Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-04 / 206. szám
II. Békés megyei agrárhíradó 2003. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Torokszorító helyzetben a libatartók Jobban jár-e, aki szerződést köt, mint aki a szabadpiacot választja1 Gáspár László és családja őstermelőként pár éve foglalkozik libatartással, korábban szarvasmarhát tartott, de egészségi állapota és az utóbbi években elért alacsony jövedelmezősége váltásra késztette. Akkor még úgy gondolta, helyesen döntött, ám - mint utólag kiderült - ma ez már korántsem így van. Ő is azon kényszervállalkozók egyike, aki kiszorult a munkahelyéről, és magángazdaként foglalkozik állattartással. Mint mondotta, szívesebben maradt volna sofőr szakmájánál, de munkahelye megszűntével csak ez az egy választása maradt. Vagy talán már ez sem?- Hogyan élnek meg ma a libá- sok: kicsik és nagyok, és ez a gazdaság melyikhez sorolható?- Nekünk 1600 darab libánk van, így nem igazán tartozunk a nagyok közé. A tanya körüli földterület és a meglévő ól nem is bírna el többet. Hogy a nagy libatartók hogyan élnek így, nem is tudhatjuk, de azt tudjuk, hogy nekünk egyre rosszabb lesz. Tavaly még volt tűrhető jövedelmünk, amiből megélt a család, most viszont úgy tűnik, nem jön vissza a beforgatott pénzünk sem. Otthagytuk a csabai házat, és megvettük ezt a telekgerendási tanyát hitel segítségével, hogy boldoguljunk. Most attól félünk, még annyi sem marad, hogy tisztességesen törleszteni tudjunk. Nem azért, mert rosszul csináljuk vagy nem értünk hozzá, hanem azért, mert olyan kényszer- helyzetbe kerültünk, hogy kénytelenek leszünk elfogadni a megváltoztatott felvásárlási árat, ha nem akarjuk, hogy a nyakunkon maradjanak az állatok, és fizetni tudjuk a tartozást.- Nem volt szerződésük a libára, vagy időközben történt változtatás?- De igen, 400 forintos kilónkénti felvásárlási áron. Mi az integrátorunk segítségével jutottunk a kislibához, s a tápot is ő adja hozzá, a jószág 10-12 hetes koráig. Azt követően magunk ta- karmányozzuk, de most szállítás előtt ismét kell tápozni, viszont már közölték velünk, hogy lényegesen magasabb áron kapjuk. Ez természetesen lejön majd a felvásárlási árból, ami pedig ugyancsak változik, csak éppen az lefelé! így aztán nem tudjuk, mi fog maradni átvétel után, ha marad egyáltalán valami. Megkerestük a környék egyik integrátorát, Kocsi Istvánt, aki elmondta, hogy a termelők aggályai nem alaptalanok, de még korai lenne erről konkrét számokról beszélni. Még semmi sincs letisztázva, hogy mennyit és mennyiért fog a feldolgozó átvenni. Már történtek megkeresések a feldolgozócégek részéről, amiben közölték, hogy viziszámyasokból ebben az évben túltermelés van, így csak a legjobb minőség kerülhet felvásárlásra. A hazai alapanyag, tudomása szerint, jó volt eddig is, valószínűleg ezután is az lesz, de a megváltozott körülményekből adódó teherviselés közös kell, hogy legyen a termelők és a feldolgozóipar között. Pánikot kelteni szerinte előre nem kell, mert amiről már beszélgetnek a termelők, az messze nem olyan volumenű lesz, mint ahogy önmaguk azt terjesztik. Természetesen a szerződött termelők sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint azok, akik nem tették azt. Nencsak liba nyakát szorongatják.- Milyen indokkal módosultak ezek az árak?- Indok százezer van: az aszály, ami miatt kevesebb a takarmány, a sok baromfi, ami megjelenik a piacon, vagy éppen a minőségi kifogás, csak hogy párat említsek.- A takarmányt maguk termelik?- Igen, csak éppen az idei év a nagy szárazság miatt nem igazán kecsegtető, már most rákényszerülök, hogy 3500 forintért vásároljam a kukorica mázsáját, és ha nem jutnék hozzá olcsó csemegekukorica hulladékhoz, nem is tudom, mekkora költséggel tudnám a húslibámat előállítani. Tudom, ez egy ördögi kör, de nem azért csinálom, mert ezt szeretem, hanem mert nincs más választásom. A feleségem munkahelye megszűnt, az enyém ugyancsak, de élnünk azért mégiscsak kell valamiből. Sándor Imre és családja Békéscsaba külterületén foglalkozik állattartással. Ő is kényszerből lett őstermelő, s tizenkét éve foglalkozik libatartással, de az elmúlt évek rossz tapasztalatai alapján most nem szerződött le sehova, hanem szabadon kívánja majd értékesíteni a szárnyasokat. Mint kiderült, ő sincs jobb helyzetben.- Mi magunk termeljük meg a takarmányt, és saját erőből gazdálkodunk. Számunkra sem volt ismeretlen ez a mozgó felvásárlási ár, ami jobbára csak lefelé változik, ezért határoztunk úgy, hogy most nem szerződünk. Szerencsétlenségünkre nekünk tarka libánk is van, és most az előrejelzések szerint annak csak 200 forintért veszik kilóját. Egy liba 50 deka takarmányt fogyaszt el egy nap, és ha a tartási időt beszorzom a 3500 forintos mázsánkénti kukoricaárral, nem nehéz kiszámítani, hogy ugyanannyit kapok érte, mint amennyit ráköltöttem, vagy még annyit sem. Én ezt nem jó kedvemből csinálom, mert nekem a kovács szakmám ellenére sincs munkahelyem, és a feleségem is munkanélküli lett. Ügy érezzük, hogy a mi kemény munkánkból valahol valaki mégiscsak jól jár, mi pedig itt maradunk továbbra is szegényen. Akkor mondják már meg nekem, mivel érdemes foglalkozni, hogy mi is élni tudjunk? ■ Alapműtrágya áruhitellel A Csabai Raktárszövetkezet kedvezményei Nem kell a tőkehiány ellenére sem kispórolnia a közelgő őszi vetések alól az alapműtrágyát, s a földbe való szaporítóanyagból sem lesz szüksége kényszerű takarékosságra, — minőségi megalkuvásra - azoknak a gabonatermelő gazdaságoknak, agrárvállalkozóknak, akik már — szerte a megyéből — tagjai a Csabai Raktárszövetkezetnek, mert nemcsak, hogy minden szükséges anyagot megkapnak hitelben, hanem még olcsóbban is jutnak hozzá, mint ha a szabadpiacon vennék. A gazdálkodók számára jelenleg, a talajelőkészítések idején, aligha van fontosabb kérdés, hogy mit, mennyit és müyen minőségben tehetnek a talajba a jövő évi termés érdekében, miközben tudják, az aszály miatt laposabb a pénztárcájuk, mint azt remélték. Ezen az átmeneti tőkehiányon segít a Békéscsabai székhelyű szövetkezet, amelynek taglétszáma fokozatosan növekszik, hiszen egyre többen ismerik fel a hasznos munka- megosztáson és az értelmes érdek- szövetségen alapuló szerveződés előnyeit. Tegnap, lapzártánk után is ketten léptek be, így már közel 90 tagja van a Csabai Raktárszövetkezetnek (Tel.: 540-920). A tagok fémzárolt őszi búza, őszi árpa, tritikálé vetőmagot és műtrágyát - jól „bejáratott” üzleti kapcsolataik révén - olcsóbban kaphatnak, s mert ez áruhitelként szerepel, fizetni csak a jövő évi termés idején kell érte. A termelési integrációban a raktárszövetkezet 1200 hektár búzát, 4-500 hektár őszi árpát, 100-150 hektáron pedig tátikáiét termeltet. A lassan megkezdődő napraforgó- és kukoricaaratásról Adamcsik László, az igazgatóság elnöke elmondta, hogy utóbbiból fele termést várnak, újdonságként említette, hogy bevált a szemescirok termesztési elképzelésük: a szárazságtűrő növény - melynek aratása is most kezdődik - jó termést ígér. y Veszik, de meddig? Balázs Mátyás, a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke és mint a Vágóállat és Hústermék Tanács alelnöke elégedetlenségének adott hangot a kormány agrárpolitikájáról, mert szerinte, amikor arról beszélünk, hogy kiegyenlítődött a sertéspiac, ez csak annyiban igaz, hogy elviszik a sertéseket, de az ár továbbra sem megfelelő. A húsipar továbbra is fenyegetőzik: ha nem kapja meg az exporttámogatást, akkor leviszi a hús árát, ami jelentheti azt is, hogy ismét 200 forint alá eshet a sertéshús ára most, amikor az aszály miatt óriási terméskiesés érte a mezőgazdaságot.- Most talán még elvagyunk egy darabig, hiszen vannak készletek a raktáron, de ha elfogy és megjelenik az új takarmányár, ami sokkal magasabb lesz, akkor ismét nem tudják a gazdák a megnövekedett költségeiket kigazdálkodni - mondta a sertéstenyésztők szakmai testületének alelnöke, hozzátéve, hogy azt sem érti, miért késik az új támogatási rendszer véglegesítése, hiszen már a vetéstervnek is kész kellene lenni. Ez a sok bizonytalanság csak kárt okoz a mező- gazdaságnak. ■ Állattartás „mélyrepülésben” A tehénállomány csökkenésével a húshasznú marhák aránya növekszik a megyében. Már a régi paraszti bölcsesség sem igaz a mostani aszályos aratás után, miszerint minden rosszban van valami jó, mert a gabonatermelők számára igaz, hogy jobb a tavalyinál magasabb felvásárlási ár, azonban a kevesebb termés miatt a jobb ár sem hoz akkora nyereséget, hogy előbbre tudjanak lépni, sőt, több lesz az a gazda, akinek így sem hoz annyit, mint amennyit belefektetett. Aki pedig állattartással foglalkozik, már most megérzi, hogy ennél a rossznál csak rosz- szabb jöhet. Drágulnak a takarmányok. A fenti összefüggésre állattartó gazdák hívták fel a figyelmet, amikor az állattenyésztés-állattartás helyzetéről szót váltottunk. A jelek szerint a megyében évek óta észlelt létszámcsökkenés nem annyira az állattartási kedv vagy hajlandóság mutatója, mint inkább a gazdaságosság egyre siralmasabb értékeinek kifejezője. Ha nem éri meg, hiába a kedv és az állatszeretet, s a takarmányok, tápok máris megindult áremelkedése még csak ront a helyzeten. A „mélyrepülés” - vélik az ágazatban dolgozók - minden állatfaj esetében érvényes még akkor is, ha esetenként némi fellendülés tapasztalható. Az egyes külső tényezők változásai nálunk is éreztették - átmenetileg - a hatásukat. Amikor a nyugati termelőknél tartott szarvasmarhák BSE- kórja végigsöpört a kontinens másik felén, megnőtt a kereslet a hazai baromfi iránt, az ugyancsak nyugati dioxinbotrány után viszont gyanús lett minden, ami a szárnyasokból készült. Növekedett a juhállomány. A „jó hú” az ágazatban annyit tesz, hogy nyakunkon maradt az exportra kínált tejesbárány, aminek a tavaszi értékesítéskor hirtelen zuhant az ára: pár nap alatt 200 forinttal kevesebbért akarták átvenni. Az értékesítési gondokról szólva elmondták a szakemberek, hogy eladatlan készletek vannak többféle baromfitermékből is is. A tejtermelők gondjairól többször esett szó lapunkban, amihez változásként egyebek közt azt tehetjük hozzá, hogy a tejkvóta adásvételt (kevés kivételtől eltekintve) leállították, a korábbi 5%-os önkéntes tejtermelési korlátozást nemrég kötelezővé tették, s a kvótával rendelkezők az 5%-ra eső tej után 10 Ft/kvóta- liter kifizetésben részesülnek. A nagysúlyú sertésekre meghirdetett állami támogatással élt a megye legnagyobb felvásárlója, a gyulai Húskombinát, ám a támogatás kimerültével maradtak „feliratkozott” gazdák, akiktől már nem tudták támogatott áron átvenni a túlsúlyos állatot. Az állatállomány Békés megyei fajtaösszetételében a létszámcsökkenés mellett is észlelhető változás, hogy - minden bizonnyal az uniós elvárások jegyében - növekszik a magyartarka és a kifejezetten húsmarhának számító magyar szürke, valamint egyéb húsmarhák aránya. ■ m Integráció Vetőmagok TerményfélvSsárlás Műtrágyák Importálása 1 BÉKÉSI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Békéscsaba, Bartók Béla út 7. Talafon: (66) 528-910 • Mobil: (20) 496-2891. Lindah Topline csercpeslenrez és tartozékai AKCIÓ Lindah Garage Door Garázskapu szeptember Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. Orosháza, Torok I. u. 40. sz Telefon: (68) 512 200 Lindab Rainline ereszcsatorna rendszer i Lindah SBS kisepuletrendszer
