Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-25 / 224. szám

4. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK HATTER I MÉS MEGYEI HÍRLAP Halál az utakon — A tragédia másodpercei Régi balesetekről, figyelmeztetőül: vigyázzunk jobban magunkra, egymásra! Az ország útjain bekövetkezett halálos balesetek tömege sokkolja na­ponta a híreket hallgató állampolgárt. Halálos balesetek, amelyek talán megelőzhetők, elkerülhetők lettek volna. A Békés Megyei Baleset-meg­előzési Bizottság és a Békés Megyei Hírlap közös szervezésével lapunk hasábjain régi baleseteket idézünk fel. Nem az a célunk, hogy ítéletet mondjuk, hogy megbélyegezzük az elkövetőket, hiszen ők már letöltöt- ték a büntetésüket. Célunk inkább a figyelemfelkeltés: hogy vigyáz­zunk jobban egymásra, magunkra! Hogy ne versenypályaként kezeljük a közutat, és tartsuk mindig tiszteletben a közlekedési szabályokat! Újsághír: „Július 16-án, hétfőn este Békésen halálra gázoltak egy idős fér­fit. A sebességhatárokat túllépő gép­kocsit egy fiatalem­ber vezette, aki a ka­nyarban kisodródott, a vele szemben sza­bályosan közlekedő idős kerékpárost ma­gával sodorta és egy fának szorította.” (1996.) Azon gondolko­dom, hogy ennek, a ma már 27 éves, köp­cös, fiatalembernek- nevezzük Pálnak- hogyan változtatta meg az életét az a hét évvel ezelőtti halálos baleset. Látom az ar­cán, az ő gondolatai is ott járnak, azon a forró nyári napon, anno 1996-ban. S lám, még kérdeznem sem kell. Mintha egy pszichológusnál len­ne, beszél magától is.- Tudja, a mai na­pig sem emlékszem pontosan, mi történt- néz maga elé, aho­gyan belefog a törté­netbe. - Kimaradt az a rész az emlékeze­másodperccel és pár méterrel azelőtt a zebrán egy babakocsit toló asszonyt engedtem át, aztán a csattanás, egy kocsiba. Amikor a bácsit elszállították, még élt. (Egy pillanatra megáll az el­beszélésben, látszik rajta, még most is a hatása alatt áll annak a hét év előtti történésnek. Nem akarok kérdéseim­mel a gondolataiba törni. Folytatja magától is!) — Rémlik, nagyon nehéz volt más­nap a munkatársaim szemébe nézni. Pláne, amikor arról beszéltek, hogy egy 130-cal repesztő ámokfutó elütött valakit. Fel kellett fednem magam, hi­szen a pletyka ellen csak így védekez­Ha csak egy kicsit figyelnénk jobban egymásra, nem történne olyan sok tragédia, mint megyénkben az elmúlt hat év alatt. temből, pedig azóta százszor, ezerszer próbáltam felidézni az eseményeket. Igazán nem is vezet­tem olyan gyorsan, hiszen Csabáról Békésre tartottam, és tudja milyen ka­nyargós arra az út. Mindössze húsz éves voltam, tele reményekkel és elér­hető célokkal. Egyetemre jártam, s azt hiszem, jók voltak az eredményeim is. Azon a nyáron éppen dolgoztam, hogy legyen egy kis pénzem a gondta­lan nyaraláshoz. Akkor, már két éve volt jogosítványom, magabiztosnak éreztem magam. Ma már tudom, hiba volt! Azt hittem, velem soha sem for­dulhatnak elő olyan dolgok, mint má­sokkal. Hallottam, persze, ha balese­tekről számoltak be. Sajnáltam is az áldozatokat, de ha őszinte akarok len­ni, kívülállóként éltem meg ezeket a híreket. Ugye, elhiszi, álmomban sem fordult meg, hogy egyszer börtönbe kerülök? Bocsánat, egy kicsit előresza­ladtam...- Ott tartottam, hogy vidáman, jó­kedvűen gurultam úti célom felé az apám kocsiján, amikor hirtelen a ka­nyarban a fék helyett a gázra léptem. Csak annyira emlékszem, hogy pár test a kocsi tetején... Pörögtek az ese­mények, visszavonhatatlanul. Ahogy a gázra léptem, a kocsi megpördült, át Jelentkezzenek történetükkel! Az elmúlt hat évben, 1997. január 1. és 2003. au­gusztus 22. között 5197 személyi sérüléssel járó köz­úti közlekedési baleset történt megyénk útjain. Ebből 340 eset végződött halállal. A vezető baleseti okok: a gyorshajtás, az elsőbbségi és kanyarodási szabályok megsértése volt. A Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság propaganda akcióival arra törekszik, hogy a gépjárművezetők biztonságosabban vezessenek, hi­szen tudjuk, mindenkit hazavámak. Olvasóinkat arra kérjük, ha valaki úgy érzi, hogy az ő esete is tanulságos lehet, jelentkezzen! ígérjük, névte­lenül, csak az eset tanulságának megírásával adjuk közre a történetet. (Jelentkezni lehet: a 06/20/985- 2102-es telefonszámon Béla Valinál, vagy Pardi Ildikó rendőr főhadnagynál a 06/66/523-723-as telefonon.) kollégáim hittek /oltak. Szemre- liszen nem vol­tam ittas, ami­kor a tragédia történt. Aztán megtudtam, hogy a bácsi meghalt. Ne­kem nem volt bátorságom, erőm elmenni a családjához. Megtették he­lyettem ezt a szüleim, akik a temetésén is részt vettek. Bi­zony sokszor eszembe jutott, hogy még élhe­az úttest másik oldalára, ahol egy idős bácsi kerékpározott! Hirtelen, ma sem tudom honnan jöttek, vagy százan áll­ták körül a helyszínt. Arra emlék­szem, meg akartak verni! A rendőrök menekítettek ki és ültettek a szolgálati tett volna soká­ig, ha csak egy kicsit is jobban odafi­gyelek. Azt mondták édesanyámék, a bácsi rokonai vallásos emberek vol­tak, és a tragédiát isten akarataként fogták fel. Talán így könnyebben tud­ták elviselni a halálát. Ki tudja? Sokáig voltak rémálmaim. Nehezen dolgoz­tam fel, hogy egy ember halála szárad a Ielkemen. Nekem szerencsém volt, mert be volt kötve a biztonsági övem, ami megfogott. Egyébként nagy való­színűséggel kiröpültem volna a szél­védőn. Így is ott kellett kimásznom, mert az ütközéstől beszorult a kocsi ajtaja. A gyomrom ma is görcsbe rán- dul, ha valami rendellenességet ta­pasztalok. A minap például Pestről utaztam haza, és egy fácán felcsapó­dott a szélvédőre. Szörnyen éreztem magam! A legelvi­selhetetlenebb mégis az volt, amikor meg kel­lett kezdenem a börtönbünteté­sem letöltését. Mert, ugye, azt még nem mond­tam, hogy egy év börtönbüntetést kaptam. Az édes­apám kísért be. A szívem belereme­gett, amikor ott­hagytam zokogva a börtön ajtaja előtt. És akkor, be­csapódott mögöt­tem az ajtó. Fel kellett fognom, hogy egy darabig nincs kivezető út, itt már nem va­gyok a magam ura. És a rossz még hátra volt. Gondolja el, egy kis zárkába zártak 18 olyan elítélttel, akik írni, olvasni sem tudtak. Én írogattam a szerel­mes leveleiket, hogy másról ne be­széljek. Fél évet húztam le, mert az ítélet szerint hat hónap után feltételes szabadlábra helyeztek. Senkinek sem kívánom, hogy megismerje a börtön­rács belső oldalát.- Időközben elvégeztem az egyete­met, s talán a sors iróniája, hogy köz­lekedésbiztonsági szakon végeztem. Elmúlt a vagányságom, másként lá­tom a közlekedési szabályokat. Ha egyáltalán üzennem kellene a gépjár­művezetőknek, annyit mondanék, tíz­szer, százszor gondolják meg, hogyan vesznek részt a közlekedésben! Tud­ja, a tárgyalást is úgy éltem meg, mint egy kívülálló. Hogy én vádlott vagyok? Nem tudtam ép ésszel felérni. De hát a szakértő megállapította, hogy ott, ahol 50-nel lett volna szabad menni, én 70-nel „repesztettem”, és amikor fékeznem kellett volna, a gázra lép­tem. Priuszom van, tudom. S ha olyan munkahelyre kellene mennem, nyil­ván kérnék az erkölcsi bizonyítványt. Nekem szerencsére saját cégem van, így „csak” a lelkiismeretemmel kell el­számolnom! BÉLA VALI (ARCHÍV FELVÉTEL) Megkérdeztük olvasóinkat Mit kezd a hulladékkal? Laczkó Gábor, kunágotai lakos, rokkantnyugdíjas:- Nemrég a községünkben is be­vezették a szervezett szemétszállí­tást. Ez nagyon jó, mert havonta rendszeresen elviszüt a konyhai és egyéb hulladékot. Ha rajtam múlna, a szelektív hulladékgyűjtést a ven­déglátóhelyeknél vezetném be elsőként, mert a disz­kók után annyi az üveg, hogy alig lehet kerékpárral közlekedni. A szelektív gyűjtés csírái fellelhetők, mert ha külön zsákba rakjuk ki az üvegeket, mű­anyagokat, azt is elviszik. Először szokatlannak tűnt a dolog, de egyre jobban elfogadja a lakosság. Ez is a környezet védelméhez tartozik, ami a fejlődés része. Szabó Lajosné, kunágotai lakos, gyesen levő anyuka:- A faluban is megszervezték a szemétszállítást, ami havonta rendszeres időben történik. Szerin­tem lehetne többször is. Bár volt, aki kezdetben ódzkodott attól, hogy összegyűjtse és kitegye a sze­metet az utcára, de előbb-utóbb rászoktatják az embereket a tisztaságra. Korábban otthon elásták vagy elégették a felesleges dolgokat, ami szeny- nyezte a környezetet. A szelektív gyűjtésről a köz­ségben még nem tudok, de jónak tartom, mert új- rahasznosíthatók az anyagok. Magunknak is job­ban figyelnünk kell a környezetünk védelmére. Koczka Zoltánná, mogyardombegy- házi lakos, munkanélküü:- Nincs hova rakni a szemetet, ezért jó, hogy a településünkön is megszervezték a rendszeres szemét- szállítást. Eddig elégettük, amit lehe­tett, de sok olyan anyag van, amivel nem tudtunk mit kezdeni. Sajnos akadtak, akik az erdőkbe, utak mellé rakták le illegáli­san a hulladékot, ami nemcsak szennyezte, hanem csúfította is a környezetet. Most zsákokba rakjuk a hul­ladékot, de külön tehető az üveg, a műanyag is. Időn­ként előre meghirdetett lomtalanítási akciókat is tarta­nak, és ekkor mindféle kacattól megszabadulhatunk. Kolozsvári Tünde, nagykama­rást lakos, munkanélküli:- Községünkben néhány hó­napja vezették be a rendszeres sze­métszállítást, amit csak üdvözölni lehet, Magam három hónapja vásá­roltam itt házat, és sok pénzembe kerül, hogy az udvaron korábbról felhalmozódott szemetet eltakarítsam. A szemét- gyűjtés környezetünk védelmét szolgálja. Az egye­di kukás megoldást jónak tartom, mert tapaszthat, hogy a nagy konténereket kevesen használják, sokszor csak mellé öntik a szemetet. A szervezett szállítás azért is jó, mert kérésre mindent elvisz­nek, és a díjak is elviselhetők. h. m. D-FOTÓi VERESS ERZSI Sárréti védnöki tábla Sárréti védnöki táblát alapított az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás és a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület. „Ezen a he­lyen a Körös-Sárrét hagyományos vendégszeretet­ének megfelelő szolgáltatásban részesül” — áll a táblán, amelyet minden évben három kategóriá­ban pályázat útján ítélnek oda az arra illetékesek. A sárréti védnöki tábla elnyerésére nem bonyolult pályamunkákat várnak a szervezők. A címre jelent­kezőknek tulajdonképpen csak egy adatlapot kell ki­tölteniük. Ez az adatlap Szeghalmon, a Sárréti Tourinform Irodában szerezhető be. Az idei évre pá­lyázók szeptember 30-áig kérhetnek adatlapot, illet­ve adhatják le azokat kitöltve. A beérkező pályázato- kat egy 7 tagú bizottság bírálja majd el. _________m Fe jlesztések pályázati pénzekből Az önkormányzat kezdeményezi a civil kerekasztal összehívását A várost érintő kérdésekben tartott sajtótájékoztatót kedden Békés önkormányzatának két szocialista képviselője, Szalai László, a költségvetési bizottság elnöke és Bondár Gábor, a vá­rosfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke. A város­atyák időszerű kérdésekről szóltak. Négy utcát portalanítanak Békés Szalai László egyebek között ki­emelte: az önkormányzat az idén ötvenhárom pályázatot adott be, ebből tizenhárom pályázaton 213 millió 557 ezer forintot nyert. Ezt a pénzt olyan fejlesztésekre for­dítják, melyekre a költségvetés­ben nem volt forrás. A képviselő elmondta: az év hátralévő részé­ben további pályázatokat nyújta­nak be, ezek között szerepel öt­ven dolgozó részére munkahely- teremtés. Az önkormányzat kez­deményezi a közösségeket érintő kérdésekben a civil kerekasztal összehivását, mely grémium képviseli a társadalom minden rétegét. Szalai László megjegyez­te, hogy megalakult a Fidesz le­velező tagozata, különféle té­mákban nyílt levéllel bombázzák az önkormányzat egyes döntése­it. A bizottsági elnök kérte a jobboldali képviselőket, hogy zárják le a parttalan vitákat, s in­kább a város javára fordítsák energiájukat. Bondár Gábor a fejlesztési el­képzeléseket vázolta. Ezek közül is kiemelte a mai közmeghallga­tás napirendjén szereplő város- rendezési tervet, mellyel kapcso­latban várják a lakossági észrevé­teleket. A helyi jelentőségű ter­mészeti értékek védelmével kap­csolatban az önkormányzat vé­detté kívánja nyilvánítani az Élő­víz-csatorna Csatárkerti szaka­szát, valamint a tüdőgondozó ud­varán lévő, 80 éves, 3,28 centimé­ter kerületű akácfát. A Mezgé szennyvízhálózatának 4,7 millió forintos rekonstrukciójára pályá­zatot nyújtottak be, a város a költ­ségek 80 százalékát fedezi. A Jantyik Mátyás Múzeum homlok­zati felújításának első üteme elké­szült, a második ütem pályázati pénzek felhasználásával készül. Elhangzott: a város 8 ezer 931 la­kásából csupán 49 nem köthető rá a közelmúltban elkészült szennyvízhálózatra. ____________________________(SZ) Cs aládi nap Lombos fák árnyékába, a valami­kor igazi, társasági élettől is zajos Mikolay kertbe hirdette meg csa­ládi napját szombaton az Oros­házi Petőfi Kulturális KhL Orosháza Családokat, kicsiket és nagyokat, fiatalokat és idősebbeket vártak a szervezők azzal a szándékkal, hogy a színes forgatagban maguk is kínálják programjaikat. Mé- szárosné Zámbori Lilla, a kht. igazgatója elmondta, szerettek volna olyan, minden korosztály számára élvezetes kikapcsolódást nyújtani, ahol az intézmény vár­ható eseményeire is felhívhatják a figyelmet. Ebből a megfontolás­ból érkeztek a Mikolay kertbe a művelődési központ művészeti csoportjai és rögtönzött kiállítása­ikkal, bemutatóikkal szórakoztat­ták a közönséget. A grillezők íny­csiklandozó falatokat készítettek, a gyerekekkel játszóházban fog­lalkoztak a népművelők. cs. i. A Dél alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács (DaRFT) au­gusztus végi ülésén bírálta el a beérkezett pályázatokat. A nyertesek közé sorolták Elek város önkormányzatát is. Elek Az elmúlt, kemény tél, a nagy hó megkeserítette a földes utcákban élő eleki lakosok életét. Ezekben az utcákban ugyanis nem tudták hómentesíteni az utakat. Az ön- kormányzat éppen ezért célul tűzte ki, hogy tovább javítja a te­lepülés portalanított utcáinak arányát, ami jelenleg 70 százalék körüli.- A belterületi útjaink fejlesz­tésére 29 millió forintot szavazott meg a regionális tanács — adta hí­rül Pluhár László, Elek polgár- mestere. A belterületi úthálózat-fejlesz­tés során újabb négy utca por­mentesítését oldja meg a város. A beruházás a Kölcsey, a Fürst, a Dugovics és a Zalka utcát érinti. A polgármester a négy utca közül kiemelte a Zalka utcát, amely párhuzamos a település főutcájá­val, ezért, különösen a mezőgaz­dasági szezonban, alkalmassá válhat a főutca részleges teher­mentesítésére is. A négy utca pormentesítése összesen 36 millió forintba kerül, amit 29 millió forinttal támogat a DaRFT, az önerőt az önkormány­zat vállalta. Az útfejlesztéshez az érintett ingatlanok tulajdonosai­nak 44 ezer forinttal kell hozzájá­rulniuk. A regionális tanács támoga­tását az önkormányzat két rész­letben kapja meg. Idén 20 mil­lió forintot használhatnak fel, jövőre pedig a fennmaradó ki­lencmillió forintot. Az útfejlesz­tés ütemét ehhez igazította a város. ____________ K. E. hr i i hettem. A szüleim, í nekem és melletten hányást sem kaptair

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents