Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-05 / 181. szám
KULTÚRA 2003. AUGUSZTUS 5., KEDD - 7. OLDAL Gyomaendröd Dán Cioca New Yorkból érkezett hazánkba. A különös szlnvilágú testű a szabadklgyósi művésztáborból jött a gyomaendrődibe, s innen többedmagával a nagyenyedi. művésztáborba készült. D-POTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Tanulni, alkotni szabadon A vásári kép nem színvonalas festészet Tíz éve annak, hogy a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola nyáron otthona lett a képzőművészetnek. Azóta határon innen és túlról nagyon sok amatőr és hivatásos művész vendégeskedett a városban. Idén harminchét, magyar, holland, bolgár, amerikai, osztrák, egyiptomi, török, szlovén és romániai alkotó fogadta el a meghívást. A tábort vezető dr. Pataj Pál békéscsabai festőművész, a nemzetköziség jelentőségét abban látja, hogy a résztvevők különböző atmoszférát, színvilágot és művészi felfogást képviselnek és közvetítenek egymásnak. A közös nyelv a művészet és a megoldások keresése. Ugyanez határozza meg azt a magatartást is, amit leginkább az odafordulás, az egymás munkája iránti érdeklődés jellemez.- Mindig is arra törekedtem, hogy a tábor művészi oldalát erősítsem. Meglehet, a másolás, az ipari festés, a vásári képek a tömegnek jobban tetszenek, ám a színvonalas festészet értékével nem érnek fel. A táborozók munkáját és fejlődését évek óta követem, mondhatom, sokat léptek előre - fogalmazott dr. Pataj Pál, aki az irányító teendők mellett a gyomaendrődi két hetet maga is alkotással tölti: festményein a várost és a Körös-partot eleveníti meg. Gyomaendröd páratlanul szép természeti környezete, az ártéri erdő lett az ihletője Kola- rovszki Zoltán képeinek is. A festészettel és grafikával foglalkozó békéscsabai alkotó negyedik alkalommal vesz részt a táborban. Az itt töltött két hét legnagyobb értékének a tapasztalatszerzést és a más nemzetek kultúrája megismerését tartja.- Van művésztábor, amelyik egy meghatározott témát dolgoz fel, ám a nem tematikus táborok közelebb állnak hozzám. Ilyen a gyomaendrődi is, ahol szabadon alkothatunk, s akár olyan témákat is feldolgozhatunk, amellyel egész évben küszködünk - vélekedett Kolarovszki Zoltán. Hozzátette, pedagógus mivoltát itt sem tudja megtagadni, ha a társai közül valaki kedvet kap az általa művelt festészeti és grafikai technikához, szívesen megtanítja rá. A gyomaendrődi művésztábor immár hagyományosan kiállítással zárul. Az alkotásokat augusztus 2-ától szeptember 29-éig tekintheti meg a közönség a városi képtárban. CSATHRÓZA A magyarokról csak jót Idén két egyiptomi pedagógus is vendégeskedett Gyomaendrödön Ashraf Abbas Hosen grafikus és Ehab Abd Álla szobrász, mindketten a kairói művészeti akadémia tanárai. Mint mondták, a művésztáborok náluk is nagyon népszerűek, ám azokat elsősorban állami intézetek szervezik, kizárólag képzési céllal. Számukra ezért szokatlan, ám nagyon szimpatikus, hogy profik és amatőrök együtt alkotnak. Egyiptomban a hivatásos alkotók távolság- tartóbbak. Európa több országában jártak már, hazánkban most először. Magyarországon csupa jó benyomást szereztek, kivált az emberek kedvességét, baráti megnyilvánulásait értékelték nagyra. Szexet, könyvet vehetsz, szerelmet, tudást nem Humor a mai magyar irodalomban - szépírók olvasták fel műveiket A Gyulai Várszínház folytatta azt a törekvését, hogy teret adjon a mai magyar irodalom élenjáró alkotóinak. A korábbi líraíesztiválokat 2000-ben a Magyar líra az ezredfordulón, majd a következő évben a Magyar próza az ezredfordulón című felolvasóestek követték, melyekhez konferenciák kapcsolódtak Békéscsabán. Az idén az irodalmi humor fesztiválját rendezte meg a Várszínház. Gyula A Várszínház csütörtöki estjét a várszínpadon a magyar irodalmi humornak szentelte. Tizenkét szépíró olvasta fel erre az alkalomra készült műveit: Buda Ferenc, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Hazai Attila, Hizsnyai Zoltán, Kiss László, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Temesi Ferenc és Varró Dániel. Az irodalomban rejlő humort olyan szerzők mutatták fel, akik írók, költők - nem humoristák. Sikerük igazolta, a közönség fogadókész a nyelvi és gondolati humorra. A tizenkét szerző magával hozta a saját világát, egymástól térben és életkorban közelebb és távolabb sajátos keresztmetszetet mutattak fel a kortárs irodalomról, társadalmi korrajzzal, hiszen művészek, a szavak mesterei. Az estet vezető Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus már az elején szólt, nem terhelik a közönséget rettenetes gyászművekkel. Bár a szó hamar elszáll, sokszor sikerült spontán gondolati humorhelyzetet teremteni alkotó és befogadó között. Temesi Ferenc Rózsa Sándoréról azt hallhattuk, hogy zsandár akart lenni, csak létszámleépítés volt és közben találkozott egy pejcsikóval. így lett betyár, aki azért vett el a gazdagoktól, mert a szegényektől nem volt mit. Most Rosza a neve, ostor a lógója és tudja, mi a wellness, a fitnesz. Üzenete pedig: csak semmi pánik! Grendel Lajos pozsonyi egyetemi klubba vitt. el a szavak szárnyán, amikor először hirdették meg a diszkotékákat. A Led Zeppelin és Karel Gott, Tom Jones vívott csatákat akkoriban az emberek fejében, az underground küzdött a kellemes tánczenével. Mentem haza és a haza hol van? - kérdezte Parti Nagy Lajos, aki felidézte versében az elképzelt képet, amint megáll Barguzinban egy régi Barkas, ásót döfnek a földbe, mondván, ébredj Petőfi! Garaczi Lászlótól pedig hallhattuk: órát vehetsz, de időt nem, szexet vehetsz, de szerelmet nem, könyvet vehetsz, de tudást nem... Binder Károly csodát művelt a zongorán. Minden megszólaltatott hang különös varázst adott a szavaknak, elmélyítette és visszhangoztatta azokat a hallgatóságban. Az elsőként megrendezett irodalmi humorfesztiválhoz ezúttal is kapcsolódott konferencia Békéscsabán, a megyei könyvtárban. Az irodalmi humor a magyar irodalomtörténet kiaknázatlan területe, az összeállítással csatlakoztak az úttörő szerepvállaláshoz - indokolta a választást Gedeon József színházigazgató. A tizenkét író, költő ez alkalomra írt műveit az ősszel megjelenteti a Bárka című folyóirat. SZŐKE MARÓIT Az est egyik vendége volt Parti Nagy Lajos, akinek Ibusár című művét tavaly mutatta be a Gyulai Várszínház. Most verseit olvasta fel a színpadi asztalnál, balról mögötte Hizsnyai Zoltán, jobbra Garaczi László.______________________________________ wotói kovács Erzsébet Ötvenkét centisre zsugorították a holttestet A kutatókat is meglepte a Bikeri területen feltárt házak mérete Immáron negyedik éve végez régészeti feltárást nemzetközi kutatógárda Vésztő és Körösladány határában, az úgynevezett Bikeri területen a Körös regionális program keretében. Az idén nyári ásatásokon - szerdán zárul a tábor — 20 amerikai és több magyar egyetemista, archeológus is részt vesz. A most megnyitott szelvényekben újabb házakat tártak fel, valamint sírokat is találtak. Vésztő Az Alföldön Tiszapolgári kultúrának nevezett, kora rézkori, az időszámításunk előtti 4500-4000 közötti korszakra vonatkozó településásatásokat az Amerikai és a Magyar Tudományos Akadémia mellett különböző amerikai magánalapítványok támogatják és külön kiemelendő a vésztői önkormányzat segítsége. A Bikeri részen felszínre hozott csontnyílhegyek a világon is egyedülállóak, de az egész kutatásnak az eredményei nagy visszhangot váltottak ki. Több olyan ház maradványára bukkantak, melyek 6000-6500 éve tűzvész martalékává lettek, találtak agyagedényeket, amiket a tűz miatt már nem tudtak kimenteni a házakból az akkor ott élő emberek. Előkerült rézgyűrű, réztű is, melyek az első réztárgyak a Tiszapolgári kultúra településeinek kutatása során.- A többek között az ohiói, a floridai, az oregoni és a Los Ange- les-i egyetemről érkezett diákok közül hatan a doktori disszertációÖsszegzik az eddigi eredményeket A Bikeri-ásatások első négyéves ciklusa az idén lezárul, jövőre az eddigi eredményeket összegzik, majd 2- 3 éven belül monográfiát jelentetnek meg a kutatásokról. Két év múlva folytatják a feltárásokat várhatóan Körösladány és Okány területén is, és a vésztőivel vetik össze a hasonló korú települések szerkezetét, belső struktúráját. Eddig egyébként 500 négyzetméteres részt tárt fel a régészcsoport, és különlegesség az is, hogy a feltárt házak egyikében 54 edényt találtak. Az idei nyári vésztő-bikeri ásatásokon kora rézkori kemencét (vagy füstölőt) is feltártak a régészek. Képünkön balra Gyucha Attila, jobbra William A. Parkinson. jukhoz is anyagot gyűjtenek az ásatáson - hangsúlyozta a kutatás két vezetője, Gyucha Attila, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze és William A. Parkinson, a floridai egyetem professzora. — A görög Apostolos Sarris magnetométeres vizsgálata alapján kiderült, hogy a Vésztőn feltárt települést kettős, illetve hármas árokrendszer védte. A rádiokarbonos kormeghatározás alapján pedig megállapítást nyert, hogy i. e. 4400-4200 között létezett ez a falu. Érdekesség, hogy a Kárpát-medencében második alkalommal Vésztőn sikerült „megfogni” egy eredetileg a földfelszínre épített ház még álló fal- részleteit. A kutatók meglepődtek azon, hogy eddigi ismereteikkel ellentétben jóval nagyobb, 8x20 méteres házat találtak. Az idei ásatásokon kemence (vagy füstölő) is előkerült, hulladékgödröket és három sírt is feltártak. Ezekből kettő a településsel azonos korú, és az egyikben egy 170 cm-es férfit temettek el, 52 cm-esre zsugorítva. (A másikban egy gyermekcsontvázat találtak.) Az emberi csontvázak körül edényekre és kagylóhéjakra bukkantak, ami a zsugorított temetkezéshez hasonlóan jellemezte az akkori szokásokat. A harmadik sír egy honfoglaló magyaré, mellette - részleges lovas temetkezésre utalóan - lókoponyát és lábcsontokat, valamint vas nyílhegyeket helyeztek el. A körösladányi részen egy másik, hármas árokrendszert fedeztek fel a régészek. Az árokrendszeren belül ugyanakkor objektumok, házak nyomait nem lelték. Ennek lehet oka, hogy eredetileg sem voltak ilyenek, de az erózió és a szántás következtében is eltűnhettek a régi kor emlékei. I^FOTÓi VERESS ERZSI NYEMCSOK LÁSZLÓ
