Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

2003. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ ÁRA: 72 FORINT LVIII. ÉVFOLYAM 227. SZÁM Dr. Karácsonyi János szobrát Gyulay Endre megyéspüspök (balról) és dr. Karácsonyi Sándor egyetemi tanár leplezte le a gimnázium előtt. A mellszobrot felszentelő Gyulay Endre azt kívánta, legyen beszédes mindannyiunk számára.. A püspök-történész ember és Isten iránti szeretettel végezte munkáját. d^otó: lehoczky péter Vége a gimnáziumi peres viszonynak Centenáriumát ünnepelte a római katolikus középfokú oktatás Az Erkel Ferenc Gimnázium és a Karácsonyi Já­nos Katolikus Gimnázium között adódott feszült­ségeket minden bíróság másként ítélte meg. A pert visszavonjuk, a peres viszonynak vége — je­lentette be Karácsonyi János szobránál Gyulay Endre, a Szeged-Csa- nádi Egyházmegye püspöke szombaton. Fennállásának száza­dik évfordulóját ünne­pelte Gyulán a Kará­csonyi János Katoli­kus Gimnázium. Az el­ső gyulai gimnázium 1903. szeptember 4-én tartotta tanévnyitóját. A tudomány része A régi idők történetét kutatta dr. Karácsonyi János, azt az időt, amikor oly kevés volt a kapaszkodó, le­gendák lengték körül, hamisítványok születtek. Munkásságának jelentős része az utókor számára megkerülhetetlen, a tudomány része. Püspöki jel­mondata volt: ,,Szerencsében nem nevetni, vihar­ban nem remegni.” - idézte püspöki jelmondatát dr. Karácsonyi Sándor,,öregdiák”, egyetemi tanár. egyház mindig is kiemelt figyelmet fordított az ok­tatásra, a nevelésre. Dr. Perjési Klára, Gyula pol­gármestere jelezte, bíznak abban, hogy az egyház és a város közösen újíthatja fel a Karácsonyi gim­názium épületét. Dr. Kereskényi Miklós, az Erkel gimnázium igaz­gatója elmondta, ma a két gimnázi­um között a kap­csolat egymás tiszteletére épül. Az ünnepségen „öregdiákok”, volt és jelenleg még tanító taná­rok emlékeztek az iskolára, név­adójára, a tudós püspökre, történészre, s Christián László testnevelő tanárra. Petróczki Zoltán, a Ka­rácsonyi gimnázium igazgatója idézte a névadó gondolatát, iskolájuk jelmondatát: „Ha Isten úgy akarja, feltámad minden, ami elbukni látszik.” A gimnázium előtt felavatták dr. Karácsonyi János mellszobrát, majd iskolatörténeti kiállítást nyitottak meg az épületben. Ekkor adták át ün­nepélyesen Simon M. Veronika festőművész Ka­rácsonyi-portréját, aki Erkel-portrét is ajándéko- zott az Erkel gimnáziumnak. ______szőke maróit ____ Gyula ____________ Az iskola sorsában ott volt az egész XX. század, amit el­nevezései is tükröztek. Ebben az épületben működött az Erkel Ferenc Gimnázium 1952-től 1992-ig, amikor is újraindult a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium. Mellette alakították ki az Erkel Ferenc Gimnáziumot, emiatt különféle építési problémák jelentkeztek. A katolikus gimnázium centenáriumi emlék­napján, szombaton, a városháza dísztermében Kovács József kanonok emlékeztetett, a katolikus Töklámpás felvonulás, görhehegyek Sok ezren látogattak ki pénteken és szombaton a III. Kondorosi Kukorica Napok rendezvényeire. Volt töklámpás felvonulás, tűzshow és kukoricás étkek bemutatója is. Kondoros Tízezer darab kukoricagörhe fo­gyott el a két nap alatt a rendezvé­nyen, pedig nem volt hideg. Hogy a kettő miként kapcsolódik? Ré­gen az iskolába gyalogló gyerme­keknek forró görhét tettek a zse­bükbe, hogy ne fázzon a kezük, kesztyűre ugyanis nem futotta. Tí­zóraira aztán megehették a süte­ményt. A görhe mellett még leg­alább 40, kukoricából készült étel­féleséget kóstolhattak meg a kondorosi kukoricanapokra kilá­togatók. Vihettek haza csutkaba­bát, tökfigurát, de akár piros kuko­ricát is. Régen ez nagy jelentőség­gel bírt, hiszen aki piros kukoricát talált, abbahagyhatta a fosztást. Természetesen a rendezvé­nyen sok szó esett arról: milyen jövője van a kukoricatermesztés­nek. Nos, a kukoricabogár pusztí­tása, az aszály miatti kisebb ter­més ellenére a szakemberek úgy látják: a termelésbiztonságot kell megteremteni, mert lesz piaca a magyar kukoricának. Miként a kukoricanapoknak is jövője, hi­szen a tartalom és a forma egy­aránt olyan színvonalú volt, hogy mindenki elégedett lehetett, ici Erkel csillaga emelkedőben Világhírű művész játszott a tudományos tanácskozáson Negyedik tudományos tanácskozását tartotta szombaton Gyu­lán, a Mogyoróssy János Könyvtárban az Erkel Ferenc Társa­ság, ezúttal Erkel és Kodály századairól. Az egész napos ren­dezvényen köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Vásáry Tamás világhírű zongoraművész—karmestert, aki játékával kísérte az ülés elején felhangzó Himnuszt. műve a magyar és a világ zeneiro­dalmában mára jobban elismert, mint a társaság fellépése előtt volt. Tanulmánykötetek jelennek meg, Erkel-művek szólalnak meg filmen, CD-n, a zeneszerző csilla­ga emelkedőben van. Születésé­nek 200. évfordulójára, 2010-re talán sikerül, hogy tekintélye azon a magaslaton legyen, melyet életével, munkásságával megér­demelt. Szülővárosa Erkel-napok- ra készül első ízben. Gyulának nagy részt kell vállalnia Erkel és a magyar muzsika népszerűsítésé­ben, a magyar zenekultúra ápolá­sában. Dicséretes, hogy a város a feladatvállalásra ráébredt és igyekszik ezt minden, rendelke­zésére álló módon megvalósítani. SZŐKE MARGIT Lapunk tartalmából. www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Interjú A magyarországi szlovákok mintegy 30 százaléka Békés me­gyében él. Helyzetükről, gondja­ikról, terveikről Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormány­zat elnöke beszélt. (4. oldal) Vélemény Csete Ilona bevallja nőiesen, hogy félt úton lenni, féltette a testi épségét és a gép­kocsiját is. (5. oldal) Megyei körkép Önhiki címén osztogatás és fosztogatás fo­lyik - véli Dudás Árpád, Zsadány polgár- mestere. (7. oldal) Alapkőletétel az új templomban Szombaton már házasságkötést is tartottak „Ebben a templomban benne van nyolcvanöt esztendő re­ménysége, imádsága, böjtje” — mondta Pentaller Attila lelkész szombaton Szarvason, az épü­lő református templomban megtartott első ünnepi isten­tiszteleten, melyen a templom alapkövét Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke helyezte el. Szarvas Az egyházközség adatai szerint Szarvason napjainkban 872 refor­mátus él, 100-150-en járnak rendszeresen a gyülekezeti alkal­makra. Az 1918-ban alapított Szar­vasi Református Egyházközség mindeddig nem rendelkezett templommal, az istentiszteleteket a Vasút utcai imaházban tartották. Két esztendővel ezelőtt aztán megszülettek az engedélyes tervek, 2002 szeptemberében pedig hoz­zákezdtek a kivitelezéshez. A Vasút utcán emelkedő templom tornyára az elmúlt héten felkerült a toronysi­sak, s bár munkák még bőven van­nak hátra (jelenleg mintegy 70%-os a készültségi fok), szombaton már megnyíltak a templomajtók a láto­gatók előtt. A népes számú egyházi vezetők, hívők, vendégek és érdek­lődők tanúi lehettek az alapkő letételének, s meghallgathatták dr. Bölcskei Gusztávnak, a Tiszán­túli Református Egyházkerület püspökének ünnepi szolgálatát. (Folytatás az 5. oldalon) A szarvasi reformátusok először imádkozhattak saját templomukban. _______:________________________________D^OTÓi LEHOCZKY PÉTER In ter-Európa Bank Rt. \ SNNIMl Hl HYII vsopi >n t,i r> j.i Békéscsaba, Bartók Béla út 19., Tel.: 66/453-555 ' t rés kamat. I BKM 9,25?« * 2 /irfnopos lekötésre. és az Erkelekről elmondta, van­nak olyan dallamok, amelyek kö­zösségformáló erejük révén egy- egy kor szimbólumává, kollektív lelkületévé válnak. Ilyen a Rákó- czi-induló, Erkel Ferenc többször feldolgozta, dallamai operáiban is előfordulnak. Vásáry Tamás az indulót megszólaltató Liszt-mű­vel is megörvendeztette közönsé­gét. Dr. Bónis Ferenc zenetörté­nész, a társaság elnöke lapunk­nak elmondta, Erkel Ferenc élet­Gyula Az Erkel Ferenc Társaság 1989- ben alakult Gyulán, a zeneszerző munkásságának megismerteté­sét, népszerűsítését, az Erkel-em- lékek ápolását tűzve ki célul. A tudományos tanácskozáson ze­nei, képzőművészeti, helytörté­neti előadások és táncbemutató kínáltak igazi szellemi kuriózu­mot az érdeklődőknek. Nyitóelő­adásában Sziklavári Károly zene- történész a Rákóczi-dallamokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents