Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-24 / 223. szám
KÖRKÉP 2003. SZEPTEMBER 24., SZERDA - 7. OLDAL MEGYEI A sószoba erősít Orosházán egyetlen önkormányzati bölcsőde működik. A Zöldfa utcai intézmény működési feltételeinek támogatására létrehozott Gyermekmosoly Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése az egészségügyi feltételek javítása. Orosháza Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja keretében pályázatot hirdetett az egészségfejlesztési tevékenységet végző civil szervezetek támogatására 2003 májusában.- A légúti és allergiás betegségek megelőzése érdekében sóSzoba kialakítását tervezzük a bölcsődében, erre pályáztunk sikerrel. Hamarosan a tervből valóság lehet - újságolta Erős Antalné intézményvezető. A sószoba tiszta, párás levegője erősíti az immunrendszert, ennek hatására a kicsi gyermekek ellenállóbbá válnak a légúti fertőzésekkel szemben. A barlangi klímának köszönhetően ritkábbak lesznek a megbetegedések, kevesebbet hiányoznak majd a bölcsődéből. ______cs.i. Öt ezer aláírás Országosan mintegy 400 ezren, Békéscsabán csaknem ötezren járultak hozzá aláírásukkal ahhoz a kezdeményezéshez, melynek célja, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön. Békéscsaba Mint az a Békéscsabai Városi Állatvédők Közhasznú Egyesülete honlapján, a http://bae.bekesnet. hu-n olvasható, az aláírásokat átadták az Országos Választási Bizottságnak. Bár formai okok miatt közülük több érvénytelen volt, az eredmény így is jóval meghaladta a tervezett és szükséges 50 ezret. Országszerte összesen 379 ezer 611 szignó gyűlt össze, melyből az előzetes összesítések szerint mintegy 330 ezer érvényes. A békéscsabaiak 4750 aláírással járultak hozzá a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány által elindított akció eredményességéhez. ‘ A békéscsabai állatvédőkkel kapcsolatos az a hír is, hogy különböző programokkal és ingyenes információs kiadvánnyal készülnek az október 4-ei állatok világnapjára. Céljaik megvalósításához várják a támogatók és a segítők jelentkezését. P. R. Kiállta a történelem sodrását A katolikus gimnáziumi oktatás száz évére emlékeznek „Ha Isten úgy akarja, feltámad minden, ami elbukni látszik” — Ez a gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumnak a névadótól vett jelmondata. A megalapításának századik évfordulóját ünneplő római katolikus gimnázium centenáriumi emléknapját szeptember 27-én rendezi. A belvárosi római katolikus nagytemplomban 9 órától ünnepi szentmisét mutat be Gyulay Endre, a Szeged—Csanádi Egyházmegye püspöke. A gimnáziumot 1903-ban alapították, 1942-ig Gyulai Római Katolikus Főgimnázium, Gyulai Római Katolikus Reálgimnázium, ezután 1948-ig Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, 1948—49-ben Állami Karácsonyi János Gimnázium, 1949—50-ben Gyulai Állami Gimnázium, 1950-től 1992-ig Erkel Ferenc Gimnázium. Ekkor újjászervezték a katolikus oktatást Gyulán. Gyula A Gyulai Római Katolikus Főgimnázium első tanévnyitója 1903. szeptember 4-én volt — tudtuk meg Petróczki Zoltántól, a Karácsonyi János Ka— Amikor 1992-ben az iskola újjáalakult, ehhez a nemes hagyományhoz tértünk vissza, és ma is ezt követjük — mondta Petróczki Zoltán. A szeptember 27-ei ünnepi szentmise után megemlékezések, előadások hangzanak el a városháza dísztermében. Az előadások a gimnázium múltját idézik, öregdiákok vallanak iskolai élményeikről. A nyitóelőadást a város szülöttének, a történettudós Karácsonyi Jánosnak a családtörténetéről, a Karácsonyi rokonsághoz tartozó Tamay István Ybl-díjas építész tartja. A gimnázium előtt 12.30 órakor avatják fel Karácsonyi János szobrát. A történettudós emléktábláját, Técsy László alkotását a halála utáni évben leplezték le Gyulán Apor Vilmos kezdeményezésére. A gimnázium előtt felállítandó, szobor pályázat útján született meg, Szabó György szobrászművész alkotása. Iskolatörténeti kiállítás nyílik, ekkor adják át ünnepélyesen Simon M. Veronika festőművész Karácsonyi-portréját is. Este, 19 órától az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ színháztermében ősbemutatót tartanak. Pete László Örök világosság címmel színművet írt Apor Vilmosról és Mindszenty Józsefről. A Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium jogelődjében, a Gyulai Római Katolikus Főgimnáziumban 1903-ban kezdődött meg a tanítás. A gimnázium alapításához Wenckheim Krisztina grófnő 1892-ben, a koronázás 25. évfordulóján 50 ezer forintos alapítványt tett. A gimnázium épülete Alpár Ignác főépítész tervei alapján valósult meg 1905-re, addig a katolikus bérházban, a Petőfi téri volt postaépületben tanítottak. A korabeli képen a római katolikus főgimnázium, a ma is impozáns épület bejáratának közelében avatják szombaton Karácsonyi János szobrát. tolikus Gimnázium igazgatójától. A szeptember 27-ei ünnepnap előkészítése során érezték a kettősséget, hogy ez nemcsak a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, hanem a gyulai gimnázium ünnepe is. Az iskola az 1903-as megalakuláskor városi gimnáziumi feladatokat töltött be, példás vallási türelmet tanúsítva fogadta a gyulai családok gyermekeit, attól függetlenül, hogy melyik felekezethez tartoztak, lelki nevelésükben a saját egyházukra bízta őket.- A XX. századi Gyula-történetnek, nemcsak az egyház történetének kimagasló alakja Apor Vilmos, tisztelete töretlen a városban. Pete László darabja egyszerre jeleníti meg az ő és Mindszenty József alakját, az előadó a Calliope Diákszínpad — összegezte a nap eseményeit Petróczki Zoltán. Az ünnepségre megjelenik a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium jubileumi évkönyve is, bemutatva az 1903-2003 közötti eseményeket. SZŐKE MARGIT Vegyes felekezettel A gimnázium a történelmi hagyományoknak megfelelően vegyes felekezeti összetételű. A diákoknak mintegy kétharmada katolikus, egy- harmada protestáns. Katolikus gimnáziumban fél század elteltével, 1995-ben érettségizhetett diák Gyulán. Az iskolában érettségizett diákoknak több mint a felét felvették egyetemre, főiskolára. Eddig négyen választották a papi hivatást, egyikőjük 2002 óta felszentelt pap. Fórumra várják a lakosságot A cigány kisebbség ellenzi a lótartás betiltását Minden bizonnyal élénk vitára lehet számítani szeptember 25-én, csütörtökön Szarvason a városháza nagytermében. Délután négy órától itt tartják ugyanis azt a fórumot, melynek napirendjén a helyi közbiztonság és az állattartási rendelet tervezett módosítása szerepel. Szarvas Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, Szarvason az utóbbi hetekben élénk vitát váltott ki az, hogy a városvezetés a sokasodó lakossági panaszok hatására a lótartás betiltását fontolgatja a város belterületén. Lovakkal Szarvason leginkább a cigány lakosság foglalkozik, része ez hagyományaiknak, ugyanakkor sokuk számára megélhetési forrást is biztosít. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat a közelmúltban kialakította a kérdéssel kapcsolatos álláspontját: nem támogatják a lótartás betiltását a város belterületén. Ugyanakkor a lakosság részéről egyre több a panasz a lovak nem megfelelő tartása, utcákon történő futtatása miatt (ezt egyébként a jelenleg érvényben lévő állattartási rendelet is tiltja). Nehéz a kérdésben igazságot tenni, ez minden bizonnyal a fórumon is bebizonyosodik majd. Természetesen a lótartás mellett szélesebb értelemben is szó lesz az állattartásról, mivel például a sertéstartás miatt is igen sok panasz érkezik a városházára. (Nem megfelelő trágyatárolás, kellemetlen szaghatás). Az állattartás mellett a város közbiztonsága is terítékre kerül a csütörtöki fórumon. Éppen ezért, a meghívottak között szerepelnek a Szarvasi Rendőrkapitányság, az Ügyészség és a Városi Bíróság munkatársai, valamint a tűzoltóság, a polgárvédelem, illetve a polgárőrség képviselői is. A fórumot a helyi kábeltelevízió egyenes adásban közvetíti, így nem csupán a helyszínen, hanem telefonon is feltehetik kérdéseiket a város lakói a 66/311-290- es, illetve a 66/311-490-es telefonszámon. L. J. „Kerekes” tervek a 44-esnél A pályázaton 90%-os uniós támogatás nyerhető Békésszentandrás és Kondoros között, a 44-es út mentén húzódik Magyarország leghosszabb olyan kerékpárútja, melyet az önkormányzatok kezdeményezésével építettek meg. Egy PHARE-pályázat segítségével most a kerékpárút továbbépítését tervezik, egészen a kétsop- ronyi útelágazásig. Kondoros Települések rehabilitációja, munkahelyteremtés, infrastrukturális fejlesztés — ezek a legfontosabb komponensei annak a PHARE- pályázatnak, melynek keretében a Körös-völgyi kerékpárút felújítását, illetve meghosszabbítását tervezik az érintett települések. A kerékpárút jelenleg a 44-es főút mentén, Békésszentandrás- Szarvas-Csabacsüd-Kardos- Kondoros térségében teszi biztonságossá a biciklisek számára a közlekedést. A kétsopronyi ön- kormányzat a közelmúltban megkereste Kondoros vezetőit, javasolva, hogy próbáljanak együtt lehetőséget találni a kerékpárút továbbépítésére, egészen a 44-es út kétsopronyi elágazásához. A tárgyalások eredményeként született meg az az elképzelés, hogy a Körös-völgyi kerékpárút valamennyi településével együtt nyújtsanak be pályázatot a PHARE-programra. Ennek keretén belül egyrészt továbbépítenék az utat a kétsopronyi elágazásig (7 km a hiányzó szakasz), másrészt a kerékpárút meglévő szakaszán elvégeznék a szükséges javításokat, illetve pihenőhelyeket is kialakítanának. A térségi programban érintett hat település vezetői a napokban egyeztették elképzeléseiket, s megállapodtak abban, hogy saját településük testületi ülésén döntenek a részvételről. A pályázat gesztorságát a kondorosi önkormányzat vállalja, a beadás határideje november 7., s nem mellékes, hogy a pályázaton 90%-os uniós támogatás nyerhető. L. J. A nemes vakolatok vonzóvá teszik otthonát TIKKURILA Festékszaküzlet Békéscsaba, Orosházi út 32. szám Telefon: 66/324-828 66/443-664 xO» RtáNQ T8CKUHUA TtKK A békéscsabai TIKKURILA Festékszaküzletben igény szerint, mintegy 1500 színárnyalatban keverik ki a festékeket. Nagysikerű szakmai bemutatónak adott otthont tegnap délután Békéscsabán a TIKKURILA Festékszaküzlet. Szobafestők és kőművesek, kivitelező cégek képviselői, szakemberei gyakorlati bemutatóval egybekötve ismerkedhettek a német HASIT cég termékeivel, kül- és beltéri nemes vakolataival, valamint homlokzati festékeivel. Védelem, látvány, meghittség, jó hő- és hangszigetelés, egészséges lakóklíma — ezt mind elvárhatjuk falainktól. Csak a modern, jól bevált építőanyagok garantálnak tartós eredményt és ragyogó megjelenést - mondta egyebek között Ferenczi András, a HASIT- Hungária Festék- és Vakolatgyártó Kft. kereskedelmi vezetője. A FIASIT kiváló minőségű termékeivel évtizedek óta minden évben bizonyított, éves forgalma meghaladja a nettó 400 millió eurót, Németországban — száraz habarcsok, vakolatok, homlokzati festékek, hőszigetelők - piacvezető, s folyamatos terjeszkedése nyomán már Közép-Európában is a legjelentősebbek között, több országban piacvezetőként tartják számon. Hazánkban az első nemes vakolatot a '80-as években a HASIT szállította, s öt éve az egész országban kiterjedt kereskedői hálózattal rendelkezik. A német világcég megyei partnere a TIKKURILA Festékszaküzlet, ahol forgalmazzák a HASIT nemes vakolatokat, festékeket, mész vakolatokat, komplex hőszigetelő rendszereket, felújító vakolatokat, csemperagasztókat és speciális vakolatokat, termékeik mintegy kétszáz sztenderd színben készülnek, a TIKKURILA Festékszaküzletben igény szerint ebből mintegy 1500 színárnyalatot kevernek. Á cég szilikon és szilikát termékei világszínvonalat képviselnek. Október végéig a HASIT termékeit a csabai festékszaküzletben 20 százalékos kedvezménnyel forgalmazzák. ▼ Méhészek kilencvenéves jubileuma A kicsi méhecskék zenével, tánccal ünnepeltek Az orosházi méhészek már 1913-ban annyian voltak, hogy jónak látták, ha érdekeik megvédésére egyesületbe tömörülnek. Ennek éppen 90 esztendeje. A kerek évfordulót az Orosházi Méhész Egyesület szombaton ünnepelte. nek. A szombati program keretében a szervezők a muzeális méhkasok és kaptárak mellett felvonultatták a legmodernebb berendezéseket is, de a 83 éves Gyulai János még a régi, hagyományos eljárásokkal mé- hészkedik. — Első fizetésemből vettem azt a kaptárt, aminek köszönhetem, hogy ma is aktívan mé- hészkedek. Akkoriban annyit tudtam a méhekről, ha megcsípnek, bedagad a szemem - sorolta nevetve a méhszúrásoOrosháza __________ Ap ósom a képen látható dr. Borcsiczky Dezső. Ő volt az Orosháza és Vidéke Méhész Egyesület tisztikarának elnöke. Mi már nem folytattuk a hagyományt, a férjem nem szerette a szúrós méheket — mesélte a megsárgult, 1938-ban készült tablót nézegetve Borika, azaz Borcsiczky Józsefné, aki két, 1913-as méhészkiállításról készült képet adományozott a jelenlegi egyesületkon megedződött idős méhész az előzményeket. Jelenleg 42 kaptárral fűzre, gyümölcsre, majd repcére, akácosra jár a méhcsaládokkal. S miközben őt hallgattuk, a zene hangjaira kicsi méhecskék (a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendékei) perdültek táncra. A Petőfi művelődési központ előcsarnokában is nagy volt a zsongás (nem a méheké!), sokan kóstolták a mézet, a gyerekek gyertyát készítettek belőle. A felnőtteknek Gráf Ferenc, az Országos Méhész Egyesület elnöke adott tanácsokat az EU-s csatlakozás utáni, szakmai feladatok kapcsán. CSETE ILONA Országos rejtvényfejtő verseny Országos egyéni rejtvényfejtő versenyt rendeznek szeptember 27-én 14 órától Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban, másnap pedig 10.30 órától Békéscsabán, az ifjúsági házban. A fürdővárosi megmérettetés a Gyula Kupáért folyik. Gyula—Békéscsaba Szatmári Sándor, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ igazgatója tegnap elmondta, Gyula először kapcsolódik az országos helyszínekhez. A verseny kezdő, haladó, mesterjelölt és mester kategóriákban folyik majd. Az országból több mint száz versenyzőt várnak Gyulára. A 14 órakor, a művelődési központ színháztermében kezdődő megnyitó után kapják meg a versenyzők a rejtvényfeladványokat a rendező szervezet, a Rejtvény- fejtők Országos Egyesületének képviselőjétől. A rejtvényfejtés ezután a művelődési központ különböző termeiben folyik majd. A rendezvény nyitott, a szervezők bíznak abban, hogy a Gyulai Rejtvényfejtő Klub tagjai közül is minél többen vállalják a megmérettetést. SZ. M.