Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

KÖZGYŰLÉS 2003. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ — 7. OLDAL BÉKÉSCSABAI Mondhatni, gőzerővel vetették ma­gukat a munkába a képviselők az első őszi közgyűlésen, mindezt a jobboldaliak és a baloldaliak kö­zötti számos szópárbaj is jelezte, melyek — a többség elve alapján — általában azzal végződtek, hogy le­szavazták a Fidesz-MDF-esek javas- i tatait. Az sem számított újdonság- I nak, hogy miután megkezdte élő közvetítését a Csaba Tv, hosszabbak lettek a felszólalások. Ehhez kapcsolódott Pap János polgármester megjegyzése is, amikor úgy fogalmazott: „Kedves képviselőtársaim és kedves tévénézők! Úgy látom, hogy ma már az a szokás nálunk, hogy a tévénézőket is köszöntjük”. A leghevesebb vita egyébiránt — nem először — a képviselői alapok kapcsán robbant ki, de nem értett egyet a két oldal a szabadon felhasználható plusz 55 millió forint sorsáról sem. Az egyik legérdekesebb momen­tum az volt, amikor Tóth Károly kezdeményezésére 18 igen­nel és 4 tartózkodással megszavazta a közgyűlés, hogy amennyiben nem nyernek a minisztériumi sportlétesítmény­felújító pályázaton, a magas költségek miatt nem rendeznek kézilabda Eb-t Békéscsabán. Az elkövetkezendő hetekben még biztosan sokáig megy majd a vita erről a döntésről, per­sze az mindent megoldhat, ha nyer a város... Kézilabda Eb: féktelenül? Több száz érintett család Adósságrendezés önkormányzati, állami segítséggel A jobboldali képviselők amellett érveltek, hogy minél szélesebb körben induljon meg az adósságkezelés. Fotónkon balról Kondacs Pál, mellette Takács Péter. A közgyűlés még egy korábbi határozatában úgy döntött, hogy Békéscsaba egyike le­gyen a jövő decemberi női ké­zilabda Európa-bajnokság helyszíneinek. Most csütörtö­kön Tóth Károly indítványára megszavazta a testület, hogy ha nem nyernek a minisztéri­um sportlétesítmény-felújító pályázatán, elállnak az Eb-től. Velkey Gábor alpolgármester szerint nagy a valószínűsége, hogy nem lesz ilyen gond. A javaslatot tevő Tóth Károly (MSZP) úgy véli, nem kell mindig feltartott kézzel tárgyalnia a vá­rosnak, s ha egyébként is van bent egy pályázat a sportcsarnok felújítására, akkor jogos elvárás, hogy támogatást kapjanak. Sze­rinte nem tudják egyszerre vállal­ni a teljes önerőből való felújítást éá á;rendezés költségeit. (A csü­törtöki módosítások eredménye­ként utóbbinak a városra eső ré­sze 10 millió forint körül van.) Az aláírandó együttműködési megállapodás értelmében elvárás Békéscsabától a sportcsarnok nem­zetközi előírásoknak megfelelő fel­újítása. A létesítmény átalakítására, akadálymentesítésére a város be­adott egy pályázatot, melynek 38 millió forint a bekerülési értéke, s 26 millió 700 ezer a kért támogatás. Tóth Károly felvetésére - mely egy külön határozatban fogalmazó­dott meg -, azaz arra, hogy ha nem kapják meg az állami támogatást, ne legyen Csabán Eb, tizennyolcán szavaztak igennel, míg négy képvi­selő tartózkodott a kérdésnél: az MSZP oldaláról Benkóné Dudás Pi­roska és Tóth Mihály, az SZDSZ-ből Vámos József és Velkey Gábor. Utóbbi, a város alpolgármestere így kommentálta a történteket:- Ez a döntés eszköz a szá­munkra azért, hogy hatékonyan érvelhessünk a felújítás mellett, s kimondta azt, hogy anyagilag ak­kor van értelme az Eb-nek, ha a sportcsarnok felújítása megtörté­nik. Az eddigi tárgyalásainkon minden érintett egyértelműen ki­nyilvánította, hogy erősen támo­gatja ezt az ügyet, s nagyon való­színű, hogy nyerünk. így úgy vé­lem, hogy ezt a biztonsági féket nem kell igénybe venni. Akarjuk az Eb-t, s mindenki segíteni fogja ezt a folyamatot. ____________■ Fő jegyzői válaszok Több témában dr. Simon Mi­hály címzetes főjegyző vála­szolt a csütörtöki közgyűlésen a napirend előtti felvetésekre, így egyebek mellett szóba ke­rültek a mozgáskorlátozott igazolványokkal kapcsolatos visszaélések, s a közterület­felügyelők munkája is. A mozgáskorlátozott igazolvá­nyok használatával kapcsolatos visszaéléseket sérelmezte felszó­lalásában Galisz Géza. Szerinte sokan, akiknek nem járna ez a papír, ingyen használják a fizető- parkolókat, s ezzel mintegy „arcul köpik” azokat az állam­polgárokat, akik betartják a ren­deletet. A képviselő úgy véli, meg kell találni azt a módot, amellyel a törvény tiszteletére lehet kény­szeríteni ezeket az embereket. Velkey Gábor alpolgármester arról beszélt, hogy a Andrássy és a Munkácsy utca kereszteződésé­ben rendre tilosban parkolnak az emberek, s ezzel akadályozzák a szabályosan közlekedőket. Dr. Simon Mihály válaszában elmondta, rengeteg hamis rok­kantigazolvány van forgalomban, országos a probléma, s tudomása szerint folyamatban van a vonat­kozó jogszabály módosítása. Egy elképzelés szerint ez a feladat is az okmányirodákhoz kerül. A közterület-felügyelőkkel kapcso­latos felvetésekre annyit mondott a főjegyző, hogy 8 emberrel vég­zik munkájukat, szerinte jól. Azt megfontolandónak nevezte, hogy bevezessenek egy külön zöld szá­mot a rájuk tartozó bejelentések fogadására. Mint mondta, utasítja őket, hogy az Andrássy és a Mun­kácsy sarkot fokozottabban ellen­őrizzék. A kerékbilincs használa­ta, avagy a gépjárművek elszállí- tása is felmerülhet egyébiránt. m Cél a takarékosság Mintegy 25 százalékkal keve­sebb lehet a város áramszám­lája annak, a még ebben az évben elinduló beruházásnak köszönhetően, mely kereté­ben fényáram-szabályozókat szerelnek be. 2003-ban a kétszeres villamos energia áremelkedés a város köz- világítási számláját 85 millió fo­rintra emeli. Különböző cégek ki­fejlesztettek olyan fényáram-sza­bályozókat, amelyeket elsősor­ban közvilágítási hálózatokra ajánlanak, s amelyekkel mintegy 25 százalékos megtakarítást le­het elérni. Egy ilyen fényáram­szabályozót már Csabán, a Vécsey utcai transzformátorállo­más körzetében teszteltek, s ked­vezőek voltak a tapasztalatok. A közgyűlés állást foglalt a te­kintetben, hogy belevágnak a be­ruházásba, úgy döntöttek a képvi­selők, hogy saját erőből, pályázat útján kiválasztott vállalkozóval valósítják meg azt a teljes hálózat­ra, ami mintegy 60 transzformá­torállomást jelent. A munkát a legnagyobb teljesítményű trafók­nál kezdik, a költségek fedezésére első ütemben, hitel felvételével 20 millió forintot biztosítanak. Szá­mítások szerint a beruházás 2— 2,5 év alatt megtérülhet. ______j Több száz családot érint annak az adósságke­zelési szolgáltatásnak a bevezetése, mely janu­árban indulhat el, egyelőre az önkormányzati lakbér, illetve a víz- és csatornadíj-hátralékok vonatkozásában. A program keretében azok kaphatnak segítséget, akiknek legalább hat hónapja meglévő tartozásuk van. A cél nem az, hogy a nemfizetést erősítsék, elsősorban az egyszer megszorultaknak akarnak segíteni. A nem kötelező önkormányzati feladatként beve­zethető lakhatási adósságkezelés két elemű szol­gáltatás, amelyben az önkormányzat egyrészt a vissza nem térítendő adósságcsökkentési támo­gatást, másrészt kötelezően igénybe veendő ta­nácsadást nyújt. A programba azok kapcsolód­hatnak be, akiknek legalább 6 havi tartozásuk van, s vállalják azt, hogy annak 25 százalékát megfizetik, míg a maradék 75- öt az önkormányzat állja. A költségvetési törvény alapján normatív, kötött felhasználású állami támogatás ületi meg az önkormányzatokat az adósság­csökkentési támogatásban, illet­ve az ahhoz kapcsolódó lakás- fenntartási támogatásban része­sített személyeknek kifizetett összegek 90 százalékában. A közgyűlésen elsősorban arról folyt a vita, hogy az önkormányzati lakbér- , a közös költség-, a víz- és csatornadíj-, illetve a központi fűtés díjhátralék közül mely adósságtí­pusokat kezeljék. Mindegyik bevezetése mellett érveltek a jobboldali városatyák, így Takács Péter és Végh László, utóbbi annyi kitételt javasolt, hogy a közszolgáltatók állják a saját dolgozóik ezzel kapcsolatos költségeit. Hrabovszki György egyelőre csak a lakbérhátralékok kezelését java­solta, mert, mint fogalmazott, nem szabad az ön- kormányzatnak olyan terhet magára vállalnia, amit neki kell finanszíroznia és a közszolgáltatók járnak jól. Hangot adott az alpolgármester azon véleményének, fennáll a veszélye annak, hogy a szolgáltatás bevezetése a nemfizetést generálja. A szélesebb kört támogatta Velkey Gábor alpol­gármester, aki a családsegítő szolgálat számára javasolta kiadni ezt a munkát. Tóth Károly úgy vélekedett, ha az önkormányzat mellett a cégek is bekapcsolódnak, akkor helyezzék ki munka­társukat a hivatal irodájába. Köztes megoldásként végül amellett tette le a voksát a testület, hogy miután októberben megtár­gyalják az erről szóló rendelettervezetet, január 1- jével az önkormányzati lakbérhátralék, illetve a víz- és csatornadíj-hátralék tekintetében induljon meg a munka. A bevont adósság felső határa 200 ezer forint, míg az adósságcsökkentési támogatás mértéke maximum az adósság 75 százaléka, ös­szege maximum 150 ezer forint lehet. A feladattal a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot bízták meg, az érintettek kiképzése megtörténik. , A közgyűlés szünetében tartott sajtótájékozta­tóján felhívta a figyelmet Pap János polgármes­ter, hogy adósságkezelési tanácsadáson kell részt venniük az érintetteknek. Mindezt azért is indo­koltnak tartja, mert tapasztalataik szerint nem egy olyan család van, amely nem tudja beosztani a pénzt. Nem az a cél, hogy a nemfizetést erősít­sék, hanem, hogy azoknak segítsenek, akik egy­szer valamilyen okból kifolyólag megszorultak. ________________AZ ÉRINTETT CSALÁDOK________________ Ad ósságtípus Adósok száma Adósságok Átlagadósság (család) összege (Ft) (Ft/család) Önkormányzati lakbér 18 1 272 178 70 676 Víz- és csatornadíj 307 10 918 313 35 564 Villamosenergia-díj 16 696 449 43 528 Vezetékes gázdij 9 869 493 96 610 Közös költség 194 6 052 424 39 558 Központi fűtési díj 55 4 258 473 77 437 Összes adósságtípus 599 27 748 196 46 324 (A lakhatáshoz kapcsolódó szolgáltatást végző 8 gazdálkodó szervezettől a 20 000-250 000 forint, 2001. november 1. és 2003. március 31. között keletkezett, legalább 6 havi tartozást el­érő lakossági hátralékok közlését kérte az önkormányzat.) Vita ötvenötmillió sorsáról Lakásépítések fiataloknak - de milyen áron? Százharminc millió forint többletbevétellel számolhat ebben az esztendőben Békéscsaba, a plusz pénz az illetékbevételek koráb­ban nem tapasztalt növekedéséből adódik. A szóban forgó összeg­ből 55 millió sorsáról nem értett egyet a bal- és a jobboldal, végül az utóbbihoz tartozó képviselők javaslatait leszavazta a testület. Mint az a témával foglalkozó elő­terjesztésben olvasható volt, a a város költségvetésének végrehaj­tása a közgyűlés akaratának meg­felelően, ütemesen halad. Az üle- ték- és vagyoni bevételek igen kedvező alakulása lehetőséget biztosít arra, hogy a közgyűlés forrást teremtsen bizonyos, általa már a korábbiakban meghatáro­zott feladatok megoldására. A fentiek annak tudhatók be, hogy az illetékbevételi előirány­zat eddig még nem tapasztalt nagyságrendben túlteljesül, az il­letékhivatal számításai szerint a várható többletbevétel összege 130 millió forint, így az eredetileg tervezett 170 millióval szemben 300 millióban gondolkodhat a vá­ros. (A plusz pénz abból adódik, hogy több, komoly ingatlan érté­kesítés történt.) Az előre nem tervezett bevételt több célra (női kézilabdások tá­mogatása, a polgármester és alpol­gármesterek tiszteletdíjának és költségátalányának pénzügyi fe­dezete, a képviselői alapdíjhoz kö­tött fedezetigény, az intézményi céltartalék feltöltése) fordítja a vá­ros, nézetkülönbség tulajdonkép­pen csak arról az 55 millió forint­ról volt, melyet az előterjesztésben a hitelfelvétel csökkentésére szán­tak, s a későbbi sikeres pályázatok önrésze szempontjából sem elha­nyagolandó. A jobboldali képvise­lők közül Takács Péter 40 milliót szánt volna a Fövenyes utcai ifjú­sági garzonház megépítésének el­indítására, Végh László 10 millió forintot javasolt adni a nem ki­emelt sportágaknak, míg Köles Ist­ván 5 millióból elkészíttette volna a Borjú utcában a közvüágítást.- Abba kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy ha valaki meg­látja, hogy van még egy forint, ak­kor azt mindjárt el kell költeni - jelentette ki minderre reagálva a szocialista Tóth Károly, aki szerint ezzel azt érnék ef, hogy nem ma­rad érdemi célra mozgástér. Ta­kács Péter válaszában annyit mondott: ennyi erővel a korábban eldöntött, a sétálóutcára szánt 50 milliót is visszapótolhatták volna. Baji Lajos alpolgármester szerint fontos, hogy épüljenek lakások, de nem mindegy, hogy milyen áron. Szüvásy Ferenc számításai alapján a Fövenyes utcában négyzetméte­renként 260 ezer forintos áron ala­kíthatnák ki a lakásokat, ami rend­kívül magas. Ráadásul csupán 11, a feltételeknek megfelelő jelentkező volt a már meglévő, a Dózsa György úti garzonból kiköltözők helyére. Szilvásy Ferenc azt is hoz­zátette mindehhez, hogy a Borjú utca vüágítása a kommunális cél­tartalékból megoldható. A közgyűlés végül az eredeti előterjesztést szavazta meg. ■ Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Pocsaji Richard. Fotó: Veress Erzsi. Röviden M5-ÖS. Tíz-tízezer forinttal csatlakozott a város az M5-ös Autópályát Használók Érdekvé­delmi Szövetségéhez és az M5 Autópálya Alapítványhoz. Mindkét szervezet alapvető cél­ja, hogy az M5-ös kerüljön be a matricás rendszerbe. CSABAI MÉRLEG. A Fidesz az zal kereste meg a városi lap, a Csabai Mérleg szerkesztőségét, hogy megvásárolnának egy ál­landó oldalt az újságban. Némi vita után úgy döntöttek a képvi­selők, hogy nem szavaznak az ügyben, mert többek szerint eilnyi erővel minden párt vásá­rolhatna oldalt. Végh László ügy­rendi szavazást kért, de ezen a közgyűlés nem támogatta a vok­solásra tett indítványát. A kér­désre októberben visszatérnek. JÁTSZÓTÉR. Mivel nem volt közgyűlés, a vezetői értekezlet jóváhagyásával nyújtotta be a város azt a pályázatot, melynek célja egy játszótér létesítése az Erzsébet lakóparkban. A szük­séges önerő egy részét az erzsébethelyi képviselők bizto­sították azzal, hogy mivel tulaj­donképpen kölcsönről van szó, 500-500 ezer forintjukat szeret­nék visszakapni az általános tar­talékból. Heves, az egyéni kép­viselői alapok törvényességét megkérdőjelező vita után meg­szavazta ezt a grémium. KÓRHÁZ. Elviekben elfogadta a közgyűlés a Réthy Pál Kórház- és Rendelőintézet ötéves szak­mai tervét azzal a jogfenntartás­sal, hogy a konkrét fejlesztések tárgyalására a város Egészség- ügyi Szakmai Programja vitájá­nak és elfogadásának alkalmá­val egy éven belül visszatérnek. IGAZGATÓK. Újraválasztották a képviselők dr. Kiss Évát a Csa­bai Életfa Kht. ügyvezető igaz­gatójának. Megbízatása 2008. november 18-áig szól. Még a jú­niusi közgyűlésen eredményte­lennek nyilvánították a Kemény Gábor Műszaki Szakközépisko­la igazgatói munkakörére meg­hirdetett pályázatot. Most arról született döntés, hogy az új pá­lyázati eljárás eredményes le­zártáig Leszkó Róbert János, korábbi műszaki igazgatóhe­lyettest bízzák meg á vezetői feladatok ellátásával. OTP HELYETT LÁMPABOLT. Pont került a csütörtöki közgyű­lésen a Szabadság téri, egykori OTP ügyére. Mint arról beszá­moltunk, korábban egy kínai bolt akart ott kinyitni, ehhez azonban a város nem járult hoz­zá. Most elfogadta a testület á Horányi Kis- és Nagykereskedel­mi Kft. ajánlatát, a bérleti vi­szony tíz évre szól. A cég világí­tástechnikai bemutatótermet alakít ki az épületben. BURSA HUNGARICA. Csatla­kozik a város a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2004. évi for­dulójához, a költségkeretet 2 és félmillió forintban hagyták jóvá a képviselők. A korábbi gyakorlat­nak megfelelően a szociális és la­kásügyi bizottságot bízzák meg a pályázatok elbírálásával. ■ Kommentár nélkül- Kínai lámpát... Na, ez elég rossz vicc volt — Pap János ön­kritikus megjegyzése azon kép­viselői felvetés kapcsán, hogy mit árulnak majd a volt OTP épületében.- A Magyar Kommunista Szövet­ség Szociális Bizottsága - Szilvásy Ferenc értelmezésében a Magyar Kézüabda Szövetség Szervező Bi­zottságának rövidítése.- A lányaim ezt tízéves korukban kinőtték - Tóth Károly megjegy­zése a plusz 55 millió forint sorsá­ról folytatott eszmecserében. a A V

Next

/
Thumbnails
Contents