Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-18 / 218. szám

6. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Az egészségügy recseg-ropog Az orvostanhallgatók fele külföldön dolgozna A Magyar Orvosi Kamara már régen munkabeszüntetést he­lyezett kilátásba, ha a kor­mány nem változtat a nyáron bejelentett határozatain. Dr. Szeberényi Zsolt, az orvosi kamara Békés megyei elnök­ségének tagja túlzónak tartja a kifejezést, mint mondta, nem a sztrájk és a béremelés a vita valódi tárgya. Békéscsaba- A nyomásgyakorlásnak más módszerei is vannak, nem csak a munkabeszüntetés. Ez a leg­rosszabb és a legutolsó megol­dás, amely tovább rontaná az utóbbi időben egyébként is meg­rendült bizalmat az orvosok és a lakosság között - hangsúlyozta dr. Szeberényi Zsolt. — A ma­gyar lakosság, amely a világon szinte a legnagyobb arányú tár­sadalombiztosítást fizeti, joggal várja el, hogy ennek megfelelő, magas színvonalú ellátást kap­jon. Amikor ez nem történik meg, érthetően a hozzá legköze­lebb eső orvost okolja, nem érti, miért kell hetekre előre bejelent­kezni a szakrendelésre, a fekvő­beteg-intézményben pedig miért foglalkoznak vele keveset. Ha vi­szont az orvosok betartanák a jelenleg érvényben lévő munka törvénykönyve rendelkezéseit, nem lenne az országban ügyele­tes orvos. A hírek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kor­látozná a szakrendeléseken el­látható betegek számát, amely azt jelentheti, hogy az eddigi na­pi 100-120 beteg helyett csak 50-60 vizsgálatát finanszíroz­ná. Ez valószínűleg további fe­szültségeket szít majd, és még kevesebben választják az orvosi hivatást. Az egyetemre jelentke­zők száma így is rohamosan csökken: 1985-ben tízszeres, 1995-ben hatszoros volt a túlje­lentkezés, idén már volt olyan hazai egyetem, ahova minden jelentkezőt felvettek. Ráadásul a hallgatók körében végzett felmé­rések szerint mintegy ötven szá­zalékuk külföldön kíván elhe­lyezkedni. — A magyar egészségügy rendszere évek óta recseg-ro­pog, ha nem teszünk valamit, előbb-utóbb sztrájk nélkül is összeomlik. Az orvosi kamara a kormány kérésére elkészítette az orvosok jogállásáról szóló törvény tervezetét. Ezt követő­en a kormány változata is elké­szült az egészségügyi dolgozók jogállásáról, amely sajnos igen távol áll a kamarai álláspontok­tól. Sajnos, a média csak a fize­tések rendezésére és a sztrájkra összpontosít, itt viszont ennél lényegesen többről, a biztonsá­gos betegellátás jövőjéről van szó - tette hozzá dr. Szeberényi Zsolt. FEKETE C. KATA Elfogadták Tóth Imre indítványát Legutóbbi ülésén az Országgyűlés Ön- kormányzati Bizott­sága — kisebb vitát követően — vala­mennyi, Tóth Imre parlamenti képvise­lő által indítványo­zott kérdéskört fel­vette féléves munka­terve napirendi pontjai közé. Sarkad Az ellenzéki honatya elsőként - a tervezett államigazgatási reform­mal összefüggésben - Lamperth Mónika belügyminiszter asszony meghallgatását indítványozta. A kormányzat által meghirdetett, elfogadott államigazgatási reform egyebek között a régiók, megyék, kistérségek további sorsát is hiva­tott tisztázni. Az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága ugyancsak a belügyminiszter asz- szonytól vár tájékoztatást az ön- kormányzatok jövő évi költségve­tési támogatására vonatkozó tár­caelképzelésekről is. Szintén Tóth Imre javaslatát elfogadva, a Magyar Posta Rt. ve­zérigazgatója a bizott­ság előtt számol be az érintett kistelepülések jelentős részén már szolgálatba állított mo- bilposta-hálózat ta­pasztalatairól. A Békés megyei honatya a Magyar Állam­vasutak Rt. vezérigazgatójának meghallgatását is kezdeményez­te mondván, miszerint a közel egy hónapja Vésztőn rendezett tárgyaláson született elvi megál­lapodásról szóló írásos emlékez­tetőt a részvénytársaság vezetése mind ez ideig nem juttatta el a 18 polgármester által megválasztott háromfős testületnek. Emlékeze­tes: a döntő többségében állami tulajdonú részvénytársaság veze­tői a sárréti városban a vasúti szárnyvonalak esetleges önkor­mányzati üzemeltetéséről tár­gyaltak az érintett települések polgármestereivel. Államigazgatási reform a régiók sorsáról Jövőre mindenki ráköthet a csatornára A beruházás majdnem kétmilliárdba kerül, legnagyobb részét állami céltámogatásból kapták Jó ütemben halad Gyoma- endrőd legnagyobb folyamat­ban lévő beruházása, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A kemény tél miatt kisebb hibák ugyan keletkez­tek a csatornafektetés után helyreállított útszakaszokon, ezeket azonban a garanciális javítás keretében folyamato­san helyreállítják. Gyomaendröd Két esztendővel ezelőtt, 2001-ben kezdtek hozzá Gyomaendrődön a település közelmúltbeli történeté­nek legnagyobb beruházásához, a szennyvízcsatorna-hálózat tel­jes belterületi kiépítéséhez. Akko­riban Gyomaendrődnek csak mintegy harminc százaléka volt csatornázott, nem kis feladat előtt állt tehát a városvezetés. S termé­szetesen nem kevés pénz is kel­lett hozzá, a beruházás II. és III. ütemének bekerülési költsége ugyanis másfél milliárd forint. Az összeg legnagyobb részét egy si­keres pályázat eredményeként a központi állami céltámogatásból kapták, de jutott a fejlesztésre a vízügyi célelőirányzatból, illetve a területi kiegyenlítő támogatás­ból is (TEKI). Saját erőből (önkor­mányzati és lakossági hozzájáru­lással) mintegy húsz százalékot kellett hozzátenni. Szujó Zsolt, a gyomaendrődi polgármesteri hivatal városüze­meltetési osztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a beruházás a terv szerint halad, így a II. és III. ütem november vé­gére befejeződik. Itt azonban nem ér véget a dolog, mivel a belterület százszázalékos csator­názottságához még néhány rövi- debb utca és öblözet hiányzik majd. Az anyagi alapokat azon­ban már ehhez is sikerült megte­remteni: a közelmúltban aláírták a támogatási szerződéseket, így a III. után elkezdődhet majd a IV. ütem, melynek for­rásigénye 400 millió forint. Áz összeg leg­nagyobb részét eb­ben az esetben is központi állami cél- támogatásból kap­ják. Mindennek ered­ményeként 2004 ta­vaszára Gyoma­endröd belterület­ének valamennyi in­gatlanja ráköthető majd a csatornaháló­zatra. Szujó Zsolt osz­tályvezető elmondta: szeretnék a lakossá­got arra ösztönözni, hogy éljenek a rákö­tési lehetőséggel. En­nek érdekében a leg­utóbbi testületi ülé­A hibákat kijavítják A városüzemeltetési osztály vezetője a csatornázás utáni nem megfelelő út­helyreállításokra vonatkozó lakossági panaszokkal kapcsolatban elmondta: a csatorna-beruházás fővállalkozója, a francia érdekeltségű Alterra Kft. deb­receni központja jó ütemben, megfe­lelő minőségben végzi a munkát. Az utak helyreállításával megbízott alvál­lalkozók azonban valóban nem min­den esetben dolgoznak kifogástala­nul, ami elsősorban nem megfelelő technikai felkészültségükre, bizonyos munkagépek hiányára vezethető visz- sza. A kemény, csapadékos tél miatt a visszaépített útszakaszok egy része meg is süllyedt. A helyreállítás a ga­ranciális javítások keretében minde­nütt megtörtént, illetve a jövőben el­végzik azt. A Fő utcán is hamarosan megszűnnek a csatornaépítés miatti kisebb közlekedési kellemet­lenségek. O-FOTŐ: KOVÁCS ERZSÉBET sen módosították a települési fo­lyékony hulladék kezelésével kapcsolatos helyi rendeletet is (szennyvízrendelet). A beruhá­zás megkezdésekor létrehozott csatornamű társulathoz egyéb­ként az ingatlantulajdonosok kö­zel 80%-a csatlakozott. Az ő ré­szükről a hozzájárulás mértéke 100 ezer forint volt, amit kedvez­ményes, tízéves futamidejű hitel formájában fizethetnek majd be. Aki pedig készpénzben fizetett, annak csupán 80 ezer forintot kellett letennie. A település veze­tése szeretné elérni, hogy az in­gatlantulajdonosoknak legalább a 90%-a rácsatlakozzon a szenny­vízvezetékre. A jövőben bírságra is számíthat az, akinek nincsen szivárgásmentes derítőaknája, mégsem csatlakozik a vezeték­hez. LIPTÁK JUDIT Kihelyezett kormányülés Mezőhegyesen? A Ménesbirtok, a Bábolna privatizációja és a foglalkoztatás fontossága Három lábon álló kereskedelem A Center és a Tesco mellett vevőcsalogató az OBI is Molnár László, Békéscsaba MSZP-s egyéni országgyűlési kép­viselője kezdeményezte a szocialista párt frakcióüíésén a mi­niszterelnöknél, hogy a kormány formális vagy informális ki­helyezett kormányülést tartson Mezőhegyesen októberben. Medgyessy Péter ennek nem látja akadályát, lényegében rábó­lintott, és jelenleg az egyeztetések zajlanak. Békés megye A KSH adatai szerint az év első hónapjaiban tapasztalható mérséklődés után a második negyedévben ismét bővült ha­zánkban a kiskereskedelmi üzlethálózat. Megyeszékhelyün­kön is ez a tendencia tapasztalható, ugyanakkor nem kell túl­zott merészség ahhoz, hogy leszögezzük: a még ebben az esz­tendőben megnyíló OBI-val az eddigi két kereskedelmi köz­pont, a Csaba Center és a Tesco egy harmadikkal bővül. Békéscsaba Dr. Karsai Józseffel, a mező- hegyesi térség egyéni országgyű­lési képviselőjével egyeztetve ve­tette fel Molnár László a kihelye­zett kormányülés ötletét, a témák között pedig szerepelne a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt., valamint a Bábolna Rt. privatizá­ciójával kapcsolatos elképzelések ismertetése is. Molnár László teg­napi békéscsabai tájékoztatóján elmondta: mindkét esetben a fog­lalkoztatás biztosítása a kulcskér­dés. Éppen ezért a Ménes­birtoknál az a leglényegesebb, hogy ki lesz a kincset érő föld bérlője, a Bábolna békéscsabai gyáránál pedig a továbbélésre jó­val nagyobb az esély, ha a cég magánosítása nem egyben törté­nik. A szocialista politikus szerint a vevőnek, a befektetőnek 10 évre garantálnia kellene a foglalkozta­tást, a gyár lehetséges kapacitását figyelembe véve. A képviselő kitért arra: alkal­matlanság miatt fel kellene men­teni a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének elnökét. Kö­zölte, hogy Szász Károly egyre többször tesz bizonyságot politi­kai hovatartozásáról. Molnár László törvénymódosítással is él, mert a felügyelet döntése ellen je­lenleg nincs fellebbezési lehető­ség, csak bírósági út. A politikus elmondta: a 44-es főút gyorsfor­galmivá fejlesztése kapcsán a Tiszakürt—Kondoros szakasz ke­rült terítékre a közelmúltban egy szakmai tanácskozáson. Itt ismét kiderült: nincs olyan tanulmány- és nyomvonalterv, amiről fide- szes képviselők beszéltek. A Hungarotel-ügyről az a képviselő véleménye: ha jogos a céggel szembeni iparűzésiadó-köve- telés, akkor lehet, hogy az a bé­késcsabai önkormányzatnál egy- müliárd forint, de a 66-os és a 68- as körzetet illetően megközelíti a 3 milliárd forintot. _____________________NY. L. Egy értelmű növekedés tapasztal­ható a megyeszékhelyen az üzle­tek számában Czibula Zoltán, a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete (KISOSZ) tit­kára szerint. Úgy véli, ez annak is köszönhető, hogy rengeteg már meglévő, avagy éppen kialakítás alatt álló üzlethelyiség van a bel­városban, ami a vállalkozó ked­vűek számára csábító, ugyanak­kor magával hozza a periférián lé­vő boltok elértéktelenedését. Békéscsaba, s még Gyula ese­tében is elmondható a szakember szerint, hogy a fentiekkel párhu­zamosan felértékelődnek a par­kolóhellyel rendelkező üzletek, a Cash Flow szakmai folyóirat egyik elemzésére hivatkozva je­lentette ki, hogy a magyarok je­lentős része autóval szeret menni vásárolni. Kérdésünkre a várhatóan még ebben az évben, a vasútállomás­sal szemben megnyíló OBI-ról úgy vélekedett Czibula Zoltán, hogy negatív és pozitív hatásai egyaránt lesznek. Azok számára, akiknek az áruköre megegyezik az OBI-éval, egyértelműen nem örömhír, hogy az áruházlánc ná­lunk is letelepszik, hiszen ezáltal nő a verseny ebben a szférában. Kedvező ugyanakkor az OBI ab­ból a szemszögből, hogy meglé­tével növeli a város kereskedelmi vonzerejét, olyanok is eljönnek majd miatta Békéscsabára vásá­rolni, akik eddig nem ide jártak.- Úgy gondolom, hogy a Csa­ba Centerben lévő üzleteknek ki­fejezetten „jól jön”, hogy megnyí­lik az OBI, hiszen az oda látoga­tók közül sokan felkeresik majd a Centert is - fogalmazott munka­társunknak Czibula Zoltán, aki mindehhez hozzátette, a harma­dik központi csomópont tovább­ra is a Tesco marad. POCSAJI RICHÁRD

Next

/
Thumbnails
Contents