Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK INTERJÚ iBÉKÉSMifflMLAP Ételek kavalkádja az ünnepi asztalokon Pörkölt nélkül nincs lakodalma a magyar embernek A régi falusi életben a jeles na­pok, ünnepek alkalmával a különleges étkezési szokások uralkodtak. Hasonlóképpen ülték meg az élet nagy forduló­it is: a születést, a házasságot és a halált. Még a legszegé­nyebb családokban is a lako­dalom számított a legnagyobb eseménynek, amely vidéken­ként és koronként változott, de lényegében azonos szokások előzték meg. Leggyakrabban ősszel tartották, amikor a ter­mést már betakarították, a szüretet is befejezték és fel­mérhették, milyen sikeres volt az esztendő. Csorvás Úgy tartja a mondás, házassága több lehet az embernek, lakodal­ma viszont csak egy. De annak is illik megadni a módját, amennyire csak lehet! Ilyenkor általában ere­jén felül költekezik mindenki. Aki teheti, a vendégek fogadására jó előre felkészül: beszerzi a bort, ba­romfit nevel vagy éppen birkát, borjút, disznót hizlal. Manapság már nem szezonális kérdés, me­lyik család mikor házasítsa ki fiát, lányát. A nyár éppen olyan nép­szerű a házasulandók körében, mint régen volt az ősz. Igaz, a la­kodalmi ételekben a hagyomány- Az Oscar-díjas mesterszakács, Benke László (jobbra) szívesen vállal zsűrizést gasztronómiai rendezvényeken, tisztelet mindennél erősebben él. berektől. Olyan tudást szív magába ilyenkor, ami sehol nincs leírva és ez igazi, népi kincs. Erről egy szakavatott mestersza­káccsal, Benke Lászlóval beszél­gettünk, aki a csorvááí lakodalmas gasztronómiai napok rendszeres sze­replője, a téma kiváló is­merője.- Állítom, a gasztro­nómia a nemzet kincse, ami hűen tükrözi annak múltját. Mikszáth Kál­mán a palócok kapcsán mondta, hogy magyar­nak lenni büszkeség, ki­sebbségnek lenni méltó­ság. Ugye, világos, hogy a méltóságot csak a hagyo­mányok megőrzésével le­het kiérdemelni?!- A magyar ember, ha vigad, örömmel eleveníti fel hagyományait...- Jó magyar szokás szerint, ha búsulunk, ha vigadunk, azt fehér asztal mellett tesszük legszíve­sebben.'És nem is igazán ünnep az, ahol nem tesz­nek ilyenkor az asztalra pörköltet vagy húslevest.- S ha már a lakodal­mas hagyományokat tisz­telve szervezik érről érre Csorváson a gasztronómi­ai napokat, akkor ne­künk, olvasóknak mit illik tadni a la­kodalmas ételekről?- A tyúkhúslevesről sehol nem fe­ledkeznek meg. Az Újházi csigatésztá­val a fő attrakció a mai napig. Szépen tálra szedik a zöldséget, külön a húst. Vőfélyversek a fogások elé A BECSINÁLT LEVESHEZ Ismét megjelentem még egy tállal, majdnem össze­vesztem érte a szakáccsal! Mert hát ezt eltette vigyáz­va, nehogy bárki is megtalálja. Csirkehús van ebbe becsinálva, kóstoltam: sóval jól el van ám látva! Nem sajnálták tőle sem zsírt, sem tejet, ami kellett hozzá a kamrából, bőven kitellett. Ha ezt meg nem eszik, semmi mást nem hozok, fogjanak hát hozzá, aki még jól nem lakott! A HÚSOK KÍNÁLÁSA itt a jó marhahús ecetes tormával, vagy akinek tetszik, savanyú mártással. Vagyon ám tyúkhús is fajin uborT kával. Bizony, nem kímélték, levágták sorjával. De van ám itt móddal disznó meg marha is, ki lével sütve, ki meg mártással is. Aki meg kedveli a csontos hús ízit, no meg fogaiban derekasan bízik, annak lm ajánlom fejit a disznónak, nagy jártányi földön az tartatik jónak. A TORTÁHOZ,RÉTESHEZ Napóleon császár a világot legyőzte, mert hadseregét tortával etette. Kövessék hát példáját annak a híres császárnak, és egyék a tortákat derekas étvággyal! Van belőle hatvékás ládával, tenger annyi rétes ma­zsolával. Ki szereti a mákost, egye a lekvárosat, aki a lekvárosat kedveli, az egye a mákosat. Júliusra nálunk senki törvényt nem szab, mindenki olyat eszik, ami­lyet éppen kap! fogyasztójába átszállnak. Ezért Debre­cenbe járt, ott vásárolta a tollas jószá­gokat. Torok, lakodalmak idején tet­ték az asztalra csigával, finom metélt­tel, daragaluskával, májgombóccal. Ahány vidék, annyi szokás, szinte mindenütt mást tesznek a levesbe. A főtt tyúkhús mellé a déli szláv például szószt kínál. Rumos birset adnak az északi területeken meg besz­tercei szilvát. Van, ahol a főtt hús mellé ecetes torma du­kál. Azokban a lakodalmak­ban, melyekben a tréfacsiná- lók elemükben vannak, ott a tyúkok hátát, nyakát, fejét is a levesbe rakják, hogy küzd­jön meg az ifjú pár a csontos hússal. Merőkanál helyett szűrőkanalat adnak a me­nyecskének, hogy feltalálja-e magát a szorult helyzetben.- Mi a helyzet a pörkölt­tel?- A leves fogyasztásakor gondolni kell arra, jusson hely a gyomorban az elma­radhatatlan pörköltnek, mert magyar ember lakodal­ma e finomság nélkül elkép­zelhetetlen. Míg a kunok a birkát, addig mi inkább a marhát kedveljük.- A sültek is gazdagítják a násznép elé kínált menü­sort...- Sok helyen átsütik a főtt tyúkhúst, vagy más sültek­kel kínálják a vendégeket, netán rán­tott hússal, habár azt elkészíteni na­gyon macerás, ezért nem sok helyen tapasztaltam. Manapság már elég gya­koriak a roston sültek is rizzsel, krumplival. Állítása szerint sokat lehet tanulni az egyszerű em­D-FOTÓ: VERESS ERZSI- Milyen sütemény illik a lakodal­mi asztalra?- Az aprósütemények, a torták, a kalácsok divatosak. Régebben a lepé­nyek is - hiszen ez inkább a szegény emberek eledele - ismertebbek vol­tak. Az Alföld déli részén a tökös-má­kos rétes roppant népszerű, máshol a kőtt kalácsokat kedvelik jobban.- Ezeket körülbelül éjfélig fogyaszt­ja a násznép. És utána?- A lélekmelengető töltött káposz­ta az igazi! Ennek is vannak variációi — savanyú, tejfölös, kapros —, ki, hol, hogyan tanulta elkészíteni. Kelet-Ma- gyarországon például egy különleges fűszerrel bolondítják meg, innen a ne­ve: csomboros káposzta. Észak-Ma- gyarországon paradicsomos káposztá­ba helyezik a töltött káposztát. Majd ahogy fokozódik a mulatság, a pörköltet és a sülteket visszaviszik az asztalokra. Hajdanán a módosabb csa­ládoknál a disznóvágás finomságait, a hurkát, kolbászt tették az asztalra, hogy hajnalban se éhezzen a kedves vendég.- A lakodalmakban mindig többet főznek, mint amennyit elfogyaszt a vendégsereg. Mi lesz a sok maradék sorsa?- Pocsékba semmi nem ment ré­gebben, de napjainkban sem. Az asz­talra mindig csak többet szabadott tenni, kevesebbet soha, mert megszól­ták érte a házigazdát. Hazamenet illett lakodalmi csomagokat összeállítani. És akkor valamennyi vendég jó szájíz­zel távozott a lakodalomból. CSETE ILONA Megkérdeztük olvasóinkat Minek emelnék az árát? Tóth Balázsné, 34 éves, füzesgyar­mati lakos:- Ha rajtam múlna, mindennek levinném az árát. Főleg az alapvető élelmiszereknek és a gyógyszerek­nek csökkenteném jelentősen az árát, a béreket pedig megemelném. Ugyanakkor azzal is üsztában va­gyok, hogy az áremelések elkerülhetetlenek. Most, hogy az Európai Unióba tartunk, az itteni termé­kek árait is megpróbálják a nyugati államok árai­nak a szintjére emelni. Ez nem is lenne baj akkor, ha a béreket is a fejlett országok kereseti szintjé­hez igazítanák. Sajnos, ma még csak az áraink nyugatiak, a jövedelmeink keletiek. Árva István, 60 éves, füzesgyar­mati lakos:- Semminek sem emelném az árát, mert az emberek többsége már így is állandóan anyagi válság­ban van. A mai bérekből, ilyen árak mellett, szinte lehetetlenség megél­ni. Egyre erősödik a létbizonyta­lanság. Sokan a pénzhiánytól örö­kös stresszben élnek, ezért történik manapság ennyi infarktus, és egyre több idegileg kikészült ember. Régebben kiszámíthatóbb világot éltünk: aki dolgozott, ha szerényen is, de „kijött” a jöve­delméből. Manapság viszont nagy a munkanélkü­liség, nehéz elhelyezkedi, aki pedig munkát kap, az is keveset keres. Lakatos Beáta, 22 éves, füzes­gyarmati lakos: — Ha tehetném, nem emelném az árakat, hanem csökkenteném. Elsősorban a gyermektápszerek­nek, a pelenkáknak és a gyermek­ruháknak vinném le az árát. Ma­napság sokan azért nem vállalnak gyereket, vagy szülnek csak egyet, mert ezeket az alapvető dolgokat képtelenek len­nének folyamatosan biztosítani a kicsinek. Ha az ország vezetői azt szeretnék, hogy Magyarorszá­gon megálljon a népességfogyás, akkor az említett termékeknek az árait is csökkenteni kellene. A gyógyszer is olcsóbb lehetne, mert akkor a szegé­nyebb idősek is tovább élhetnének. Bátori István, 57 éves, füzesgyar­mati lakos:- Áremelésről még hallani is rossz, amikor nagyon sok ember 50-75 ezer forint közötti fizetésből kénytelen megélni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a mai árak mellett szin­te bűvészmutatvány kell. Amíg a bér- és az áremelések között nem lesz meg az összhang, addig tovább romlik a kisemberek anya­gi helyzete. Sajnos, ez ellen mi nem sokat tehe­tünk. Ha rajtam múlna, a létfenntartáshoz szüksé­ges termékek árait jelentősen csökkenteném, hi­szen a teljes értékű élethez a lehetőséget minden­kinek biztosítani kellene. m. b. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Kétszáz munkanélküliért Kunágotán Kunágota képviselő-testülete az egészségügyi ellá­tás és az oktatás mellett jelentős feladatának tartja a lakosság szociális ellátását. A szociális kiadások nagy részét az átlagosan 200 feletti munkanélküli ellátására és a lehetőségek szerinti közhasznú fog­lalkoztatásra fordítják. Ä foglalkoztatáshoz jelentős támogatást kaptak az elmúlt években is a munka­ügyi központ mezőkovácsházi kirendeltségétől. Emellett a testület, a környező önkormányzatokkal karöltve, több, központilag meghirdetett közmun- kaprogram-pályázaton vett részt. Ezek keretében a község területének és a belterületi csatornák rende­zésében tudott előbbre lépni a település. Ezen túl a közcélú munkások időszakos foglalkoztatása is se- gítséget nyújt a családok megélhetésében. ______,y Tel epüléseink krónikája Új tanszakok Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Köz­pont alapfokú művészeti iskolája két új tanszak, a dráma-színjátszás és a társastánc indítását tervezi. Az Eötvös utcai iskolában a pótbeiratkozásra szep­tember 15-éig lehet jelentkezni. Eddigi tanszakaik: a képzőművész, a modern tánc, a néptánc és a nép­zene. A növendékek a kiértesítés szerinti időpont­ban kezdik meg a tanévet. További információt a (66)468-608-as, illetve a 06/30-22-92-334-es tele­fonszámon adnak az érdeklődőknek. ___________________________________________löl Mi nőségbiztosítás Csanádapácán A csanádapácai általános iskolában az elmúlt tan­év legfontosabb feladata volt a minőségbiztosítási tevékenység elindítása, működtetése. Az intéz­ményben 3 minőségi kört alakítottak ki (alsós, felsős és humán), a vezetők megbízása megtör­tént. A minőségi körök összeállították azokat a kérdőíveket, amelyek a külső, belső intézmény­kép megrajzolását, a partnerek elégedettségét hi­vatottak feltérképezni. A közvetlen partneri kö­rök minden tagjához eljuttatták a kérdőíveket. A következő év feladata lesz az intézmény minő­ségpolitikájának a megfogalmazása, nyilvánossá tétele. __________'__________.______________________.______________CT. L Pá lyázatok a szanazugi útra Doboz vezetése pályázatot nyújt be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz a szanazugi be­kötőút rekonstrukciója érdekében. Kedvező elbí­rálás esetén 49 millió 894 ezer forint pályázati összegből, saját forrás igénybevétele nélkül újul­hat meg a Doboz-Szanazugba vivő bekötőút. A község vezetése ugyancsak pályázatot nyújt be az ifjúsági táborhoz vezető, 300 méter hosszú bekötőút szilárd burkolattal ellátása érdekében is. E cél megvalósítására a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanács idegenforgalmi alapját veszik igénybe, s a beruházáshoz szükséges saját erőt az intézménykomplexum, a Békés Megyei Gyer­mek- és Ifjúsági Közalapítvány alapítója biztosít­ja. B.I. Csorvási díszpolgár Csorvás képviselő-testülete ünnepi ülést tartott au­gusztus 20-án az új színházteremben. Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő köszöntője, megemlé­kezése után kulturális műsor színesítette a progra­mot. Szilágyi Menyhért polgármester átadta dr. Mol­nár András háziorvosnak — nyugdíjba vonulása al­kalmából — a díszpolgári címet. A csorvásiak számára az ünnep szórakoztató programokkal telt, halászléfőző versenyt hirdet­tek, a 29 csapat közül 1. Felsőhegy, 2. Ada, 3. Zenta lett. A focipályán megyei I. osztályú labdarúgó­mérkőzésre várták Vésztő csapatát. A Szabadság téren fellépett a Szeredás citerazenekar, a Nefe­lejcs népdalkor, a Vadvirág együttes és az ifjúsági fúvószenekar. ______________________________CTL Tö bb útjavítás Gyulán A gyulai önkormányzat idei költségvetését sike­rült úgy összeállítani, hogy a város belterületén minden eddiginél több utat javíttathatott meg a városgazdálkodási igazgatóság. Augusztus máso­dik felében a kerékpárutakat újítják fel, melyek balesetveszélyessége miatt ez a feladat halasztha­tatlanná vált. A város lakosságának mintegy há­romnegyede kerékpárral közlekedik. Elsőként a Temesvári úton kezdik meg a felújítást, erre más­fél millió forint áll rendelkezésre. A Vértanúk út­ján még nem eldöntött, hogy aszfaltot vagy dísz- burkolatot alkalmaznak. Az utóbbi előnye a köny- nyebb javíthatóság. ___________________________________________löl Do mbegyházi felújítás Dombegyház önkormányzata egy korábbi döntés alapján felújítja a Felszabadulás utcai szolgálati la­kást. A munkálatok hamarosan befejeződnek, mely­nek keretében új, hőszigetelt nyílászárókat, csem­pét és padlóburkolókat építenek be. Végül a fürdő­szoba átalakításával a szolgálati lakás festése, me­szelése következik. A lakásra eddig 3,7 millió forin­tot költött a község, melyet a tervek szerint az egyik háziorvosnak adnak át használatra. További felújí­tásként elkészült a gondozási központ, a polgár- mesteri hivatal lapos tetőzetének, valamint a Kos­suth utcai vizesblokk és két garázs tetőzetének javí­tása, korszerűsítése is. Ezen munkákra 1,3 millió fo­rintot költöttek. ___________________________________________1U Hajd anán ezt a levest kakasból készí­tették, mert a névadó, Újházi Ede azt tartotta, hogy a kakas ereje, erényei a

Next

/
Thumbnails
Contents