, illetve másodlagos gyö­kereket fejlesztettek. Ez amiatt fontos, hogy-a máig ismert típu­sok támasztógyökereinek károso­dása a növény dőléséhez, ezáltal terméscsökkenéshez vezet. A bemutató parcellán a látoga­tók megismerhették azt a kísérle­ti törekvést, amely a Pioneer és a házigazda együttgondolkodása alapján a már bevált és az új hib­ridek együttes kipróbálását céloz­za meg. A Medovarszki farmon így mindegyik éréscsoportban volt olyan hibrid, amelyik a leg­utóbbi években nyerte el az álla­mi minősítést, illetve még a 2004- es katalógusban is újdonságként szerepel. A 200-299-es FAO- számú — korai érésű — csoport­hoz tartozó PR39D81 például 2001-ben lett elismert (vagyis ve­téskor még csak egyéves volt), a 300-asok között a PR38Y09, a 400-asoknál a PR36N70 és a PR36M53, míg az 500-599 FAO- számú csoportba tartozók közül a PR34B97 képviseli a nemesítők legújabb termékeit. A rendezvé­nyen elhangzott, hogy a jövőben A békéscsabai Medovarszky-farmon, az immár hagyománnyá vált őszi kukori­ca bemutatókat több éve növényvédelmi témájú előadások is színesítik, ahol természetesen a legtöbb szó a napraforgó mellett a kukoricáról esik. A Pioneer Hi-Bred Fit. vetőmagjai mellé a DuPont Magyarország Kft. növényvé­delmi információi csatlakoztak. Az idei tapasztalatokról, a jövő évi ajánlatról a DuPont cég magántermelőikkel foglalkozó szaktanácsadója, Bokros Mátyás beszélt. Tehette ezt annak okán, hogy, egyrészt jól ismeri is ezeket az eljárásokat, másrészt szolgáltató nö­vényvédő szakemberként oszthatja meg benyomásait a jelenlévőkkel. Néhány kiragadott gondolat az elhangzottakból: * „A gondos gazda a napraforgót ebben az évben is nagy odafigyeléssel kezek te, a gyommentesítést követően elvégezte a gombabetegségek elleni véde­kezést is, s erre Alert®-et használt. Tette ezt, azért mert így megelőző jelleg­gel, egy igen hatékony, kiegyensúlyozott hatóanyag-tartalmú, hosszú hatás- tartamú, s a napraforgóban messze a legnagyobb területen használt szerre alapozhatta a magas termésmennyiség elérését. Az Alert®-es kezelés mie­den évben megtérül, az elmúlt 5 év átlagában átlagosan 500 kg/ha plusz ter­més elérését is lehetővé tette!” „A kukorica gyomirtásában a hatékony és költségtakarékos megoldást java­soljuk: a Basis®-re alapozott kukorica gyomirtás kedvező tapasztalatokat nyújtott a termelőknek. Amíg az alapgyomirtások a bemosó csapadék hiányá­ban egyre inkább visszaszorulnak, addig a Basis® előnyeit egyre többen ta­pasztalhatták.” „Megújulva jelent meg egy másik kukorica gyomirtó szerünk: az ÚJ Titus® Plus. Mottó: „Egyszerűen, egyszer, egyszer!” Mit is jelent ez a termelő számára: vízoldható tasakban, 1 ha-os kiszerelési egységben, a területen meglévő összes jelentős gyom ellen hatékony össze­tételben, egy alkalommal kijuttatva eredményes lehet a kukorica gyomirtása. Vagyis ez az új Titus® Plus." A technológiai ismertető után a tábla mellett, ebéd közben további témák ke­rültek terítékre, míg egyéb informácók esetén a DuPont Területi képviselője, Fazekas Károly (Tel: 30/9702-853) és Bokros Mátyás területi szaktanács- adó (Tel: 30/263-4383) egyaránt áll a termelők rendelkezésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents