Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

6. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP MÉSMECTMlIP Kenyeret, perecet nosztalgia áron A Bolza-kastélyban bemutatkoztak a civil szervezetek A Szarvas város napján a múlt szombaton a Bolza- kastély kertjében tartott par­tin sokan kenyérrel a hónuk alatt sétáltak. Ki tudott volna ellenállni a Szarvas-Cipó Kft. nosztalgia árának? A sátruk­ban három forint hatvan fillé­rért kínálták az arany­barnára sült kilós kenyeret. Szarvas A civil szervezetek kastélykerti találkozóján a bemutatkozó kö­zösségek között ott volt a Szarvas-Cipó Kft. A remekbe illő pékárukat a hetvenes évek árain adták. A kenyér kilóját három fo­rint hatvanért, a kiflit és zsemlét negyven fillérért vehették a láto­gatók. A kettő forint hatvan fillé­rért árult perec volt a legkapó­sabb, az ötszáz darab rövid idő alatt elfogyott. Volt, aki nosztalgiával méregette a feliratot, ám a fiatalabb korosztály már csak hallo­másból ismeri a háromhatvanas kenyeret. D-FOTÓ: VERESS ERZSI A régi árakat bizonyára so­kan visszakívánják, nem úgy a 105 Alapítvány bemutatóhe­lyén kiállított kézi pumpás tűz­oltókocsit. A működtetéséhez legalább két ember kellett, a fá­radságos művelet miatt a párok tizenöt percenként váltották egymást. Amíg körbejártuk a míves, máig működőképes tűz­oltószerkezetet, megtudtuk, Szarvason 1892-ben alakult meg az első önkéntes tűzoltó egyesület, az első elnöke gróf Bolza Géza volt. Közben megis­merhettük a 105 Alapítvány célját, amely a tűzoltás techni­kai feltételeinek javítását és a tűzvédelmi megelőző munkát sorolja az első helyre. A Posta­galamb Sport Egyesület idei ke- lésű fiatal galambokat mutatott be. A három éve alakult, tizen­hat tagú egyesület szeretné fia­talítani a sorait. A mostani al­kalmat arra használták fel, hogy felkeltsék az érdeklődést a szép sport iránt. CS. R. A polgárőrök elriasztják a rosszakat A gyanús gépkocsikat megál­lítják, a tanácstalan pilótákat útbaigazítják, a rendszámo­kat felírják — a pusztaföldvá­ri polgárőrök teszik a dolgu­kat. Igaz, nem mérhető, hogy jelenlétükkel milyen mérték­ben tartják vissza a rossz szándékú embereket. Pusztaföldvár hatékonyan dolgozni. A Földvár napok óta egységes a ruháza­tunk, megjelenésünkkel is de­monstráljuk azt, hogy polgár­őrök vagyunk.- A megyei polgárőr napon je­lentette be a megyei parancsno­kuk, hogy a földvári polgárőrök is 100 ezer forintot nyertek.- Egy pályázatra adtam be az anyagunkat, amit elfogadtak, és a nyert pénzt a működésünkre for­díthatjuk. A Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület Közhasznú Szervezet 1991-ben alakult Pusztaföldváron. Az­óta is folyamatosan ; és sikeresen működ­nek. Méltán büszke az elismerésekre, a közelmúltban nyert támogatásra a szerve­zet vezetője, Szűcs József.- Ez utóbbi megállapítás, mi­szerint folyamatosan működnek 12 éve, szinte dicséret... — Az alakuláskor tizenketten voltunk, jelenleg 22 polgárőr tel­jesít szolgálatot a községben. Az önkormányzat támogatására szá­míthatunk, cserébe igyekszünk Aki gyanús, eltanácsolják A polgárőrök közfeladatot ellátó sze­mélyek, ezért csak biztosítással lép­hetnek szolgálatba. Pusztaföldváron a házalókat eltanácsolják, mert az utazó bűnözés nehezen érhető tetten.- Két éve nincs a településen körzeti megbízott. Számítanak az Önök munkájára?- Hétfőtől péntekig, minden éjjel két emberünk van szolgálat­ban, az elmúlt 2 év alatt nem emelkedett a bűncselekmények száma Földváron, azt hiszem, ez már jelez valamit. __________csj. Ár amütésként hatott az áramdíjemelés (Folytatás az 1. oldalról) Dévaványán az önkormány­zatot - mivel a város több intéz­ményt is működtet - érzékenyen érinti az áramdíjemelés. Pap Ti­bor polgármester elmondta: a pluszkiadást a költségvetés készí­tésekor még nem tudhatta a kép­viselő-testület, így annak finanszí­rozására a költségvetésben nincs fedezet. Az önkormányzat rendel­kezik egy általános tartalék keret­tel, ebből próbálják meg kifizetni az augusztus és november közöt­ti számlákat. A decemberi számla rendezése viszont csak január ele­jén esedékes, így azt a jövő évi pénzügyi keretből egyenlítik ki. A polgármester azt is reméli, hogy a hirtelen előrehozott áramdíjeme­lésre esetleg valamilyen plusz ál­lami támogatást is kaphat a város. Eleken az önkormányzat most készíti a féléves költségvetési be­számolót. Ha elkészül, ez alapján tudják majd kiszámolni, milyen kiadási többletet jelent az áram- díjemelés majd a második félév­ben. — Annyi bizonyos, érzékenyen érint bennünket, hiszen „terven kívül” jött. Ha pluszbevételünk nem lesz, akkor valaminek a ter­hére kell átcsoportosítanunk rá a szükséges pénzt — mondta Kun Istvánné, az eleki önkormányzat pénzügyi és településüzemelteté­si osztályvezetője. Füzesgyarmaton is gondot je­lenthet majd a tervezettnél maga­sabb áramdíjak kifizetése. — Önkormányzatunk általános tartalékkerete 3 millió forint. Eb­ből kellene fedezni az év folya­mán minden olyan kiadást, amelyről a költségvetés készítése­kor még nem tudhattunk. A 3 mil­lió forint nem jelentős összeg, így, hogy a megnövekedett áramdljki- adásokat is abból kellene rendez­nünk, ez a pénz biztosan nem lesz elegendő. Abban bízunk, hogy a pluszkiadásokra esetleg le­het majd valami központi támo­gatást is igényelni - hangoztatta Várkonyi Imre polgármester. Gyomaendrődön az önkor­mányzatnak 2—2,5 millió forint a havi áramszámlája, aminek a szá­mottevő részét a közvilágítással kapcsolatos költségek teszik ki. A bejelentett áremelés havi 200- 250 ezer forinttal emeli meg a számlát, ami év végéig összesen mintegy egymillió forintos több­letköltséget jelent. A bejelentett további emelést, illetve az áfát fi­gyelembe véve a jövő évi költség- vetésben mintegy nyolcmillió fo­rint körüli többletköltséggel szá­molunk. Ez a helyzet az önkor­mányzat számára még kezelhető. Sokkal inkább aggódom a csalá­dok miatt — mondotta dr. Dávid Imre polgármester, aki szerint a lakosság gondja az önkormányzat problémája is. Gyulán az áramdíjemelés 5,6 millió forint pluszkiadást jelent - mondta el dr. Perjési Klára polgár- mester. Ebből 3,1 millió forint a közvilágítás plusz díjtétele, 2,5 millió forint pedig az önkormány­zati intézményeké. Mivel a város­ban évek óta energiatakarékos megoldásokat vezettek be folya­matosan és a Démásszal kötött szerződések is a kedvező megol­dásokat keresték, úgy tűnik, Gyu­lán nincs szükség az önkormány­zati költségvetés módosítására. Mezőberény jegyzője, dr. Han­tos Katalin elmondta, a települé­sen egyelőre nem készültek szá­mítások az áremelés tekintetében. Valószínű, jelentős gondot okoz és komoly átcsoportosításokra lesz szükség, hiszen nagy áramfo­gyasztók - mint a szociális otthon vagy a Petőfi Sándor gimnázium konyhája — tartoznak az önkor­mányzathoz. Addig azonban, amíg nem jelenik meg a Magyar Közlöny oldalain a jogszabály, amely rögzíti a változtatást, szá­mításokat nem végez a hivatal. Mezőhegyesen, ahol hivatalo­san is elismert a működési forrás­hiány, hosszú távon is problémát jelent az elektromos áram díjeme­lése - tudtuk meg Sebők Antal polgármestertől. - A kisebb in­tézményeknél talán kigazdálkod­ható a különbözet, de a legna­gyobb intézmény, az Általános Művelődési Központ esetében egyébként is rendkívül nagy az energiaköltség. Jelenleg is gond a szólta érdeklődésünkre dr. Szar­vas Attila polgármester. — Ez a lé­pés előre nem tervezhető, a várat­lan emelésre nincs előirányzat, ezért a többletköltséget csak a ki­adások átcsoportosításával lehet biztosítani. Ráadásul — az intéz­tás költségeinek fedezésére — nyi­latkozta Miszlai József, a pénz­ügyi osztály helyettes vezetője. A város egyébként készíttetett egy energetikai programot, ennek ke­retében felmérik, hogy az intéz­ményekben milyen energiakor­millió 208 ezer forint többletki­adást „eredményez” a városnak. Éves szinten ez az összeg 2 mil­lió 899 ezer 200 forintra rúg, s a jövő januártól 11 százalékpont­tal megemelkedő áfaterhek — ugyancsak éves szinten - plusz 3 millió 535 ezer forint kiadást jelentenek. Jövőre összesen kö­zel 6 millió 500 ezer forint - egyelőre a központi költségvetés által nem kompenzált — többlet­A BÉKÉSCSABAI ARAMSZAMLA ALAKULASA (NETTÓ, ELŐZETES SZÁMOK) Év Összeg 2002 147 millió 2003 152 millió 2004 160 millió számlák kifizetése. Az önkor­mányzat minden évben jelentős többlettámogatást nyújt a norma­tíván felül az intézményeknek. Az idei áremelés, valamint a januárra várható áfa alapjaiban veszélyez­tetheti a működést. Bár a város lé­péseket tett az energiaracionalizá­lás terén, egyedül nem tud meg­birkózni a folyamatos költségnö­vekedésekkel. Mivel az áremelés hatása szeptembertől érzékelhe­tő, így ezután várható a téma na­pirendre tűzése. Mezőkovácsháza várost, nagyságrendjéből adódóan érzé­kenyen érinti az áramdíjemelés. Mivel a központi költségvetés a dologi kiadásokra nem adott plusztámogatásokat, így az ár­emeléssel újabb terhet raknak az önkormányzatok vállára - vála­ményhálózat mellett — az áreme­lés a közvilágítás tételeiben is je­lentkezni fog. Az önkormányzat­ok köztudottan központi normatí­vából és adóból gazdálkodnak, ezért ha a kormány ilyen döntést hoz, akkor a költségek kigazdál­kodására is adnia kell(ene) lehe­tőséget, mint például a megosz­tott adóbevételekből. Úgy gondo­lom, jelen­leg nem kell sort keríte­nünk konk­rét intézke­désre, mert nem tudjuk, hogy a kormány kompenzálja-e a többletkiadáso­kat - emelte ki a polgármester. Orosházán két támogatott energiakorszerűsítési projekt feje­ződött be az Eötvös József Általá­nos Iskolában és a Táncsics gim­náziumban, az I. számú általános iskolában pedig hamarosan elkez­dődik a kivitelezés. A szolgáltató tavaly fejezte be a város egész te­rületén a közvilágítás korszerűsí­tését és annak bővítését. 2002- ben Orosháza villamosenergia­felhasználása 75 millió forintos kiadást, ezen belül a közvilágítás 46,6 millió forintos költséget je­lentett a költségvetés számára. Ha a tavalyi fogyasztást vesszük ala­pul, akkor az idén plusz 4,5 millió forintot kell előteremtenünk az áramdíj emelése miatt a közvilágí­szerűsítésekre lesz szükség a jö­vőben. A gyermek- és diákélelme­zési intézményben a melegvíz előállítására napkollektoros rend­szer kiépítését tervezik. Sarkadon a februári 8,7 száza­lékos villanyáremelést, újabb jövő év januárjáról idén augusztusra előrehozott 9 százalékos drágítás követi. S ez nem minden, hiszen a villamos energia árát terhelő áfakulcs jövő januártól esedékes 11 százalékpontos emeléséről ugyancsak döntött a Medgyessy- kabinet. így a februári, illetve a most beharangozott, összesen 20 százalékra rúgó drágítással egy év alatt, közel 30 százalékkal drágul a villamos energia kisfogyasztói ára.- Az áfakulcs átsorolásával be­csült adatok szerint jövőre 20 mil­liárd forintot kasszíroz a központi költségvetés, amit címzetten az önkormányzatoktól és a háztartá­soktól von el a kormány. Az ipari fogyasztókat ugyanis nem érinti az áfanövelés, hiszen ez a kör visszaigényelheti az áfát — tudat­ta elöljáróban Habóczky Jánosné, a sarkadi polgármesteri hivatal pénzügyi és terv osztályának ve­zetője. Sarkad város önkormányzata tizenhárom intézmény fenntar­tója, s az augusztus 1-jétől élet­be lépő 9 százalékos áremelés az év hátralévő öt hónapjában 1 kiadást jelent a kormány dönté­se következtében beálló villa- mosenergia-áremelés - sum­mázta Habóczky Jánosné. Szarvas önkormányzati költ­ségvetésében idén mintegy más- félmillió forint, jövőre tizenötmil­lió forint pluszterhet jelent az elektromos energia áremelkedé­se. Az energiaár-emelés azonban egy város költségvetésében so­sem csak a villanyszámlán jele­nik meg, hanem továbbgyűrűzik a termékek, többek között a gyer­mekélelmezés és az oktatásban nyújtott szolgáltatások árába. La­vinát indít el, ami egyelőre nem tudni, mennyire inflálja a város bevételeit - kezdte Babák Mihály polgármester. Emlékeztetett rá, Szarvas működési hiánya száz­millió forint. Az áremelkedést csak a tényleges költségekhez jobban igazodó normatív támo­gatással lehetne kompenzálni, is­merve azonban az államháztar­tás helyzetét, erre nem számíthat a város. A kényszerű takarékos- sági lépéseket mérlegelve elkép­zelhető, hogy a szolgáltatások mennyisége csökken. Babák Mi­hály szerint az energiaár-emelés nem indokolt, hiszen egyik szol­gáltató sem ment csődbe. Meglá­tása szerint ez egy Bokros-cso­mag II., amely megint a közszol­gáltató szférának, végső soron pedig a családoknak hátrányos. Szeghalom városa az idei első félévben 17 millió forint áramdí­jat fizetett. Ez az éves költségve­tésünkben a célra tervezett ösz- szegnek éppen a fele, tehát a tel­jesítés időarányos. A helyzet mégis csalóka. Ugyanis a máso­dik félévben az áramszámla-ki­adásaink nemcsak a díjemelés miatt nőnek, hanem azért is, mert a májusban átadott sport- csarnok áramfogyasztása is a tel­jes félévben jelentkezni fog. Mindezek következtében a máso­dik félévben az első hat hónapi­nál mintegy 2 millió forinttal fo­gunk több áramdíjat fizetni. A szűkös költségvetésben nehéz lesz megtalálni erre a forrásokat. A tartalékból próbálunk a célra forrást találni, valamint, ha a ter­vezett bevételeink nőnek, akkor onnan is pénzt fogunk átcsopor­tosítani az áramszámla-kifizeté­sekre — mondotta Macsári József polgármester. Tótkomlóson évekkel ezelőtt elvégeztük a közvilágítás korsze­rűsítését, nagyobb fényerejű, de takarékosabb világítótesteket sze­reltettünk fel. Ettől függetlenül az önkormányzat energiaköltségé­nek a felét az áramdíj adja — tájé­koztatta lapunkat Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgármester, aki azt is elmondta, hogy tavaly a telepü­lés közvilágítása 12,5 millió fo­rintba került. Végeztek egy kalku­lációt kérdésünk kapcsán, várha­tóan 2003 augusztusától decem­ber 31-éig a díjemelés 420 ezer fo­rintos többletkiadást jelent majd Tótkomlós költségvetése számá­ra.- Gond ez, de fizetnünk kell. Nem rettenetes az összeg, elő kell teremtenünk. Egyébként az intéz­ményeinkben ütemezzük az energiatakarékos áramfogyasztók cseréjét, az új beruházásaink ese­tében pedig kizárólag ilyen, kor­szerű berendezéseket szerelte­tünk fel - fogalmazott a városve­zető. Vésztőn az önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője, Pákozdi Gáborné elmondta: a költségvetés készítésekor még nem látható kiadások rendezésé­re a város önkormányzata rendel­kezik némi tartalékkal. Ebből pró­bálják majd a megnövekedő áramszámla-kiadásokat is ren­dezni, de a céltartalékból aligha futja majd mindenre. Némi köny- nyítést jelent, hogy mivel a de­cemberi számla január elején ér­kezik meg, azt már a jövő évi költ­ségvetés terhére fizetheti ki az ön- kormányzat. A másik négy hónap magasabb áramdíjainak pénzügyi fedezetére pedig jó lenne, ha vala­milyen központi plusztámogatást kaphatna a város. A pénzügyi iro­davezető szerint viszont erre igen kevés az esély. B. I.- Ca. R.- Ca. I.- H. M.- K. A.- K. E.- M. B.-Sz. M.-V.J. Békéscsabán a városi közvilágítás korszerű, mégis a legnagyobb tétel a „villanyszámlában”, tavaly 76 millió forint volt; 147 millió forin­tot fizettek a Démásznak az intézmények és az utcai világítás áramfogyasztásáért. d-fotó: veress erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents