Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-13 / 214. szám

2003. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT - 11. OLDAL Dúló György a hivatás szépségéről, és Méhkerék történelmi adósságáról A magyarországi románság atyai tanítója Ülök a hirtelen hűvösre váltott szeptemberi délelőttben, s szemben velem az ágyon a „tanító úr”. Az ablakon beszűrődő bágyadt napsugarak végigci­rógatnak ritkuló, ősz haján, s elő-előbuggyanó könnycseppjei igazgyöngy­ként ragyognak. Nézem a madárcsontú, bicegős, alig ötven kilós embert, s miközben szavai nyomán egy mindvégig küzdelmes élet körvonalai bonta­koznak ki, azon morfondírozom: szinte hihetetlen, hogy mennyi mindent átélt Dúló György, Méhkerék tanító ura. Már a kezdet sem szokványos. Ahogyan Petrusán György nyugalmazott főiskolai tanszékvezető tanár laudációjában kellő tapintattal, de mindenképpen találóan fogalmazott: „1926. április 28-án szüle­tett egy bizonytalan egzisztenciájú csa­ládban, Dúló Flórika és Buta Mihály gyermekeként”. A bizonytalan egzisztenciájú család és a különös névhasználat nyomába eredve hamarosan megtudjuk, hogy „a lánylo­pás”, lányszöktetés, s a manapság is vi­rágzó vadházasság már akkoriban diva­tozott Méhkeréken.- Édesanyám szülei ellenezték lá­nyuk apámmal kötendő frigyét - meséli Dúló György. - Közben megszülettem, s hiába az apasági elismerő nyilatkozat, az akkor hatályos rendeletek nem tették le­hetővé, hogy az ő nevét viseljem. Dúló maradtam, ami ma ritka, de mégis törté­nelmi név Méhkeréken, hiszen már az Esterházy Pál által 1745 után telepített el­ső román családok között is előfordult Duláu. Lévén, hogy apám nem jó szem­mel nézett személy volt, szeretett nagy­apóm anyakönyveztetett. Anyám azonos keresztne­vű fiútestvére a fronton maradt, így lettem György - jegyezhet­jük a településtörténe­ti, néprajzi kuriózu­mokkal tűzdelt szü­letéstörténetet. „Mint azon keve­sek egyikét, aki saját közösségéből emelke­dett ki, Dúló György tanító urat (a szó legtágabb értel­mében), csak azt követően is­merték el, hogy tanult, úri em­berré vált. Hi­szen csak na­gyon kevés em­bernek sikerült hat osztályt elvé­geznie, mint aho­gyan neki a helyi iskolában (1932- 1938) még a há­ború előtt, majd még kettőt (VII—Vili.) a világháború szörnyűségei után. Később (1946) a gyulai tanítóképzőben tanult, miután nagy nehezen legyűrte gyermek­korában szerzett betegségét, melynek következtében az egyik lába rokkant ma­radt” - áll Petrusán György Duló-élet- pálya ismertetésében. Az irodalmi burkot lehámozva e so­rokról, megvilágosodik: tizenkét eszten­dősen gyermekparalízist szenvedett, s támfűzőgépet kapott, ami igen drága volt: „120 pengőbe került, egy fejőstehén árát jelentette”. Talán tudat alatt ekkor fogant a peda­gógiai diszciplínák iránti vonzalom is:- Paralízisesen ott vigyázóskodtam a kisebb gyermekekre. Akkoriban nem is­merték még a mozgáskorlátozott, a rok­kant fogalmakat. Sánta, nyomorék vol­tam, s ezt egy életre tudomásul kellett vennem. A család a pályaválasztásnál meg- hányta-vetette a dolgot.- De hát a susztert, az ácsot ki kellett húzni, legfeljebb szabó lehettem volna, de akkoriban, faluhelyen, abból szinte éhen lehetett halni. Nem csoda, hogy a má­sodik világháború ször­nyűségeit követően örömmel fogadta Kiss Imre, nyugal­mazott állampénz­tári főtanácsos, az első községi fő­jegyző hívó szavát. A falu főjegyzője „a felszabadító ro­mán hadsereg” elől menekülni kénysze lút nem tudtak támogatni, még zseb­pénzzel is szegény nagyapóméit láttak el. Az anyagiak nem engedték, abba kellett hagynom a tanulást. Negyven­hét őszén visszakerültem a községhá­zára, s két évvel később már adóhivata­li vezető voltam, hiszen a kötegyáni kolléga időközben járási pénzügyi osz­tályvezető lett. Annak a rendszernek bőven megvolt a maga mocska: akkor­tájt rendszeresen jöttek felülről az uta­sítások, hogy likvidálni kell a kuláko- kat, s több ízben jártak Méhkeréken is foglalni. Nekem abszolút nem fűlött a fogam ahhoz a munkához. Emlékszem, ‘51 decemberében avattuk a kultúrhá- zat. Éppen azon a napon - még szeren­cse, hogy előre bejelentetten - Pestről, a Pénzügyminisztériumból nyolc pénz­ügyi főiskolás végre­hajtó érkezett. A szabadságomat is kockáztatva, de a lelkiis­meretemre hallgatva, a kisbíróval előző napon kidobol- tattam, hogy minden­ki ren­Szülőfaluja mellett másik „szerelme”, elmaradhatatlan fényképezőgépe. Első fotómasináját - egyben a községben is az első fényképezőgép volt - még '46-ban egy pár nyélért vette. rült, szakképzett, magyar tisztviselői kar helyére verbuvált akkortájt írni-olvasni tudó embereket a községházára. így lett 1944. december 1-jével községi írnok Dúló Györgyből. Két évvel később már 227 forint havi fizetésért dolgozott, ami nagy pénznek számított abban az idő­ben.- Helyi bennfentes lettem az időköz­ben megalakult Demokratikus Paraszt­pártban, s ‘46 nyarán oda érkezett a le­irat, hogy Gyulán indul egy tanítókép­ző. Jó lenne ez neked — mondta az el­nök, s én annak rendje-módja szerint jelentkeztem. Az Almásy-kastélyban kezdtük meg a tanévet. Szüleim abszo­dezze a tartozásait, mert ellenkező esetben foglalnak, rekvirálnak. Az ilyen dolgokból .nagyon elegem volt. Ezért egyre inkább azon gondolkodtam, ho­gyan lehetne megszabadulni az adóhi­vatali vezetői megbízatásomtól. Az idő­közben járási pénzügyi osztályvezető­vé avanzsált kötegyáni kollégám azt mondta: „Gyuri, innen csak úgy tudsz megmenekülni, ha továbbtanulsz, vagy átkéred magad más munkahelyre”. A hirtelen közénk telepedő csendet Anna asszony töri meg. Éppen lekvár­főzésből fordul be az ajtón. Hamarosan kiderül: ‘48-ban, immár a boldogító igen kimondását követően raktak fészket Méhkeréken, s mindkét lányuk a peda­gógus hivatást választotta.- Pedig hajdani tanítványát, később kollégáját, a község jelenlegi polgármes­terét, mint fiatal diplomást azzal fogadta: „Nagyon szép hivatást választottál, de ebből csak éppen megélni lehet, meggaz­dagodni biztosan nem” - vetem közbe Martyin Tivadar fülembe csengő szavait, arra célozva, hogy ezek szerint lányait sem bírta lebeszélni a pedagógusi pályá­ról. Pillanatokkal később aranyosan csillo­gó házibor csurran, hiszen még a gazda is „híjával van a reggeli pohárnak”. A szőlőnektár megoldja a nyelveket.- így jelentkeztem ‘52-ben újfent a ta­nítóképző főiskolára. Még ugyanazon esztendő október 15-ével átvettek az is­kolába, s 42 évi munkaviszonnyal a há­tam mögött onnan jöttem nyugdíjba — gombolyítja tovább a beszélgetés meg­szakadt fonalát. „A helyi ének- és táncegyüttes 1949. évi megalakítása Dúló György nevéhez fűződik még akkor is, ha az őt segítő ba­rátokról sem feledkezhetünk meg. Lé­nyegében ez volt az ő belépője a hazai román kulturális élet történetébe... Mint ennek az együttesnek a vezetőjé véste be nevét szülőfaluja történetébe, s ezen ke­resztül vált ismertté a magyarországi ro­mánok körében... így alakult ki a hagyo­mány, amely kötelez, felszínre hoz olyan személyiségeket, mint a néptáncos Nyisztor György és a zenész Kovács Ti­vadar. A tehetséges táncosok mellett a Duló-Nyisztor-Kovács hármas emelte ki szülőfalunkat az ismeretlenségből és vezette be az ország szellemi életének vérkeringésébe” - utal Petrusán György arra, miszerint ‘53—’67 kö­zött egyszemélyben a művelő­dési ház vezetői feladatait is ellátta Dúló tanító úr. S missziótudata nyug­díjas éveiben sem hagyta nyugodni: „Dúló György a ‘80-as évek után is, amikor vissza­vonult a táncegyüttes éléről, megmaradt a te­lepülés történetének, kultúrájának leghitele­sebb ismerőjeként, kútfőjeként. Családi tűzhelye az évtizedek múltával amolyan Mek­kává változott, ahova elzarándokolnak mind­azok, akik meg akarják ismerni a Románia ha­táránál elhelyezkedő román falu múlt­ját és jelenét”. S bár az utóbbi években egyik beteg­ségből a másikba esett - ahogyan mond­ja —, sok minden elintéznivalója lenne még az életben.- Méltatlannak tartom, hogy a község­be románokat telepítő Esterházy Pál, illet­ve a térség nagy hatalmú, de a szó legpo­zitívabb értelemében vett nemes ura, gróf Tisza István, vagy méhkeréki kortese, Rokszin Miklós esperes nevét egyelőre még nem viseli utca a faluban. Úgy ér­zem, ez történelmi adósságunk, hiszen a magyar nemzet befogadott bennünket - teszi hozzá zárszóként. Both Imre Ez bizony nagy botrány. AKA-botrány Az új ellenség neve: AKA Rt. Az M5-ös autópálya üzemeltetőiről van szó. Arról a cégről, amely átvett egy adófizetők pénzéből készített utat, amelyhez aztán épített még valamennyit, majd kötött egy remek szerződést az állammal. En­nek lényege: akár jön bevétel, akár nem, a nyereség biztos. A hi­ányt ugyanis a minisz­térium a büdzséből ki­pótolja. Hogy egészen világos legyen: az adó­fizetők pénzéből, te­kintet nélkül arra, jár­tak-e, jámak-e valaha is az M5-ösön. Még egy apróság: az AKA Rt. eddig minden érdemi választól és megállapodástól elzárkózott. Most azonban fordulat történt. Nem az AKA Rt. és nem az állam, hanem Az M5-ÖS Autópályát Használók Érdekvé­delmi Szövetségébe (MAHÉSZ) tömörült magánszemélyek, vállalkozók, ország- gyűlési képviselők részéről. Akik előbb egyforintosokkal való fizetésre buzdítot­ták a sztrádát használókat, majd kiku- kázták azt a szerződést, amely szabá­lyozza az M5-ÖS díjait. Ebből kiderül, hogy az AKA Rt. sorozatosan az indo­koltnál maga- sabb úthasz­nálati díjat ál­lapított meg, amivel megsér­tette a megálla­podást, s ősz- szességében mintegy 13 milliárd forinttal károsította meg a magyar állampolgárokat. A tárca cáfol, a pályát működtető cég sajtószóvi­vője pedig semmitmondóan kommentál­ta a hírt: ,,Az AKA Rt. a koncessziós szerződést betartja". Ha igaz a MAHÉSZ állítása, akkor ez bizony nagy botrány. A brókerügy 3-5 milliárdos sikkasztás, csalás vagy pénz­mosás, magánbefektetők és cégek pénzé­ből. Az M5-ÖS ügy ennél nagyságrenddel nagyobb és - nem győzöm hangsúlyoz­ni - az adófizetők zsebét érinti. De van itt még egy kérdés: ki felelős mindezért1 Sajnos azt kell válaszolni, minden eddi­gi - rendszerváltás utáni - kormány és annak pénzügyminisztere. Antallék az előkészítésért felelősek, Homék a szerző­dés aláírásáért, Orbánék, hogy hagyták működni a rendszert, Medgyessyék pe­dig, hogy máig nem tudják felmutatni a megoldást, miközben évente egy-másfél miüiárddal többet fizettet az AKA Rt. a pályát használókkal. (Az állami költség- vetésből menetrend szerint érkező pén­zekről nem is beszélve.) A MAHÉSZ összegründolásában fideszes képviselők jeleskedtek. Okkal éri őket kritika: miért nem az előző kormány időszakában mozgolódtak1 Tényleg, miért nem? És ha ők nem, mi­ért nem mozgolódott legalább az akko­ri ellenzék? A lényeg, azt hiszem, nem az esetleges politikai előnyszerzésen van, hanem annak az áldatlan álla­potnak a megszüntetésén, hogy az or­szág legszegényebb részén élők az or­szág legdrágább pályáját kénytelenek használni. A helyzet megváltoztatása mindannyiunk érdeke - pártállástól függetlenül. Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu A WELDING 300 Fémfeldolgozó Kft. az alábbi munkakörök betöltésére FELVÉTELT HIRDET p* CO-hegesztő p* segédmunkás p* fémipari szakmunkás p* lakatos P» NC-CNC gépkezelő. Elbeszélgetés ideje: 2003. szeptember 16. (kedd), 9 Óra. Helye: Welding 300 Fémfeldolgozó Kft., | 5600 Békéscsaba, Berényi út 134. ? —; ­..-- Figyelem áramszünet! —— Értesítjük a t. Fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkálatok miatt az alább felsorolt időpontokban, ill. transzformátorkörzetben SZÜNETELNI FOG AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÁS. 2003. szeptember 18-án 8-12 óráig Békéscsabán az alább felsorolt utcákban: Tessedik u. 31-24. számig, Erkel u. 1-16. számig, Vozárik u. 2-11. számig, Kereki sikátor 2-4, 1/1 számig, Szemere u. 2/1-21. számig, Bánát u. 2/1-18. számig. 2003. szeptember 19-én 8-12 óráig az Arany János u. teljes hosszában, illetve a Kereki sikátor 2-4. 1/1. 2003. szeptember 19-én 8-9 óráig a 4-es Honvéd u. teljes hosszában. 2003. szeptember 19-én 8-15 óráig a 4-es Honvéd u. Kereki sikátor és Csányi u. közötti szakasza. 2003, szeptember 22-én 8-15 óráig a 4-es Honvéd u. Tessedik u. és Kereki sikátor közötti szakasza. 2003. szeptember 23-án 8-15 óráig az Arany J. utca teljes hosszában, Egressy u. teljes hosszában, Kereki sikátor teljes hosszában. 2003. szeptember 26-án 8-15 óráig az Egressy u. teljes hosszában, illetve az Új sor u. teljes hosszában. 2003. szeptember 29-én 8-15 óráig Arany János u. teljes hosszában, illetve a Kereki sikátor 2-4, 1/1. Hálózati berendezéseinket a kikapcsolás idején is feszültség alatt állónak kell tekinteni. MEGKÖZELÍTÉSÜK ÉS MEGÉRINTÉSÜK ÉLETVESZÉLYES ÉS TILOS! ■59253* DÉMASZ Rt., Békéscsaba MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓT rendeljen az ISO-FORTAL Kft. tol! Cégünk, a 22 éves múltra visszatekintő francia TRYBA gyár által készített profilból gyártja kívánság szerinti méretre és formára termékeit. Hogy mi szól a műanyag nyílászáró mellett? • tökéletesen zár • színtartó • nem kell festeni • nem vetemedik • hasonló minőségű fa nyílászárónál lényegesen olcsóbb • 5 év garancia a gyártó általi beszerelés esetén. ŐSZI AKCIÓNK: 20%'OS engedmény a TR 58-as modell árából! Nyíló-bukó ablak: 18 986 Ft + áfa/m2-től! INGYENES FELMÉRÉS, ÁRAJÁNLAT! Címünk: Orosháza, Gyártelep u. 7. Telefon: (68) 473-899, (20) 562-4196.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents