Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-15 / 241. szám
4. OLDAL — 2003. OKTÓBER 15., SZERDA INTERJÚ „Eltúlzott a hír az orvosi modortalanságról” A megyei kamara elnöke, dr. Kincses László mélységében vizsgálja a problémát és tesz ellene Ajánlást tett közzé nemrég a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága egy ombudsmani jelentés nyomán, mely szerint a gyógyítók embertelen viselkedése miatt egyre többet panaszkodnak a betegek. (A híradások kiemelték: a páciensek egyebek közt sérelmezik a vizsgálatok előtti hosszú várakozást, valamint az orvosok durva hangnemét.) Ezért a bizottság kommunikációs tréninget, valamint az orvosok etikai oktatásának korszerűsítését javasolja. A témáról megkérdeztük a megyei orvosi kamara elnökét, dr. Kincses Lászlót, aki rámutatott, az egész probléma gyökere mélyebben keresendő, s ő gyanítja: abban, hogy az egész ügy a közfigyelem középpontjába került, a politikának, illetve az orvostársadalom és a kormány konfliktusának is jelentős a szerepe. Ettől függetlenül a kérdésünkre a válasza „igen” volt, vagyis, lesz a megyében is kommunikációs tréning. Huszár András, az orvosi kamara etikai bizottságának elnöke egy internetes lapnak nyilatkozva elmondta: „Az etikai bejelentések 30—40 százaléka az orvosok betegekkel való bánásmódját kifogásolja.” A lap a nyilatkozat nyomán leírja, bár az esetek többségében az elmarasztalt orvosok figyelmeztetést, megrovást kapnak, előfordult már az is, hogy a bizottság felfüggesztő döntést hozott. Huszár András leszögezte, semmi sem adhat felmentést az orvostársadalom számára, hogy ne változtasson a kifogásolt jelenségen. Dr. Kincses László, a kamara megyei vezetője ezzel szemben szűkebb körű problémáról beszél. Úgy gondolja, az orvosok többségének hírnevét veszélyezteti az a kisebbség, melynek tagjai valóban rosz- szul bánnak betegeikkel. — Az az érzésem — mondta Kincses László -, hogy az egész ügy kirobbanása összefüggésben áll azzal a konfliktussal, amely nyáron bontakozott ki az orvosok és a kormány között. Tudniillik, az egészségügyi tárca kidolgozott egy törvénytervezetet, amely szabályozná az egészségügyben dolgozók jogállását. Ezzel szemben az orvosi kamara is elkészítette saját változatát, és bizony nem kell mondanom, hogy a két változat „köszönő viszonyban” sincs egymással. A főorvos elmondta, abban, amelyet a kamara készített, „a jogokról is szó esik”: vagyis, vannak benne olyan kedvezmények, amelyeket az egészségügyben dolgozók alanyi megkapnának, egyebek mellett gyógyszertámogatást, építési kölcsönt...- Nincs ebben semmi rendkívüli - folytatta -, hiszen más szakmákban is biztosítják saját kedvezményeiket, gondoljunk csak a vasutasokra vagy bármely más területre. Mindez Kincses László véleménye szerint szoros összefüggésben áll az etikai kérdéssel, mert azontúl, hogy az egészségügy pénzhiányban szenved, ha az orvosok és más egészségügyiek erkölcsileg sincsenek megbecsülve - és csak kötelességeik vannak —, akkor alakul ki az ilyen nehéz helyzet. S most, sokat. Csakhogy ez nem így van: az orvostársadalom nagy részénél nem beszélhetünk hálapénzről.- Tehát ez a gyökere a konfliktusnak a jogállásról szóló törvénytervezet körül. Ebbe bele is bukott az országos elnökük...- Igen, Kupcsulik Pétert leváltotta a kamara, mert nem úgy képviselte az orvosok érdekeit, ahogy az elvárható lett volna. Úgy tűnt, könnyű kompromisszumokat kömé a kormánnyal. A mostani elnök azért is jobb, mert szemben elődje egyetemi tanári státusával — amely miatt Dr. Kincses László úgy véli, igazságtalanul azonosítják az egész orvostársadalmat néhány vétkessel. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET jogon amikor a nyugati országok szívesen „elszívják” az orvosokat, bizony, hiányszakmává lépnek elő egyes (egyre több) orvosi szakterületek. — Nagyon jó volt a kormányváltás utáni béremelés az egészségügyben, de nem oldotta meg az összes problémát. Addig azért nem emeltek, mert úgy gondolták az úgynevezett paraszolvencia (hálapénz) eltartja az orvoA közelmúlt ügyei Dr. Verasztó Ildikó, a megyei orvosi kamara etikai bizottságának elnöke - egyben az országos szervezet etikai kollégiumának tagja - ismertette lapunkkal a közelmúlt etikai eljárásainak eredményeit (az ügyek döntően emberi konfliktusok miatt keletkeztek).- Az elmúlt évről három esetet „örököltem” - tájékoztatott a doktornő. — Ezek közül egy figyelmeztetéssel zárult — de a kolléga fellebbezést nyújtott be az országos kamarához —, egy esetben 10 havi minimálbér-megfizetésre köteleztük, egy másikban pedig megrovásban részesítettük az orvost. Ebben az évben nyolc ügyet zártunk le, ebből hat esetben kiderült, hogy etikai vétség nem történt. Egy figyelmeztetéssel zárult, egy másik alkalommal pedig felmentés miatt a panaszos fellebbezett a felettes szervünkhöz. Ezekenkívül még három lezáratlan aktánk van. elvileg zsarolható lenne -, Éger István hiányszakmát űz: háziorvos. Úgyhogy elkötelezetten kiáll a jogainkat is zászlajára tűző törvénytervezet elfogadása mellett. Nem győzőm hangsúlyozni, nem öncélúan, hanem az egészségügy, tágabb értelemben a társadalom érdekében.- Visszatérve az ombudsmani jelentésre: ön szerint pontosan mi kifogásolható benne?- Az, hogy Magyarországon több millió orvos-beteg találkozás történik évente, és kiemelnek belőle néhányat, majd ez alapján ítélik meg az orvostársadalmat. A téma nyomán pedig - a média által - kialakul egy orvosi ellenségkép, pedig a gyógyítók nagy részével szemben jogtalan az ilyen megítélés. Elvárható lett volna továbbá, hogy olyan eseteket is említsenek, amikor a beteg beszél embertelenül orvosával, amit én személyesen átéltem, sőt támadás is előfordult már kórházunkban. El kell ismernem azonban azt is, hogy jó néhány kolléga — holott lehet, hogy rendkívül biztos kezűek — képtelen a megfelelő hangnem használatára. Pedig egy beszélgetés legtöbbször kihúzza egy-egy ilyen ügy méregfogát.- Mi lesz az ajánlás hatása Békés megyében? Lesz-e kommunikációs tréning?- Lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy eddig mi nem tettünk semmit az ügy érdekében. Az orvosi kamara folyamatosan dolgozik a beteg—orvos kapcsolatok javításán is, az etikai bizottság állandóan foglalkozik hasonló esetekkel. Egyébként pedig, ha az orvosok nem megfelelően beszélnek a betegekkel, az két dologra vezethető vissza. Az egyik befolyásoló tényező a személyiség; képes-e az illető az empátiára, a „beleérzésre”, ami sajnos nem tanítható. Sok kollégából hiányzik ez a készség, pedig nagyon jó orvos. Együttérzés hiányában nem tud hiteles lenni a beteg előtt, amelynek az a következménye, hogy a páciens elveszíti a bizalmát, s később az az orvos is „gyanús” lesz a számára, aki pedig a viselkedésével mindent megtesz a gyógyulás érdekében. Épp emiatt vannak a különböző kuruzslók előnyben, akik képesek megnyerni maguknak a betegeket. A modorta- lanság másik oka a megterhelés, a munka okozta fáradtság. Egyetlen példa csupán: elvileg hatszor kellene ügyelnie egy orvosnak havonta, de a legtöbb esetben többet vállalnak, van aki tízet is. És itt újra a nehéz anyagi körülmé- nyeka meghatározóak... VANDLIK JÁNOS Megkérdeztük olvasóinkat Mit csinálna másként? Jenei Bálintné, magyardombegyhá- zi közcélú munkás:- Ha tehetném, és visszafordíthatnám néhány évvel az idő kerekét, akkor olyan szakmát tanulnék, ami jó munkalehetőséget kínál. Megtanulnám a számítógép kezelését, és talán még vállalkozó is lennék. Természetesen ezek csak a képzeletben léteznek, mert sajnos nem voltak ilyen lehetőségeim. Jelenleg az idős embereknek segítek, ebédet viszek és elvégzem a ház körül, amit kell. Úgy vélem, ha elegendő munkahely volna a faluban, akkor az emberek többsége elégedett lenne, és nem ábrándozna elérhetetlen dolgokról. Jenei Ferenc, magyardombegy- házi nyugdíjas:- Az idő kerekét nem lehet visz- szaforgatni. Megértem 86 évet, és sok mindenen keresztülmentem. Parasztemberek voltak a szüleim, minket is annak neveltek. Szántottunk, vetettünk, ezt szoktam meg. Fiatal koromban az egyszerű ember fiának nem voltak választási lehetőségei. Azt kellett csinálni, amit a megélhetés parancsolt. Testvéreimmel tanyán laktunk. Hajnalban keltünk, későn feküdtünk, de becsületesen dolgoztunk és nem álmodoztunk. Nem akarok már mást csinálni, de bízom abban, hogy a gyerekeknek és az unokáimnak jobb élete lesz! Molnár János, magyardombegy- házi nyugdíjas:- Először is a rendszeren kellene változtatni, hogy a politikusok ne csak magukra gondoljanak, hanem a nép ügyét szolgálják. A kenderiparban dolgoztam, igen nehéz munkám volt. Ha újra fiatal lehetnék, akkor olyan iskolát választanék, ami jó szakmát ad az ember kezébe. Ügyésznek szívesen tanulnék. Tenném ezt nem csak a jó fizetés miatt, hanem azért, hogy beleszólásom legyen a dolgok alakulásába. Hogy a társadalom igazságosan, becsületesen működjön, ne egymást szapulják, rágalmazzák a politikusok és az emberek. Kasza Imre, magyardombegyhá- zi munkanélküli: — Kőműves és faipari gépkezelő a szakmám, de sajnos nincs róla papírom. Végzettség híján nehéz elhelyezkedni. Ha lehetőségem lenne újrakezdeni, olyan szakmát tanulnék, amivel vállalkozni lehetne és jó keresetet biztosít. Itt, a faluban nincs semmilyen lehetőség. Gondoltam, a vasúthoz is elmennék segédmunkásnak, de nincs hely. Ha újra kezdhetném, nem hinnék az asszonyoknak. Nem sikerült a házasságom. Fél éve költöztem a feleségemmel a faluba a munkahely reményében, de rosszul választottam. Se munka, se asszony, h. m. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Falutakarítás Hunyán A Békés Megyei Munkaügyi Központ által kiírt nyertes pályázatoknak köszönhetően a hunyai ön- kormányzat 14 embert foglalkoztat közhasznú munka keretében. Ily’ módon megszépült a liget és a sportpálya környéke, kitisztították a csatornákat, s hozzáfogtak a régi temető rendbetételéhez. A településen egyébként kevés cég kínál állásokat. Sokan keresnek ezért vidéken — Békéscsabán és Ör- ménykúton — munkahelyet. Számukra viszont a közlekedés, a buszjáratok hiánya okoz gondot. A település vezetői a PHARE-támogatással most megépült új úttól azt remélik, jobb lehetőségek nyílnak majd a közlekedésre, a vidéki munkavállalásra. L. J. A Szeghalmi Baleset-megelőzési Bizottság keresztrejtvény-pályázata általános iskolások részére 1. A gyerekek egyik kedvenc eledele. 2. így hívjuk azt, aki egyedül él, pl. egy barlangban. 3. Győzelem után ezt visszük haza. 4. Nélküle nem megy az autó. 5. Sok gyermek „munkahelye”. 6. A jármű szeme. 7. Segíti a közlekedést. 8. Sok fiú álma. Megfejtésként egy nagyon kedvelt, közlekedési eszközt kaptok. A megfejtést levelezőlapon küldjétek be 2003. október 25-éig az alábbi címre: Komróczki Edina r. törm., Rendőrkapitányság, Szeghalom, 5520 Szeghalom, Kossuth tér 1. szám. A helyes megfejtést beküldők között ajándékot sorsolunk ki. A nyerteseket írásban értesítjük. Helyükre kerülnek az apróságok •* \i.v r* ' IC*2Í XSARA Xsara Picasso 1,61 SX klímával 3 690 000 fon«*« A Citroén Xsara Picasso ABS-szel. vezető- és utasoidali légzsákkal, fedélzeti számítógéppel, most akár 240 000 forint árelőnnyel tehet az Öné. M «kr« ÍOSS. űkíörjerZÖ-fg wgy « kisjfct «|M» í nfritfei. rwfftMis: KW/lUftS 1/11» lül (»ätMl/wuSsätl/veg*«»!, CO,Aitoaitís: !7Bg/k».A képw I48»tó »üti MoKltktó. A CfTRÖ&N a TOTAt^t t&aeitottsu Inter-Flott Center Kft., ^ Békéscsaba, Gyulai út 94-96. Tel.: (66) 528-040. CITROEN
