Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

4. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ I NT ÉRJ U Huszonnyolcezren kötődnek a kultúrához A szlovák nyelvet körülbelül százezren beszélik ma Magyarországon ÖRMÉNYKÚT A legutóbbi népszámlálás alkalmával Magyarországon 17 ezren vallot­ták magukat szlovák nemzetiségűeknek. A szlovákok mintegy harminc százaléka Békés megyében él. Helyzetükről, gondjaikról, terveikről Fűzik Jánost, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét (képünkön) kérdeztük szeptember 20-án, amikor látogatást tett Örménykútra, az ott megrendezett szlovák anyanyelvi és kulturális napra. bői Békés megyében több is van - gyakran panaszkodnak a központi tá­mogatások elosztására, az ,,egyenlős- dire”. Várható-e ebben változás?- Jelenleg minden helyi kisebbsé­gi önkormányzat egységesen évi 680 ezer forintos állami támogatást kap, függetlenül attól, hogy mekkora lét­számú etnikumot képviselnek. A tá­mogatás tehát akkor is ennyi, ha csak tíz nemzetiségi él a települé­— Tizenhétezer a tízmillióból... Aki itt él Békés megyében, gyakran hall szlo­vák szót, s számára talán alacsonynak tűnhet ez a szám. — Valóban nem sok, de tegyük hoz­zá, hogy a korábbi népszámlálás al­kalmával mindössze 10 500-an vállal­ták szlovák nemzetiségüket. Ez csak­nem 70%-os növekedést jelent, ami késcsabán, ahol van nemzetiségi oktatás, nemzeti­ségi sajtó, kulturá­lis egyesületek, ott valóban vannak | fontos feladataik az önkormányzat- ! oknak.- Az állami tá­mogatás milyensége mellett a kisebb­ségi önkormányzatok azt is sérelme­zik, hogy szűkek a pályázati lehetősé­gek, s rendkívül alacsonyak az elnyer­hető összegek.- Sok esetben valóban nehezen és több helyről sikerül csak össze­szedniük az önkormányzatoknak Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke (jobbról) Örménykúton megtekintette a népművészeti kiállítást. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET már optimizmusra adhat okot. Jóval többen, mintegy 28 ezren vannak azok, akik kötődnek a szlovák kultú­rához, míg magát a szlovák nyelvet becslésem szerint körülbelül százez­ren beszélik ma Magyarországon. Meggyőződésem, hogy az 1993-as ki­sebbségi törvény új minőséget hozott a hazai nemzetiségi politikába a ki­sebbségi önkormányzati rendszer be­vezetésével, az ombudsman intézmé­nyével, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, illetve az Etnikai Hivatal létrehozásá­val.- Az ország hány településén mű­ködik ma szlovák önkormányzat?- Vidéken száz helyi önkormány­zatunk van, a fővárosi kerületekben pedig tizenöt. Nem mondom, hogy mindegyik indokolt, vannak „kakukk­tojások” is, de nagy többségük ko­moly munkát végez.- A jelentős számú szlovák kisebb­séggel rendelkező városok - s ilyenek­ben, s akkor is, ha több száz vagy több ezer. Ez az egyenlősdi valóban nem szerencsés dolog. Meghaladta az idő, s a kisebbségi tör­vény jelenleg is zajló módo­sításának folyamatában minden bizonnyal változni fog. Igaz ugyan, hogy az ál­lami támogatás tulajdon­képpen működési költsé­gekre, nem pedig rendez­vényszervezésre szolgál, az egyenlősdi azonban ezzel együtt sem célravezető. Re­formra van tehát szükség, melynek során először meg kell nézni, hogy az adott ki­sebbségi önkormányzatoknak való­ban van-e létjogosultságuk, áll-e mö­göttük közösség. Ha igen, akkor le­het továbblépni és megnézni, hogy milyen feladatokat láthat el az adott önkormányzat, és ahhoz hozzáren­delni a megfelelő összegeket. A na­gyobb városokban, mint például Bé­egy-egy cél érdekében a szükséges pénzeszközöket. Talán a nemzetisé­gi szervezetek picit hátrányos hely­Munkahely főleg fiataloknak- Az idei év nagy eredménye az intézményrendszer ki­építése, ami munkahelyteremtéssel is járt, elsősorban diplomás, szlovákul beszélő fiatalok számára. Tudjuk, hogy jövőre sajnos, a szűkös állami költségvetés miatt ezek az összegek nem, hogy nőni nem fognak, de a je­lenlegi nagyság is kérdéses. Pedig, ha valami megszü­letett, azt nem szabad megnyesni, nem szabad vissza­fogni a lendületet. Ezt kérjük majd a miniszterelnök úrtól is azon a találkozón, melyre reményeink szerint hama­rosan lehetőség nyílik - hangsúlyozta Fűzik János. zetben vannak, mert ha nem nemze­tiségi szervezethez fordulnak, akkor általában elutasítják őket azzal, hogy vannak speciális nemzetiségi közalapítványok, minisztériumi pá­lyázatok. Az anyaországi támogatá­sok is nagyon szerények, éppen ezért visszatérő kérésünk, követelé­sünk más országok szlovák nemzeti­ségeivel együtt, hogy jöjjön létre a határon túli szlovákok hivatala egy megfelelő költségvetéssel, és való­ban megfelelő támogatást tudjon nyújtani. — Az utóbbi időben itt a megyében felpezsdült a szlovák nemzetiség éle­te, több rendezvényt is tartottak, új intézmények alakultak a megyeszék­helyen.- Nemcsak Békés megyében, ha­nem az egész országban igen sok nemzetiségi rendezvény volt az el­múlt hetekben. Hogy egy megyei pél­dát említsek: nagyon sokakat vonzott a szeptember 20-ai, Örménykúton megtartott szlovák anyanyelvi és kul­turális nap. Az országos önkormányzat a közel­múltban Oroszlányban rendezett egy nagy találkozót, ahol a szlovák táj há­zak, falumúzeumok vezetőit hívtuk össze egy tanácskozásra. A tájházak tekintetében „nagyhatalom” vagyunk a hazai kisebbségek között is, több mint negyven tájház van az ország­ban. Békés megyében például Békés­csabán, Szarvason és Tótkomlóson is működik tájház. (Utóbbi helyen négy is). Tavalyi büszkeségünk a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Di­ákotthon felújítása és bővítése 721 millió forintos központi támogatással, ami az utóbbi évek legnagyobb nem­zetiségi beruházása volt. Az idei év nagy eredménye pedig, hogy a költ­ségvetésben 440 millió forintot külö­nítettek el az országos kisebbségi ön- kormányzatok intézménytámogatásá­ra. — Mennyi jutott ebből az Országos Szlovák Önkormányzatnak, és milyen intézményekre fordították?- Ebben az esztendőben 68 millió forintot fordítottunk intézményfejlesz­tésre. Átvettük a Békéscsabán műkö­dő Magyarországi Szlovákok Kutató- intézetét, ahol az anyagi stabilitás hiá­nya miatt korábban senki sem dolgo­zott főállásban. Most három státust te­remtettünk - igazgató, illetve két főál­lású kutató -, ami már egy minőségi változást jelez. Megalapítottuk a Szlo­vák Közművelődési Központot, ez hét regionális házat tömörít, melyekből három Békés megyében található. (Bé­késcsabán a szlovák kul­túra háza, Szarvason a szlovák közösségi ház, ok­tóbertől pedig megkezdi működését a tótkomlósi közösségi ház is). Átvet­tük a szlovák Vertigo szín­játszó csoportot, mely most már a mi égiszünk alatt, Vertigo Szlovák Szín­házként működik. Örü­lünk annak, hogy Szarvason is meg­kezdte működését egy szlovák szín­ház, természetesen ezt is támogatjuk. Új intézmény a Békéscsabai Szlovák Óvodai Módszertani Központ, vala­mint a budapesti Szlovák Dokumentá­ciós Központ. _____ ___ LIPTÁK JUDIT Meg kérdeztük olvasóinkat Olvasnak-e napilapokat? Fekete Imréné, békésszentandrási lakos, háztartásbeli:- A Békés Megyei Hírlapot évek óta járatjuk, más napilapot nem ol­vasunk. Mivel otthon vagyok, így minden nap már délelőtt átnézem az újságot. Mindig alaposan elolva­som, mivel éh máshonnan nem­igen értesülök az országos és a megyei események­ről. Valamikor több napilapot járattunk, de aztán, ahogy mentek fölfelé az árak, úgy mondtuk le las­san az előfizetéseket, csak a megyei maradt. Mivel jószágtartással foglalkozunk, ezért egy havilapot, a Kistermelők Lapját is rendszeresen olvassuk. Kondacs Ferencné, békésszentand­rási rokkantnyugdíjas:- Az az igazság, hogy nem na­gyon szeretek újságokat olvasni, mert egytől egyig mindegyikben hazudnak. Ugyanígy a tévében is. Szerétnek nagyítani, felfújni az eseményeket. Egyébként is az em­bereknek már tele van a fejük a politikával, nem érdekel senkit. Szóval, én inkább női lapokat olva­sok, vagy veszek egy Blikket. Előfizetni nem aka­rok, így mindig azt veszek, amihez éppen kedvem van. Ha meg a hírekre vagyok kíváncsi, akkor meg­nézem a teletexten vagy az interneten, nem pedig a napilapokban. Szécsi János, békésszentandrási családi gazdálkodó:- Nemigen olvasok napilapo­kat, mert nem hiszek abban, hogy igazat írnak. Néha veszek egy-egy Blikket vagy Színes Mai Napot, de a politikával nem foglalkozom. Egyetlenegy újságot szeretek olvas­ni, a Szabad Földet. Évtizedek óta járatjuk, s meg vagyok róla győződve, hogy ebben az újságban igazat írnak a magyar valóságról. Sok hazugság van ám itt a politikában, s bizony, ezekkel vannak tele az újságok is. Egymással versenyeznek, az ember meg nem tud eligazodni a dolgokban, jobb el sem olvasni. Bozák Zoltán, békésszentandrási váilalkozó: — Igen, én olvasok napilapot, mégpedig a Magyar Hírlapot. Két éve járatom, s meg vagyok vele elé­gedve. Egy időben előfizettem a Bé­kés Megyei Hírlapot, de aztán in­kább váltottam, mert nem csak a megyei dolgok érdekelnek. Mégis olvasom tovább­ra is a megyei lapot, mert a barátom járatja, így én is minden nap átnézem. Egyébként nemcsak napila­pokat szoktam olvasni, hanem például a Világgaz­daságot, illetve az Autó2-t is. Ha anyagi lehetősége­im engednék, több lapra 'előfizetnék. lipták judit D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Sok feladat Csanádapácán A község rendezési tervének belterületi koncepci­ója is napirendre került a csanádapácai képviselő- testület legutóbbi ülésén. Az önkormányzat saját forrásból és a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács pályázatán nyert pénzből készítteti el az anyagot, amit első körben véleményeztek a képvi­selők. Az anyaggal kapcsolatos felmérések már el­készültek a településen. A napirend kapcsán né­hány észrevételt, pontosítást és módosítást figye­lembe véve, elfogadta a testület a koncepciót. Sok még a tennivalónk a rendezési terv apropóján, töb­bek között a lakossággal is véleményeztetnünk kell - mondta Mórocz László polgármester. ________________________,_____________CS.I. Tel epüléseink krónikája Orosházi múzeumi évkönyv Az orosházi Szántó Kovács Jáno^ Múzeum Évköny­ve (a hatodik kötet) az intézmény 75. születésnap­jára rendezett ünnepi konferencián elhangzott elő­adások gyűjteménye. A kiadvány több mint szöve­gek közlése, újjászületése is egyben — vallják a szer­kesztők. A sorozat 1965-ben, az ötödik kötet megjelenése után szűnt meg, illetve olvadt be a megyei múzeu­mi közleményekbe. 2001-ben a múzeum fenntartá­sát Orosháza önkormányzata vette át, és ez tette le­hetővé, hogy közel 40 év után folytatódhasson a so­rozat. A kötet bemutatóját csütörtökön tartották a múzeumban. Köszöntőt Fetser János polgármester mondott, a kiadványt Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató ismertette. ______ cs. i. Is kolakezdési támogatás Kaszaperen Kaszaperen a képviselő-testület döntése értelmében kedvezményes tankönyvtámogatásban részesültek szeptemberben az általános iskolások. Az alsó tago­zatos korcsoportból, azon családok gyermekeinek, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap­nak, három vagy több gyermeket nevelnek, illetve egyedül élő szülő tartja el a kiskorút, ingyen bizto­sították a tankönyvet. Ilyen kedvezményt 63-an kaptak. A felső tagozatos korosztályban ugyanezen csoporthoz tartozó ötödikesek 600, a hatodikosok 400, a hetedikesek 2100 és a nyolcadikosok 700 fo­rintot fizettek egységesen a könyvekért, ez 40 tanu­lót érintett. Az említett kedvezményekből kieső 107 tanulónak osztályonként differenciált támogatást nyújtott az önkormányzat. Emellett a középiskolá­ba járók egyszeri 3000, a felsőoktatás nappali tago- zatán tanulók 5000 forintot kaptak. _ im Magyarbánhegyesi diákok nyara A megyei fenntartású magyarbánhegyesi speciális intézmény vezetése színes nyári programokat szervezett az iskolásoknak és a lakásotthonokban élő fiataloknak, a tapasztalatokról a napokban tar­tottak beszámolót. Á PHARE-pályázat keretében a békési és a tarhosi társintézményekkel Fonyódon egy hetet tölthetett el 27 tanuló. Júliusban 44 diák a Mátraalján, Sály-Latorpusztán hűvösebb kör­nyezetben élvezhette a nyarat. A Gyermek-, Ifjúsá­gi és Sportminisztérium támogatásával Zánka adott ingyenes otthont 10 fiatalnak a sporttábor keretében. Hagyományosan a baptista egyház is szervezett a 16 éven felüli korosztálynak tartalmas együttlétet, így 5-en Tahiban, 5-en pedig Pányo­kon nyaralhattak. A táborozók gazdag élmények­kel, tapasztalatokkal és sok új baráti ismeretség­gelJéüiettekhaza. ________________________jy Cs aládi pályázat Ványán A dévaványai Múzeumpártoló Kiemelkedően Köz­hasznú Közalapítvány és a Bereczki Imre Helytörté­neti Gyűjtemény Mesélek a családomról címmel pá­lyázatot hirdetett meg ványai gyermekeknek és fia­taloknak. Pályázni két korcsoportban - általános iskolás és középiskolás - lehet. A pályázat célja, hogy a dévaványai fiatalok idős rokonaik elbeszélése alap­ján örökítsék meg családjuk történetét, vagy készít­sék el családfájukat. A pályamunkák elkészítésére több hónap rendel­kezésre áll: a végleges dolgozatokat november 14- éig kell leadni a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjte­ményben. A pályázatok díjazására összesen 50 ezer forint áll rendelkezésre. _____________________in Va ckor-busz a Dél-Alföldön A Vackor-busz már Békés megyében is több telepü­lésen megfordult, s amerre járt, mindenhol sikert aratott. így jó tudni, hogy továbbra is a rendelkezé­sére áll a régió civil szervezeteinek, önkormányza­tainak, önkormányzati fenntartású intézmények­nek gyermekprogramjaik színesítésére. Rossz idő esetén fedett helyeken (tornaterem, művelődési ház) biztosítja a kecskeméti székhelyű Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda a játékkölcsön­zést, a kézműves foglalkozásokat. Bővebb felvilágosítás Perjésné Kiss Etelkától kap­ható, a (76) 513-889-es telefonszámon, avagy a perjesne.etelka@axelero.hu e-mail címen. ______ioi Ze nei világnap Gyulán A gyulai Mogyoróssy János könyvtár olvasóter­mében a zene világnapjának alkalmából, szep­tember 30-án 18 órától hangversenyt adnak a Sze­gedi Zenekonzervatóriumban tanuló gyulai diá­kok és tanáraik. Közreműködik Császár Zsuzsan­na zongoraművész, főiskolai tanársegéd, Csontos Péter ötödéves hallgató csellón, S. Dobos Márta hegedűművész, főiskolai docens, Pete Réka har­madéves hallgató fuvolán és Vineter Márton má­sodéves hallgató hegedűn. A műsoron Böhm-, Dvorak-, Telemann-, Cézár Franck, J. S. Bach- és Kreisler-művek szerepelnek. Zongorán Császár Zsuzsanna kísér. _________________________________________!*!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents