Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

4. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 30., KEDD HÁT T É R Többet tud Pusztaottlakáról, mint a helyiek Patai János két kötetben dolgozta fel a település történetét Az alig ötszáz lelkes Pusztaott­lakáról, a falu történetéről két könyv is megjelent a közel­múltban. Az első a millennium évében, 2000-ben látott napvi­lágot, a második pedig idén nyáron, a település önállóvá vá­lásának hetvenötödik évfordu­lója alkalmából. Mindkettőt a Békéscsabán élő Patai János ír­ta, aki mindössze négy éve ke­rült kapcsolatba Pusztaott- lakával: a helyi iskolában tanít.- Aktív pedagóguspályám lezárása után érkezett a felkérés, dolgozzak a pusztaottlakai iskolában. Bioló­gia-technika szakos vagyok, de kémiát, fizikát, rajzot, magyart és történelmet is tanítok. A 7-8. osz­tály osztályfőnöke vagyok. Mindig is' érdekelt a történelem, a heraldi­ka, vagyis a címertan. így természe­tes, hogy Pusztaottlakán is érdek­lődtem, milyen a település címere. Kiderült: semmilyen, nincs sem cí­mere, sem pedig zászlaja a falunak — tudtuk meg Patai Jánostól. Pusztaottlaka azonban nem so­káig maradt címer és zászló nél­kül. Patai János „ceruzát ragadott” és megtervezte a falu jelképeit, amelyeket a képviselő-testület egy­öntetűen jóváhagyott. Ottlakának helytörténeti kiadványa sem volt. — Az államalapítás ezredik év­fordulójára készült a település. Fel­merült a testületi tagok körében: jó lenne, ha az ünnep alkalmából megörökítenék a falu történetét. A képviselők engem bíztak meg, hogy dolgozzam fel a témát. Elvál­laltam, hiszen az érdeklődési kö­römhöz közel állt ez a feladat, s nagy kihívást is jelentett. A kutató­munka mozgalmas volt, mivel Tri­anonig Arad megyéhez tartozott a település, ezt követően csonka Arad, majd Csanád-Arad-Torontál vár­megyéhez. A világháború utáni új me­gyei és járási rendezést követően pedig Békés megyéhez került Pusztaottlaka. A települést érintő dokumentumok je­lentős része Aradon van, a rövid életű megyék do­kumentumai pedig java­részt eltűntek a háború­ban. A nehézségek elle­nére azonban számos fontos adat birtokába ju­tottam. A gyűjtőmunka több hónapig tartott, a könyvet megírni ehhez képest szinte „gyerekjá­téknak” számított. Az el­ső könyv: Kicsi falu a nagy pusztában - Pusz­taottlaka története cím­mel 2000. június 13-án, Szent Antal napján jelent meg. Az ön- kormányzat minden ottlakai lakoshoz eljuttatott egy-egy példányt. A vissza­jelzésekből azt éreztem, a lakosság büszke volt arra, hogy településükről is jelent meg könyv, s ebben olyan tör­ténetek és adatok is szerepeltek, me­lyekről korábban az itt élők sem tud­tak. Szót ejtettem az első könyvben Címert, zászlót tervezett, s két könyvet írt Pusztaottlaka történetéről eddig Patai János pedagógus. Kutatása tovább folytatódik, hiszen vannak még fehér foltok a település históriájában. d-fotó: kovács Erzsébet például a nemzetiségi összetételről, a lakosság arányának alakulásáról. Érde­kesség, s egyben elgondolkoztató tény, hogy körülbelül százötven évvel ez­előtt még duplája volt Pusztaottlaka la­Kismedgyespusztától Pusztaottlakáig ,,A mi Pusztaottlakánk nevének eredete teljes bizonyos­sággal azonos a középkori, akkor még tiszta magyar la­kosságú Ottlaka (Oltlaka és Othlaka) települések névere­detével. E falu a középkorban, a török világ vége felé el­pusztult. Az újratelepítés során - ekkor már román és né­met telepesekkel - újratelepült. Tőle alig néhány kilométerre nyugatra keletkezett a mai Pusztaottlaka.... A jelenlegi Pusztaottlaka közigazgatási területét nevezték Kismedgyespusztának, Meggyespusz­tának, Medgyesottlaka-pusztának, Bodzás-ottlakának, Ottlaka-pusztának és végül Pusztaottlakának." (Patai János: Pusztaottlaka története 1928-2003) kossága a mai népességszámhoz ké­pest. Az 1869-es adatok alapján 992-en éltek itt. Jelenleg az 1962-ben épült is­kolába 42 tanuló jár, pedig egykoron közel kétszáz kisdiák is ült a település iskolapadjaiban - mondta Patai János. A kötet a történelmi leírás mellett természettudományos kérdésekkel foglalkozik, így a falu éghajlati, föld­rajzi, földtani és ökológiai jellemzőit is megismerhetik az olvasók. Puszta­ottlaka idén ünnepli önállóvá válásá­nak hetvenötödik évfordulóját. A tele­pülés vezetése a jeles évfordulót em­lékkönyv megjelentetésével szerette volna tartalmasabbá tenni. A kötet megírására szintén Patai Jánost kérték fel, aki ekkorra már jószeré­vel sokkal többet tudott Pusztaottlakáról, mint a tős­gyökeres helyiek...- A második könyv - Pusztaottlaka 1928-2003 - foglalkozik a község névere­detével. Röviden a település történetét is vázolom benne, gondolva azokra az olvasók­ra, akik az első kötetet eset­leg nem ismerik. A második könyv gerincét az 1928-ban megadott lehetőségtől, az önálló kistelepüléssé válástól napjainkig eltelt időszak fel­dolgozása képezi. Hangsúlyos szere­pet kapott Ottlaka hagyományvilágá­nak, az egykori tanyarendszerhez kap­csolódó életmódnak a bemutatása. Pusztaottlaka ugyanis kimondottan ta­nyai jellegű település volt, egészen 1980-ig. Még 1960-ban is a telepü­lés 1507 lakosából 1200-an, va­gyis a lakosság nyolcvan százalé­ka tanyán élt. Ez azért is érdekes, mert másik, hasonló tanyarend­szerrel rendelkező település alig akadt Békés megyében. Talán azt is csak kevesen tudják, hogy Pusztaottlaka a második világhá­ború utánig négynemzetiségű te­lepülés volt: szlovákok, románok, németek és magyarok lakták. Az etnikai arányt a szlovák-magyar lakosságcsere, illetve a németek kényszer-kitelepítése bontotta meg, billentette fel. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az itt maradó szlovákok és németek részéről szinte teljes asszimiláció következett be, román nemzetisé­gűnek is csak ötvenen, vagyis a lakosság 11,4 százaléka vallotta magát, holott néhány évtizede még 30-40 százalék volt ez az arány - fogalmazott a szerző. Patai János a nyáron megje­lent helytörténeti munkában életképek segítségével mutatja be az egykori Ottlaka mindennapja­it, jeles eseményeit. A könyvből kiderül, hogyan zajlott a község­ben az aratás, a cséplés, milye­nek voltak a régi disznótorok, ho­gyan sütötték az asszonyok a ke­nyeret, sőt, jó néhány hagyomá­nyos nemzetiségi étel receptjét is közli. A könyvben helyet kapott Pusztaottlaka arcképcsarnoka is, amelyben olyan állami hivatalno­koknak, tanítóknak, tanároknak, lelkészeknek, községi tisztségvi­selőknek, gazdálkodóknak állít emléket a szerző, akik sokat tet­tek a település előrehaladásáért.- A Pusztaottlaka története 1928-2003 című kötetet augusz­tus 20-án, a falunapon mutatták be a község lakosainak, akik az­óta már személyesen is kézhez vehet­ték az önkormányzat jóvoltából a könyv egy-egy példányát.- Lesz-e folytatása a helytörténeti munkának1- Azért akad még fehér foltja Pusztaottlaka történetének. Nem titkolt szándékom, hogy Medgyesottlaka- puszta, a későbbi Pusztaottlaka okta­tástörténetét is feldolgozzam. A rendel­kezésre álló írásos dokumentumok sze­rint a falu első iskoláját a Tökfalu nevű településrészen építették fel 1861-ben, az első tanítót Kuczelnyik Józsefnek hívták. A pusztaottlakai oktatás történe­tének feldolgozása izgalmas munkának ígérkezik. Valamikor három iskola is működött itt. A téma megérne egy újabb kiadványt. A másik feldolgozásra váró terület a helyi történelmi egyházak története. Talán kevesen tudják, Pusz­taottlakán, bármilyen kicsi település is, három templom áll: román ortodox, ka­tolikus és evangélikus. Ha egészségem és időm engedi, folytatom a kutatáso­kat annak érdekében, hogy a település történetében minél kevesebb legyen a fehér folt, s a falu múltja nyitott könyv legyen az itt élők és utódaik számára. KOVÁCS ERIKA Megkérdeztük olvasóinkat Tetszik-e A nagy Ő? Borkő Ildikó, 36 éves, battonyai la­kos, vízdíj-beszedő:- Örültünk, hogy megszűntek a valóságshow-k, most itt az újabb sokk! A legújabb műsornak nem sok értelme van. A férfi nekem egy­általán nem tetszik, szerintem kife­jezetten csúnya, szebb fiút is kivá­laszthattak volna a műsor készítői. A lányokról sincs jó véleményem, nem szépek, némelyik na­gyon közönségesen viselkedik. Ez a műsor nem a szerelemről szól, a lányok a pénzért versengenek, nem másért! Medve Károlyné, 76 éves, battonyai lakos, nyugdíjas:- Abból a korból már kinőttem, amikor azt nézik, szép-e egy férfi. Ezt a fiataloknak kell eldönteniük. Hiába verseng a huszonöt lány, úgyis csak egyet vehet el feleségül. Hogy a pénzéért vagy a szépsége, kedvessége miatt zsongják körül a lányok, ezt még nem tudtam „kinézni” a műsorból. Nekem a „nagy ő” a férjem volt, akivel 54 évig éltünk együtt. Ma is szeretettel gondolok vissza azokra az időkre. Varga Tibor, 28 éves, battonyai la­kos, gazdálkodó: — Jó műsornak tartom A nagy Ő-t, biztosan sokan lennének a tó- választott férfi helyében, akit hu­szonöt gyönyörű nő vesz körül. Nekem mindegyik lány tetszett, szimpatikusak voltak és csinosak is. A nagy Ő nagyon gazdag, erről írtak az újságok és a tévében is szó volt róla. A pénz is biztosan sok nő számára vonzó. Én nemrégiben ismertem meg a „nagy Ő”-met. A diszkóban láttuk meg egymást, felkértem táncolni, majd kialakult a szerelem is... Kiss László, 49 éves, battonyai la­kos, munkanélküli: — Nagyon keveset láttam a mű­sorból, de annál többet hallottam róla. Mondanak az ismerőseim jó­kat is, rosszakat is... Szerintem így is lehet társat találni. A huszonöt hölgyből csak tud választani egyet, akit a többieknél valamilyen szempontok szerint különbnek talál. A lányok szerintem szépek és csi­nosak is. Nekem is volt „nagy Ő”-m, de sajnos el­váltunk. Régen volt, 1986-ban. Azért még remény­kedem, hogy egyszer még lesz „nagy Ő”-m. k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véle­ményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdé­seket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hír­lap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Bölcső-díj és emlékplakett Gábortelepen 2000 óta működik a nagycsaládosok csoportja. A tizennyolc családot tömörítő szerve­zet munkáját számos külső támogató is segíti. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete figyelemmel kíséri a helyi egyesületek, csoportok segítőinek munkáját. A legkiemelkedőbb támogatókat évről- vére kitüntetésben részesítik. A gábortelepi nagy- családos csoportért végzett tevékenységéért idén Vargáné Ürmös Mária Bölcső-díjat kapott, Tóbiás Julianna pedig emlékplakettet - értesültünk Ta- kács Ibolyától, a csoport vezetőjétől. k.e. SZAVAZAS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt erről kérdeztük Önöket: Értő fülekre talál-e a szep­tember 22-én Európa-szerte meg­rendezett autómentes nap üzenete? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, mert abban mindenki egyetért, hogy a fejlődés nem áshatja alá a jö­vő nemzedék kilátásait. Nem, mert a kereskedelmi és a pénzügyi szempontok minden felett állnak. • 4^5% Egyszer megérnek erre is a társa­dalmak, de akkor már késő lesz. | 44,5% Ezen a héten az alábbi témában kérdezzük véleményüket: Milyen értelmét látja az élethosszig tartó tanulásnak? Klikkeljenek a www.bmhiriap.htHa! Településeink krónikája Szeghalmiak Kalotaszentkirályon Szeghalom és az erdélyi Kalotaszentkirály évek óta testvértelepülési kapcsolatokat ápol. A napokban három­napos ünnepséget tartottak Kalotaszentkirályon. A ren­dezvényen zenés ébresztőt adott, valamint színvonalas műsorral lépett fel a szeghalmi ifjúsági fúvószenekar és a Plastic Mozgásstúdió Mazsorett Táncegyesület. A kalotaszenttórályi eseményen Szeghalom városát Macsári József polgármester, dr. Farkas József alpolgár­mester és dr. Oláh Ernő jegyző képviselte. Szeghalom jö­vőre ünnepli várossá avatásának 20. évfordulóját. Az ün­nepségre a város vezetői már most meghívták a testvérte- lepülés küldöttségét. _____________________________m Tá mogatás Gyomaendrődön A gyomaendrődi önkormányzat újabb százezer forinttal támogatja a gyomai római katolikus plébánia kezelésé­ben álló, műemlékvédelem alá helyezett templomkripta tetejének renoválását. Erről a legutóbbi, szeptember 25- ei ülésen döntött a képviselő-testület. A renováláshoz az egyház az elmúlt évben már negyedmillió forintot kért és kapott az önkormányzattól, ez azonban az idő­közben felvett kölcsönökkel együtt sem bizonyult ele­gendőnek. Mint ismeretes, egy korábbi döntés alapján az önkor­mányzat 200 ezer forinttal támogatja a templomtorony tervezett megvilágítását is, _______________________u. Ká posztafesztivál Körösnagyharsányban Körösnagyharsányban több évszázados hagyománya van a káposztatermesztésnek. A tradícióra építve a köz­ség vezetése úgy döntött, hogy október 4-én, idén első alkalommal káposztafesztivált rendeznek Körösnagy­harsányban. Az eseményt délelőtt 10 órakor a Rákóczi utcában a csökmői ifjúsági fúvószenekar nyitja meg. A régi ízeket felelevenítő káposztaételek legalább húsz bográcsban ké­szülnek majd. Közben a helyi művészeti iskola táncosai, a nyugdíjasok egyesületének énekkara és a kisebbségi ze­nekar szórakoztatja a résztvevőket. A focizni vágyóknak kispályás focitornát szerveznek. Délután lovasbemutató lesz, az esti utcabálon pedig a helyi műkedvelő zenekar húzza a talpalávalót._______in Me se, vers próza A nyár elején Medgyesegyháza önkormányzata, vala­mint a helyi szlovák és román kisebbségi önkormány­zatok irodalmi pályázatot hirdettek a gyerekek körében. A kiírás szerint a diákoktól verseket, meséket, prózai írá­sokat vártak. A szépszámú pályázatból nem volt egysze­rű kiválasztani a legjobbakat, végül a rangsor mégis el­készült. Az irodalmi pályázat első díját Juhász Georgina érdemelte ki, második lett Kiss Júlia, a harmadik helyen pedig Soós-Németh Evelin végzett. A díjakat Nagy Béla polgármester adta át szeptember 26-án a Medgyesegyházi napok rendezvénysorozathoz kapcso- lódó ünnepi falugyűlésen. __________________k. e. Té rségi iroda Gyomaendrődön Október 1-jétől kistérségi iroda kezdi meg működését a gyomaendrődi polgármesteri hivatalban. Az iroda a tele­pülések közös pályázatainak koordinálásában, illetve a vállalkozók különböző gondjainak megoldásában nyújt majd segítséget. Babos Lászlóné kistérségi megbízott mel­lett kulturális menedzser és két térségi menedzser várja holnaptól a Hármas-Körös Területfejlesztési Társulás hét településének lakóit. Az iroda a gyomaendrődi polgár- mesteri hivatalban kapott helyet, ahol hétfőn és csütörtö­kön egész nap, a többi hétköznapon pedig a délelőtti órákban várják Csárdaszállás, Kétsoprony, Kondoros, Hunya, Örménykút, Kardos és természetesen Gyoma- endrőd lakóit. ________________________ ____________________________________L. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents