Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-10 / 211. szám

6. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 10., SZERDA MEGYEI KORKÉP Francia mezőgazdászok látogatása A normandiai tehenek különböznek az itt látható kígyósiaktól: kisebbek, zömökebbek. ívfotó: veress erzsi Francia csoport érkezett Szabadkígyósra a na­pokban. Az észak-francia kisváros, Yvetot kö­rülbelül olyan profilú középfokú mezőgazda- sági iskolát tart fenn, mint a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet. A két állam illetékes minisztériumai­nak és a Francia—Magyar Kezdeményezések Társaságának köszönhetően talált egymásra a két intézmény. Szabadkígyós—Yvetot Immár négy éve működik a két iskola kapcsola­ta, számos szakmai és kulturális tapasztalatot szereztek a diákok és tanárok a cserelátogatások alkalmával, mindkét oldalon. Yvetot-ban állami intézményként oktatják a különféle ágazatokat, de a hagyományos agrár irányok - mondjuk a rendkívül erős lótenyésztés — mellett mindenfé­le eladható tudást kínálnak a környékbelieknek, például kereskedelmet és kozmetikai ismerete­ket is. A mostani csoport 17 fős, mezőgazdász technikusi képzésre járó fiatalokból áll. A tegna­pi első programon a szakképző savanyító üze­mét, pékségét és állattartó telepét tekintették meg, azon pedig a híres magyar szürkéket. A továbbiakban, a kulturális programok mel­lett, a megyében bemutatják például a mező- hegyesi ménesbirtokot, a szarvasi halgazdaságot, továbbá elmennek a bábolnai agrár napokra is. V. J. Irtó hadjárat a patkányok ellen Az épületbontásoknál rajzanak elő a rágcsálók Békéscsaba A megyeszékhelyen számos építkezés kezdődött, illetve zajlik mostanában, és ezek bontással, a terület megbolygatásával is járnak. Emiatt patkányinvázióról beszélnek többen a belvá­rosban, vagyis a rágcsálók feljöttek a felszínre, épületekben, üzletekben is megjelentek. Az önkormányzat irtó hadjáratot hirdetett a patkányok ellen. Amikor az elmúlt években né­hány környező településen meg­jelentek a patkányok, a békéscsa­bai önkormányzatnál is intézke­dési tervet dolgoztak ki a rágcsá­lóinvázió megelőzésére, kezelé­sére. Ez magában foglalja a nagy bel- és szennyvízelvezető csator­nák, régi szeméttelepek rendsze­res ellenőrzését, illetve nagyobb beruházásoknál - például elke­rülő út építése - a lebontandó in­gatlanoknál előzetesen mérget helyeznek ki.- Az utóbbi időszak tapaszta­latai alapján megfontolandó len­ne az is, hogy építési engedélye­ket előzetes patkányirtási kötele­zettséggel adjunk ki - hangsú­lyozta érdeklődésünkre Bánfi — Az önkormányzat a közterü­leteken elvégzi a patkányirtást, de akkor igazán hatékony a védeke­zés, ha a lakosok is megteszik ezt saját területükön, épületükben - közölte Bánfi Ádám. - A gazda­boltokban beszerezhető olyan szer, mely a fent említettekhez hasonlóan végez a patkányokkal. A közös fellépés azért is fontos, mert olyan állatokról van szó, melyek óránként akár 6-7 kilo­métert is képesek megtenni. Sőt, a saját koponyacsontjukat is ösz- szeroppantják, ha a fejüknél ki­sebb helyre akarnak befurakodni, majd ezt követően a csont össze­forr eredeti állapotába. A patkányok egyébként a gaz­dasági kártétel mellett különféle fertőző betegségek terjesztésben is szerepet játszhatnak, és a szeméten, hulladékon, a csator­nában vagy más szennyezett he­lyen mászkáló rágcsálók a testük­re tapadt kórokozókat az élelmi­szerre is átvihetik. NYEMCSOK LÁSZLÓ Kicsi korban kell elkezdeni A Népművészet Mestere címet kapta Illés Károlyné A Népművészet Mestere kitün­tetésben részesült augusztus 20-a alkalmából dr. Illés Károlyné (képünkön), aki több évtizede foglalkozik magas szinten a hímzéssel és a szö­véssel. A szlovák gimnázium­ban tanító Illés Károlyné kül­földön is több helyen bemutat­kozhatott: megismerhették al­kotásait az Egyesült Államok­ban, Franciaországban, Ukraj­nában, Olaszországban, Né­metországban, Szlovákiában. Békéscsaba- Olyan családba születtem Nagybánhegyesen, ahol körül vol­tam véve nagyon ügyes kezű, krea­tív emberekkel - fogalmazott Illés Károlyné. - Megtanultam hímez­ni, szőni, mindent, amit egy lány­nak illik tudnia. Később, amikor ki­rakatrendezőként végeztem, Mezőkovácsházán akkor rendezte meg a kereskedelmi napokat az áfész, s ehhez kötődtek a Békés megyei népművészeti napok. Ez volt az az időszak, a het­venes évek eleje, amikor a népművészet virágzá­sa megindult, akkor ala­kultak megyénkben is sorra a különböző szak­körök. Rácsodálkoztam a textilekre, amelyeket a kiállításon bemutat­tunk, s rájöttem, hogy én is művelem ezt a munkát gyerekkorom óta. Persze sokat kellett még tanulnom, több tanfolyamot elvégeztem addig, amíg a művészeti szakoktatói engedélyemet megsze­reztem. A férjem Dombegyházán kapott állást, így odaköltöztünk, az ottani asszonyokból szerveztem meg az első szakkörömet, s vezet­tem több évtizeden át. Sok sikert értünk el, többször elnyertük pél­dául a Gránátalma-díjat, ami ezen a területen a legrangosabb elismerés­nek számít. Ez alatt az idő alatt kü­lönféle mintákat gyűjtöttem, újra­Hobbi: a munkája, azaz a hímzés és a szö­vés, s az ezzel kapcsolatos szakirodalom olvasása. d-fotó: kovács Erzsébet rajzoltam őket, hogy a forma és a színviláguk megmaradjon, de beü- leszkedjenek a komák megfelelő lakáskultúránkba, öltözködési vi­seletűnkbe.- Ez azt jelenti tehát, hogy a ha­gyományokat tiszteletben tartva, e területen is követni kell a lakberen­dezéssel kapcsolatos változásokat? — Természetesen, hiszen ahhoz, hogy ezek a régi motívumok meg­maradjanak, az kell, hogy alkal­mazkodjanak mostani lakáskultú­ránkhoz, öltözködésünkhöz. Példá­ul a Békés megyei szűcs hímzés va­lamikor ködmönökön, subákon je­lent meg. Ugyanez mondható el a szövésről is, Nagybánhegyesen pél­dául rengeteg régi szőttes van, ezek egy részét két évvel ezelőtt megje­lent könyvemben bemutatom.- Melyik az igazi kedvenc, a szövés vagy a hímzés?- Mind a kettő nagyon közel áll hozzám, de a legtöbb sikert a hímzés­ben értem el, a szakkörök is inkább ezzel foglalkoznak. Jelenleg például Csabán, a Szlovák Kultúra Házában van egy szakköröm, amit három­négy évvel ezelőtt nyolc taggal indí­tottunk el. Má már harmincnál töb­ben vagyunk, korban rendkívül szét­szórtak: fiataltól a nyugdíjasig- Minden népművészeti szak­ág esetében felmerül a kérdés,• hogy lesznek-e olyanok, akik to­vábbviszik a hagyományokat? A fentiek azt jelentik, hogy ebben az esetben lesznek?- Igen, s ezt még jobban alátá­masztja az, hogy tíz éve tanítok a szlovák gimnáziumban, s ez alatt az idő alatt itt is mindig volt szakköröm. Ezek a gyerekek nemcsak a megyei pályázatokon, hanem országos ver­senyeken is rendre első, második díja­kat nyernek. Leg­utóbb például idén a Vándorlegény-pályá­zaton szereztek első díjat a lányaim.- Hogy fogadják a fiatalok, amikor arról van szó, hogy hímezniük kell? Nem „ciki” ez mai világunkban?- A legfonto­sabb az, hogy kicsi korban kell elkez­deni, nekem min­dig volt alsóban is szakköröm, s ők végig foglalkoztak ezzel, így vonz­zák a többieket is. Úgy gondolom, hogy ha beállítanék egy gimnáziu­mi első osztályba, s azt monda­nám, hogy hímezni akarok velük, akkor nem nagy sikert aratnék, de így, hogy már vannak szép ered­mények, s gyerekkoruktól fogva ezzel foglalkoznak, könnyebb a dolgom. ____________ POCSAJI RICHÁRD Né vjegy Születési idő, hely: 1947. május 4., Nagybánhegyes. Családi állapota: férje állatorvos, lánya első éves egye­temista hallgató az Eötvös Lóránd Tudományegyetem művészettörténet-szlovák szakán. Iskolái: nagybánhegyesi általános iskola, békéscsabai szlovák gimnázium, budapesti kirakatrendező iskola. Diplomáját Szegeden szerezte rajz-szlovák szakon. Munkahelyei: mezökovácsházi áfész, dombegyházi ál­talános iskola, békéscsabai szlovák gimnázium, megyei művelődési központ kézműves szakiskolája. Legrangosabb elismerései: a Népművészet Ifjú Mes­tere (1984), Népi Iparművész cím (1989), Király Zsiga- díj (1997), a Népművészet Mestere (2003). HISTORIKUS TÁNCOKKAL ISMERKEDNEK BÉKÉSEN, (a) A békési Zeneiskolában különleges pedagógusi to­vábbképzéssel kezdődött az idei tanév. Az egyhetes tanfolyamon a Békés és Csongrád megyéből érkezett zenetanárok 16-18. századi historikus táncokkal ismerkedhetnek meg, melyeket zenetanításuk során tanítványaiknak szeretnének továbbadni. KUKORICAFELVASARLAS LEGJOBB ÁRON! Kedvező feltételekkel szárítást, tisztítást, bértárolást, vagonrakást vállalunk. Telephelyek; BÉKÉSCSABA, Kereki u. 2., Csernaj Tímea, (66) 546-900. TELEKGERENDÁS, Külterület 085., OnákaJózsefné, (66) 482-679. Várjuk hívásukat! Az ÉLÉSKER KFT. Raktáráruházának AKCIÓS AJÁNLATA viszonteladók részére:­Paloma őrölt kávé 1000 2 Crísj}) Cifrái tea és italízesítő " Cánj Theodora ásványvíz Csendes. Dús. Enyhe <Zsjr> Uileda alufólia 30 m-es (%&]}) Áraink az Áfát nem tartalmazzák! — Akciónk a készlet ereiéig tart. Szetelellel véljük kedves vasdlliinkat lakléiátukézunkían! Címe: Békéscsaba, Táncsics u. i-10. Tel.: (66) 438-753. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17 óráig. A mindennapok megoldása A WELDING 300 Fémfeldolgozó Kft. az alábbi munkakörök betöltésére FELVÉTELT HIRDET p* CO-hegesztő pt segédmunkás p* fémipari szakmunkás P» lakatos p» NC-CNC gépkezelő. Elbeszélgetés ideje: 2003. szeptember 16. (kedd), 9 óra. Helye: Welding 300 Fémfeldolgozó Kft., | 5600 Békéscsaba, Berényi út 134. Ádám, a békéscsabai önkor­mányzat városüzemeltetési iro­dájának vezetője. — Természete­sen meg kell nézni ennek a jogi lehetőségét. A mostani patkány­felbukkanásokról tettek bejelen­téseket irodánkhoz is, az irtást ugyanakkor még ennél korábban elkezdtük. Mint megtudtuk, je­lenleg olyan csalétkeket helyez­nek ld, melyeket ha megesznek a patkányok, egy héten belül belső vérzést kapnak és végelgyengü­lésben pusztulnak el. Erre azért van szükség, mert nem csak ve­szélyes, hanem okos állatok is ezek a rágcsálók. A néhány évvel ezelőtt használt idegmérgeket ha­mar felismerték, figyelmeztették egymást, és így nem ették meg a csalit. Ezáltal szaporodásuk za­vartalanná vált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents