Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

2. OLDAL V i L A G TŰKOR 2003. Október 11., szombat Víziutak, ha találkoznak Magdeburg Európa legnagyobb, hajók számára épült híd- ját adta át pénteken Magdeburgnál Manfred Stolpe német közlekedési miniszter. A rendkívül látványos műtárgy egy hajózó­csatorna forgalmát vezeti át az Elba felett, lehetővé téve, hogy az olyan nagy kikötők, mint Hamburg vagy Rotterdam, akadálytalanul megközelíthetők legyenek Berlinből. Az épít­mény egy csaknem félmilliárd euró értékű vízi- út-kereszteződés - a Német Egység 17. számú közlekedési tervének - része, amelyhez több zsilip tartozik. A hozzávetőlegesen egy kilo­méter hosszú híd a Középföldi-csatornát vezeti át az Elba-Havel-csatorna felett, s egy zsilippel ellátott elágazás segítségével a két csatorna for­galma is elérheti egymást. A hajóknak mind ez ideig drága kerülőutat kellett tenniük, míg az egyik mesterséges víziútról elérték a másikat. Az Berlin közelebb került az Északi-tengerhez fotó: europress új hajózóút kialakításához tíz év alatt folyókat építettek ki, zsilipeket állítottak üzembe és hidakat emeltek meg, s a beruházás végeztével, a tervek szerint 2008-tól 110 méter hosszú hajók is eljuthatnak a német fővárosba. Az Unió szigort ígér Az Európai Bizottság bővítési felelőse szerint az EU szigorú­an számon fogja kérni a jövő­re csatlakozó országoktól az olyan megállapodások teljesí­tését, mint például az élelmi­szer-feldolgozó üzemek biz­tonsági szabványainak uniós szintre emelése. Brüsszel „Nem fogunk kompromisszu­mokat kötni. Egyes országok két-három évig tartó átmeneti időszakot kaptak. Ha addigra nem teljesítik a normákat, be kell zárniuk az érintett üzeme­ket” - jelentette ki Günter Ver­heugen. A bizottság november elején teszi közzé idei megfi­gyelési jelentéseit, amelyekben - a jövőre taggá váló tíz ország esetében utoljára - értékeli a csatlakozásra készülők felké­szültségét. „Még mindig vannak bizo­nyos problémák, mint például az EU-alapok kezeléséhez szük­séges igazgatási háttér gyenge­sége” - előlegezte meg a biztos a jelentések egyik várhatóan többször visszatérő megállapí­tását. ■ Kevés biztos kell Nem támogatja az EU konventjének az alelnöke, hogy a tagországok nemzeti jellegű képviseletre törekedjenek az Európa Bizottságban. Jean-Luc Dehaene, az EU alkotmányának kidolgozásával megbízott konvent alelnöke hangsúlyozta: egy EU-biztos az Európai Unió biztosa, nem pedig országának a nagykövete Brüsszelben. Emlékeztetett arra, hogy az EU bizottságának 15 és 18 közötti számú tagja lesz a szervezet 25 tagúra bővülése után. Több uniós pénz Tizennyoicmilliárd forint többlettámogatást kaphat Magyarország az Eu­rópai Uniótól, ennek azonban az a feltétele, hogy a kormány ismerked­jen meg a szervezet költségvetési rendszerével, és tartson élő kapcso­latot az Európai Parlamentben dolgozó magyar megfigyelőkkel - közöl­te Surján László fideszes képviselő, az EP megfigyelője. Az Európai Par­lamentben a Magyarországnak szánt támogatás 12 százalékos emelé­séről az Európai Néppárt frakcióján keresztül nyújtották be a javaslatot a magyar megfigyelők, amit a költségvetési bizottság jóváhagyott. Nő a támogatottság A jövőre EU-taggá váló tíz országban az utóbbi hónapokban is nőtt a csatlakozás támogatottsága, amely most átlagosan 79 százalék, négy százalékponttal magasabb, mint tavasszal - tűnik ki egy pénteken Brüsszelben közzétett Eurobarométer-felmérésből. Csaknem ugyan­ilyen az arány, de még nagyobb mértékű a növekedés a csatlakozók­nak a három tagjelölttel (Bulgária, Románia és Törökország) kiegészí­tett csoportjában, ahol a támogatottság 78 százalékra nőtt a tavasszal mért 72-ről. Rakéták a táborra Keresztény értékek A német kapcsolat V4-ek találkozója A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jogvédelmét is szükséges megjeleníteni az európai alkot­mányban - tartalmazza az elvárást az a záróközlemény, amelyet kétnapos prágai talál­kozójukon fogadtak el a viseg­rádi négyek parlamentjeinek integrációs, külügyi és védelmi bizottsági elnökei Prágában. Magyarországot a tanács­kozáson Szent-Iványi István (SZDSZ), az integrációs, vala­mint Németh Zsolt (Fidesz- MPSZ), a külpolitikai bizottság elnöke képviselte, mti Díszpolgári cím Raoul Wallenberg életéről szóló emlékkiállítást nyitottak meg Montrealban. A tárlat fényké­pek és eredeti dokumentumok segítségével mutatja be a néhai svéd diplomata életét és magyarországi életmentő tevékenységét a második világ­háborúban. MTI Halálbüntetés Egy arizonai bíróság halálra ítélt egy férfit, aki 2001. szep­tember 11. után négy nappal lelőtt egy Indiából bevándorolt férfit, hogy rajta torolja meg a terrortámadásokat. Frank Roque fajgyűlöletből lőtte le benzinkútja előtt Balbir Singh Sothit, akit a szikh vallás hívei­nek turbánja és szakálla miatt arabnak vélt. mti Rajtaütés Két amerikai katonát lesből agyonlőttek, négy másikat pedig megsebesítettek Bagdad­ban. Az incidens annál az iraki rendőrőrsnél történt, ahol ko­rábban egy öngyilkos merény­lő kilenc embert ölt meg és további negyvenötöt megsebe­sített. MTI Kínai űrhajós Hivatalosan is bejelentették Pekingben, hogy útjára indítják az ország első ember vezette űrhajóját. A kínai űrrepülési program egyik illetékese úgy tájékoztatott, hogy az ázsiai ország első űrhajósa október 15. és 17. között indúl útnak, mti Törzsi villongás Pakisztáni katonák két törzsi területen hajtottak végre akció­kat. Az afgán határ mentén élő törzseket azzal vádolják, hogy tálibokat és az al-Kaida terror­szervezet tagjait rejtegetik. A katonák autókat foglaltak le, boltokat zárattak be, és őrizet­be vették a pastu törzs több tagját, mti Igazságügy Szófiában az európai igazság­ügyi miniszterek megvitatták a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Magyarországot Bárándy Péter igazságügy-miniszter képvisel­te. A felszólalók felvetették, hogy átfogó és kötelező meg­állapodást kellene kidolgozni a probléma kezelésére, mti Előkerült Iráni fogságban van Ron Arad izraeli pilóta, akinek gépét 1986-ban Libanon felett lelőt­ték, őt pedig eltűntnek nyilvání­tották. Tanúvallomások szerint a pilótát látták egy Teherántól keletre lévő titkos börtönben, tolókocsiban, lefogyva, mti Lett szigor Kiállt Lettország emberi jogi gyakorlata mellett Vike- Freiberga államelnök asszony. Arra a strasbourgi ítéletre rea­gált, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítot­ta, hogy Riga megsértette két orosz állampolgár személyiségi jogait, mert nemzeti hovatarto­zásuk miatt megfosztotta őket rigai otthonuktól és kiutasította az országból, mti Al-Hillah Kézi páncéltörő rakétát lőttek ki péntek hajnalban az iraki Al- Hillahban, a magyar kontingens állomáshelyéül is szolgáló Többnemzetiségű Hadosztály Logisztikai Bázisának közelé­ben; a rakéta a tábor kerítésébe csapódott és felrobbant. A Hon­védelmi Minisztérium közlemé­nye szerint az incidensben sen­ki sem sérült meg, anyagi kár sem a technikai eszközökben, sem a tábor berendezéseiben nem keletkezett. ■ Budapest Módi Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter áttekintette az európai alkot­mányt tárgyaló kormányközi konferencia munkáját. Az ál­lamfő örömmel nyugtázta, hogy a miniszterelnök és a külügymi­niszter megígérte: tekintettel az európai és a magyar hagyomá­nyokra, támogatják a keresztény értékek megjelenítését az Unió alkotmányos szerződésében. Budapest Németország nem szeretné, ha megbontanák az európai alkot­mányos szerződés jelenlegi szö­vegtervezetét, mert az a kor­mányközi konferencia gyors le­zárását veszélyeztetné - jelentet­te ki Matthias Platzeck., Bran­denburg német tartomány mi­niszterelnöke, miután Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével tár­gyalt pénteken Budapesten. Matthias Platzecket pénteken hi­vatalában fogadta Kovács László külügyminiszter is. _________■ Ar afatot megoperálhatják Öt palesztint megöltek és több tucat embert megsebesítettek a Rafahba behatoló izraeli katonák. A helikopterek támogatásá­val, harckocsikon és páncélozott járműveken előrenyomuló gyalogos elitalakulatok a Gáza-övezet déli részén fekvő város menekülttáborában heves fegyveres ellenállásba ütköztek. Rámalláh Az izraeli hadsereg akciója tegnap is folytatódott, s a palesztin fegy­veresek még akkor is harcban áll­tak. Az összecsapásokban egy iz­raeli katonanő könnyebben meg­sebesült. Közben ellentmondásos hírek érkeznek Jasszer Arafat egészségi állapotáról. A palesztin elnök i Rámalláhban a szokásos heti mu­zulmán imanapon az első sorban foglalt helyet az imádkozók kö­zött, és „bár sápadt volt, úgy lát­szott, hogy jó erőben van” - írta az AP amerikai hírügynökség tudósí­tója. Alsó ajka sem remegett, ami elég gyakran előfordul, ha fáradt. Orvosai azt mondták róla, hogy gyomorbántalmai vannak. A Time magazin a palesztin ve­zető környezetéből származó tájé- ■ koztatás alapján arról számolt be, hogy Arafatnak gyomorrákja van, és sürgős kórházi kezelésre lenne szüksége. A palesztin vezető állí­tólagos gyomorrákjáról a katari al-Dzsazíra hírtévé is beszámolt. A politikust kezelő orvos azt mond­ta, hogy Arafatnak gyomor- és bél­hurutja volt, de már gyógyulófél­ben van. A 74 éves palesztin veze­tőt, akinek egészsége két hete lát­hatóan megrendült, szerdán egy jordániai és egy egyiptomi orvos­csoport is megvizsgálta, állapotá­ról azonban nem közöltek részle­teket. Ha Arafatot egy operáció ér­dekében tényleg el kell szállítani Rámalláhból, az nehéz döntések elé állítja Izraelt és a palesztinokat is. A zsidó állam korábban több­ször hangoztatta, hogy mérlegeli Arafat száműzésének lehetőségét, illetve ha elhagyja a palesztin terü­leteket, többé nem engedik őt vissza oda. Arafat ezzel szemben leszögezte, hogy semmiképp sem hagyja magát eltávolítani Rámal­láhból. Az izraeli külügyminisztérium egyik képviselője tegnap minden­esetre kijelentette: ha Arafat kór­házi ápolásra szorul, megvizsgál­ják azt a kérdést, hogy lehetővé te­gyék számára Rámalláh elhagyá­sát. Az izraeli hadsereg 2001 de­cembere óta blokád alatt tartja a palesztin vezető rezidenciáját, s nem engedi kimozdulni az izraeli hadsereg által részben lerombolt épületegyüttesből. ___________■ ÁL LÁSPONT CSERI LÁSZLÓ Táppénzfogyatkozás Maximum száznyolcvan napig jár táppénz idén júliustól annak a betegnek, aki a biztosítási jogviszony megszűnését követően betegszik meg. A jövő év áprilisától a tervek szerint ez az úgynevezett passzív jogon járó táppénz csak 30 napon keresztül lenne folyósítható, s a szigorítás a táppénzcsalás megakadályozását célozná meg, amely valljuk meg, nem annyira ritka, mint a fehér holló. Ennél sokkal aggasztóbb a törvénytervezetnek az a szándéka, amely a 70 százalékos táppénzt 65 százalékra csökkentené, ami első pillantásra nyilvánvalóan komoly megtakarítást jelent az állam számára. Kérdés: valóban megtakarítással jár-e mindez? Nyilvánvaló, az öt százalékos csökkentés jelentős összeget te­het ki, s az is biztos, hogy a dolgozók jobban meggondolják majd, megbetegszenek-e, hiszen ennyiért nem érdemes ágy­nak esni. Ám munkál a magyar munkavállalóban nem kevés szorongás is amiatt, hogy ha sokat betegeskedik, hamar az ut­cán találhatja magát. Európai felmérések szerint munkájuk el­vesztésétől a németek, a lengyelek és az olaszok félnek a leg­inkább, de a magyar megkérdezettek 25 százaléka is olyan vá­laszt adott, hogy inkább betegen is dolgozik, s mindössze négy százalék tartotta magát lógósnak. Ha egy ország lakosságának jelentős hányada betegen megy munkába, az nem biztos, hogy anyagi szempontból előnyösebb, mint a táppénzek kifizetése. Hiszen a betegek egy része fertőz, másokat is hasonló állapot­ba juttat, s az sem egészen biztos, hogy munkájuk eredmé­nyesnek tekinthető, vagy elfogadható egyáltalán. Az ilyen típusú megszorító intézkedések tehát nem feltét­lenül érik el céljukat. S akkor még nem beszéltünk azokról, akik valóban olyan betegek, hogy négykézláb sem tudnak munkába menni. A táppénzcsökkentés őket sújtja igazán. De rájuk feltehetően nem gondol senki. EGYETÉRTEK: 0640-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330404 SZALAY ZOLTÁN Makacs ragaszkodás Gyurcsány-ügyben a kormány egy helyben topog. A sportminiszter személye ugyanis - bársonyszékbe juttatása óta - sajátos tünetcsoportot hordoz, ami nemcsak a Medgyessy-kabinet, hanem szinte összes elődjének országlá- sa idején is felbukkant a honi közéletben. A politikai kór oka: érzelmi alapú személyi döntés. Hogy mi ennek a lényege? Adott egy lendületes vállalkozó, aki történetesen a kormány­fő bizalmi embere. Széles körű tájékozottságával, elméleti felkészültségével sokáig hasznosan segíti a háttérből a kor­mányzás gondjaival küzdőket. Ám a miniszterelnök váratla­nul a kormányába emeli. Talán nem is gondolja teljesen vé­gig elhatározása következményeit, hogy szűnni nem akaró támadásoknak teszi ki kiválasztottját, s persze önmagát. Nap mint nap érzékelhetjük: az ellenzék meglelni véli a minisz­terelnök egyik gyenge pontját. Még ha túlzásokba esnek is, s ha maguknak sem ártana a tükörbe nézni, folyamatos válasz­tási kampányukhoz ennél tökéletesebb magas labdát nem is kaphattak volna. Ennél is komolyabb intő jel, hogy a tavaszi minisztercserék bomlasztó hatásúak a kormánypártok bizo­nyos köreiben is. Gyurcsány elődje a sporttárca élén nem tit­koltan megsértődött, az MSZP-n belül viszont sokan rokon­szenveznek vele. Az ellentét nem erősíti a pártegységet. Jól látható az elbizonytalanodás a másik kormányerő esetében is a folyton felmelegített öszödi ingatlanszerzési vádak nyo­mán. A parlamenti többség pedig bizony vékonyka. Elég e té­mában néhány másképp gondolkodó, akiknek a számát pró­bálkozásaival az ellentábor amúgy is igyekszik növelni. A legfajsúlyosabb kérdések ezek után: vajon jut-e így kellő figyelem a kormányzati munkára? Megéri-e a makacs ragasz­kodás Gyurcsány jelenlegi posztján tartásához? A válaszokat igazából két és fél év múlva tudhatjuk meg - egy egész országtól. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Nobel-békedíjas iráni bírónő Oslo Sírin Ebadi iráni jogász, em­beri jogokért küzdő aktivista kapta idén a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizottság. Sirin Ebadi volt 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979. évi iszlám forrada­lom nyomán lemondás­ra nem kényszerítették. (A hatalomra jutott Khomeini ajatollah re- zsimje az iszlám bírás­kodás bevezetésével megtiltotta, hogy nők igazságot szolgáltathas­sanak.) A bizottság indoklása sze­rint a nők és a gyermekek jogaiért folytatott harcáért kapta a elisme­rést. Az 56 éves Ebadi 165 jelölt közül nyerte el a Nobel-békedíjat, megelőzve a sokkal esélyesebb­nek tartott II. János Pál pápát és Václav Havel volt cseh elnököt. Ő a tizenegyedik nő, aki az 1901. évi alapítás óta elnyerte a békedíjat. A kitüntetés hírét Sirin Ebadi elképedéssel fogadta, s azt nyilat­kozta: a Nobel-díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciá­ért harcolnak. Az 1,3 millió euró értékű díjat december 10-én adják át a norvég fővárosban. Tavaly Jim­my Carter korábbi ameri­kai elnököt tüntették ki. Abdullah Ramezan- zadeh, az iráni kormány szóvivője előbb úgy nyi­latkozott: „nagyon örü­lünk, hogy a nemzetkö­zi közösség egy iráni muzulmán nőt részesített elismerésben”, ám utóbb hozzáfűzte, hogy nem a kormány nevében beszélt, hanem személyes véleményének adott hangot. _______________ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents