Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-20 / 220. szám
2003. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT —11. OLDAL Az elvándorlás csatornát nyithat az értékes tudományos kapcsolatoknak Mitől zseniálisak a magyar tudósok? A Nobel-díjas fizikus, Enrico Fermi felesége az Amerikába emigrált tudósokról írott könyvében külön fejezetet szentelt a magyar tehetség titkának. A magfizika, a kvantumelmélet, a számítástudomány, a fizikai kémia és a biokémia történetében klasszikusként cseng Wigner Jenő, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Polányi Mihály és más magyarok neve. Milyen okai lehettek ennek a kiugró sikernek? A Mindentudás Egyetemének legutóbbi előadásán Palló Gábor tudománytörténész, filozófus (kis képünkön) tudománytörténeti elmélkedésre invitálta a hallgatóságát. Tudománytörténeti mítosz, hogy a múlt század Amerikájában ki volt írva valami fontos iroda falára, hogy nem elég magyarnak lenni, érteni is kell valamihez. S bizony egyikünk sem látott még magyart a forgóajtón hamarabb kijönni, mint az előtte belépő. De azért ma is terjednek legendák a magyar tudósok, értelmiségiek különleges zsenialitásáról. Állítólag olyan gondolataik támadtak, melyek soha senkinek sem juthattak volna eszébe ilyen tökéletesen, ilyen szellemesen. A tudománytörténetben kirajzolódó sajátos „magyar jelenség” jellegzetessége: a népesség számához viszonyítva igen sok magyar tudós ért el kiemelkedő eredményeket a 20. századi természettudományban. Eredményeik a természet- tudományok markánsan újszerű ágaiban születtek. Ezek révén néhány tudós fellépett a történelem színpadára, és rendkívüli ismertségre tett szert. A kiemelkedő eredményeket nagyobb részt azonban nem Magyarországon, hanem külföldön érték el. Külföldön élve többé-kevésbé laza csoportot alkottak; informális együttműködést alakítottak ki, amelyet kiterjesztettek a külföldön és itthon élő, kevésbé prominens magyar tudósokra is. A jelenség olyan tudóscsoport működésén tanulmányozható, amelynek alanyai magyarok voltak (vagyis gondolkodásukban világosan kimutathatóak a magyarországi hagyományokon nevelkedésük nyomai) és a tudós elithez tartoztak (Nobel-díjasok lettek, vagy a No- bel-díjasokkal azonos színvonalon álltak.) Kollektív zsenialitás A tudósok kortársaikkal és elődeikkel együtt, kollektívát alkotva érik el az eredményeiket. Együttműködésüket semmilyen szervezet nem szabályozta: laza, informális hálózatot alkottak. Ennek magva Berlinben alakult ki Polányival és Szilárddal a középpontban. Lényege a folytonos vitatkozás tudományos, politikai és köznapi ügyekről. Nem számított, hogy ez Polányi laboratóriumában zajlott, vagy Szilárd lakásán, vagy éppen Einstein statisztikus mechanika szemináriumán. A kávéház, ahol Szilárd elmondta Gábor Dénesnek, hogyan lehetne elektronmikroszkópot készíteni, vagy az állatkert, ahol Wigner a fizikai absztrakciókról elmélkedett Teherrel, egyaránt alkalmas volt a beszélgetésre. A tudósok ilyenkor pesti életüket folytatták-, hiszen ilyen informális körként szerveződött például a Galilei Kör, a Társadalomtudományi Társaság, a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesülete, vagy Polányi édesanyjának híres értelmiségi szalonja, ahol Pólya György Karin- thyval beszélgetett, Ady Endre a kémikus Liebermann Leóval, Tangl Ferenc fiziológia professzor (Polányi Mihály kedvenc professzora) pedig Jászai Marival. Közös vonások A csoport tagjainak gondolkodásában számos közös vonás alakult ki, melyeket vissza lehet vezetni magyarországi gyökerekre. A magyar jelenséget képező tudósok a tudományos feladatokat tágas elméleti perspektívából közelítették meg, amit megkönnyíteti jellemzően kiemelkedő matematikai készségük. Nemcsak Neumann és a matematikusok rendelkeztek matematikai képességekkel, hanem például Wigner, Teller, sőt a mérnököknél ritka módon Kármán is, vagy a közgazdász Harsányi. A csoportból meglepően sokan végeztek kémiai stúdiumokat, illetve műszaki egyetemet. Többen a kémiában érték el legnagyobb eredményeiket (Hevesy, Oláh), mások előbb vagy utóbb pályaelhagyókká váltak, mint Neumann, Wigner. A csoport tagjai az újonnan keletkezett, modern szakterületeken (radiokémia, biokémia, röntgen-szerkezetvizsgálat, kvantummechanika, magfizika stb.) érték el legnagyobb sikereiket. Mivel bevándorlók voltak, lényeges versenyhátránnyal indultak a helyben nevelkedettekkel szemben. Másfelől a szorongásteli hazai környezetből magukkal hozták azt az érzést, hogy a puszta túlélés föltétele a kiválóság, nem elég csupán jónak lenniük valamiben. A magyar jelenség tudósai szinte minden intellektuális probléma megoldása iránt szenvedélyesen érdeklődtek. Lénárdot és Lakatos bizonyos korszakát kivéve minden tagot jellemzett továbbá a totalitarizmus ellenesség, ami legmarkánsabban a második világháború alatti tevékenységükben nyilvánult meg: Kármán vezető szerepet vállalt az amerikai légierő fejlesztésében, Szilárd, Wigner, Teher és Neumann az atombomba létrehozásában. Magyarországon Szent-Györgyi antifasiszta pártvezető is volt. A forró- és a hidegháború időszakának jelentős formálóivá váltak, még akkor is, ha Szilárd, Szent- Györgyi és mások a fegyverkezés és a szuperhatalmak közötti viszony ügyében más elveket képviselt, mint Teher, Wigner és Neumann. Tehetségből siker A magyar tudós-zsenik sikere három, önmagában is bonyolult történeti folyamat összjátékával magyarázható. A tudománytörténeti tényező arra emlékeztet, hogy míg a század elején a kémia volt a vezető tudomány, ezt a szerepet fokozatosan átvette a fizika, majd pedig a biológia. Közben mindháEinstein Szilárd Leóval Fant«: www.áaBft«« cof« Neumann János Gábor Dénes Forrás: www.iKototencytiaineiSa.taKi In | forrás: www.8ersc.gov Polányi Mihály rom diszciplína átalakult. A fizika elszakadt a mechanikai szemléletmódtól: a műszerek működését és az eredmények értelmezését, az adatok értékelését és egész gondolatrendszerét egyre inkább csak az absztrakt matematika nyelvén tudta kifejezni. A kiemelkedő elméleti készség, a kiváló matematikai tudás és képesség egyenesen kitárta a csak nagyon kevés tudós számára befogadható új gondolatokra nyíló kaput. A modern tudomány másik jellegzeT tessége, hogy egyre növekvő szerepet játszik a gyakorlatban, kezdetben főként az iparban, majd a mezőgazdaságban, később egyre több területen. A magyar jelenség tudósai kiváló matematikai készségük mellett gyakorlatiasan gondolkodni is megtanultak. Vegyészi, mérnöki, illetve orvosi képzettségük tudományos sikereik egyik forrásává vált. Legalábbis ezt mutatják az olyan eredmények, amilyeneket a katonai alkalmazás, kivált az atombomba előállítása terén mutattak fel, de Szent-Györgyi C- vitaminja, Hevesy radioaktív nyomjelzése, Neumann számítógépe, Gábor Dénes holográfiája, vagy Kármán szuperszonikus repülői nem kevésbé. Sokan a magyarországi iskolák kiválóságából vezetik le a magyar tudósok sikereit. Valójában ezek a gimnáziumok, még ha némelyikük csakugyan európai színvonalat képviselt is, annyira mégsem voltak jók, hogy megmagyarázzák a magyar jelenséget. Nem kielégítő a magyar jelenséget a zsidó szellemi hagyománnyal magyarázni csupán azért, mert a csoport tagjainak többsége történetesen zsidó volt. A jelenség inkább a magyarországi polgári középosztály (beleértve a felsőközéposztályt) történetével hozható összefüggésbe. A 19. században a fokozatosan liberalizálódó gazdasági és jogi lehetőségeket megragadták a nem hagyományos magyar osztályokhoz tartozók: zsidók, németek, szerbek, horvátok. Néhány évtized alatt ők váltak a társadalmi élet legdinamikusabb szereplőivé. A tudománytörténeti magyar jelenség lényeges eleme a külföldi érvényesülés. Az itthon maradt Bródy Imre nem élte túl a holokausztot, Korodi Albert nagy nehézségekkel túlélte, aztán a Rá- kosi-rendszert is, de már nem Einsteinnel vagy Szilárd Leóval dolgozott együtt, és nem világrengető problémákkal foglalkozott. A tudósok Magyarországon aligha láttak volna neki az atombomba kifejlesztésének vagy a számítógép gyártásának. Márpedig a sikerek alapvető eleme volt, hogy a Magyarországról hozott szellemi muníciót korszakos feladatok megoldására használhassák fel. Az elvándorlás juttatta a tehetségeket a centrumba, azaz a kiemelkedő kutatási eredményekhez szükséges anyagi, emberi és intézményi feltételek közé. Mert a 20. századot bizony nem Magyarországon csinálták, hanem Németországban, Amerikában és néhány más országban. Hány Keller ér egy Poltot? Apám pofonja Polt Péternek mennie kell, Lomniczi Zoltánnak úgyszintén — a kormány szerint. A legfőbb ügyész személye a kabinet csőrét, a legfelsőbb bíróság elnökéé (akit mellesleg a mostani kormány neveztetett ki) csak a szocialista pártelnökét irritálja. Polt Péter bűne, hogy ellehetetleníti a Keller László közpénzügyi államtitkár által feldörzsölt ügyeket, Lomniczi Zoltáné pedig alighanem az, hogy nem születnek gyors és példás ítéletek. Jobbára azoknak a botrányos pénzköltéseknek (Happy End, Milenáiis Kht., Ezüsthajó, egyebek) a kivizsgálásáról (pontosabban a vádemelés elmaradásáról) van szó, amelyek az előző kormány lelkiismeretét terhelik. A legfőbb ügyész masszív ellenállása miatt egyre inkább úgy néz ki, nincsenek ügyek. A jelek szerint az urambátyámos kifizetéses pazarlás legfeljebb az erkölcs és tisztesség határát súrolják, jogilag nem kifogásolhatók. (Nem új a következtetés ebben az országban!) Úgy tűnik, a politikusok - mindkét oldalon - felteszik a kérdést: hány Keller ér egy Poltot, netán egy Lomniczit, s viszont. Miközben az igazi kérdés: van-e ügyészi és bírói függetlenség Magyarországon vagy nincs? Polt és utóbb Lomniczi céltáblává tételével egyre nyilvánvalóbb: nincs. Nem új keletű ez a következtetés sem, az idősebb indiánok jól emlékeznek még az előző legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán lemondatására és Polt Péter parlamenten áterőszakolt polgári kinevezésére. Elintézhetnénk tehát a mostani vircsaftot egy laza kézlegyintéssel: a kormánykoalíció csupán revánsot vesz Györgyiért. Csakhogy ez hasonlatos arra, amikor apám szájon ver valakit, annak a valakinek a fia szájon ver engem, az én fiam szájon veri az ő fiát, és így pofozgatjuk egymást évezredeken keresztül, gyűlölettől fűtött indulataink lankadatlan hevében. Egyszer véget kellene végre vetni a pofozkodásnak és tiszteletben tartani a demokráciát, s benne a közjogi méltóság tekintélyét. Különben soha a büdös életben nem lesz itt becsülete a tisztességnek, a humánumnak, a rendnek. Ami pedig a konkrét kérdést illeti: tényleg komolyan gondolja bárki politikus, hogy a legfőbb ügyész vagy a legfelsőbb bíróság elnöke az egész ügyészi és bírói kar szeme láttára szembe gyalogolhat a törvényességgel, hogy büntetlenül elfektethet ügyeket? Mellesleg én el tudom képzelni abban az esetben, ha az ügyészi és a bírói kar az elsőtől az utolsó emberig az ellenzékkel szimpatizál. Ami persze képtelenség. Ha mégis így lenne, akkor ellenségkeresés és -gyártás helyett előbb ennek okairól kellene elgondolkodni. Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu TÓTH ZSOLTNAK é« NAGY MÓNIKÁNAK li házaiiági évfordulójukon szívből gratulálnak a Tóth szülők és a testvérek. HEGYESI SÁNDOR { és I TURBUCZ KATALIN ma ünnepük § 45 . házassági évfordulójukat I Sok szeretettel köszöntik lányaik, | vejeik, unokáik. g 35. házassági évfordulóját ünnepli holnap KAPÁS SÁNDOR és NOVÁK ERZSÉBET. Köszönti őket I Kati és Lajos. Gyula Város Polgármesteri Hivatala MUNKATÁRSAT KERES vagyonhasznosítással kapcsolatos feladatok ellátására. Feltétel: jogász vagy építészmérnöki szakképzettség. Előnyt jelent: közigazgatási gyakorlat. Az állás az elbírálást követően azonnal betölthető. Bér, juttatás: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján. Jelentkezés: személyesen, szakmai életrajz beadásával, Becsyné dr. Szabó Márta jegyzőnél. Jelentkezési határidő: 2003. szeptember 30.