Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-23 / 196. szám

2003. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT - 11. OLDAL Miért nem választották meg pápának 1512-ben Bakócz Tamás esztergomi érseket? A magyar egyház honfoglaló őseinktől a 20. századig „A magyar nép a Kárpát-medencében először hont foglalt magának, de nem más népeket pusztítva; majd hont alapított magának és másoknak, a veszendő rokon néptöredékeknek: kunoknak, jászoknak, besenyők­nek. Mindeközben pedig kereszténnyé vált és maradt.” — olvasható A magyar egyház évezrede című kötet előszavában. Szerzőjét, dr. Török József egyháztörténészt keresztény múltunk idő­szakairól kérdeztük. — Az évezred valójában korántsem ezer esztendőt jelent. Voltaképpen mikorra te­hető az az időszak, amikor a keresztény­ség megérintette a magyar törzseket?- A hétszázas évek végére, vagy a nyolcszázas évek elejére, amikor a ka­zárokkal kialakított viszonyt hol a szö­vetség, hol az ellenségeskedés jellem­zi. Amikor éppen jó viszonyban van­nak, felkeresik a kazár városokat, me­lyekben, érdekes módon, vallás szerint különültek el a lakók. Egy részük po­gány volt, az Égistent, Tengrit tisztelte, más részük Mózes hitére, vagy az isz­lámra tért, és volt egy kisebbség, amely — bizánci papok hatására — keresz­ténnyé lett. Valószínűleg itt találkoztak először a kereszténységgel. Később kapcsolatba kerültek a bizánci császár követeként kazár földre tartó Konstan­tinnal, aki Cyrill néven vált ismertté. Később, 890 körül Metód is találkozott a vándorló törzsekkel, valószínű Ár­páddal is, az Al-Duna vidékén. A sírleletek is arra utalnak, hogy a honalapítás küszöbéhez érkezett magyarság és a csatlakozott néprajok között már voltak ke­resztény hitűek, vagy leg­alábbis megkereszteltek.- Ön szerint Szent István tu­datosan választotta az ezredik esztendőt a megkoronázására. Mi ve­zérelhette a döntésben?- A magyar középkor kiváló kutatói húsz évvel ezelőtt még azt mondták: nem tudható pontosan, hogy 1000 kará­csonya, vagy 1001. január elseje volt a koronázás napja. Ma már a karácsonyt tartják a legvalószínűbbnek. Én is így lá­tom. Abból a megfontolásból, hogy 200 évvel korábban, karácsonykor koronázta a pápa a Nyugatrómai Birodalom császá­rává Nagy Károlyt, a frankok királyát. Az ő nevéhez fűződik az a kulturális, tör­vénykezési megújulás, amely Szent Ist­ván törvényeire is hatott. Az István kör­nyezetében lévő egyházi emberek - pa­pok, szerzetesek - tudták, hogy a koro­názáshoz jól kell megválasztani a dátu­mot.- Egyháztörténetének egyik fejezete ,,A haza atlétája, Szent László", a má­sik ,,Nagy Lajos, az Egyház bajnoka" címet viseli. Mivel érdemelte ki e két középkori nagyság a nagyon is mai rangot?- Szent Lászlóról az egyik egyházi himnusz mondja: „Atléta Patriae”, A ha­za atlétája. Mert az volt. Fizikai adottsá­gaival, körülbelül 190 centiméteres alka­tával kimagaslott a kor férfijai közül. Szép termetű, erőteljes arcvonású ember volt. Személyesen részt vett a besenyők elleni csatákban, végiglovagolta a délvi­déket, valóban atléta volt. A himnusz ezt örökítette meg. Nagy Lajos esetében nem a kor hasz­nálta a bajnok kifejezést, én fogalmaz­tam így. Egyrészt a nagyon tudatos egy­házpolitikája miatt másrészt a hada kozásai okán, melyekben nemcsak az uralkodói, ha­nem az egy­házi érdekek is fellelhetők. Lászlónál az önzetlen, ön­feláldozó szolgálat va­lósult meg, Nagy Lajos­nál már di­nasztikus érdekek is kevered­tek. zetet illeti, Mátyás nem volt ingatag hi­tű. Reálpolitikus volt, nagyon is tudta, hogy a latin nyelvű kereszténységet nem lehet felcserélni görögre. Ám ha kellett, a Szentszékkel is szembeszállt, alaptalan fenyegetéssel is mert nyo­mást gyakorolni a pápára. Tegyük hoz­zá, sikerrel. De nem a hitre vonatkozó ügyekben, hanem diplomáciai, politi­kai kérdésekben folyamodott ilyen módszerhez.- Bakócz Tamás esztergomi érsek 1512. január 26-án Rómába érkezett, hogy részt vegyen az Ötödik Lateráni Zsinaton. A konklávén ko­moly (legalábbis költséges) erőfeszí­téseket tett a pápai méltóság el­nyerésére. Tudjuk, a pápák között nem volt magyar származású. De volt-e rajta kívül más magyar pápajelölt az elmúlt évezred­ben? — Az egyháztörténészek tudomása szerint nem. Ő is csak a küszöbig jutott el az említett zsinaton. Bakócz Tamás nem a hatalom miatt tö­rekedett a pá- pai trónra, ha­nem európai mértékben gondolko­I dó politi­II kusként tudta, hogy ma­gyarként csak Rómá­ból tudná meg­Szent István elődeink kazárok­nál szerzett vallási élményeire alapozva teremtette meg a keresztény Magyarországot.- A Mátyás királyhoz kapcsolódó le­gendák közt ismeretlen, amire Ön utal: szentté akarták avatni. Azt írja a nagy reneszánsz uralkodóról, hogy ,, áttételesen megleckéztette a pápát”, sőt fenyegette is, amikor tudatta vele, hogy ,,kész a kettős keresztet hármas keresztre alakítani, vagyis a latin ke- resztségből a keleti egyházba átmenni, ha a pápa nem enged a követelésnek is beillő kérésnek. ” Államfői bölcsességet, vagy ingatag hitet jelez az epizód?- Mátyás királyt nem az egyház akarta szentté avatni, hanem a temeté­si beszédében hangzott el. A túlzás be­letartozik e műfajba. Ami pedig az idé­szervezni azt a nemzetközi összefo­gást, amellyel a török hódítást meg le­hetne állítani. Tisztában volt vele, hogy a pápákban megvolt ugyan a jó szándék arra, hogy Magyarországot megmentsék az iszonyatos török nyo­más alól, ám képtelenek voltak az itáli­ai egyéni és kereskedelmi érdekekkel megbirkózni. Firenze, Velence, Genova - hatalmas hajóhaddal rendelkeztek - de nem szívesen áldozták volna fel a törökökkel kialakított kereskedelmi kapcsolataikat Magyarországért. így történhetett, hogy egy Medici ke­rült a pápai trónra és nem egy magyar fő­pap. Aki ugyan zseniális politikus volt, de anyagiakkal nem gazdagította volna a pápaságot.- A törököket tehát nem állították meg, és 150 évig itt is maradtak. Miért nem lett a megszállt országból Bosznia? Miért nem sikerült az iszlám hitre téríte­ni a magyarokat?- A bosnyák ferencesek története némiképpen kulcsot ad a válászhoz. Voltak közöttük, akik titokban, álruhá­ban járták a hódoltsági falvakat, hogy katolikusok maradjanak, de akadtak, akik iszlám hitűvé lettek, birodalmi tisztviselőkké. Az oszmán-török biro­dalom szolgálatába álltak. Meg aztán az is tény, hogy Boszniában a különfé­le eretnek mozgalmak gyengítették a kereszténységet. Nagyon lényeges azonban, hogy a török hatóságok idővel fölismerték, ha mindenki iszlám hitű lesz, elvesz­nek a legjobb adófizetők. Keményen megadóztatták ugyanis a vallási élet bizonyos megnyilvánulásait. Nem volt szabad például harangozni, dob­bal hívták misére az embereket. Tilos volt úgy énekelni, hogy kihallatsszon a templomból. Ha villám csapott a to­ronyba, ha beszakadt a tető, ha be­ázott a mennyezet, a javításért enge­délyt kellett kérni. Vagyis sok pénzt ki lehetett csikarni a különféle tilalmak­kal. A birodalom végvidékén, Magyar- országon a gazdasági érdek, a pénz győzött az iszlám terjesztésével szem­ben.- A Tanácsköztársaság idején pedig épp egy volt szerzetes vállalta az egyház, a vallás üldözésének irányítását. Egyedi­nek tekinthető az eset, vagy az ezer esz­tendő más időszakában is voltak olya­nok, akik belülről bomlasztottak?- Nincs olyan nemes ügy, amelynek ne lennének árulói. Már az apostolok között is ott volt Júdás. A természetfe­letti tanítással keveredik at emberi gyengeség. Az a szerzetes önmagával is meghasonlott piaóstivolt, és.^bj301 fakadt az egyház "ifántl gyulöfete iS. Már 1907-ben könyvet írt a katolikusok és a piarista rend ellen, rágalmazott. Ebből a tartásból logikusan jutott el oda, hogy a bolsevikok oldalára álló magyarok között felvállalja az egyház likvidálásának irányítását. A demonst­ratív változásokhoz az egyházon ke­resztül kívántak eljutni, mondván: ha a társadalom erkölcsi alapállását sikerül megrendíteni, tág tere nyílik az egyéb változásoknak.- Ön egyszer azt nyilatkozta, hogy a 20. századdal volt a legfőbb gondja. A történések sokasága, vagy a kutatások le­záratlansága miatt?- Az elmúlt évtizedek nincsenek igazán feltárva. Például 1917-ről 1997- ben jelent meg az első átfogó elemzés, amely nem hallgat el tényeket, esemé­nyeket. Meg aztán magam is átélem a század második felét, és ez óhatatla­nul nyomot hagyott bennem is. Ki­egyensúlyozott, politikai indulatoktól mentes sorozatot kellene megrajzolni a századról, amely eseményekben és szenvedésekben egyaránt gazdag, de amelynek végén mégis megadatott a remény. Király Ernő Baj van a kitüntetés-elosztási rendszerrel. • Zsinórmérték Azt mondta az oktatási miniszter au­gusztus 18-án, a Néprajzi Múzeumban rendezett kitüntetési ünnepségen, hogy a tanítvány nőjön bár fölénk, egész éle­tünk zsinórmértéke. A tárca vezetője azt is kijelentette: a kultúra átörökítésének folyamatát az állam­nak kötelessége elis­merni, s a követendő tanítványokat és mes­tereket a többiek elé ál­lítani példaképül. Az említett napon és mú­zeumban Magyar Bá­lint ezt meg is tette: 160, azaz százhatvan állami kitüntetést - ilyen-olyan tiszti- és érdemkereszteket, illetve Trefort Ágos- ton-díjat - nyújtott át az arra érdeme­seknek. Az elismerésre méltóak között egyetlen Békés megyei nevet sem talál­tunk. A lesújtó adatra kétféle magyarázat lehetséges. Az egyik: baj van a zsinór- mértékkel! Nem a bevezetőben idézet­tel, hanem a tárcáéval. A másik: Békés megyében egyetlen olyan mester nincs, akit példaként lehetne a többiek elé ál­lítani. Ez utóbbit nehéz elhinni, bár ebben az or­szágban - ahol a mér­cékkel, kü­lönösen a fővárost és a vidéket ősz- szehasonlító mércékkel mindig baj volt -, még ez is megeshet. Vagyis a tárca ítélete szerint itt csupa tehetségtelen, kiemelésre/el­ismerésre méltatlan pedagógus tanít. Ha így lenne, akkor a megye középis­kolái nem állnák a versenyt az orszá­gos összehasonlításban, az itt érettsé­gizettek nem jutnának be csapatostól a főiskolákra, egyetemekre, s hogy az alapokról is essék szó, a gyerekek már az általánosban elhasalnának - üre­sek lennének a középiskolák. Ez ugye­bár nem így van. Sőt évszázados tény, hogy a vidéki pedagógusoknak - a rosszabb- 'técHnikai és szemléltetőesz­köz-ellátottság miatt (hogy az egykori osztatlan tanyai iskolákról ne is be­széljünk) — hagyományosan nagyobb áldozatot kellett hozniuk, mint főváro­si kollégáiknak. Munkájuk, küzdel­mük eredményét, rendkívüli pedagógi­ai teljesítményüket nem egy tanítvá­nyuk sikeres pályafutása igazolta visz- sza. Békés megye pedagógus társadalmá­nak látványos lebecsülésére marad a másik magyarázat: hibás a tárca zsi­nórmértéke, amelyhez a teljesítménye­ket méri. Baj van a kitüntetés-elosztási rendszerrel, ha annak rostáján egyet­len Békés megyei sem maradhatott fenn. Az is meglehet persze, hogy elma­radtak a helyi ajánlások, de ezt feltéte­lezni sem mernénk. Végtére is, a fele­lősség minden kitüntetési lista után a miniszteré, A történtekre bizonyosan van magyarázat, elfogadható érvek azonban aligha. Kitüntetésosztásból utóvizsgázni nem lehet, nem is lenne szerencsés. De odafi­gyelni lehet, hogy hasonló, méltatlan helyzet többé ne fordulhasson elő! Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu A Dél-alföldi Régió Kereskedelmi és Iparkamarái közösen pályázatot hirdetnek a 1001. évi Dél-alföldi Regionális Minőségi Díj elnyerésére. A PÁLYÁZAT CÉLIA: i=> a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése c=> felkészülés a Nemzeti Minőségi Díj követelményeinek teljesítésére. Pályázatot nyújthat be: Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében bejegy­zett, az ipar, kereskedelem, szolgáltatás, kézművesség, mezőgazdaság vagy közszolgálat területén tevékenykedő jogi személyiségű gazdasági társaság, ■„ jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet. Pályázati útmutató beszerezhető' a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. CSAK DEBRECENBEN! A Debreceni Egyetem Természettudományi Kara felvételt hirdet egyéves környezetvédelmi referens képzésre. (OKEV 05-0060-02) A képzés formája: távoktatás. A jelentkezés feltétele: egyetemi vagy főiskolai diploma. jelentkezési határidő; 2003. augusztus 31. További Információ: e mail: sarika@delfln.klte.hu Tel.: (52) 512-900/2743, (30) 364-8450. í Oktatásszervező; Sári Katalin. >KK raab karcher >>> tüzép A Raab Karcher Tüzép Rt. békéscsabai telephelyére felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére. ÁRUKIADÓ RAKTÁROS Jelentkezési feltétel: alapvető építőipari anyagismeret, hasonló területen szerzett gyakorlat, targoncavezetői . engedély. ÉRTÉKESÍTÉSI ADMINISZTRÁTOR ill. ÜZLETKÖTŐ Jelentkezési feltétel: szakirányú jártasság, jó tárgyalóképesség, számítógépes ismeret. Jelentkezés: 2003. augusztus 26-án 9-12 óráig személye­sen a Raab Karcher Tüzép Rt. Békéscsaba, Berényi út 140. szám alatti telepén (volt Borbély Tüzép). Raab Karcher: Az építésvezető *54590*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents