Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-13 / 239. szám

4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 13., HÉTFŐ INTERJÚ Fantasztikus változások tanúja a kitüntetett urológus Pályafutása alatt ár. Csaba Istvánnak szinte mindent újra kellett és akart tanulni A Magyar Köztársaság Aranyke­reszt Érdemérmével tüntették ki dr. Csaba Istvánt, a Pándy Kálmán megyei kórház urológiai osztályá­nak vezető főorvosát augusztus 20-a alkalmából. A magas kitünte­tés birtokosa úgy gondolja, két oka lehet az elismerésnek. Az egyik, hogy 1967 óta dolgozik a megyei kórházban és mindvégig az uroló­gián, 20 éve vezeti az osztályt — ta­lán közmegelégedésre —, de vélhe­tően nem lehet figyelmen kívül hagyni a megyegyűlésben három cikluson keresztül végzett munká­ját sem. — De ez csak az én elkép­zelésem, erről nem beszéltek ne­kem — tette hozzá a gondolatsor­hoz dr. Csaba István. Gyula — Hogyan lett urológus? — kérdeztük a kitüntetett osztályvezető főorvost.- A gimnáziumi érettségiző osztá­lyunkból nyolcán jelentkeztünk orvo­si egyetemre - kezdte. - Közülük ketten voltunk megboldogult Szepes- váry Elemér barátommal értelmiségi származásúak. Akkor ez nem volt jó pont. Társadalmi ösztöndíj szerződést kötöttünk, ami a felvételben segítsé­get jelentett. így kerültem az egyetem­re. Kétegyháza tanácsával kötöttem ösztöndíj-szerződést. Esélyem sem volt arra, hogy ezt vissza tudjam fizet­ni. Az utolsó egyetemi évemben Kétegyházán nyugdíjba ment egy or­vos, innen, a megyei kórházból irá­nyítottak ki valakit helyettesíteni, aki ott is maradt végleg. így én a „levegőben lógtam”, bár az egyete­met summa cum laude minősítéssel fejeztem be, de nem végeztem diák­köri munkát, nem helyezkedtem a kli­nikák irányába — nem tudtam mit tenni. Kaptam egy ajánlatot a békés­csabai kórház nőgyógyászati osztá­lyára, ahol szintén tanácsi ösztöndí­jas kolléga dolgozott, aki nem mon­dott le ösztöndíjáról. A megyei kór­házban szigorlatoztam, itt szimpati­kusnak talált az urológus Radnai László főorvos úr, aki aztán alkalma­zott. így lettem urológus. Dr. Csaba István 1967 óta dolgozik a megyei kórházban, 20 éve irányítja osztályát. D-FOTÓ: VERESS ERZSI a húgyvezeték se­bészetében már döntően endoszkó­pos beavatkozáso­kat alkalmazunk. Régen „keresztbe vágtunk” egy bete­get, hogy a kövét kivegyük, ma egy- centis hasítékon át végezzük el a mű­tétet, sőt a lökés­hullám-kezelés bir­tokában gyakran már egyáltalán nincs vágás. A bete­gek gyógyításánál a minél kisebb be­avatkozás felé hala­dunk. Újabb kor­szakalkotó lépés a laparoszkópia, amely ismét kihí­vás az urológusok­nak. Mindenbe, még a nem üreg­rendszeri problé­mákba is be lehet laparoszkóppal avatkozni, egycen- tis metszésekkel.- Évek óta a me­gyei önkormányzat egészségügyi bi­zottságának elnö­- Nem bánta meg?- Nem. Ez rendkívül szép szakma, hallatlan ki­hívás. Fantasztikus válto­zásokon ment keresztül csak az én rövid életem­ben. Szinte mindent újra kellett tanulni, új gyógyító beavatkozások, műszerek, technikák jelentek meg.- Merre halad az uroló­gia?- Körülbelül a pályafu­tásom felén jelentek meg a száloptikai berendezések, amelyek a fő területen el­sőbbségre tettek szert. A prosztata, a hólyag, a vese, Miért szép?- Minden szakmának megvan a maga szépsége. Én azt nevezném szépnek az urológiában, amit az endoszkópja nyújt. Vagyis a húgycsövön keresztül behatolva a sze­mem láttára olyan beavatkozások történnek, amelyek 3-4 nap alatt gyógyulást hoznak. Ugyanez 20-30 évvel ez­előtt kéthetes bent fekvést jelentett, annak minden rossz oldalával, a mozgásképtelenséggel, a sebfájdalommal, melyek a nyílt műtétekkel járnak. Ez a szakma magában foglalja a sebészetet is - valaha a sebészet foglalta ma­gában -, ám mióta az urológia levált, sebészeti beavat­kozásokat is végzünk. Az igazi kihívások a nagy, radikális műtétek, a veserák miatt végzettek, ilyen a hólyagettávoli- tások bélpótlással való megoldása. A sikeres műtét nagy sikerélményt jelent egy orvosnak - mondta el szakterüle­te szépségéről dr. Csaba István. ke. Egészségügyünkben hol tartunk most?- Az országos viszonyokat tekintve jó a helyzet, hiszen még újnak számít a békéscsabai kórház, Orosházán is je­lentős beruházás történt és nem utol­sósorban itt, a megyei kórházban, ahol két címzett támogatás beruházása is a szemünk előtt zajlott le. Elkészült a di­agnosztikai tömb és az ideg-pszichiát- ria felújítása is most ér véget. Ez jónak mondható, miközben nyilván a ma­gunk hátán cipeljük az egészségügy összes problémáját, ami országos gond és ma különösen divatos kérdés.- Van pénze a megyei önkormány­zatnak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére?- Az önkormányzatok természete­sen nem tudnak eleget fordítani rá, az egészségügy az a terület, amelynél szinte sohasem mondható, hogy elég az anyagiakból. Azonban - három cikluson át vagyok már a bizottság el­nöke - minden alkalommal azt ta­pasztaltam, hogy a képviselő-testület és vezetői mindig is szívügyüknek te­kintették a legnagyobb intézménynek, a megyei kórháznak a fejlődését. Min­dent megtettek, ha nem is állt rendel­kezésre komoly anyagi lehetőség. Más segítséggel, például hitelek felvétel­ének hozzájárulással, pályázatok be­nyújtásának támogatásával próbáltak javítani az ellátáson.- Lehet-e szó a megyei kórház privatizációjáról?- A megyegyűlésben felmerült ez a téma, de egyelőre nincs napirenden. Úgy tudom, talán nem is lehet privatizálni a kórhá­zat, ugyanis a törvény egyes részei szerint, ahol nagyobb állami beruházás valósult meg, az az intézet nem adható el. Érdekes kö­rülmény, miközben a poli­tika egyfelől a privatizációt támadja, másfelől a tör­vény működik, és még egyetlen intézményt sem adtak el. SZŐKE MARCIT Országos gyógyturizmus program Elfogadták a gazdasági tervet A Békés Megyei Önkormányzat és a Békés Megyei Gyáriparosok Szövetsége Orosháza városával közösen egész napos konzultáci­ót tart holnap Gyopárosfürdőn a szolgáltatógazdaság és a gyógytu­rizmus program ismertetésére. Orosháza-Gyopárosfürdő Dr. Bodzás Júliának, a megyei gyár­iparosok elnökének és dr. Kökény Mihály egészségügyi miniszternek a köszöntője után 10 órától Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének elnöke is­merteti a fent említett gazdasági programot. Fél tizenkettőtől Fetser János, Orosháza polgármestere a város és Gyopáros fejlesztési kon­cepciójáról beszél, 12 órától a gyógy-idegenforgalom helyi lehető­ségeiről dr. Gervain Mihály, az oros­házi kórház igazgató-főorvosa tart előadást. Az Idegenforgalmi Mun­kaadók Szövetségének elnöke, dr. Niklai Ákos a délutáni program ke­retében, 13 óra 30 perces kezdettel a gyógyszállók létesítésének és mű­ködtetésének tapasztalatairól szá­mol be. Tizennégy órától az egész­ségturizmus, a gyógyszállók, a fi­nanszírozási és pályázati lehetősé­gek, a külföldi tőke felhasználásá­nak témakörét taglalja dr. Gellai Im­re tanácsadó. CS. I. Az önkormányzatok éves költség- vetésének készítésénél a gazdasá­gi program képezi a kiindulási ala­pot. Az eleki képviselők először májusban találkoztak a város gaz­dasági programjának tervezetével. Mivel abban főként az előző négy év gazdasági mérlege szerepelt, a további célok nem, ezért a képvise­lők a program átdolgozását kérték. Elek Az átdolgozott gazdasági programot a szeptember végi ülésen fogadták el az eleki képviselők. A következő év fel­adatait, kiemelt céljait tíz csoportban határozták meg a program készítői. A helyi munkalehetőség fejleszté­sét pályázati lehetőségek kihasználá­sával tervezi az önkormányzat. Folytatni kívánják az önkormányzati bérlakásépítési programot, az idősek otthonát a volt nevelőotthon átalakítá­sával bővítenék. Az energiaellátás rend­szerét korszerűsíteni szeretnék a közvi­lágításban és az intézményekben. A legtöbb feladat a közlekedés, a hírközlés, a vízügy, az oktatás, a köz- művelődés és a kommunális ellátás területén vár a városra. Egyebek mel­lett önkormányzati utak és kerékpár­út építését, a földutak karbantartását, a főtéren díszburkolat lerakását terve­zik. A piactér felújításra vár, a szenny­vízprogramot is folytatni kívánják. ____ K. E. Meg kérdeztük olvasóinkat A védőoltásokról Pozsár Józsefné, 72 éves, medgyes- egyházi nyugdíjas: — Két gyereket neveltem fel, mostanra már elmúltak ötvenéve­sek. Az csak természetes, hogy el­vittem őket kiskorukban védőoltás­ra, hiszen féltettem a fertőzésektől, betegségektől a gyermekeimet. Ak­koriban még előfordult a bénulást okozó paralízis is, nem akartam kitenni őket a veszélynek. Az ol­tások után nem volt semmi bajuk. Nem elég tájé­kozott szülők azok, akik most tiltakoznak a védő­oltások ellen. Hogy néznek majd a gyermekük sze­mébe, ha esetleg azért, mert a kicsik nem kapták meg az oltásokat, valami bajuk lesz? Gyivicsán Julianna, 60 éves, med- gyesegyházi nyugdíjas:- Az én gyermekem már 43 éves. Időben megkapta az összes védőoltást. Négy unokám van, ők is védettek, a gyermekem így dön­tött. Hallottam a tévében, hogy vannak, akik bírósághoz fordultak amiatt, hogy ne kelljen beadatniuk a gyermekeik­nek az oltást. Talán a szövődményektől féltik a ki­csiket? Én még sohasem hallottam arról, hogy egy gyermek maradandó károsodást szenvedett volna a védőoltás miatt. Ha be is lázasodik egyik-másik, az előfordul, de néhány óra múlva már semmi ba­juk sincs... Lehoczkiné Ádász Edit, 32 éves, medgyesegyházi gyesen lévő anyuka:- Réka lányom most múlt két és fél éves. Egy kivételével már minden oltást megkapott. Sőt ami nem volt kötelező, arra is elvittem, mert szeretném az agyhártyagyul­ladástól is megvédeni. Fél év múl­va közösségbe kerül, jobb ha felvértezzük magun­kat a betegségekkel szemben! A védőoltásokat nem hiába találták ki, ezért nem értem azokat a szülőket, akik kézzel-lábbal hadakoznak ellene. Bár az igaz, hogy lehet mellékhatásokról is halla­ni, de ez ritkán fordul elő, és úgy gondolom, a vé­dettség megéri a kockázatot! Czuth József, 30 éves, mezőhegyesi segédmunkás: — Anyukám minden védőoltást beadatott nekem. Nem is volt sem­mi bajom gyermekkoromban a bá­rányhimlőn kívül, valószínűleg ez az oltásoknak is köszönhető. Ha lenne gyermekem, én is beoltat- nám, hiszen bízom az orvostudományban. A vé­dőoltás egyfajta esélyt nyújt az egészség megőrzé­sére. Vannak szülők, akik ezt a kérdést máskép­pen látják. Kíváncsi vagyok, ők kiskorukban meg- kaptak-e minden oltást. Ha igen, és nem lett sem­mi bajuk, akkor most miért teszik ki az esetleges fertőzésnek a gyermeküket? k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Könyvvizsgálót választottak Kevermes képviselő-testülete a nyáron pályázatot írt ki az önkormányzat könyvvizsgálói feladatának ellátására. Augusztus végéig hatan nyújtották be jelentkezésüket — értesültünk Krattinger Márton­tól, Kevermes jegyzőjétől. A szóbeli kiegészítés személyes lehetőségével négyen éltek. A bizottság ezt követően sorrendet állított fel a jelentkezők kö­zött, amit a testület a szeptember végi ülésen elfo­gadott. Kevermes nagyközség önkormányzatának könyvvizsgálója október 1-jétől a békéscsabai Kovero Kft. lett. k. e. A nemzedékek összekovácsolásáéit A szülőváros hírnevét öregbíti Kétegyházán első alkalom­mal rendeztek falunapokat október 10-12. között. A há­romnapos ünnepségsoroza­ton emlékeztek a 150 évvel ezelőtt született Márki Sán­dorra, köszöntötték a telepü­lés legifjabb és legidősebb la­kóját. Megrendezték a „Nagy­szülők az unokákért - uno­kák a nagyszülőkért progra­mot”, a nemzedékek és nem­zetiségek találkozóját. Kétegyháza ________ Ha gyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén Kétegyházán a falunapokat. A rendezvény első napján, pénteken emlékeztek a település leghíresebb szülöttére, a történész Márki Sándorra, aki százötven évvel ezelőtt látott napvilágot. Bár kétéves korában elkerült a faluból, szülőföldjére mindig szeretettel emlékezett ­derült ki Németh Csabának, az Erkel múzeum igazgatóhelyettes­ének előadásából. Az ünnepsé­gen köszöntötték a falu legfiata­labb és legidősebb lakóját. (Élet­koruk miatt egyikük sem tudott részt venni az eseményen.) A legifjabb kétegyházi, Jakab Mária október 4-én született, a község legidősebb polgára pedig 1905-ös születésű, azaz 98 éves, özvegy Hangyái Jánosné. Nagy sikert aratott a helyi kul- túrcsoportok műsora, melynek a Táncsics Mihály Művelődési Ház adott otthont. A falunapok ked­ves színfoltja volt A nagyszülők az unokákért — unokák a nagy­szülőkért program. Célja a nem­zedékek összekovácsolása. A programsorozat második napján a kikapcsolódás játszotta a fősze­repet, a zárónapon pedig ökume­nikus istentiszteletre várták a te­lepülés lakosságát. _____________ ___ K. E. Az orosházi születésű dr. Haj­dú Mihály nyelvészt, egyete­mi tanárt köszöntötték 70. születésnapján szülővárosá­ban a Szántó Kovács Területi Múzeum munkatársai és az önkormányzat képviseleté­ben Jusztin Balázs alpolgár­mester. Orosháza Szülővárosa hímevét munkásságá­val, a szellemi örökség összegyűj­tésével és publikálásával is öregbí­tette dr. Hajdú Mihály, akinek tu­dományos pályafutásáról dr. Sza­bó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató így vallott:- A nyelvtudományhoz kap­csolódó „hadsereg” sorakozik fel a professzor mögé, mert dr. Haj­dú Mihály úgy tanít, hogy diákja­it megérinti munkájának szépsé­ge, varázsa. A fiatalok szerte hor­dozzák barátom szakmai és em­beri értékeit. Számomra külön öröm, hogy mindezt Orosházá­hoz kötődve teszik. S hogy hon­nan indult a pálya? Az ötvenes években is jegyzett, jó nevű Tán­csicsból, majd a helyi múzeum­ban teljesedhetett ki. Itt Nagy Gyula irányításával olyan tudo­mányos kutatómunka zajlott, ahol dr. Hajdú Mihály is megta­lálta a helyét. Megírta első dolgo­zatát a kasos méhészkedés ha­gyományairól. Orosháza monog­ráfiájának néprajzi kötetében a sokoldalú, mindent vállaló mun­katársként a népi állattartás nép­rajzának megírására vállalkozott, s része volt a népi jogélet feldol­gozásában, valamint a helyi nép­mesekincs felkutatásában. A szombati találkozón adták át az ünnepeknek az általa írt Nyelvészeti és néprajzi közlemé­nyek című könyvét, majd a pá­lyatársak szakmai előadásokat tartottak. CSETE ILONA Sárréti botforgatók sikerei Nagyszabású nemzetközi bot­forgató versenyt tartottak a hét­végén a szeghalmi sportcsar­nokban Twirling Open Hunga­ry néven. Az országos hírű szeghalmi Plastic Mozgásstú­dió Majorette Táncegyesület ál­tal szervezett megmérettetésen 137 magyar, horvát és szlovén versenyző mérte össze tudását. Szeghalom A twirling versenyszerűen csak há­rom éve van jelen Magyarországon, ennek ellenére a magyar verseny­zők a nemzetközi megmérettetése- ken is remekül megállják helyüket. A színvonalas, szép produkci­ókat felvonultató verseny zsűri­elnöke az olasz Isabella Beltra- mon volt. A versenyzők között Magyarországot a körös-sárrétiek mellett a dunaföldvári és a paksi botforgatók képviselték. Eredmények. Kadét D kategóri­ában Pákozdi Katalin (Szegha­lom) harmadik lett. Junior D kate­góriában Varga Zita ötödik, Dani Ildikó (mindketten vésztőiek) ha­todik helyezést ért el. Senior D ka­tegóriában Szabó Ágnes (Füzes­gyarmat) megnyerte a versenyt. Junior C kategóriában Macskin Zita (Szeghalom) negyedik, Gál Ágnes ötödik, Farkas Ágnes (utóbbi kettő füzesgyarmati) ha­todik lett. Senior C kategóriában Nyíri Zsófia (Vésztő) megnyerte a versenyt, Pap Fruzsina (Szegha­lom) harmadik helyezést ért el. Párosban Macskin Zita és Pap Fruzsina (Szeghalom) harmadik helyezett lett, a csapatok verse­nyében pedig a körös-sárrétiek az ötödik helyet szerezték meg.- A szeghalmi, a vésztői, a füzesgyarmati és a körösladányi ön- kormányzat, a szülők és a támoga­tók rengeteget segítettek a verseny létrejöttében - fogalmazott Macs- kinné Pór Erzsébet, a körös-sárréti versenyzők felkészítő tanára. M. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents