Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-11 / 212. szám
GYULA 2003. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK —11. OLDAL Újjáalakulás Szeptember 5-én Budapesten, a Nemzetek Házában újjáalakult a Magyar—Román Baráti Társaság, melynek magán- személyként Szabó Jenő alpolgármester is tagja lett. Szabó Jenő elmondta, a társaság csaknem 20 taggal - köztük neves személyiségekkel - alakult újjá. A cél a két nép közötti kulturális és baráti kapcsolatok ápolása, hídszerep betöltése a nagypolitikán túl. Az első Magyar- Román Baráti Társaság 1948-ban alakult, melyet Kodály Zoltán és Petru Groza neve fémjelzett. Az átalakulás, megszűnés időszaka után most újjáalakult a társaság a Nemzetek Házában, amely a civil szervezetek háza. A társaságnak Gyula városa is tagja lehet, amennyiben a képviselő-testület megerősíti ezt a szándékot. A társasági szerződés módosítása most készül, melyet hamarosan elküldenek a gyulai önkormányzatnak. A társaság tagjai között vannak erdélyi származású magyarok, románok és vegyes származásúak is. Származási kitétel nincs. A társaság újjáalakulását a Nemzetek Háza szervezte, melynek elnöke Rubovszky Éva, alel- nöke dr. .Árgyelán Sándor exnagykövet. A korábbi Magyar- Román Baráti Társaságnak Gyula városa is tagja volt. A szervezők örülnének, ha a célkitűzésekben érintett magyarországi települések, civil szervezetek részt vennének a társaság munkájában. És a családok? A megyei önkormányzat, mint tulajdonos, a volt gyularemetei nevelőotthon épületének értékesítéséről döntött. Gyula-Remetén, az egykori nevelőotthonban szolgálati lakások is voltak, melyekben két család maradt, akiket foglakoztattak. Most el kell hagyniuk otthonaikat. Az információk szerint egy dunántúli cég nyugdíjasházat akar létesíteni az épületben. A gyulai város- vezetés a családok megsegítésére törekszik, akár bérelt ingatlannal vagy más módon igyekeznek megoldani azoknak a gondját, akik hosszú évek óta éltek szolgálati lakásaikban - jelezte Juhász János alpolgármester. ________■ Az o ldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Kovács Erzsébet. A felújítás alatt is látogatható lesz a gyulai vár A gótikus műemlék külső képe nem változik majd - átadás a hatszáz éves évfordulón — Az első írásos emlékeink szerint a gyulai várat 1405-ben kezdték építeni. A tervek szerint a 600 éves évfordulóra teljesen felújítva, új kiállítással várja a látogatókat. A várat, míg a törökök el nem foglalták 1566-ban, folyamatosan bővítették, átépítették a kor hadtudományának megfelelően, hiszen az ország végvári rendszerébe tartozott, fontos hadászati szerepe volt. A törökök 1566-ban csellel, zsarolással, ígéretekkel elfoglalták a Kerecsényi Miklós kapitánysága alatt álló várat. Száz- huszonkilenc évig török helynökség, a szandzsák egyik központja lett, mígnem 1695 februárjában a Nagyvárad és Debrecen felől érkező magyar seregek felszabadították. A vár az 1700-as évek elejéig hadászati jelentőségét elvesztette, s Harruckem János György, aki Békés megyét uradalmi birtokként kapta meg, már gazdasági épületként használta. A vár külső képe nem változik majd. Az északnyugati homlokzaton, a volt román kollégium épülete felől találtak a régészek két befalazott, gótikus zárterkélyt, melyeket bemutatnak majd, de eredeti állapotukban nem állíthatják helyre, mert nincsenek meg a szerkezetek nyomai, így modern építőanyagokkal jelzik ezeket a mai műemlékvédelmi elveknek megfelelően. A várban lényeges változás lesz, hogy az udvar két végén látható kerengőrendszert szak emlékei, s a fegyvertár, a lovagterem után a külső folyosón lehet visszafelé jönni. A földszinti helyiségekben kápolna, várbörtön, kovács- és fazekasműhely, konyha, borozó lesz. A vármúzeumot úgy tervezték meg, hogy amikor a várszínház beköltözik, akkor is látogatható lesz a földszinti helyiségek egy része és az emelet, csak a próbák napi idejére függesztik fel a múzeum megtekintését. Kis korlátozást jelent ez a múzeumi látogatási idő— Volt magtár, cselédlakásokat létesítettek benne, a várnak ez a korszaka a szabadságharc utáni időkön is valamivel túlnyúlt. A XIX. század utolsó évtizedeiben már használaton kívüli lett a vár, pusztulásnak indult - vázolta a múlt évszázadokat Béres István főépítész. A legújabb kori történetét 2005-ben kezdheti meg, felújításának közbeszerzési pályázatáról szeptember második felében döntenek. A gyulai várat először 1959. és 1961. között újították fel, amikor Parándy Nándor régész, az akkori régészeti tudomány magas színvonalának eszközeit felhasználva kutatta valamennyi külső és belső terét — folytatta a vár XX. századi történetét Béres István. Ennek alapján készítette el Erdei Ferenc építésszel közösen a helyreállítási, melynek nyomait ma is láthatjuk. Elkészült az első múzeum, amely 1989-ig működött a várban. A Gyulai Várszínház 1964- ben játszott először a várudvaron. Az akkori igazgató, Havasi István 1986- ban kezdeményezte a leromlott állagú vár ismételt felújítását. A városi tanács felújítási tervet készíttetett, amit a műemlékvédelmi hivatal nem fogadott el, s magához vonta a felújítás koordinálását, a tervezéstől a kivitelezésig. Elkészült az első jóváhagyott tervrészlet a vár tetőszerkezetére, melyet 1991-ben megépítettek és átadtak. A kutatások tovább folytak. A kutató-terve zők és a használók közötti vita folytán elhúzódott a felújítástervezés. Több elképzelés született, s Metszet a várudvar délkeleti homlokzatáról. Kőris János tervét jóváhagyta a tervtanács, építési engedélyt kapott. a város is többször kért kormány- biztost, miniszteri biztost azért, hogy az országos és nemzetközi jelentőségű műemlék helyreállításához a fedezetet és a megfelelő gyorsaságot ütemezni lehessen a felújítás befejezéséhez. Jó alkalmat jelentettek volna az 1996-os, a Októberben munkaterület-átadás Jelenleg nyilvános, kétfordulós közbeszerzési pályáztatás folyik. Szeptember második felében adják be a kivitelezők az árajánlatukat, az értékelés után október első napjaiban várható az erdményhirdetés. A hónap közepén szerződést kötnek és átadják a munkaterületet. A kivitelezés 2004. október 30-áig tart. Ez idő alatt úgy kell ütemezni a kivitelezést, hogy a vár körüli rendezvényeket továbbra is megtarthassák A várudvaron dolgoznak, így a várszínház jövőre a vár mögött játszik, mint korábban is előfordult. Üzemel a rondella is a felújítás alatt. A várban a torony és a gyiiokjáró - az utóbbit ez év nyár elejére felújították - továbbra is látogatható lesz. A tornyot belsejének karbantartása idejére zárják be néhány hétre. A vár a felújítás ideje alatt is látogatható lesz. A tervek szerint 2005 tavaszán egy építészetileg felújított várat, különleges étetmódtörténeti kiállítással berendezett múzeumot lehet átadni a nagyközönségnek. Hogy a 600 millió forint mennyire lesz elegendő, az a kivitelezői árajánlatoknak is függvénye. A vármúzeum berendezésére pályázatot nyújtott be az önkormányzat. 2000-es magyar történelmi évfordulók. Kóris János 1998-ban kapott tervezési megbízást, 2000-re elkészítette azt a várfelújítási tervet, amely építési engedélyben is részesült tervtanácsi jóváhagyással. kiegészítik a hosszú, északnyugati homlokzaton, de itt sem eredeü állapot-helyreállítással, hiszen több építési korszakban, különböző szerkezetek tartották a külső folyosót. Volt, amikor téglapilléren nyugodott, és volt, amikor kőkonzolokon, de faoszlopokkal is alátámasztották. Ké-- sőbb, a belső helyiségek összenyitásá- val az alátámasztás jelentőségét vesztette és elbontották. Most mérnöki faszerkezettel állítják helyre a tervezők munkája nyomán a kivitelezők. A helyreállított külső közlekedő rendszer segíti a múzeum láto- gathatóságát és közelebb visz a vár fénykorához, az 1500-as évek várudvarának képéhez. Az udvarról és a toronyból lehet majd bemenni a kiállítótermekbe. A kiállítási útvonal a délkeleti sarokban lévő várúrnői lakosztállyal indul, folytatódik a vámagyéval, következnek a magyar főúri, a várbeli életmódot bemutató termek, majd a török időben. Korábban, míg a várszínház működött, a vármúzeum bezárt. A gyulai vár gótikus téglavár. A tipikus elemekre néhány ablak boltíve, gótikus csúcsívek utalnak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal saját forrásból nem tudott elegendő pénzt biztosítani a vár felújítására, hiszen ennek teljes költségvetése megközelíti az éves műemléki felújításra fordítható keretüket. A vár műemlék, ezért tartósan állami tulajdon. Kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, mint minden állami tulajdonnak. Ezzel a szervezettel kötött a '90-es évek közepén ingyenes használati szerződést az önkormányzat. A használó ön- kormányzat, a kezelő kincstár és a műemlékekért felelős szervezet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal összefogott, és saját lehetőségeiken belül száz-száz millió forintos felújítási keretet biztosítottak, összesen 300 millió forintot. Tavaly, a módosított Széche- nyi-tervben a várak turisztikai hasznosítására kiírt pályázaton 50 százalékos támogatást lehetett nyerni. A három szervezet megállapodásuk, az önerő biztosítása révén ezt el is nyerte, ami a legnagyobb összeg volt. Autómentes nap Az európai mobilitási hét keretében szeptember 22-én rendezik meg az autómentes napot. Magyarország a harmadik alkalommal, Gyula első ízben csatlakozott a kezdeményezéshez. Gyulán, szeptember 22-én a polgármesteri hivatal a Városház utcán rendezi meg az autómentes nap programjait: reggel 8-tól 16 óráig lezárják az utcát a Natasa illatszerbolttól a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületéig a gépjárműforgalom elől. Ezen a napon a Körös Volán helyi járatain ingyenes lesz a közlekedés, ugyancsak ingyenesen végeznek zajszintmérést a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség támogatásával, a Gyulai Várfürdőben pedig wellness- programon vehetnek részt az érdeklődők a Tessedik főiskola egészségügyi intézetének szervezésében. A rendezvényt 8 órakor nyitja meg a Harruckem téren dr. Perjési Klára polgármester, majd kerékpáros élőláncot vezet. A Városház utcában 8 órától folyamatosan lehet igénybe venni az életmód-tanácsadásokat, a kerékpárszervizt és díjtalan tanácsadást, a szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokat és 11 óráig vért is lehet adni a Mogyoróssy könyvtár kistermében. Bemutatót tart a Makadám kerékpáros klub is. Békés, Békéscsaba és Gyula iskolásai - városonként hatva- nan - közös kerékpártúrára indulnak, a végállomás a szana- zugi ifjúsági tábor lesz. A gyulaiak 13 órakor indulnak a református újtemető parkolójából, a három csapat a dobozi hídnál egyesül. Gyulán ezen a napon képviselő-testületi ülés lesz 14 órától, melyre gyalog vagy kerékpáron várják a képviselőket. Az ülés előtt, 14.05 órakor hirdetik ki a korábban nyilvánosságra hozott, iskolásoknak szóló rajzpályázat eredményét. A vár mellett 14 órától sétalovagláson lehet részt venni, a Városház utcán pedig ekkor kezdődnek a rendőrség által szervezett vetélkedők, kerékpárversenyek. Az érdeklődők 14.30 órától BMX- és gördeszka-bemutatót láthatnak, 15 órakor pedig görhokibaj- nokság kezdődik, melyre a polgármesteri hivatalban lehet jelentkezni Kertészné Morár Ildikó rendezvényszervezőnél. Zárásként, 16 órakor tombolasorsolást tartanak a rendezvények résztvevőinek, a fődíj 3 kerékpár. A nap érdekessége lesz a lovastaxi, amely a Thermál Campingtől indul 15 órakor és 15.30-kor érkezik a Harruckem térre több megállóhellyel. A lovastaxi visszafelé ugyanezen útvonalon visz. Az íjászklub lovaglást biztosít a vár mellett 13- tól 15.30 óráig. Szombaton Simonyi-szoboravató A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium és a gyulai polgár- mesteri hivatal Simonyi Imre József Attila-díjas költő, Gyula díszpolgára (1920. szeptember 14.--1994. február 10.) születésnapja alkalmából szeptember 12—13-án rendezi a Simonyi Imre Országos Szavalóverseny döntőjét. A költő tiszteletére szeptember 13-án avatják Kiss László szobrászművész Simonyi Imréről készített mellszobrát a Dob és a Karácsonyi János utca háromszögében. A Simonyi Imre Országos Szavalóverseny döntője hagyomány szerint a költő sírjának megkoszorúzásával kezdődik a Szentháromság temetőben. A szeptember 12-én 15 órakor kezdődő megemlékezésen Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató szól Simonyi Imréről, művészetéről, majd az Erkel-téri emléktáblánál folytatódik a koszorúzás, ahol Juhász János alpolgármester mondja el gondolatait. A városháza dísztermében 16 órakor nyitják meg a szavalóverseny döntőjét. A Százéves cukrászdában 19 órakor Önarckép címmel Kalapos László színművész mutatja be Simonyi- emlékestjét. Szeptember 13-án 8 órakor folytatódik a városháza dísztermében a szavalóverseny, majd 11 órakor a Dob és a Karácsonyi János utcák kereszteződésében felavatják Kiss László szobrászművész Simonyi-szobrát. Köszöntőt mond dr. Perjési Klára polgármester, avatóbeszédet Bőd Péter irodalomkritikus. A szavalóverseny eredményét 14 órakor hirdetik ki ugyancsak a városháza dísztermében. A zsűri tagjai lesznek dr. Árpási Zoltán, lapunk fő- szerkesztője, Böszörményi Zoltán, Simonyifalva díszpolgára, Danes László, Gyula korábbi polgármestere, Gaál Áron költő, Kalapos László színművész, dr. Kői Balázs főiskolai tanár, Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató, Maczák Edit, az ITEM Kiadó fő- szerkesztője és Vaszkán Erzsébet, a Simonyi-örökség gondozója. Jövőre, februárban Simonyi Imre halálának 10. évfordulóján jelenik meg Csibra István monográfiája a költőről, a kötet megjelenését az önkormányzat támogatta. Ez alkalomból irodalmi konferenciát is rendeznek a városban. Simonyi Imre szobrának felállítása magánkezdeményezésként indult a városban a Gyulai Városbarátok Köre és a Wenckheim Krisztina Közalapítvány támogatásával. Továbbra is várják az adományokat a szoborállítás költségeihez a Wenckheim-alapítvány OTP-nél vezetett 11733027- 20033703 számú számlájára. Felvételünkön Kiss László szobrászművész az utolsó simításokat végzi alkotásán.
