Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

4. OLDAL — 2003. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ A civil világ társadalmi alkotóerő A kormányok ez idáig nem nagyon tudtak mit kezdeni a szerveződésekkel — Megélénkült az érdeklődés a civil szervezeteken belül is a szféra helyzete, működése, jövő­je iránt. Várakozások vannak a döntéshozók részéről is. Ha mi elvárjuk, hogy jobban bevonja­nak a döntés-előkészítésbe, job­ban biztosítsák a működési fel­tételeinket, ennek nem lehet másként eleget tenni, mint az érthetőbb, jobb, szervezettebb szakmai munkával, azzal, amit a környezetvédők, a fogyasztóvé­delem, a különféle klubok, egye­sületek, körök végeznek, és amelyben integráló szerepünk van — mondta lapunk kérdésére dr. Havas Miklós, a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsé­gének elnöke, aki résztvevője volt Gyulán a megyei szövetség ügyvivői testületi ülésének. Az elnök hozzátette, igény van a kü­lönféle szervezetek működési összhangjának megteremtésére, hiszen legyenek bármilyen profi- lúak, valahol mindegyik társa­dalmi hasznot akar hajtani és a helyi társadalom fejlődését elő­segíteni. Gyula- Minek tulajdonítja a fokozott vára­kozást a civil szervezetek iránt?- Eltelt 13 év a rendszerváltozta­tás óta. Minden kormány tett valami­lyen ígéretet és intézkedést is, de so­ha nem jutottunk el igazából oda, hogy a féldöntéseknél, a félintéz­kedéseknél kicsit előbbre menjünk. Most úgy tűnik, hogy ez a kormány olyan lépést tett, amely törvényben, a Nemzeti Civil Alapprogramban ölt testet. Valami történhet, nemcsak a jobb anyagi-működési feltételek biz­tosítása terén — ami nélkül színvona­lat nehéz elvárni -, ha­nem az Európai Unió kö­vetelményeinek való megfelelésben is. EU- követelmény a csatlako­zó országok felé a belső társadalmi demokrácia fejlesztése. Ez pedig civil szervezetek, önkéntes szerveződések nélkül el­képzelhetetlen.- A becslések szerint milyen társadalmi erőt képviselnek ma Magyar- országon az önkéntes szerveződések?- Egyes vélemények, statisztikák szerint 45- 55 ezer civil szervezet van Magyarországon. A hetvenes, nyolcvanas évekhez képest megtíz­szereződött a számuk. Kérdés azon­ban, hogy a nagy számból mennyi az igazán működőképes szerveződés. Egyes vélemények szerint a fele, vagy még annyi sem az. Vannak, amelyek vállalnak feladatot, de vala­milyen okból nem tudják teljesíteni, vagy tagságuk nincs, esetleg vezető­Dr. Havas Miklós országos elnök szerint a kormány a törvényalkotással nagy lépést tett előre. D-FOTÓ! KOVÁCS ERZSÉBET A pénz nem minden Mennyi pénz, milyen politikai hozzáállás kellene ah­hoz, hogy a civil szervezetek igazi ütőképes erővé vál­janak Magyarországon? - kérdeztük véleményéről dr. Havas Miklóst. - Ez egy folyamat - válaszolta. - Nem lehet úgy tekinteni, ha most tízszeresét adják az ötmillíárd forintnak, a kérdés megoldott. Véleményem szerint az ötmilliárdot is csak oda szabad juttatni, ahol tényleges, értékelhető, mérhető munkára ösztönöz ez a pénz. Egyébként elfolyik. A kérdést akként lehet megoldani, hogy az emberek érdemben érzékeljék, értelme van a civil szervezetek tevékenységének. Pártpolitika-mentes eszközökkel veszünk részt a tár­sadalom- és a közpolitikában. Egyre több azoknak a települési önkormányzatoknak a száma, amelyek fel­ismerik a civilek szerepét, párbeszédre hívják őket, kérik véleményüket, pénzt adnak céljaikra. A civil szervezetek még vegyesen értékelik helyzetüket, de bizakodnak. ségük egy idő után, avagy hiányoz­nak a működési feltételeik. Húsz-hu­szonötezer szervezet képes arra, hogy működjön, nehéz feltételekkel, nehéz körülmények között, de pró­bálja ellátni a feladatát, mégpedig európai szinthez közelítve szerveze­tileg is, tartalmi munkában is, az em­berekhez közel jutva a gya­korlatban. A szervezetek­nek, hogy jobban el tudják látni a feladatukat, az euró­pai uniós csatlakozás előtt szervezetileg egy kicsit át kell rendeződniük, konkré­tabb szakmai munkát vé­gezniük, olyan helyzetet te­remteniük, ami kikénysze­ríti az önkormányzatokból, a kormányból, hogy vegyék észre, Magyarországon a ci­vil szféra társadalmi alkotó­erő. Ha ezt nem veszik ész­re, magukban eljátszhatnak a gondolattal a pártpoliti­kusok.- Kellenek is, meg nem is? — Az utóbbi 12 évben a kormányok eléggé ellentétes érzelmekkel foglalkoztak a civil világ­gal. Kellett is, nem is, értékelték is, nem is, főleg nem tudtak vele mit kez­deni. Most úgy tűnik - nem azért, mert most szociálliberális kormányról beszélünk -, ez a kormány egy pon­ton, a törvényalkotással nagy lépést tett előre. Hogy mi lesz az eredménye, hogyan valósul meg igazán, még nagy kérdés.- Mi az igazság a terület anyagi tá­mogatottságáról? — A törvény valamiféle garanciát próbál biztosítani arra, hogy a civil szervezetek költségvetési évenként olyan összeghez jussanak, amelyről eddig nem is álmodtak. Az adófize­tők pénzéből azt a hányadot biztosít­ja a törvény a civil szférának elosztás­ra, amelyről az adóegyszázalékok fel- használása kapcsán az adófizető ál­lampolgárok nem nyilatkoztak. Az országgyűlés ezt az 5-6 milliárd fo­rintot garantálja a költségvetésben el­különíteni és elosztani a civil képvi­selet megteremtésével, a civilek be­vonásával. Országos civil tanács ala­kul, amely elvileg működteti a rend­szert, gyakorlatilag pedig az általa létrehozott kollégiumok írnák ki a pá­lyázatokat. A megvalósítást őszre ter­vezik. Több nagy országos civil szer­vezet kifejtette már véleményét, hogy úgy megválasztani a tanácsot és a kollégiumokat, mint például a ki­sebbségi önkormányzatokat, nem célszerű, a rendszer már ott sem vált be. Magyarországon a civil szféra há­rom elkülöníthető csoportból áll. Az egyik az egyesület típusú szervezete­ké, szövetségeké, amelyek széles tag­bázissal rendelkeznek és különböző szakmai profiljuk van. A másik cso­port az alapítványoké, amelyek egé­szen más feladatot látnak el. Például gyűjtik, megszerzik valamire a pénzt és tovább adják. Mi szellemi munkát, társadalmi értéket adunk, nem pénzt. Az alapítvány munkája nagyon fon­tos társadalmi érték, de nem rendel­kezik tagbázissal. A harmadik cso­port a nonprofit szolgáltatóké. Ide tartoznak azok a szerveződések, amelyeket ugyan társadalmi szerve­zetként jelölnek és jegyeznek be, azonban olyan nonprofit szolgálta­tók, amelyek rendezvényeket, oktatá­sokat, konferenciákat tartanak, kap­csolatokat építenek, pályázatokat ír­nak, felajánlanak pénzért másoknak. Számunkra úgy tűnik, hogy most a nonprofit szolgáltatók előre vonul­nak, mert pénz van kilátásban.- A Társadalmi Egyesülések Orszá­gos Szövetsége milyen helyet foglal el a civil területen? — Nem egyedi szervezet. Jelenleg mintegy 530—540 tagszervezete van az országban, 18 megyében és Buda­pesten vagyunk jelen. Jelentős bázis ez, mellette vannak más szervezetek is, de ilyen kiépítetten nincs még egy az egyesületi típusban az or­szágban. Ezért úgy érezzük, van szerepünk abban, hogy a jövőben, a regionális kialakulásnál is a civil szervezetek valamiféle szövetségi rendszerébe besegítsünk az együtt­működésben. Ne legyen versengés, acsarkodás a civil szervezetek kö­zött, hanem az érdemi, szakmai, tár­sadalmi munka értéke álljon az elő­térben. SZŐKE MARGIT Megkérdeztük olvasóinkat Mitől ízletesek a tót ételek? Varga Márton, szarvasi nyugalma­zott főszakács:- A szarvasi tájjellegű ételek a fűszerezés alapján utolérhetetle­nek. Édesanyámtól tanultam meg főzni. Nyolcévesen készítettem el az első önálló ételem. Édesapám kedvencét főztem, krumplifőzelé­ket nokedlivel. Főzés közben kifelejtettem belőle a sót, utólag kellett pótolni. Nem lett az igazi, de édesapám így is megdicsérte. A szarvasi hagyomá­nyos ételeknek később is nagy híve maradtam. Az erős túrós, brindzás haluska a kedvencem. A táj­jellegű leveseket is nagyon szeretem, kivált a leb­bencset és a savanyú leveseket. Szigeti Erika, szarvasi tanítónő:- A családom nagyon ragaszko­dik a hagyományos tót ételekhez. Nálunk minden szombaton ká­posztás, túrós és brindzás haluska kerül az asztalra. A káposztaleves és a guba is a kedvenc ételeink kö­zé tartozik. A vendégeket is szíve­sen kínálom a tájjellegű ételekkel. Otthop nálunk mindig van brindza. Hét-nyolc kiló tehénsajtot ve­szünk, sokáig érleljük, majd ledaráljuk. Lefa­gyasztva hosszú ideig eláll. Volt vendégünk, aki idegenkedett tőle, ám akinek ízlett, egy életre meg­szerette. Závoda Ferenc, szarvasi vállalkozó:- Nyíregyháza újratelepítésé­nek ünnepségén vendégeskedtem, amikor megkóstoltam a lapcsan- kát. Nyers krumpli és vöröshagy­ma reszelékét tojással és fűszerek­kel elkeverik, majd olajon kerek la­pocskákat sütnek belőle. A tetején sajttal is érdemes kipróbálni. Gondoltam, ezt a szarvasiaknak is meg kell kóstolni. Az ezüstszőlői aratónapon azóta mindig megsütjük, mindenki­nek nagyon ízlik. Építettünk hozzá egy tűzhelyet is, amivel a szabadtéri sütés egyszerűen megold­ható. Gombkötő Sándomé, szarvasi nyugdíjas:- A nagymamám még a nagy­anyjától tanult ételeket főzte. Gyer­mekkoromban sok időt töltöttem nála, s közben a konyhai tudomá­nyát is ellestem. Ezeket a recepte­ket máig őrzöm, s egy sor hagyo­mányőrző rendezvény ételbemutatóján megfőz­tem már. Híres a szarvasi disznótoros leves. A tá­nyérba vöröshagymát karikáznak, kenyeret tördel­nek és arra szedik rá a forró orjalevest. A férjem orosházi születésű, ám a hagyományos szarvasi ételeket ő is megszerette. Nálunk a kolbásszal és tojással főzött krumplileves a kedvenc. cs. r. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Egyelőre csak múzeum A kondorosi önkormányzat tavaly októberben vá­sárolta meg a helyi áfész tulajdonában lévő kondorosi csárdát, amely a jelenlegi nádfedeles múzeumi részt, a hozzá tartozó konyhát és az ét­termet foglalja magába. A község pályázaton a vi­dékfejlesztési minisztériumtól 15 millió forint tá­mogatást nyert a múzeum felújítására. A beruhá­zás 27 millió forintba került, amely magába foglal­ta az épület teljes körű, külső-belső szigetelését, belső gépészeti és villamos berendezéseinek a cse­réjét, valamint a tetőszerkezet felújítását. A kivite­lezést a kondorosi Épcenter Kft. végezte. A tervező a békéscsabai Ágasfa Bt. A felújított csárdarész helytörténeti múzeumként működik, a kiállított tárgyak többségét a lakosság .bocsátotta rendelke­zésre. CS. R. Településeink krónikája Strandnap Füzesgyarmaton Füzesgyarmaton augusztus 23-án immár má­sodik alkalommal rendezik meg a strand nap­ját. A különböző kulturális és sportprogramo­kon minden korosztály találhat magának ked­vére való programot. Az esemény szombaton délelőtt 9 órakor családi-baráti főzőversennyel kezdődik. Két órával később Nagyvárad és Békéscsaba vízi­labdacsapatai tartanak bemutatót. Este 7 órától a strand területén élő koncer­tet ad az Illúzió és az Ellenpont együttes. Várkonyi Imre polgármester 21 órakor mond­ja el megnyitó beszédét, majd a helyi népdal­kor ad gálaműsort. Fél tíztől Te rongyos élet­eimmel operettslágereket hallhatnak az ér­deklődők. A további programok keretében többek között Balázs Pali, valamint Csepregi Éva is koncertezik. _____________________m Re ndkívüli ülés Gyulán Augusztus 25-én 14 órától a városházán rend­kívüli ülést tart a gyulai képviselő-testület. Döntenek az Egészségügyi Alapellátási Intéz­mény, a Galamb Úti, a Németvárosi és a Tö­rökzugi Óvoda vezetői állásaira érkezett pá­lyázatokról, a gyulavári kastélyban létesíten­dő idősek otthona pályázathoz megvalósítha­tósági tanulmányról. Szó lesz a város szociá­lis szolgáltatástervezési koncepciójáról és pá­lyázatok benyújtásáról. Döntenek az intéz­ményi és étkezési díjakról, a Petőfi Mozi to­vábbi üzemeltetéséről, a város egységes tu­risztikai arculatának pályázatára beérkezett pályaművekről. A képviselők foglalkoznak a Gyulai Várfürdő Kft. egészségturizmus fej­lesztési projektje második ütemének műszaki tartalmával és finanszírozásával, az Erkel tér 1. szám alatti épület emeletének ingyenes bérbeadásával._________________________iöi Kiadvány Dévaványáról Dévaványa idegenforgalmi lehetőségeit be­mutató kiadvány jelent meg a Körös-Sárrét második legnagyobb városáról. A könnyen át­tekinthető kiadvány a település története mel­lett színes fotókkal illusztrálva mutatja be a város fontosabb épületeit is. A kis füzetből megtudhatjuk azt is, hogy Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet. A város határában terül el a „második Hortobágy”, ahol számos értékes növény és védett állatfaj él. A terület kiemel­kedő természeti kincse a túzok: Közép-Euró- pa legjelentősebb túzokállománya él a térség­ben. Az idegenforgalmi kiadvány angol nyelvű betétlappal is rendelkezik, így azt külföldiek is kézbe vehetik. ________________ni Bo cskai-nap Körösnagyharsányban Bocskai Istvánnak a nemzeti és vallási sza­badságért vívott-harcában a hajdú csapatok soraiban részt vettek a mai Körösnagyhar- sány lakóinak ősei is. Bocskai a hajdúknak, hűséges szolgálatukért és vitézségükért, az 1605. december 12-én Korponán tartott nem­zetgyűlésen kiváltságokat és szabadalmakat adott. Ekkor kapott hajdúvárosi címet Körös- nagyharsány is. Az egykori városalapító tiszteletére au­gusztus 22-én 9 órától Bocskai-napot tartanak a ma már alig néhány száz lakosú települé­sen. Makra Tibor polgármester 10 órakor üd­vözli az ünneplőket. E napon több kulturális és sportprogram várja majd a harsányiakat és a községbe érkezőket.___________________m Az orgonáért összefog a falu Jótékonysági hangverseny a hangszer felújításáért A pusztaföldvári evangélikus templom alapkövét 1912. ok­tóber 31-én helyezték el. Az építési munkálatok 90 évvel ezelőtt értek véget, 1913 kará­csonya előtt szentelték fel Is­ten házát. Pusztaföldvár A neogótikus épületet Dvo- racsek József tervezte, a kivite­lezést Libor József építész ve­zette. Kilencven évvel ezelőtt készítette Wegenstein Lipót te­mesvári mester cége a karzaton lévő orgonát, mely az évtizedek alatt elkopott, felújításra szo­rult. Az evangélikus egyház az idei jótékonysági hangversenyét ennek a hangszernek a rendbe­tételére hirdette meg. A hétvégi programra a földváriak szép számmal elmentek, támogató hozzájárulásaikkal biztosították a szervezőket arról, hogy a ne­mes üggyel egyetértenek. A mű­emléki jellegű orgonát Somogyi- Tóth Dániel, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem hallgató­ja, a Matáv Szimfonikus Zene­kar orgonistája szólaltatta meg. Tóth Nikoletta, a pusztaföldvári születésű énekes hangja pedig nem ismeretlen a falubeliek előtt, hiszen a főiskolás a köz­ségben él. Az orgonafelújítás javára ajánlotta fel grafikáját Bella Rózsa, Pilinszky-díjas grafi­kusművész, akinek jelenleg is látható kiállítása a pusztaföld­vári Bartók Béla Művelődési Házban. CSETE ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents