Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-30 / 202. szám

2003. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT - 11. OLDAL A csabai festőművész Mikkeliben síbotos görkorisokkal is összefutott Képtelenség után tárlat és négysörös szaunázás A történet ott kezdődik, hogy egy finn testnevelőnő, Riti Kahkönen sérülé­se miatt átképezte magát rajzszakos tanárrá. Nem esett nehezére, hiszen már gyerekkorától szerette a művészetet. Mikkeliből Békéscsabára vezette az útja, ahol a helyi kézműves iskolában töltött két hónapot. Ezalatt ismer­kedett meg a helyi fazekas mesterséggel, a magyar kerámiával és a tűzzo­mánc-technikával, melynek képviselője Varga János békéscsabai művész is. Képeinek sokszínűsége megragadta a finn tanárnőt, és hogy honfitársa­ival is megossza örömét, kiállítást szervezett a csabai művésznek Mikkeli impozáns galériájában. Több hónapi készülődés után a Varga család a közelmúltban indult útnak 30 keretezett tűzzománc és 12 olajkép kísé­retében Ferihegyre. Felszálltak a Boeing 737-re, amellyel a Finnair csodálatos utat és látványt biztosított. Mintegy tíz kilométer magasból ragyogó bá­rányfelhők alatt feltűn­tek a Finn-öböl vitorlá­sai, majd Helsinki parkjainak üde zöld fenyvesei. Pár perc és a gép puhán landolt a finn főváros kifutóján. És ekkor az emelke­dett hangulatot megza­varta egy váratlan fordulat. Hiába vára­koztak Vargáék kezdetben türelmesen a futószalag előtt, csomagjaik nem érkez­tek meg.- Nem volt mit tennem, tört angolsá­gommal jelentettem a tényt az informáci­ónál — ecseteli a művész. — A hölgy derűs nyugalommal türe­lemre intett: a következő járat egy óra múlva érkezik Buda­pestről, biztosan azon lesznek a csomagjaink, két hatalmas bő­rönd és egy óriási láda. Össze­sen 76 kiló, benne a kiállítás anyagával és négyünk ruhatárá­val. Nem volt mit tenni, vár­tunk, vártunk, de hiába. A cso­magjaink csak nem futottak be. Vendéglátóik kérdésére a lé­gitársaság alkalmazottai sajná­latukat fejezték ki, és közölték, »-fogalmuk sincs, hol lehetnek a bőröndjeik. Valószínűleg ille­téktelen személyek elemelték valahol. Összeomolva indultak házigazdáikhoz, a mintegy 250 kilométerre lévő Mikkelibe. Se képek, se ruhák, se kiállítás, ez a vég - gondolták Vargáék. Kétségbeesésükben hosszas tele­fonálásba kezdtek, mert valami azt súgta nekik, hogy nem a fin­nek a ludasak a dologban.- Felhívtam az utasbiztosító­társaság nonstop telefonját, és Budapesten élő rokonaimat, hogy próbáljanak valamit meg­tudni a csomagjaink hollétéről - mondta a művész. - A sok te­lefonálás eredményeként hajna­li egykor a képeket tartalmazó két cso­mag megérkezett Mikkelibe, a légitársa­ság autójával. A nagy kő legördült házi­gazdánk szívéről - kiállítás már lesz. A harmadik bőrönd - melyben a tíznapos utazáshoz a ruháink voltak - még hiány­zott. Később megtudtuk, véletlenül a londoni reptéren találtak rájuk, miután senki nem vette le a futószalagról. Végül az esti órákban a buszpályaudvaron ve­hettük át a Mikkelibe érkező távolsági buszról. Ezzel a pokoljárásunk véget ért. A tárlat igen fontos eseménynek szá­mított Mikkeliben, és a város polgármes­tere, valamint felesége hivatalos szabad­ságukat megszakítva tiszteletüket tették Visszatérve a kiállítás visszhangjára, a festőművésztől két újság is interjút kért, és a helyi rádió képviselője szin­tén megjelent a tárlaton. Ennek is kö­szönhető, hogy sokan látogattak el a galériába. — A vásárlási kedv már a megnyitón érződött annak ellenére, hogy az otthoni árak hétszeresét írta a galéria tulajdono­sa, Ari Hanninen a képekre - emeli ki Varga János. — Mivel én nem ismertem a helyi viszonyokat, teljesen rábíztam a képek eladását. Leginkább a téli ihletésű képeim találtak gazdára. És hogy milyen maga Mikkeli? A mű­vésznek feltűnt, hogy a városnak gyönyörű sza­bad strandjai vannak. Ezek csodálatos tópart­ok helyenként ugrótor­nyokkal, stégekkel, öl­tözőkkel és kristálytisz­ta vízzel. Sportember­ként reggelente futással kezdte a napot, és a ta­vak partján kiépített fu­tópályákon élénk sport­élettel találkozott. Legmeglepőbb az volt számára, hogy az idősebb korosztály is aktívan sportol. Gyakran látott görkor- csolyázókat is, síbottal gurulni. Valószí­nűleg így pótolják nyáron a náluk oly di­vatos sífutást. Kedvencük a lohi Vargáék a skandináv konyha remekeit is megízlelhették. A fin­nek kedvence a lohi, mely egy pisztránghoz hasonló hal, egész­ben sütve tálalták. Ettek rénszarvashúst, de leginkább disznó- és marhahúsból készült étkek kerültek az asztalra, rengeteg sa­láta kíséretében. A finnek ételeinek ízösszetétele ugyanakkor szegényesebb a miénknél. Amit fantasztikusnak találtak: az er­dő telis-tele van áfonyával. a megnyitón. A kulturális attasé kíséreté­ben hosszasan elbeszélgettünk arról, hogy nagyon fontosak ezek a látogatá­sok, mert megerősítik városaink kulturá­lis közeledését. A megnyitóbeszédek után a közönség Viktor fiam előadását Képeinek sokszínűsége megragadta a finneket. O-FOTÓt LEHOCZKY PÉTER hallgatta, aki egy komolyzenei válogatást adott elő, vagyis énekelt zongorakíséret­tel.- Akkor tehát a családi művészi tradí- dó egy új művészeti ággal bővült? - ve­tem közbe.- Viktor fiam jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növen­déke - válaszol Varga János. — Számos kisebb szereplés után az első önálló kon­certjét adta, és nagyon büszke voltam rá.- Kulturális programként egy ma­gyarul beszélő hölgy, Sissi kíséretében betekintést nyertünk a finn történelem viharos századaiba. A múzeumban ál­landóan vetített dokumentumfilmek mutatják be a finn nép részvételét a második világháborúban. A finnek egyik legtiszteletreméltóbb alakja Mannerheim gróf, akinek mesteri poli­tikája révén az ország megszilárdította helyét Európában.- Volt részük az oly híres finn szauná­zásban is?- A megnyitón számos meghívást kaptunk családoktól grillpartikra, me­lyeknek elengedhetetlen része a szauná­zás. Az egyik legszebb alkalom a város­tól 15 kilométerre lévő erdőben, egy tó­parti faházban várt ránk. Itt előbb a fele­ségem a hölgyekkel részt vett egy hosszú procedúrán, mely különböző szaunaolajakkal való masszírozásból állt. Ezután jöttünk mi, fiúk. Már régen szerettem volna megtudni, hogyan kell egészségesen, „szabályosan” szaunázni. Kértem is a vendéglátónkat, mutassa be a helyes technikát. Arcán gyanús mosoly jelent meg, majd négy üveg sör kíséreté­ben bevonultunk fiaimmal a szaunába. Miután helyet foglaltunk a 90 fok körüli helyiségben, egy vödör vizet borított a kályhára, amitől elviselhetetlen hőség tá­madt, és fejvesztve menekültünk volna ki, ha nem szorít vendéglátónk a pád­hoz. Közben nevetve kiabálta: finnis sauna! A későbbiekben megmutatta, ho­gyan kell a leveles nyírfavessző-csokor- ral csapkodni magunkat, és szentségtörő módon bent a szaunában a sörből hol it­tunk, hol pedig a forró kövekre locsol­tunk, amitől pirított kenyérszag terjen­gett odabent. Majd az áhított lehűlést a tó vizében élvezhettük, ez egyébként ál­lítólag télen az igazi. A Mikkeliben töltött napokat a vidéki élet követ­te. Vendéglátóik arra panaszkod­tak, hogy a falusi, mezőgazdaság­ból élő emberek­nek nem sok jót hozott az EU- tagság. Az 5—10 marhás parasz­tok sorra feladni kényszerültek vállalkozásaikat a kedvezőtlen félj tételek és a ren­geteg dokumen­táció miatt.- Az egyik partin szenzáció- számba ment egy falusi disznóto­ros képsoroza­tom — ecsetelte a művész. — A csa­ládi disznóvágást brutális, primitív szokásnak talál­ták, szerintük nem EU-kompa- tibilis. Náluk ugyanis csak ipa­ri vágás történik, és a lakosság csupán a boltban találkozik húsféleségekkel. Ha mái találkozás, Vargáék szeptem­berben Békéscsabán fogadják finnországi vendéglátóikat, aztán a tervek szerint jö­vő februárban az igazi északi téllel, és an­nak minden ínyencségével ismerkedhet­nek meg. Főként akkor lesz az az utazás izgalmas, ha a ruháik - főként a melegeb­bek - akkor sem érkeznek meg időben. Nyemcsok László Koimánybuktató A kabinet elhatározta, elege van a kor­mányzásból. Nem csinálja tovább. Le­mondani nem akar, ezért megbuktatja magát. Vigye más az unióba az orszá­got! Legyen az ellenzéké a dicsőség! Leg­alábbis erre utal a legújabb kormányelőterjesztés. Lényege,' hogy elfoga­dása esetén bevezet­nék az ingatlanadót, aminek évi összege a lakás vagy ház becsült értékének két százalé­kát is elérheti. Az újabb adónem szá­mokban kifejezve azt jelenti, hogy a tízmilliós lakás után évente akár 200 ezer forintot is kivehet­nének a zsebünkből, a tizenötmilliós ház esetében pedig az összeg elérhetné a 300 ezret, ami ugyebár havonta közel 17, illetve 25 ezer forint kiadást jelente­ne. Az ingatlanadó zseniális ötletével nem először találkozik a Kárpát-meden­cei magyar. Már a Hom-kormány idején felvetődött a vagyon megadóztatása az­zal a hátsó szándékkal, hogy ,, fizesse­nek a gazdagok!”. (A szegények is, de a gazdagok még többet.) Aztán az Orbán- kormány pénzügymi­nisztere - a mostani jegy­bankelnök - mindent! rukkolt elő az ötlettel. •••••♦*••••*•••• Végül Homék is, Orbánék is elbátortalanodtak, így az­tán kormányzati álom maradt a dédel­getett ingatlanadó. Most azonban a mi­niszteriális mókusok - nyilván kor­mányjóváhagyással - ismét nekirugasz­kodtak a feladatnak. Jóllehet, egy tegna­pi közlemény szerint a koalíciós megbe­szélésen nem támogatták az ingatlan­adó bevezetését, de a tervezet köröz a tárcák között, ami annyit jelent, hogy egyszer mégiscsak a kabinet asztalán landolhat. Az ingatlanadó mértékét egyébként a tervezet szerint az önkormányzatok Szabnák meg, és ők is vetnék ki. A szak­emberek szerint a kormány így akarja többletbevételhez juttatni az eímúlt év­ben kifosztott településeket (egy sor többletfeladatra, béremelésekre és egyébre nem kaptak pénzt), s ezzel felér­tékelni az önkormányzatiságot. Az ingatlanadó természetesen nem is­meretlen a vttágban.A fejlett Nyugat több országában és Magyarország egyes telepü­lésein is kivetik, de azok ménéke köszönő viszonyban sincs a mostani elképzelések­kel. (Mellesleg Ausztriában eltörölték, nem idegesítik vele a polgárokat.) Maradjunk abban: vérlázító és - ha mégis bevezetik - kormánybuktató az in­gatlanadó. Gondoljunk bele: az adózott pénzünkből veszünk egy lakást, házat, telket. Majd valaki kitalálja, hogy még egyszer adóznunk kell az egyszer már megadóztatott vagyonunk után, és ötven év alatt - ha megérjük - újból ,, meg­vetetik” velünk a házat, a lakást. Mond­juk ki nyűtan: arra akarnak bennünket ösztönözni, hogy ne takarékoskodjunk, ne építsünk, ne vegyünk lakást. Éljünk fel mindent! Lumpen módra! Árpási Zoltán arpasiz@axels. hu Éljünk fel BékésChemol ‘Ealdúgidáőt MŰTRÁGYAAJÁNLAT JÖJJÖN EL AZ IRODÁNKBA, TÁRGYALJON ÉS ALKUDJON!!! Keressen bennünket a TESCO-val szemben A a Növényvédő Állomáson. Áraink az áfát nem tartalmazzák. Cím: Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Telefon: (66) 527-527, fax: (66) 527-525. 39 500 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés ír üHÍl)'32 Jrűr J 3 iJ 0 ............................ 42 500 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés wjwp. ­©4 300 Ft/tOiina — 50 kg zsákos kiszerelés 63 500 Ft/tonna — Big-Bag kiszerelés 61 700 Ft/tonna - ömlesztett kiszerelés 39 500 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés 38 1 OO Ft/tonna — Big-Bag kiszerelés 36 200 Ft/tonna — ömlesztett kiszerelés GGCPCS - fterQ©<9i> 1 42 500 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents