Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-05 / 207. szám

MEGYE I KÖRKÉP 2003. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK - S. OLDAL FONT-ELŐADÁS, (s) Font Sán­dor, az MDF parlamenti képvi­selőcsoportjának alelnöke tart előadást ma 18 órától Gyulán, a Mogyoróssy könyvtárban „Romló gazdasági és szociális helyzet, agrárválság, közéleti-er­kölcsi mélypont és a kilátások” címmel. HORGÁSZVERSENY, (j) A Ká­kafoki Horgászegyesület (Szar­vas) 24 órás nagyhalfogó ver­senyt rendez szeptember 6-án a Kenderáztatónál. Gyülekezés déli 12.00 órakor a versenybi­zottság sátránál. KONCERT. 0) A budapesti nyá­ri diáksziget indulójának szerző­je, az endrődi születésű Uhrin Benedek ad koncertet szeptem­ber 6-án este 6 órától Gyoma- endrődön, a Pavüon Fogadóban. STERILIZÁLÓT VÁSÁROLNAK, (ke) Dombiratoson a háziorvosi szol­gálat számára új sterilizálót vá­sárol az önkormányzat. A régi sterilizáló már „kiszolgálta” a betegellátást, felújítani sem ér­demes, célszerűbb egy új beren­dezés beszerzése. A sterilizáló mintegy félmillió forintba kerül. SÚLYOS, (y) Vésztő belterületén két kerékpáros ütközött szerda éjszaka. Egyikük olyan szerencsétlenül esett, hogy súlyos sérülésekkel kellett kór­házba szállítani. VONTATÓ, (y) Okányban tegnap traktort szerettek volna pótkocsihoz erősíteni. Amikor a vezető tolatni kezdett volna a járművel, az „meg­ugrott”, mert sebességbe volt téve & nem nyomta be a kuplungot, így a mezőgazdasági jármű mögött állót a pótkocsihoz szorította. A férfi izom­szakadást szenvedett. KERÉKPÁROSOK, (y) Szeghalom belterületén kerekezett tegnap a jár­dán egy biciklis, aki a kereszteződés­ben összeütközött egy másik, szabá­lyosan haladó kerékpárossal. A járda felől érkező biciklis éppen az első ke­rékbe „szaladt bele”, a másik elesett, és súlyos sérülést szenvedett. ELŐZÉS KÖZBEN, (y) Kisdombegy- háza belterületén tegnap délután egy simsonos balra akart kanyarodni, de nem vette észre, hogy már előzi egy személygépkocsi. A segédmotor-ke­rékpáros nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel úszta meg az esetet. ŐRIZETBE, (y) Szerda éjjel a gyulai rendőrök őrizetbe vették V. 0., 32 éves, gyulai férfit, akit csalás miatt köröztek. Békéscsabán csütörtökön pedig önbíráskodás miatt kísértek be a rendőrkapitányságra két helyi la­kost, akik erőszakkal akarták vissza­szerezni a pénzüket. ABLAK, (y) Békéscsabán tegnap dél­után egy asszony, jobb híján, a tűzol­tók segítségét kérte, hogy a második emeleti lakásában kilazult, veszélye­sen ingó, utcára néző ablakát csava­rozzák vissza a helyére. ■ „SOHA NE VITATKOZZ HÜLYÉVEL, A TÖBBIEK ESETLEG ÖSSZETÉVESZ­TENEK VELE.” (anonim) Ötvenhét üzenet az utókornak Ha azt írnánk, üzenet Európá­nak, talán picit sablonos len­ne. Jóllehet, a tegnap bemuta­tott, két(!) példányban készült díszes kötettel Békés megye 75 Körös-völgyi települése közül 57 tényleg üzen Európának, az utókornak — értékeivel. Ké­pekben, néhány sorban, vagy egy hosszabb mini értékleltár megmutatásával. Békéscsaba Varga Zoltán (balról) és dr. Erdmann Gyula méltatta a történelemörökítő Békés megyei kötetet. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „A jövő évtől huszonöt tagúra, bővülő nagy családban fel kell’ mutatni senki és semmi más­sal össze nem keverhető ha­gyományainkat, értékeinket, nyelvünket, kultúránkat, amely megkülönböztet, de egyszersmind összehoz az öreg földrész nemzeteivel, or­szágaival” - írja bevezetőjében Varga Zoltán. A megyei köz­gyűlés elnöke a bemutatón hozzátette: bő egy évvel ez­előtt minden településnek fel­kínálták a lehetőséget, mutas­sák meg értékeiket, az egyéb­ként kisebb formátumban, 1000 példányban idén elké­szülő kötetben, amit kereske­delmi forgalomba egyébként nem szántak. Az európai múlt - európai jövő című kiadvány megjelenítése a Barabás Fe­renc fémjelezte Typographia Kft.-t dicséri, a szerkesztő Kucsera Lajos. A kötet létrejöttében erőteljesen közreműködő dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója a sajtóbemuta­tón elmondta, a két példány egyikét a megyehá­za aulája őrzi, a másikat náluk helyezik el. _________________________________________________________(FÁBIÁN! Valójában tizenhat a negyven Velkey Gábor a békéscsabai pedagógusokról Több tekintetben pontosítani kívánta Szilágyi Róza, a Pedagó­gusok Szakszervezete megyei és békéscsabai titkára lapunk­nak adott közelmúltbeli nyilatkozatát Velkey Gábor, a megye­székhely alpolgármestere. Mint mondta, összességben nem 40,25-tel, hanem 16,5 fővel csökkent a város közoktatási in­tézményeiben alkalmazásban állók száma. mű, hogy kevesebb tanár kell. Velkey Gábor arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy míg országszerte iskolabezárásokról és összevoná­sokról esik szó, megyeszékhe­lyünkön ilyen nem történt, itt egy óvodát vontak ki az ellátásból. Békéscsaba — Mint minden évben, idén is a júniusi közgyűlésen tárgyaltunk arról az anyagról, amely a közok­tatási intézmények létszámügyeit tekinti át - fogalmazott Velkey Gábor. Mint kiemelte, igaz ugyan, hogy az ak­kor elfogadott határozat első pontja szerint 40,25 a véglegesen megszűnő közalkalmazotti álláshe­lyek száma (nemcsak pe­dagógusokat, hanem a segítőket és egyéb tech­nikai alkalmazottakat is beleértve), de ugyanen­nek a döntésnek a többi pontja értelmében új stá­tusok beépítéséről, illetve túlórák státusra való átváltásáról van szó, így összességében 16,5 fővel csökkent a szóban forgó létszám. Erre a lépésre az alpolgármester szerint azért volt szükség, mert kevesebb a gyerek, így egyértel­Utazó pedagógusok Velkey Gábor kitért arra is, hogy ettől a tan­évtől működik a városban az „utazó pedagó­gusok” rendszere, ami azt jelenti, hogy fel­készült szakemberek járják az iskolákat azért, hogy ne csak a magatartászavaros és a valamilyen részképességzavarral, hanem a tanulási problémákkal küzdő gyermekek fel­zárkóztatása is már az iskoláskor elején megtörténjen. Szilágyi Róza nyilatkozatá­nak (Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember 2.) még két elemére reagált az alpolgármester. Meg­látása szerint az előre nem ter­vezhető, viszonylag rövid ideig tartó túlóráztatás egy olyan esz­köz az intézményvezetők kezé­ben a felmerülő problémák meg­oldására, amellyel nem élnek vissza. A jövő szeptember 1-jével élet­be lépő túlórateljesítmény-szorzó kérdéskörrel kapcsolatban azt emelte ki: a munkaszerződésben, avagy a közalkalmazotti kineve­zésben kell rögzíteni, hogy az al­kalmazott maximum hány túlórát vállal. Ami az ő értelmezésében azt jelenti, hogy ez a plusz pénz a nyári szabadság idejére, illetve a 13. havi fizetéshez is jár. A maximum, azaz heti hét túlóra esetén az alapbér 45-52 százalé­kát kell kifizetni a mun­kavállalónak, így az al­polgármester meglátása szerint nem érdeke az intézményvezetőknek az — amire Szilágyi Ró­za utalt —, hogy 3 túl­órával rendelkező peda­gógussal kiváltsanak egy negyedik státust.- Békéscsabán a már említett júniusi döntéssel 9 olyan álláshe­lyet létesítettünk, amely a túlórák rovására ment - szögezte le Velkey Gábor. POCSAJI RICHÁRD VÉLEMÉNY NYEMCSOK LÁSZLÓ Pénzmosástól kézmosásig Rájöttem, honnan futja a nejemnek élőflórás joghurtra meg új blé­zerre. Igaz, egyikről sem tudom, hogy micsoda, de biztosan nem olcsó mulatság, ha már a szomszéddal is ezt beszélik. Nem szépítem, mert igaz: pénzmosással foglalkozik. Ráadásul az enyémmel. Álcázásul betette a mosógépbe a nadrágomat is, és annak a zsebébe csúsztatta az ezres bankót. Szerinte én nem vet­tem ki a pénzt a zsebemből, de azt ne gondolja, hogy meglopom magam. Van arra elég sok jelentkező, még ha Kulcsár Attilát nem Nem tudom, hol vett akkora mosógépet. is ismerem. Pedig állítólag ő a nagy pénz­mosó. Meg szerintem vasaló is, mert a feleségem még csak úgy mos pénzt, hogy utána gyűrött marad. Bezzeg a Kulcsár. Tiszta minden. Csak azt nem tudom, hol vett akkora mosógépet. Tízmilli- árd sok pénz, még ha szírek is se­gítenek, mondjuk, az öblítésnél. Csak azt nem tudom, mi a jó a pénzmosásban. Az embernek ál­landóan izgulnia kell. Természetesen attól, hogy a már mások által is agyonhasznált bankjegy a gépben nehogy elszakadjon. Meg ugyebár a mosónők korán halnak. Bezzeg a Kulcsár. 0 él-hal a pénzmosásért. Ha nincs pénzmosás, azt sem tudjuk, hova jár úszni és megveretkőzni Szász Károly, miközben 6-7 milliót keres havonta. Ami természetesen igaz és nem igaz egyszerre. Persze, csak azért, mert vagy a hat a valós, vagy a hét. Ez nem mindegy ilyen sanyarú anyagi helyzetben, másrészt banki szakembereknél legalább a szá­mok legyenek precízek. Az már jobban mindegy, hogy 43 ezret vagy 50 ezret kap kéz­hez havonta a minimálbéres. Egyikből sem lehet megélni. Mégis ezen vitatkoztak a tévében. Mármint, hogy van-e levonás a mini­málbérből vagy nincs. Szász Károly felröppent fizetésénél keveseb­ben kérdezték meg, hogy bruttó vagy nettó. Pedig ha ki akarná mosni, nagy a különbség. A Kulcsár-ügyben a pénz mellett még egy van, amit sokan kezd­tek mosni mostanában. A kezeiket. Ennyi szappan viszont nincs a világon. m A családi gazdaság hétköznapjai Öntözött területükön ipari paradicsomot termelnek A csorvási Békési Ferenc és családja (1978 óta foglalkoz­nak növénytermesztéssel, ál­lattartással, jelenleg búzát, kukoricát, napraforgót és ipa­ri paradicsomot termeszte­nek, telepükön növendék szarvasmarhát tartanak) bir­tokán tartotta kihelyezett ülé­sét a Békés Megyei Képviselő- testület mezőgazdasági bi­zottsága csütörtökön délelőtt. Csorvás A mezőgazdasági vállalkozók a kilencvenes évek elején akkorára bővítették gazdaságukat, hogy megfogalmazódott a kérdés: ho­gyan spórolhatnák meg a szolgál­tatóknak kifizetett súlyos ezreket?- Három esztendeje úgy gon­doltuk, saját szárítótelepet ho­zunk létre. Köszönhetjük ezt az akkoriban kedvező hitellehetősé­geknek és az állami támogatás el­nyerésének is - sorolta az előz­ményeket a munka sűrűjében Bé­kési Ferencné, miközben a szárí­tóhoz folyamatosan érkeztek a ga­bonával megrakott szerelvények. A nagy nyüzsgést egyszerűen ma­gyarázta a vendéglátó: valójában mindenki teszi a dolgát, hiszen búza, kukorica és napraforgó szá­rításával, tisztításával, tárolásával is foglalkozik a családi vállalko­zás. Egyébként a telep kapacitása 3000 tonna gabona befogadására elegendő jelenleg. A család a kihelyezett mezőgaz­dasági bizottság ülése idején, csü­törtökön is a hétköznapjait élte: irá­nyították a telepen a munkát, gond­ját viselték a közel 300 hektáros gazdaságnak és ellátták jószágaikat. Útban a kísérleti parcella felé Békési Ferenc elmondta, .100 hektáron a búza gyengén produ­kált, befejezték a napraforgó be­takarítását is, közepes termés- eredményt értek el.- Ipari paradicsommal 3 éve foglalkozunk, a 18 hektáros öntö­zött területen a gépi betakarítás fe­lénél tartunk, többek között erre is nagyon büszkék vagyunk, hiszen a ködösítve kijuttatott öntözővíz nélkül nem éltük volna túl ezt a nyarat - pillantott körbe a gazda a birtokon, majd a vendégeknek mutatta meg a kísérleti parcellát, ahol „gépalányi” mennyiséget ve­tettek 14-fajta kukoricából. CSETE ILONA Egymilliárdot követel a város (Folytatás az 1. oldalról) Ezenkívül a cég és a város között szerződés nincs, a törvények ér­telmében pedig ha valamelyik szerződő egy harmadik javára tesz ígéretet, azt a harmadik nem követelheti. Egyébként - érveltek -, a minisztérium állásfoglalása szerint sem jár ez az összeg, melynek alapjáról a szolgáltató azt mondja: nem is volt lényeges pontja a szerződésnek. Tavalyelőtt azután a megye- székhely egy utolsó levélben megküldte az aktuális egyenle­get, amely mintegy 600 millió fo­rintot tett ki. — Ekkor — ha felhatalmazást kaptam volna a közgyűléstől - kész lettem volna arra is, hogy al­kudjunk az összegből. Végül az álláspontok megmerevedtek, és úgy tűnt, behajthataüanná válik a Az összeg arányaiban jelentős A helyi iparűzési adó - gyakran változott - jelenleg az egyes vállalkozások adóalapjának 2 százalékát teszi ki. Békéscsa­bán az idei városi költségvetés - a kórház államilag folyósított 4 milliárdja nélkül - mintegy 11 milliárd forint, ebből a helyi iparűzési adó 11 százaléknyi hányadot képvisel. A városi költ­ségvetés nagyságából jól látható, hogy ahhoz mérten jelentős összeg az egymilliárd forint, pláne ha figyelembe vesszük, hogy Békéscsabán alig futja fejlesztésekre az idén. (Igaz, hogy mire ebből a követelésből egyáltalán lehet valami, évek telhetnek el.) követelésünk. Csakhogy egy, ugyanabban az évben született új törvény, úgy ítéljük meg, biztosí­tékot nyújt a Hungarotel felelős­ségére. Ez állami feladattá tette a hatályba lépését megelőzően kö­tött koncessziós szerződésekben felmerülő fizetési kötelezettsége­ket. A város tehát ennek alapján immár egy ügyvédi irodának adott megbízást, hogy érvényesít­se - a mára milliárdos szintet el­érő - követelését az állammal és a Hungarotel Rt.-vel szemben. A cégnél nem kívánták kommentál­ni az ügyet. VANDLIK JÁNOS Nincs szó kórházeladásról Vágányzár Szeged előtt Vágányzár nehezíti két hónapon keresztül a vasúti közlekedést Békéscsaba és Szeged között, hétfőtől ugyanis közúti aluljárót építenek Hódmezővásárhelyen. A munkálatok a 47-es főút Vá­sárhely és Szeged közötti szaka­szának évek óta tartó szélesíté­sének a része, és a vásárhelyi laktanya közelében, a nagyállo­más és a népkerti állomás kö­zött zajlanak. Vonatpótló autó­buszok szállítják az utasokat. Az InterPici járatok a vásárhelyi nagyállomástól egyenesen a szegedi Mars térig közlekednek, és csak a népkerti bekötő útnál - tehát a Szeged Rókus állomás­nál nem — állnak meg. Nagyszámú diáksereget is érint az építkezés. A munkálatok befejezését október 31-éré ígé­rik. Érdemes hívni a MÁV-infor- mációt, hiszen több járat indulá­si és érkezési ideje megváltozott. ___________ ___ cs. z. (F olytatás az 1. oldalról)- Rögzíti például azt, hogy egy éven belül valamennyi tulajdo­nosnak közép-, illetve hosszú tá­vú stratégiai tervet kell készíte­nie. Tételes válaszokat kell adni, hogy milyen fejlesztéseket kíván­nak végrehajtani, mi kell ahhoz, hogy minden minimumfeltétel­nek eleget tegyen az intézmény, a megyében működő kórházak szakmai programjainak további összehangolásához milyen lépé­sek szükségesek.- A felsoroltak megvalósításá­hoz bizonyára pénz kell, és ez származhat az intézmény privati­zációjából is.- Ahhoz, hogy a kórház meg­feleljen a minimumfeltételeknek a műszerezettség, a szobák, a műszaki paraméterek szempont­jából, legalább 400 millió forint kell. Vehet fel hitelt az önkor­mányzat vagy gazdasági társa­sággá alakulással a kórház, de bevonható külső befektetői tőke is. Utóbbi sem jelent eladást. Kül­ső tőke egyébként is van már a kórházban, az MR-gépet például az önkormányzat lízingeli a gyár­tótól, és a vizsgálatok révén az egészségbiztosítási pénztártól befolyt pénzből történik a lízing­díj fizetése.- Az említett verziók közül ön melyikre voksolna?- Arra, melynek révén a kór­ház megőrizné vonzerejét, a bi­zalmat a lakosság körében és ver­senyképes lenne az egészségbiz­tosító irányában is. Mindkettő­höz folyamatos fejlődés, fejlesz­tés szükséges, és ezért kértem, hogy gondolkodjunk el az intéz­mény jövőjén, ne várjunk mindig arra, mások miként lépnek. NY. L

Next

/
Thumbnails
Contents