Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR Piter András, a halhatatlan gimnáziumalapító A település első embere is volt - Mindig kiállt a sárrétiek érdekeiért Péter András neve évtizedek óta egyet jelent a róla elnevezett szeghal­mi gimnáziummal. Azt viszont senki sem tudja, hogy a derék paraszt- nábob nélkül mikor lehetett volna középfokú oktatási intézménye Szeghalomnak. Amikor a Sárrét nemes lelkű fia, Péter András a XX. század elején érezte, hogy földi pályafutásából már csak évek vannak hátra, azon töprengett, miként tudná értelmes célra felajánlani vagyo­nát. Először arra gondolt, talán egy falut telepít a már elkészült sír­boltja köré, s a településnek a Péter András-falva nevet adja. A telepe­sek az ingyentelek mellé 3 katasztrális hold földet is kaptak volna, ami után 25 éven át holdankét 150 forintot fizettek volna be a létesülő gimnázium alapítványába. Később úgy vélte, így a gimnázium nagyon soká jöhet létre. Ezért elhatározta: vagyona jelentős részét a szeghal­mi gimnázium létesítésére hagyja. első emberének, bírónak választották meg. Számtalan eredmény kötődik ne­véhez. Nagy gondot fordított települése fejlesztésére. Személyesen utazott be Gyulára, az akkori megyeszékhelyre, hogy a közutak, hidak és átereszek épí­tésén közmunkásokat foglalkoztathas­son, így juttatva keresethez a lakossá­got. Például bírósága idején paliózták ki Szeghalmot. (A pallók a mai járdákat helyettesítették.) A tölgyfapallók alap­anyagát a tamásdi Bors báró erdejéből hozatta. A bírói tisztégtől 1884-ben el­SZEGHALOM Péter András szülei - Péter Ferenc és Huszti Erzsébet —1822. november 20- án tartották esküvőjüket. A boldog há­zasságból kilenc gyermek (hat leány és három fiú) született, közülük csak négyen éltek hosszabb ideig. Péter András 1840. március 18-án Szeghal­mon egy kis nádfedeles házban nyol­cadik gyermekként látta meg a napvi­lágot. Péter Ferenc gazdálkodó az 1848-as forradalom és a függetlenségi törekvé­sek szellemiségében nevelte gyerme­keit. Andrást nemcsak az efféle isme­ret, hanem a föld rajongó szeretete és a szellemi művelődés igénye is von­zotta. Tizenkét évesen a Debreceni Református Kollégium növendéke lett. Az osztrák önkényuralom legsötétebb éveiben volt gimnazista, de az iskola tartalmas közege tovább edzette őt magyarságában. Ennek ellenére a gimnázium negyedik osztályát már nem tudta befejezni, mert betegség tá­madta meg. Hazatérve a friss tanyai levegőn hamarosan szinte teljesen fel­épült. Ekkor szülei már nem engedték vissza Debrecenbe. Féltették, mert Fe­renc nevű testvérbátyja tüdőbajban hunyt el. Péter András szülei gazdálkodásá­ban kezdett el dolgozni: sem a kétkezi munkától, sem a birtok irányításától nem riadt vissza. Sőt, az akkortájt nagy társadalmi eseményeknek szá­mító vásárokon is rendszeresen fel­bukkant. Egy ilyen vásáron ismerke­dett meg Tóth Zsófia köröstarcsai lánnyal. A két fiatal között szerelem lobbant, s 1864. december 1-jén Kö- röstarcsán összeházasodtak. Péter András 1874-ben (34 éves korá­ban) a szeghalmi képviselő-testület tag- Péter András a gimnáziumot alapitó híres végrendeletével halhatatlanná vált. ja lett, Öt évvel később pedig a település reprodukció: veress Erzsébet Megtréfálta a községi jegyzőt Péter András első felesége mindig nagy névnapokat tartott András- és Zsófia-napkor. Egyik András-napon Péter Andráséknál ott volt a település teljes elöljárósága, Soós József községi jegyzővel együtt. Éjféltájban Péter András gondolt egy merészet, s a névnapon szolgálatot teljesítő rendőrnek kiadta a parancsot: menjen el Soós Józsefné tekintetes asszonyhoz, és hozza el a jegyző úr parancsára a pincében lévő, ürmösborral teli hordót. A jegyzőné, ismerve az urát, hogy ellentmondást nem tűr, kiadta az ürmösbort. Péter András azzal kínálta a vendé­geket. Mikor a jegyző került sorra a kóstolásnál, azt kérdezte:- Hát bíró uramnak is van ürmösbora?- Hát hogyne volna!- Mert ez olyan jó, hogy ennél csak nekem van jobb otthon, amit féltve őrzök! Mikor a jegyző reggel hazament feleségének elújságolta, milyen jó ürmösbort ivott a bíró úrnál. Az asszony felfed­te, hogy férje a magáét itta. Beszélték is akkoriban faluszerte a történetet, megjegyezve, hogy nem mindig a jegyző a falu esze... köszönt, de képviselő-testületi és vár­megyei törvényhatósági tagnak, vala­mint presbiternek továbbra is megma­radt, így mind a település, mind az egy­ház ügyeiben döntő szóval bírt. Szeghalom nagy fia első feleségével huszonhét évig élt boldog házasság­ban. 1891. május 23-án Tóth Zsófia meghalt. Közel másfél éves özvegység után, 1892. október 25-én Péter András komaasszonyát, néhai Mészáros János földbirtokos özvegyét, J. Túri Erzsébe­tet - aki 24 esztendőn át lett hű társa és támogatója - vette feleségül. Kétezer holdas nagy uradalmát - mely a Sebes-Körös mentén terült el - Péter András igyekezett mind na­gyobb mértékben meghódítani a me­zőgazdaság számára. A korábban szinte csak a vízi növényeknek élette­ret adó zsombékos-zsemkélyes földet ő törette fel. Személyesen irányította a gazdaságban folyó munkát, ezért ál­landóan ott lakott a Szeghalomtól 7 ki­lométerre lévő, hatalmas nyárfákkal szegélyezett halaspusztai tanyáján. Mindezek ismeretében nem megle­pő, hogy élete alkonyán Péter András azt tervezgette, hogy halaspusztai ta­nyája közelében kíván megpihenni. Egyik kortársa így írt erről: „Szinte a ma­ga sírját készítő Toldi alakja elevenedik meg előttünk, mikor pár évvel halála előtt egy monumentális családi sírbolt emelésén látjuk fáradozni. A gondolat eredeti, mint az ő egész egyénisége. Ott pihenni, annak a pusztának a közepén - az ősi tordai dombon —, ahol ő olyan nagy szeretettel töltötte napjait.” Péter András halaspusztai kriptája 1906-ban készült el: a négy égtáj felé hat-hat, azaz összesen 24 koporsó- hellyel. Mivel Péter Andrásnak egyik házasságából sem született gyermeke, először arra gondolt, hogy halaspusztai birtokára egy falut telepit Péter András- falva néven, s a telepesek által fizetendő éves részletekből huszonöt év múlva egy gimnázium létesül. Majd átgondol­ta a dolgot, és elképzelését megváltoz­tatta. Új döntése hatására 1907. június 24-én bekocsizott Nagyváradra, ahol két tanú előtt a közjegyzővel elkészítet­te híres végrendeletét, amelyben ki­mondta: vagyona jelentős részét a szeg­halmi gimnázium megalapítására adja. A neves végrendelkezés után Péter András még kilenc évet élt: 1916. júli­us 3-án hunyt el. Temetését július 6- án tartották. A végtisztességen nem­csak Szeghalom, hanem szinte az egész környék lakossága részt vett. A maga által készítetett halaspusztai kripta első lakója Péter András lett. Péter András tehát 1916. július 3-án meghalt, végrendelete pedig végrehaj­tásra várt. Ám a halaspusztai uradalom birtokosának óhaja csak földi életének befejeződése után tíz esztendővel vál­hatott valóra. A Református Egyetemes Konvent 1926. május 27-én 133/1926. szám alatt engedélyezte a szeghalmi Péter András Reálgimnázium működé­sét. A Berettyó-parti gimnázium első osztályában 77 esztendővel ezelőtt, 1926 őszén kezdődött meg a tanítás. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Használnak-e napvédőszereket? Poljóka Éva, csabacsüdi középisko­lás:- Ma már olyan sokat hallani a napsugárzás káros hatásairól, hogy az emberek odafigyelnek a védeke­zésre. A napozószerek használatát nagyon fontosnak tartom. Az én bőröm húsz-huszonöt percig ellen­áll, ám hosszabb időre mindenképpen be kell ken­nem naptejjel. Szívesen járok strandra, a vízisportokat is kedvelem, ám a víz mellett foko­zottan vigyáznom kell. A bőr védelme nemcsak a leégés elleni védekezést jelenti. Gondot kell fordí­tani a napozás utáni ápolásra is. Poljóka Jánosáé, csabacsüdi szo­ciális gondozó:- A napsugárzás káros hatása elleni védekezést kivált a gyerme­kek esetében veszem komolyan. Napközben igyekszünk minél ke­vesebbet tartózkodni a tűző napon. Mivel Csabacsüdön élünk, a kör­nyékbeli települések strandjára csak ritkán jutunk el. Ilyenkor mindig használunk napvédőszert. Ezeket általában katalógusból rendelem. Mindig valamelyik megbízható cég termékét választom. Tekintve, hogy ezek a kozmetikumok drágák, igyekszem akkor vásárolni, amikor azt kedvez­ménnyel tehetem. Pribelszkiné Körösparti Zsuzsa, szarvasi kirakatrendező: — Nyaralni nem megyek, ám a munkám miatt így is sok időt töl­tök a napon. Amit lehet, igyekszem árnyékban végezni, ami nem min­dig kivitelezhető. Kirakatrendező vagyok és a munkám nagy részét a szabadban, sokszor a tűző napon végzem. Bár a nap káros hatásaival tisztában vagyok, napozó­szert nem használok, mert az csak fokozná a nagy meleg miatti kellemetlenséget. Tóth Attila, szarvasi áruházve­zető: — Napi tíz órát bent vagyok az üzletben, így a napsütés káros ha­tásával nem kell számolnom. Kivé­tel a nyaralás, ám az évente csak egyszer fordul elő. Ilyenkor magas faktorszámú napozószerre van szükségem, mert nagyon érzékeny a bőröm. Álta­lában a barátnőm választja ki a megfelelő kozme­tikumot. A barátainkkal a nyaraláskor nem szá­moljuk a napon töltött órákat. Mivel nem vagyok hozzászokva, a bőröm rendszerint a naptej hasz­nálata mellett is leég. cs. r. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Községi roma nap Dobozon A Dobozi Cigány Kisebbségi Önkormányzát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a települési önkormányzat anyagi támogatásával rendez községi roma napot augusztus 16-án a he­lyi sportpályán. A rendezvény nyitányaként a résztvevőket 13 órakor Szatmári János polgármes­ter üdvözli. Követve a hagyományokat, idén is megjutal­mazzák az eredményes cigány tanulókat, majd az ebédet követően 14.30-tól a dobozi Fekete Gyé­mántok hagyományőrző zenekar lép színre. A népdalkört a tátika-, illetve az aerobikcsoport kö­veti. Sztojka Tibor és zenekara 17 órától húzza a talpalávalót, 20 órától a fiatalok diszkózenére szó­rakozhatnak. Településeink krónikája Kamarakórus Szeghalmon A Pro Musica Szeghalom kamarakórus 2001 február­jában jött létre Kőváriné Lovassy Franciska vezetésé­vel. Az énekkart főleg tanítók, tanárok, óvónők al­kotják, de vannak köztük olyanok is, akik nem kot­taismerők: ők hallás után tanulják meg a műveket. A szeghalmi kamarakórus műsora nagyon válto­zatos: a reneszánsz zeneszerzőktől kezdve, napja­ink magyar zeneszerzőiig bármely alkotónak a mű­vét szívesen előadják. Számukra nagyon fontosak a fellépések, ezért bárhol szívesen vállalnak szerep­lést. A kórus létszámát növelni szeretné, ezért min­den énekelni vágyót várnak soraikba. (l) Horgásztó Okányban Okány legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje ma a Suszti horgásztóban rejlik. Az 5 méter vízmélységű tó 3,6 hektáros területen fekszik. Közvetlenül a tó mellett pedig 5 hektáros kemping is található. Akik viszont nem sátorban, hanem épületben kívánják álomra hajtani a fejüket, azok a 12 személyes vendégházban kaphatnak szállást. A horgásztó nemcsak a horgászok számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget, hanem másoknak is. A gyermekek a gyermekbarát játszótéren, a főzni vágyók a kialakított főzőhelyeken tevékenykedhet­nek, a községet és a környéket bejárni akarókra hin- tós sétakocsizás és gyalogtúrázás vár.____________m Végegyházi számítástechnika A végegyházi általános iskolában 19 éve kezdődött a számítástechnika oktatása a Commodore típusú gé­pekkel. Az első IBM számítógépet 1990-ben kapták, melyhez egy mátrixos nyomtató társult. A régi gépek eladásával 1994-ben sikerült IBM típusú gépeket vá­sárolni. Ezzel megkezdődött az a fejlesztés, mely a mai napig tart. Később megduplázódott a gépek szá­ma, melyek egy része pályázati beruházás volt. Jelen­leg 13 Pentium alapú számítógépen és két korszerű nyomtatóval dolgoznak a gyerekek. A gépek hálózat­ba kötve, ISDN-vonalon csatlakoznak az internetre - tudtuk meg Lázár Szilveszter iskolaigazgatótól. Ta­valy az iskola számítógépes oktatásában egy szakosí­tott program beszerzésével nagy előrelépés történt, így vált lehetővé, hogy a tantárgyból a nyolcadik vé- gére a tanulók ECDL-vizsgát tehessenek. ________jy A nagykamarási gyerekekért Augusztus 18-20-án háromnapos gyermekprogramot szervez a képviselő-testület Nagykamaráson, a műve­lődési ház melletti téren. A rendezvényre az önkor­mányzat a Dél-alföldi Regionális Tanács gyermek- és ifjúsági programokra kiírt pályázatán 175 ezer forintot nyert, amit az önkormányzat 52 ezer, míg a Nagyka­marásért Közalapítvány 25 ezer forinttal egészít ki. A programsorozat keretében a községben állomásozik a Vackorbusz, amely különféle szórakozási lehetőséget kínál a gyerekeknek. Többek között lesz játékos vetél­kedő, uniós ismeretekről szóló totó, ahol a jól szerep­lők jutalomban részesülnek. Augusztus 19-én déltől 20-án délig a felnőttek felügyeletével horgászversenyt tartanak a Boda-tónál. A Békés Megyei Képzőművé­szeti Egyesület 20-án mesterségek bemutatójára és ját­szóházba várja a fiatalokat, illetve este utcabálon szó­rakozhatnak a résztvevők. A rendezvény lebonyolítá­sát az önkormányzaton túl a helyi alapítvány, az ÁMK dolgozói, a szülői munkaközösség és a polgárőrség se­gíti. A rendezvény minden napján szendviccsel és üdí- tővel látják el a gyerekeket.___________________^ Na gybánhegyesi pályázatok A Békés Megyei Munkaügyi Központ, valamint a megyei területfejlesztési tanács 2003-ra rendkívüli felhívást írt ki közhasznú munkavégzés támogatásá­ra. Ebből Nagybánhegyes 12 lakos foglalkoztatására nyert lehetőséget. Az augusztus 1-jétől október 31- éig tartó 8 órás, célirányos munkavégzésért a mini­málbérnek megfelelő fizetést kapnak a dolgozók. A pályázat szerint a foglalkoztatottak a vízelvezető ár­kok karbantartásában és a temető rendezésében se­gédkeznek. Emellett a képviselők vis major támoga­tást igényeltek az államkincstáron keresztül, mely a közintézményekben keletkezett hó- és hóviharkár megtérítését, illetve az épületek helyreállítását céloz­za. A 3,7 millió forintos támogatás, kedvező elbírálás esetén, a napközi, a művelődési ház és három szol- gálati lakás helyreállítására ad lehetőséget.______mj Me gújult a bölcsőde Orosházán egyetlen önkormányzati bölcsőde műkö­dik a Földfa utcán. A 80 férőhelyes intézmény három egységének 6 csoportszobájában zajlik az élet ismét. A költségvetési kerete mellett a bölcsőde vezető­je, Erőss Antalné önkormányzati képviselőktől, vál­lalkozóktól kapott támogatás jóvoltából a nyári szü­netben futó- és középszőnyegeket, linóleumot, centrifugát, kiságyakba betéteket, függönyöket, hin­tát vásárolhatott és hétfőn már megújult környezet­ben fogadhatta az intézmény a gyerekeket. A bölcsőde működését segíti a Gyermekmosoly Alapítvány is, alapító okiratát a közelmúltban módo­sították. Az OTP-nél vezetett 11733041-20031859 számlaszámra lehet a támogatói díjakat befizetni - tudtuk meg Erőss Antalnétól, aki azt is elmondta la­punknak, hogy az önkormányzat a civil szervezetek­nek kiírt pályázatán az alapítványnak negyvenezer fo­rintot juttatott. Az intézményvezető újabb tervei kö­zött egy sószoba kialakítása is szerepel, ehhez a forrá- sokat pályázati úton kívánja előteremteni.______csu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents