Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI K 2003. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. november 6-án, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-es h telefonszámon. P FVM-pályázatok nyomában Itt most én beszélek! A hitelszerzés útvesztőiben A HOLSTEIN-FARM Kft. 1991-ben alakult a valami kori szövetkezeti állattartó telepekkel és tehénállo­mánnyal. Ahhoz, hogy megmaradhasson, tovább tudjon hatékonyan működni, a legújabb követelmé­nyeknek is megfelelni, az egyéni érdekeltség megte­remtése, a tulajdonviszonyok rendezése vált szük­ségessé. Ma már egy kisebb részben szövetkezeti tu­lajdon, nagyobb részt pedig magánszemélyek tulaj­dona. Fejleszt, beruház, korszerűsít, és hogy meny­nyire nem volt könnyű ez a lépés, erről a kft. ügyve­zető igazgatója, Viczián János nyilatkozott.- A kft. 3 millió törzstőkével, a szövetkezet és 16 személy tulaj­donrészével indult, nagyjából fele­fele aránnyal. Ahhoz viszont, hogy pályázzunk és hitelhez is jussunk, ez az arány nem volt elfogadható, így a következő lépésben megvá­sároltuk a tulajdon nagyobbik ré­szét, és kérhettünk állami támoga­tást a továbbfejlesztés érdekében. A beadott két pályázatból az egyik az istállók bővítését, a korszerű fe­jőház megépítését és a környezet­védelmi előírásoknak való megfe­lelést, illetve a szociális feltételek megteremtését segítette, a másik pályázat - a területfejlesztési for­rásból — az elektromos hálózat ki­építésére és a meglévők teljes cse­Utolsó simítások a pályázattal modernizált fejőházon. Az át­építés alatt a fejés - ha nem is zavartalanul, de - üzemelt. réjére vonatkozott. Elegendő tőke, akkor még úgy tűnt, nem áll rendelkezésre, ezért hitelt igényel­tünk, melyre ígéretet is kaptunk, először az orosházi OTP-től, majd később az otta­ni Konzumbanktól. Ezt a hitelígérvényt a pályázathoz is csa­toltuk, amit ugyan megnyertünk, de a hitelt mégsem kaptuk meg. Több mint egy évig vártunk rá, mert bár nem utasítot­ták el, azonnal a türelmünket kér­ték, majd egy kétsoros levélben közölték, nem áll módjukban ezt teljesíteni.- Hogyan tudták mégis megvalósítani ezt a beruházást?- Egy nyertes pályá­zat birtokában mindent megtesz az ember. Elő­ször is megpróbáltuk kivonni a termelésből a pénzt, vagy átcsoporto­sítani. Ez nem volt kis feladat, amit a főköny­velőnk, Kraszkóné Nagy Éva segítségével emberünk ragyogóan megoldottunk. A telep ugyanis továbbra is mű­ködött, a közterheket fi­zetni kellett. Hál’ isten­nek, a partnereink nagy része türelmes volt, így nem kis erőfeszítések árán sikerült előrehalad­A gerendási telepen még mind a régi - kötött mind az új - szabadtartásos - technológiáját alkalmazzák az állatok elhelyezésénél. Viczián János a tejelő állományt ellenőrzi. nunk. Most szeptemberben járt le a két év, és már csak az utolsó simítá­sok hiányoznak a befejezéshez, de ehhez az kellett, hogy a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezettől se­gítséget kapjunk. Számunkra ez azt jelenti, hogy nélkülük nem is tudtunk volna boldogulni.- Akkor mondhatjuk azt, hogy a sok bosszúság után végre elége­dettek ? — Amit sikerült megvalósítani, azzal igen, hiszen a felújított istál­lókban 250 tejelő tehén van, és majdnem ugyanannyi növendék- marha. Már csak napok kérdése, hogy üzembe helyezzük az új fejő- házat, és hamarosan elkészül a híg- trágyalé-tároló is. Ami viszont ag­godalommal tölt el, az a szarvas­marha-ágazat, a tejtermelés jövője. Mit várhatunk, mi szavatolja a biz­tonságunkat? Volt egy üzleti ter­vünk, aminek alapján az állami tá­mogatást is megnyertük, s amire építettük a további fejlesztéseinket, az időközben felvett hitelek vissza­fizetését. Ez a mostani helyzetben már nem igaz. Gyakran halljuk ve­zető szakemberektől, hogy sokan az állami pénzekre számítva fele­lőtlenül nagy beruházásokba kezd­tek, vagy kezdenek. Lehet, hogy üyen is történt, de ki tudja és meri eldönteni, hogy ki volt a felelőtlen. Az, aki abból akar megélni, amihez ért, és mindenét beleölve bebizo­nyítja, hogy létre tudja hozni, előre nem látott nehézségek árán is ké­pes megvalósítani, vagy az, aki ezt a helyzetet, ami most például a tej­piacon van, közvetve vagy közvet­lenül előidézte? Miért törvényszerű az, hogy ha valamelyik ágazat vesz­teségessé válik, annak nagy részét a termelő viselje el? Mi évente 1 mil­lió 450 ezer liter tejet állítunk elő, és ez, a minden előzetes előrejelzés nélküli 15 forintos árcsökkenés, ha­vonta másfél millió forint kiesést je­lent. Ekkora teherviselés mellett, mint ezek a nehezen megszerzett hitelek, nem lesz könnyű kigazdál­kodni. De kérdezem én, melyik az a mezőgazdasági ágazat ma Ma­gyarországon, amibe felelősségé­nek tudatában biztonsággal bele­foghat az ember? Határhelyzet a megyében Repcevetés feleakkora területen, mint tavaly Esővel köszöntött ránk az aszályos nyarat búcsúztató szep­tember, amikor az első napokban lehullott csapadék megyei átlagban is elérte a 40 millimétert, ráadásul most nem maradt ki az égi áldásból egyetlen négyzetméternyi föld sem, ellentét­ben az eltelt időszakkal, amikor az a kevés eső is csak szórvá­nyosan, foltokban esett a több mint 300 ezer hektárnyi termő- területen. Lipták János főfelügyelő, a Békés Megyei Földműve­lésügyi Hivatal munkatársa határszemlénk összeállításakor arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves csapadékhiányt enyhí­tő esőzés az őszi talajmunkáknak kedvezett, de a betakarítás­ra váró növényeknek későn jött, s ez a késedelem a repcevetés­ben is éreztette hatását. Mint Lipták János elmondta, a legkorábban földbe kívánkozó őszi vetésű növényünk, a káposz­tarepce finoman eldolgozott mag­ágyat igényel, ám a - múlt havi Agrárhíradónkban is bemutatott — sziklakemény föld sokhelyütt nemcsak az aprószemcsés meg­munkálást nem tette lehetővé, ha­nem az ilyenkor elvárható opti­mális talaj szerkezet kialakítását sem. Egyebek közt ez is lehet az oka, hogy a hivatalhoz érkezett eddigi jelzések szerint a tavalyi repce-vetésterületnek csak a felé­be kerül az olajnövény magja. Mindez azonban nem jelenti biz­tosan azt, hogy a betakarítható termés is csak fele lesz, mert a ta­valy elvetett repcét mintegy hat­van százalékban kipusztította a kemény fagy és a túlságosan hosszan tartó hóborítás. Aki most mégis emellett döntött, abban re­ménykedik, hogy kétszer egymás után nem történhet meg ugyanaz. Az egyébként jótékony, de el­késett esőnek egy másik össze­függésben is hatása van a repcére, ugyanis a szárazon felszántott ga­bonatáblákon megmaradt hulla­dékszemek a csapadék hatására csírázásnak indultak, s ez az ár­vakelés estenként elnyomhatja a gyenge repcenövényt. A szelektív gyomirtózás viszont nem várt - a technológiától idegen - többlet­művelet és plusz kiadás. A hónap végére visszatért káni­kula újabb gondot jelentett, ugyanis a hirtelen jött meleg meg- kérgesítette a talaj felső rétegét, s ez nehezíti a sekélyen vetett ma­gok csírázását és a növényfejlő­dést. Jól jönne még egy kisebb „kelesztő” esőzés — tudtuk meg a növénytermesztési főfelügyelőtől —, hogy a gyökérzet kifejlődhes­sen, míg eléri az alsóbb nedves talajsávot. A vetések most már ja­vában folynak, földbe került az őszi árpa és a tritikálé nagy része, s van, ahol elkezdték az őszi búza vetését is. Ami a vetésszerkezetet illeti, az eddigi jelek szerint nagy változás nem várható, legföljebb a kukoricabogár kártétele miatt némiképp növekszik az őszi kalá­szosok aránya a kukorica rovásá­ra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei növénykultúrában nagyobb szerepet is kaphatna a szója, amely ugyan nem ismeret­len a vidékünkön, ám termesztési lehetőségeit még nem használtuk ki eléggé. A tavaszi vetésű növény - mely pillangós lévén jó elővete- mény — alkalmas arra, hogy alter­natívát jelentsen az immár kike­rülhetetlen vetésváltásban. A későn jött eső hatására kikelt egyszikűek konkurenciát jelentenek az elvetett repcének. Nagy nevek és kisemberek Mindig nagy figyelemmel olvasom ezt a rovatot, mert itt az előző szá­mokban olyan szakemberek véleménye volt olvasható, akik számomra hitelesek, és látható módon közvetlen közelről ismerik a mezőgazdasá­got, mint szakmát, életformát, megélhetési lehetőséget. Az utóbbi időben egyre több ember biztat azzal, hogy többször szól­jak a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodók érdekben. Nem azt kí­vánják ezek az emberek, hogy a választott vagy jutott szakmájuk tejjel- mézzel folyó Kánaán legyen, csupán évtizedek óta rájuk rótt munkáju­kat szeretnék kiszámíthatóbban, eredményesebben végezni. Most, ami­kor olyan kivételesen nehéz, elemi károkkal sújtott évben kell helytállni­uk, nagyobb odafigyelést és a kialakult helyzetet kezelő, a fontosságot és a bajt jól érzékelő intézkedéseket várnának az ország vezetésétől. Az elő­ző számban Bozó-------------------------------------« Sz ámomra a ,,nagy ne­vek”: Sztanojev Marika néni, vagy Kiszely Matyi bácsi, Varga Lajos bácsi, vagy Szabó Doriska néni, vagy éppen Zsíros László vagy Nagy Miska... József kollégám azt írta, hogy nem elé­gedett a kormány agrárpolitikájával. Nincs ezzel egyedül, és sajnos egyre töb­ben vannak akik így gondolják. A terme­lők, gazdálkodó szervezetek csatla­kozásra való felkészítése, megerősítése nélkül, a parlamentbe minket képviselni küldött emberek az érdekvitáktól kimerülve, nem ijedtek meg a mezőgazdaság jelenlegi helyzetétől, annak ijesztően nehéz volta elle­nére, pedig igen sok lett volna a tennivaló. A média tele van a maga által fontosnak tartott hírekkel, s olyan nevekkel, mint Kulcsár Attila, Tocsik Márta, Teller Ede, Szász Károly, Polt Péter és sorolható lenne hosszan. Jönnek a hírek a körülöttük ki­alakult ,,ügyeikről". Ezek a,,hírek és ügyek", rendeltetésszerűen mű­ködtetve a szenzáció szele nélkül is kezelhető dolgok lehetnének, ugyanakkor jobban oda tudnának figyelni arra, ami valóban hír és kezelendő probléma. Tudom, hogy igen nagy már a baj akkor, ha a parasztemberek nem a munkájukat végzik, hanem gyülekeznek aszályügyben, politikai pár­tokkal foglalkoznak, petíciókat írnak sertésügyben stb. A gazdaembe­rek, ha feladatuk van, annak azonnal nekilátnak, és addig nem nyug­szanak, amíg készen nincsenek vele. Ezen szokásukat ajánlanám azok figyelmébe, akiket képviselőként delegállak a választók. A gazdálkodók számára nem fontos hír és nem jelentős név a fent leírt névsor, mint aho­gyan nekem sem. Számomra a „nagy nevek": Sztanojev Marika néni, vagy Kiszely Matyi bácsi, Varga Lajos bácsi, vagy Szabó Doriska néni, vagy éppen Zsíros László vagy Nagy Miska, de akár sok száz, sok ezer nevet is fel lehetne sorolni a vidéki emberek közül. A nagy „ügy"pedig az, hogy tisztességes, becsületes, mindig nehéz és fáradságos munkájukkal álltak és állnak helyt. Emiatt lettek ők hí­res emberek a saját környezetükben, szőkébb hazájukban, mert mi tudjuk, kik is ők, és hogy órájuk mindg számíthatunk. Címlapra so­sem fognak kerülni a kisemberek, de azt megérdemelné minden vidé­ki gazdálkodó, hogy jobban odafigyeljenek rájuk, mert ők nem csak a saját szekerüket tolják, hanem az országé is. Sokan élnek belőlük, sok­kal nagyobb törődést érdemelnének és több tiszteletet. ___ AD AMCSIK LÁSZLÓ, A CSABAI RAKTÁRSZÖVETKEZET ELNÖKE Ha n em csak pályázni, hanem nyerni is akar, bízza Sapard-, valamint bármilyen egyéb pályázatának, hitelkérelmének szakszerű elkészítését az ECO-RÁCIÓ Kft.-re! Irodánk címe: I Békéscsaba, Kinizsi u. S. Tel.: (66) 453-348, fax: 451-379, mobil: (30) 257- 7897 vagy (70) 336-9472. KEDVEZŐ ÁRU mezőgazdasági gépalkatrészek és tartozékok forgalmazása! Az alábbi eszközökhöz forgalmazunk alkatrészeket: ♦ traktorok ♦ kombájnok ♦ önjáró betakarítógépek ♦ adapterek ♦ ekék, tárcsák, bálázók, szárzúzók ♦ pótkocsik ♦ teherautó (IFA, UAZ). Továbbá vállaljuk: elfekvő (kimaradt) alkatrészek bizományosi értékesítését, mezőgazdasági (SAPARD) és egyéb támogatási pályázatok, illetve hitelkérelmek elkészítését. AGRÁR BÖRZEHÁZ, Békéscsaba, Orosházi út 103. (A téglagyár bejáratával szembeni kereskedőudvarban.) Telefon: 06 (66) 439-512, 06(30)399-6112. A kevermesi Keve-Coop Mg.-i Szövetkezeti Részvénytársaság egész évben az egyéni és társas vállalkozások rendelkezésére éli nz alábbi szolgáltatásaival: • mezőgazdasági gépi munkák (szántás, talaj-előkészítés, vetés, betakarítás stb.) • növényvédelmi szolgáltatás • terményszárítás, -tisztítás • faipari szolgáltatás. VÁRJUK megrendeléseiket! CÍMÜNK: 5744 KEVERMES, BATTONYAI UT 5. SZÁM. TELEFON: (68) 434-002, 434-055.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents