Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-16 / 216. szám
6. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 16., KEDD MEGYEI KORKÉP Bonyodalmak az öntözővíz körül A Ménesbirtok nem csempészi, jogosan kapja a vizet Mindenhol a megfelelő szabályok és a törvények legmesszemenőbb betartásával folyik a munka, így az öntözés is, amint a Ménesbirtok munkatársai is láthatják. iffotó: veress erzsi Június közepén felröppent a hír, hogy a Vám- és Pénzügyőrség eljárást folytat a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. ellen, mivel gyanú merült fel, hogy a birtoknak nagymértékű tartozása van az állam felé az öntözővíz után be nem fizetett vámok, illetve adók miatt. A nyomozás során kiderült: a birtoknak nincs semmilyen tartozása és mindenben szabályosan járt el. Mezőhegyes Az eseményekről Kun Mihály cégvezető-vezérigazgatót kérdeztük.- Kétféle vizsgálat zajlott. Az egyik egy állam- igazgatási eljárás, míg a másik egy vámeljárás volt. A felröppentett információk szerint ugyanis A víz útja Aradtól Mezőhegyesig ,,Amikor 1889-ben felépült a mezőhegyesi cukorgyár, Aradról Mezőhegyes irányába kézzel ástak egy csatornát, hogy biztosítsák a gyár vízellátását. A Száraz-éri csatornarendszert tápláló vizet Aradon szivattyúkkal emelik át a Marosból. A víz gravitációs úton jut el Mezőhegyesre, ebből a szempontból a csatornarendszer vízfolyásnak minősül. Az első világháború után Arad Romániához került, s a trianoni békeszerződés kitért azokra az energetikai, vízügyi, ár- és belvízvédelmi létesítményekre, amelyeket nem érinthet a politikai határok átrendeződése. Fontos szempont volt, hogy egyik állam se kerüljön hátrányba a másikkal szemben, egyik se idézhessen elő természeti katasztrófát a másik rovására. A békeszerződés előírta, hogy Magyarországnak és Romániának nemzetközi vízügyi egyezményeket kell kötni a Száraz-ér és a hasonló vízfolyások felhasználására. Köztudott, hogy a föld méhének kincsei - köztük a víz is - senkinek nem képezik a tulajdonát, teháf forgalomképtelenek. Nem lehet ad- ni-venni őket, ugyanakkor a kitermelésükhöz, a velük kapcsolatos szolgáltatásokhoz állami járulékok, járadékok kötődnek. A Ménesbirtok Rt. ezeket fizeti meg Romániának, illetve a román vízügyi szerveknek. Ám magát az (öntözőjvizet éppúgy ,,ingyen kapja", mint például a Duna vizét Ausztriából...” - olvasható a Ménesbirtok által kiadott Birtok Szemle című helyi lap legutóbbi számában. folytatólagosan és különösen nagy értékre elkövetett vízcsempészettel gyanúsították társaságunkat. Az előzetes feltételezés azonban nem bizonyult valósnak — tudtuk meg Kun Mihálytól. — Valójában az derült ki, amit mi kezdettől fogva nyilatkoztunk, hogy semmilyen szabálytalanságot nem követtünk el. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnek nem hatásköre ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a Marosból 1889 óta Mezőhegyesre érkező öntözővíz nem tartozik a vámigazgatás és vámtörvény hatálya alá. A két ország között államközi megállapodás van, mely szabályozza a határ menti vizek felhasználását. Ez egyébként vámkivételt tesz, sőt Mezőhegyest konkrétan is említi a szerződés. A Romániából érkező vízért nem kell fizetni. Másrészt ha a víz nem tartozik a vámtörvény hatálya alá, akkor nincs is vámbűncselekmény. Álláspontunk tehát valósnak bizonyult, nem követtünk el semmit - emelte ki a vezérigazgató.- Hogyan élték meg az alaptalan vádakat? — Nem volt könnyű. Sajnáljuk, hogy az ügy lezárása nem kapott ugyanolyan sajtónyilvánosságot, mint a ídszivárogtatott hírek és a kilátásba helyezett szankciók szenzációja. Továbbra is azt mondjuk, hogy a törvényes rend alapján működünk. Értendő ez a gazdálkodásra, az adminisztrációra, hisz mindenhol a megfelelő szabályok és a törvények legmesszemenőbb betartásával folyik a munka. Nem volt mit takargatnunk, nem volt mitől félni. Keserűen vesz- szük tudomásul, hogy alaptalan, légből kapott információk, téves következtetés után ma meg lehet hurcolni, csempésznek kikiáltani egy vállalatot vagy egy embert. Ezzel a módszerrel éppen a lényegről terelik el a figyelmet, mégpedig arról, hogy milyen nehéz helyzetben van a mezőgazdaság és milyen tennivalók lennének az uniós csatlakozás előtt. Erről kevés szó esik. Részünkről - mivel bebizonyosodott az igazunk — lezártuk az ügyet, ám a téves híreket kiszivárogtatók ellen még megfontoljuk, hogy kezdeményezzünk-e jogorvoslatot — zárta a témát Kun Mihály. ______ HALASI MÁRIA Is mét világítsanak a kandeláberek! A beruházások érdekében háromoldalú tárgyalást tartanak Szeghalmon az Epreskerti és a Gyarmatoldali temető a helyi református egyház tulajdonában van, a temető működtetését és a temetkezési szolgáltatást viszont egy vállalkozó végzi. Bizonyos javítások, fejlesztések indokolttá váltak a temetőkben. A szükséges beruházásokra az egyháznak nincs elegendő forrása, ezért az egyház, a vállalkozó és az önkormányzat közö- ni. sen keresi a megoldást. Szeghalom A Szeghalmi Református Egyházközség 1996. szeptember elsejétől vette használatba az Epreskerti és a Gyarmatoldali temetőt.- A temetők üzemeltetésének átvételekor a folyamatosság fenntartására törekedtünk. A jogszabályok alkalmazását illetően nem tudok panaszról, jogsérelemről, ami elmarasztalóan érintett volna minket. A ravatalozóban és a temetőkben mindig lehetővé tettük a halottak eltemetését megkülönböztetés nélkül. A polgári szertartás mellett a hozzátartozók végeztettek baptista, evangélikus, református és római katolikus egyházak szertartásai szerinti temetést - tájékoztatta Péter Szarka László református lelkész a napokban a szeghalmi képviselő- testületet. Szeghalmon 1997-ben 132, 1998-ban 130, 1999-ben 126, 2000-ben 124, 2001-ben 120, 2002-ben 118, 203-ban (augusztus közepéig) 69 temetést tartottak. A többségük koporEzekre a beruházásokra a református egyháznak nincsenek meg a saját anyagi forrásai. Ezért Macsári József polgár- mester azt javasolta, hogy a sós temetés volt. Hamvasztás utáni urnás temetésből a 2000- es adat a legmagasabb. Akkor 17 ilyen temetést tartottak, amelyet elsősorban a magas talajvízszint és a belvízhelyzet indokolt. Miért csak fillérekért kellenek a bikák? Olcsón vinnék el a jó minőségű vágóállatokat- Az előző gazdasági évben jó termést takarítottak be a termelők, amit azonban nem lehetett kedvező áron értékesíteni. A gazdák annak érdekében, hogy megtalálják a számításukat, „bőrbe kötve” szerették volna értékesíteni a gabonát. Úgy látszik, minden erőfeszítésünk ellenére ez is nehézségekbe ütközik — fogalmazta meg a gondokat Bugyi Ferenc, Kevermes polgármestere (képünkön). Kevermes A sertéstenyésztők helyzete közismert. A nagysúlyú disznók értékesítése ma sem megoldott. Azok sem jártak jobban Kevermesen, akik úgy döntöttek, bikákat nevelnek. Napjainkban mintegy 45 öt mázsa feletti bika vár leadásra, egyelőre mindhiába. Már hat hete eszik „saját hasznukat”. Bugyi Ferenc polgármester egy spirálfüzetet mutat, amiben több oldalon sorakoznak a felvásárlók és a húsipari cégek nevei, telefonszámai, az ügyintézők elérhetősége. A gazdák a polgármesterhez fordultak, segítsen vevőt találni a bikáikra, mert nagy gondban lesznek (illetve már vannak), ha nem sikerül eladniuk a jószágokat.- Nézze meg, a Tiszántúlon, a Dunántúlon szinte minden lehetséges húsipari és felvásárló céget, vágóhidat felhívtam. Munkatársaimmal együtt böngésztük az Aranyoldalakat, hívtuk a tudakozót annak érdekében, hogy az általunk még nem ismert cégek elérhetőségét is megszerezzük - mondta a polgármester. — Úgy tűnik, hiába az erőfeszítés, sehol sem kellenek a bikák, legfeljebb fillérekért. Nagyon rosszak a tapasztalataink. Egy dunántúli cég vezérigazgatója például 270 forintot ígért kilónként a jószágokért. Örült minden gazda a jó hírnek. Ide küldte az egyik emberét is, aki rendkívül elégedett volt a jószágokkal. Másnap felhívtam a vezérigazgatót, aki, érdekes módon, „átpasszolt” egy beosztottjához, aki becsmérelni kezdte a jószágokat, a végén pedig kibökte, ha annyira meg akarnak szabadulni a jószágoktól a kevermesi gazdák, akkor megveszik tőlük 220 forintért, vagyis, kilónként 50 forinttal olcsóbban, mint ígérte a vezér- igazgató! Érzésünk szerint a felvásárlók arra játszanak, hogy a szorult helyzetben lévő gazdálkodók fillérekért adjanak túl az állatokon. A 45 eladatlan bika a település mintegy tíz családját érinti, akik rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek, ha hamarosan nem adják el az állatokat — mondta a kevermesi polgármester. K. E. Szemetelő város A problémát a lakosság mentalitásában kell keresni Tavaly nyáron nyerte el a TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. Mezőberény területén a települési hulladék gyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának jogát. Az eltelt év munkájáról Gyurkó Csaba ügyvezető számolt be a képviselő-testület tagjainak. Mezőberény A TAPPE Kft. a városban végzett munkák ellátására kizárólag mezőberényi lakosokat foglalkoztat. Az elmúlt év folyamán kilenc alkalmazottal közel tíz tonna települési szilárd hulladékot gyűjtöttek össze. Ez az országos átlagot figyelembe véve soknak számít. A cég a hulladékgazdálkodási törvény előírásaival ellentétben korlátlan mennyiségben elszállítja a felgyülemlett szemetet. Gyurkó Csaba szerint az alapvető problémát a lakosság kedvezőtlen hozzáállása, a rossz mentalitás okozza. A városban hat helyen elhelyezett szelektívhulladék- gyűjtő csomópontok kihasználtsága kritikán aluli. Itt is érvényes a korlátlan elszállítás, így a lakosoknak nem érdekük a szelektálás. A vállalat munkatársai végzik az állati tetemek begyűjtését és kezelését is. Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű állati hulladékot vettek át, melyet az ATEV Rt.-hez továbbítottak. Tevékenységük ezen része azonban a későbbiekben kérdésessé válik, mert elterjedt szokás, hogy a helyi őstermelők kicsempészik a tetemeket a hulladéklerakó területére nyitvatartási időn kívül, elkerülve ezzel az adminisztrációt és az őket érintő ártalmatlanítási díjat. Az ügyvezető elmondta, hogy a környezetvédelmi tárca a közelmúltban nyilvánosságra hozta a dél-alföldi régió hulladékgazdálkodási tervét, mely az Európai Unió előírásait veszi figyelembe, Ennek értelmében a mezőberényi lerakót 2008-ig be kell zárni. A TAPPE Kft. és az önkormányzat közösen keresi a hosszú távú megoldást a város hulladékának kezelésére és tárolására. K. A. Újra lánykollégium lesz a kastély Ha ittasan fogják a kormányt Többek között a sérültek mentéséről, kezeléséről, továbbá az alkohol, a kábítószer, a gyógyszerek és az időjárás vezetésre gyakorolt hatásáról tanácskoznak a téma avatott szakemberei, gyógyítók és közlekedéstudományi szakemberek szeptember 14-17-ig Budapesten. Budapest—Békéscsaba A rangos nemzetközi rendezvény szervezésében a békéscsabai Réthy Pál kórház baleseti osztályának több munkatársa élen járt. Az ITMA (Intemaüonal Traffic Medicine Association) 19. világkongresszusát szeptember 14-17-ig rendezik meg a volt szocialista országok közül először Magyarországon. A társaságot 1960-ban svéd és dán igazságügyi orvos szakértők alapították. A kongresszuson a ITMA magyarországi szervezete és a KTE (Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésegészségügyi Szakosztálya) lesz a házigazda. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek tartanak előadásokat. Egyebek mellett a szó lesz a biztonsági öv és a légzsák által nyújtott védelemről, továbbá az idős korúak gépkocsivezetésének problémáiról. CS R. Fehér füstöt ereget a kémény A nyomdát többször megbüntették a bűz miatt Több olvasónk jelezte, hogy Békéscsabán, a Kétegyházi út felől kellemetlen szagú, fehér füst száll fel. A jól értesültek tudni vélik, hogy az ott működő Hungária Nyomda Rt. kéményei eregetik a „felhőt”. Békéscsaba A téma nem új: lapunk már tavaly nyáron foglalkozott a Kétegyházi út felől érkező kellemetlen szaggal. Kepenyes János igazgató akkor elmondta, hogy a levegőbe engedett füst - amelynek kilencven százaléka vízgőz - nem ártalmas a környezetre. Arról is tájékoztatott, hogy a működéshez szükséges valamennyi engedéllyel rendelkeznek, technológiájuk a legkorszerűbb európai uniós követelményeknek is megfelel. Az igazgatóval most is szerettünk volna beszélni, ám többszöri megkeresésünkre közölték, hogy külföldön tartózkodik, hosszabb ideig nem elérhető. A gyulai Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársától, Vágó Juliannától azt tudtuk meg, hogy idén nyáron nem érkezett lakossági panasz, viszont a korábbi bejelentések miatt már többször helyszíni szemlét tartottak a Hungária Nyomdánál, és többször bírságot szabtak ki. Az elmúlt években a levegő- üsztaság védelemben jogszabályi változásokat vezettek be, ezek megkövetelik a meglévő, most üzemelő technikai feltételek átalakítását. Erre hivatalosan még négy év áll a cégek rendelkezésére, de a lakossági panaszokra tekintettel, a Hungária Nyomda Rt.-nél kevesebb időt hagyott a felügyelőség. Ez lejárt, ezért többször bírságolták a céget. A Környezetvédelmi Felügyelőség megállapította, a panaszra a nyomdaipari technológia során kibocsátott légszennyező anyagok szaghatása ad okot. Arról, hogy ez a füst a lakók egészségét veszélyezteti-e, nem kaptunk érdemi felvilágosítást. Varga Géza, az ÁNTSZ békéscsabai városi intézetének munkatársa csak annyit mondott, ők csupán az üzemcsarnokot vizsgálták, ahol megállapították, a kipárolgás nem ártalmas az egészségre. FEKETE G. KATA megoldás érdekében az egyház, a temetőt működtető vállalkozó és az önkormányzat bevonásával a közeljövőben tartsanak háromoldalú tárgyalást. A képviselő-testület részéről felvetődött: a temetőben lévő kandeláberek világítását meg kellene oldani, valamint a kerítés javítását is el kellene végezni. Szeghalom egyik jellegzetes épülete a Kárász-kastély. Ezt az ingatlant a jövőben ismét lánykollégiumként szeretné hasznosítani a város vezetése. ___ Szeghalom ____ A Sárrét fővárosának képviselőtestülete legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a kollégiumként való működés biztosításához pái lyázati támogatást nyújt be az : önkormányzat a Miniszterelnöki : Hivatal Nemzeti Területfejleszté- ! si Hivatalához. Macsári József polgármester lapunknak elmondta: a szükséges beruházás teljes költsége 29,5 millió forint. Ennek az ösz- ' szegnek a 90 százalékát szeretné pályázati támogatásként meg- kapni Szeghalom városa. ^
