Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 13., SZERDA R I P ŐRT „Macskaköves” gondolatok a száz évvel ezelőtti városban *A Nádor kávéház a feledés homályába merült, az épület még áll Naponta rovom Békéscsaba utcáit. Itt nőttem fel, megszoktam a háza­kat, azt hiszem, mindent ismerek már. S akkor egyszer csak találko­zom egy 97 éves német úrral, Erich Riegerrel, aki azt kérdezi, áll-e még a Tevan-ház a Szőlő utca 5. szám alatt. Elszégyellem magam, hiszen azon a környéken is gyakran megfordulok, de azt se tudom, hogy léte­zett-e ott valaha is Tevan-ház. Rieger űr jól ismeri a portát, ott tanítot­ta a család gyermekeit, Gábort és Zsuzsát németre. Ott találkozott Kosztolányi Dezsővel is, akit olyan természetességgel említ, mint más a szomszédját. Szédítő távolság ez a majdnem egy évszázad! Békéscsaba Erich Rieger remek szórakozást kínál: száz évvel ezelőtti békéscsabai képes­lapokat mutat, én pedig megpróbálom kitalálni, a város mely részét ábrázol­ja. Az egyik fotón térdig érő fürdőnad­rágban férfiak álldogálnak egy tóban, körülöttük nők, bo­kától nyakig bebu­gyolálva. Már egyi­kük sem él, majdnem nyolcvan évvel ez­előtt várták moso­lyogva a fényképező­gép zárjának kattaná­sát a ...- Hol is? — fordu­lok Erich Riegerhez.- A jaminai bá­nyatavak egyikében- siet segítségemre.- Csúnya véget ért ez a lány — mutat egy sötét hajú nőre. — Egy üszt teherbe ej­tette, de nem akarta a gyereket, ezért vízbe lökte az asszonyt. Megfulladt - meséli a karlsruhei úr, aki sok mindent látott — ahogy ő nevezi egy­kori magát - vakáci- ós diákként.- Édesapámat el­vitte a tbc - magya­rázza hibátlan, vá­lasztékos magyarsággal a nyugalma­zott főiskolai docens. A csehországi, főleg németek lakta Gablonzban (Jablonec) éltünk, s édesanyám, miután félt az első világháború vé­gén az országban kiala­kult zűrzavartól és nyo­mortól, Magyarországra szegődött nevelőnőnek. Árvaházba kerültem. A háború végén, 1918-ban kaptam tőle levelet, amelyben azt kérdezte, szeretnék-e idejönni nyá­ri szünetre. Gondolkodás nélkül vonatra szálltam, eszem ágában sem volt éhezni otthon. Végül hosszúra nyúlt a néhány hétre tervezett látogatás, 12 éves ko­romtól felnőtté válásomig Békéscsa­bán laktam. Újabb kép kerül az asztalra: konfli­son ülő családot ábrázol.- A fotón látható gyerek én va­gyok. Kétsopronyban dolgoztam egy paraszt családnál, s éppen Csa­bára, a Selyem utcai házba indul­tunk lovas kocsival, amikor a felvé­tel készült. A módosabb gazdák abban az időben tanyán laktak, de a városban is tartottak egy polgári házat. Általában az öregszülők és az iskolába járó gyerekek tartóz­kodtak ott, a szülők csak vasárna­ponként jöttek be a városba - me­- Nagyon előkelő helynek számí­tott a Nádor, esküvőkön cigány húzta. Az Irányi utca sarkán, ahol most egyetlen bank működik, sok kis üzlet kapott helyett. A sarkon Apjári hentes nyitotta ki reggelente a húsboltját, az Irányi utca felől mellette Szamoszlav köszörűs lakott, majd egy ügyvéd - meséli. Egy .pillanatra elidőz a pénzin­tézet ajtaja előtt, mintha visszaidézné a friss hús szagát, majd továbbindu­lunk az Andrássy úton. — Ezen a helyen Ambrus szabó dol­gozott - mutat a bank egyik ablakára. - Utána egy elektromosgép-szerelő következett, majd Wertheim, a cipész. A cipésznél nem fordultam meg gyak­ran, a szomszédos trafikban, kis Ma már szinte senki sem emlékszik, hogy a sarkon nyolcvan évvel ezelőtt hentesüzlet, szabó, cipész, műköszörűs dolgozott - mutatja Erich Rieger. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET séli, miközben felkerekedünk, hogy megnézzük, mi változott a belvárosban. szívében egy kicsit magyar Erich Rieger 1906-ban született az üveggyáráról híres Gablonzban (cseh nevén Jablonecben). 1918—24-ig élt Bé­késcsabán, majd 1932-ben visszatért Magyarországra, és magánórákat adott német nyelvből. A hatóságok azonban megakadályozták a munkáját arra hivatkozva, hogy nincs ké­pesítése. 1933-ban ezért levizsgázott a prágai egyetemen és visszatért Magyarországra. 1935-től 1938-ig itt tanított. A magyarokkal 1969-ben került újra kapcsolatba, amikor ma­gyart oktatott a karlsruhei népfőiskolán docensként. Tíz évvel később ismét Békéscsabára látogatott, hogy nyaranként részt vegyen a Felnőttnevelők Nyári Akadémiájának munkájá­ban. Nem hiába töltött ennyi időt az országban: azt vallja, a szívében egy kicsit magyar. Olyan érzékletesen beszél a gye­rekkoráról, hogy amikor kilépünk a szerkesztőség kapuján, egy pilla­natra hiányolom a macskaköves utat és a lovak patáinak csattogá­sát. S majd' meglepődöm, hogy az Andrássy út és a Munkácsy utca sarkán már nem a Nádor kávéház áll, hanem kínai üzlet. Engelnél viszont igen. Itt vásároltam mindig a Ma Este című lapot, amely­ben kultúrával foglalkoztak. Ebben ol­vastam az akkori szí­nésznőkről, közülük Hajnalka vitte leg­többre, ma már Honthy Hannaként ismeri mindenki.- Itt inaskodtam négy évig Fischer könyvkötészetében — mutat az Andrássy út sarkán álló bank és a fotóüzlet közötti kapura. - Amikor le­nyomja a kilincset, megcsap a lépcsőház hűvös levegője, de nem érek rá ezzel foglalkozni, mert Erich Rieger - mint­ha hívogatnák az emlékei - fut to­vább. Aztán hirtelen megtorpan.- Innen nyílt egy keskeny ajtó - mutat a falra. - Egy nő lakott a szo­bában. Sok férfi járt hozzá. Érti ugye? - teszi hozzá sejtelmesen. Nincs időm válaszolni, hiszen már két lé­péssel előttem jár, szinte rohan, megy ki az udvarra, ahol az egykori műhely állt. Most parkoló foglalja el a helyét.- A könyvkötőt nagyon tiszteltem, bár igen szűkszavú ember volt. Néha szívesen faggattam volna az Előréről. Ott jegyzősködött. Ahogy kilépünk a kapunk, hosszan hallgat. Viaskodik az emlékeivel. Végül megtöröm a csen­det:- Milyen házak álltak itt régen?- A kapu után, ahol Fischer dolgo­zott, egy ruhatisztító és -festő üzlet működött. Az udvarban nyüzsögtek a patkányok. Hogy a kereskedők szaba­duljanak tőlük, egyet megfogtak kö­zülük, felvágták a hasát, és paprikával kevert sót tettek bele. Utána elenged­ték, és a többi ál­lat látva a pórul járt szenvedését, elmenekült — ma­gyarázza, miköz­ben sétálunk to­vább az Andrássy úton. - Itt lakott Szarnék, a fogor­vos — bök a Kini­zsi utca sarkán lé­vő épületre. Felmegyünk a sokat koptatott lépcsőkön, a kor­látot még Szarnék doktor keze is si­mogatta. A lép­csőház ugyanaz, az egykor hatal­mas emeleti la­kást viszont szét­cincálták. Már csak a képzeletem rajzolhatja elém, hogyan vártak ke­zelésre a betegek abban a váróban, amelyből estére szalont varázsol­tak. Később a család a Haán utcába költözött, a mostani Wlassics sétány sarkára. A sors iróniája, hogy most is egy fogorvosi kellékeket áruló üzlet található ott. Már másfél órája bandukolunk, amikor be kell látnom, itt abba kell hagyni a régi Csaba felidézését. Jólle­het Erich Rieger kifogyhataüan a múlt század elejét idéző történeteiből. Saj­nos, a szerkesztőtől kapott hely két­szerese is kevés lenne az eddig hallot­tak megírására. Ezért abban állapo­dunk meg, hogy jövőre folytatjuk. Lesz miről! Ha ugyanis egy nap visz- szaforgatnánk az idő kerekét - ahogy az eddigiekből is kitűnik -, bizony sok mindent nem találnánk a helyén. A Szabadság téri papírboltban például vaskereskedés fogadna, a volt pártház helyén búzapiac, a színház épületé­ben nyaranta mozi. Amikor elköszönünk egymástól, el­tűnődöm azon, milyen jó lenne egy napot a száz évvel ezelőtti Csabán töl­teni. Már csak azért is, hogy tudjam, mit láthattak a történelmi falak nap mint nap. FEKETE 0. KATA Megkérdeztük olvasóinkat Ki a kedvenc alkotójuk? Dr. Pataj Pál, békéscsabai festőmű­vész:- Cézanne, a magyarok közül pedig Szinyei Merse Pál. Akadé- misták voltak, az első időszakban műteremben kezdték. Később is­merték fel, hogy a természetes fényben a színek egészen máskép­pen hatnak, szikráznak. Ezt az akkoriban szokat­lan látásmódot nyilvánosan vállalták és alkalmaz­ták is. Már jó ideje festettem, amikor észrevettem, hogy a színeimben nagyon hasonlítok rájuk. Máig szívesen dolgozok szabadban, ami a töltekezésnek is jó módja. A francia művésszel abban is rokonsá­got érzek, hogy van visszatérő témánk. Az enyém a mocsár. Szakáll Sándor, gyomaendrődi grafikus: .- Csontváry Kosztka Tivadar a kedvencem. Az alkotásai közül a Magányos cédrus című munkája van rám legnagyobb hatással. A hangulatával, az ábrázolásmódjá­val nagyon régen megfogott. Szere­tem a természetet és magam is szí­vesen félrevonulok időnként a világtól. A grafika általam művelt technikája rendkívül aprólékos, erős koncentrációt igényel. Az elmélyült munká­hoz számomra a csönd és a nyugalom nélkülözhe­tetlen. Ehhez meg is van a megfelelő hátterem, a családom maximálisan hozzásegít, hogy csak az alkotásra összpontosíthassak. Sóczó Eszter, hollandiai környe­zetvédelmi mérnök:- Chagall szürrealista festészete áll legközelebb hozzám. A színei és a mozgalmas képi világa a hét­köznapi történeteket meseszerűen adja vissza. Kelet-európai, talán ezért is érzek vele lelki rokonsá­got. Sokat gondolkodtam rajta, miképp lehet a ko­moly témákat úgy megjeleníteni, hogy az mély mondanivalót hordozzon, ugyanakkor a nem mű­értő számára is megfejthető legyen. Én ezt a játé­kos ábrázolással tudom megvalósítani. A Mágikus színház című sorozatommal idén én nyertem el a holland szabadművészeti akadémián az év festé­szeti díját. Bakó Gábor, szarvasi biztonsági őr:- Boris Vallejo alkotásait -na­gyon szeretem. Tetszik, ahogy a test felépítését kidolgozottan ábrá-_ zolja és a fényképszerű festménye­it is nagyra tartom. Az én ecsetem alól realista képek kerülnek ki. Fényképszerűén festek, amely igen nehéz, aprólé­kos és hosszadalmas technika. A leggyakoribb té­mám a lovas jelenet, a vadászatok bemutatása és a természet. A lovak szépsége régen megfogott. Nem csak a festészetben, de a hétköznapi életben is közel állnak hozzám, lovagolni járok. c*. r. D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Egészségünk védelmében Az idegenforgalmi szezonban fokozott nyári el­lenőrzést tart a vendéglátóhelyeken és az élelmi­szerüzletekben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szarvasi Városi Intézete. Az intézet az illetékességi területén közel száz helyen végzett ellenőrzést és a szabálytalansá­gok miatt összesen 150 ezer forint bírságot sza­bott ki. Ebből 108 ezer forint a közegészségügyi hiányosságok miatti helyszíni bírság volt, a töb­bi minőségvédelmi bírság, amit egyebek mellett a lejárt szavatosságú termékek miatt szabtak ki az ellenőrök. Az ÉLÉSKER KFT. Raktáráruházának AKCIÓS AJÁNLATA viszonteladók részére:-------­fgHÉ Gyermely copfocska-. tarhonya, 500 fi __—— He y-Ho Őszibarack-, Narancs-, Multivitamin-, ^— Uémarancs^fC^ f]\ ital, 21 ' 1 Lux szappan (selymes érintés, kelet olaja).- d|A> Crepto eii.-papír. 2 tekercs ÁRAINK AZ ÁFÁT NEM TARTALMAZZÁK! — AKCIÓNK A KÉSZLET EREIÉIG TART. Szeletedet itatjuk kedvet uátádiUkut taklátánikázuvkíav! Címe: Békéscsaba, Táncsics u. 6-10. Tel.: (66) 438-753. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17 óráig. A mindennapok megoldása Új rejtvénysorozat — 3. forduló Hétfőn indult ötfordulós napi rejtvénysorozatunk harmadik feladványa az alábbi anagramma. A betűk helyes sorrendbe állításával megtudja, mit takar a feladvány. ORVOSOD A DR TUTAY V Y Megoldásukban az anagramma megfejtését adják meg. Azon játékosok vesznek részt a sorsolásban, akik a heti rejt­vénysorozat mind az öt fordulójának megfejtését beküldik. A megoldásokat az ötödik forduló után összegyűjtve, egy levele­I zőlapon vagy borítékban adják postára a szerkesztőség címére. (A beküldés részletei az ötödik fordulóban). E heti játékunkban három szerencsés megfejtőnk 5-5 darab strandbelépőt nyer, melyet az.Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. (Orosháza-Gyopárosfürdő, Fasor u. 3.) ajánlott fel játékunkhoz. __________________________ TA DANAI ma EVES Békéscsabán! Ez alkalomból szeretettel köszönti Erzsiké, Rita, Karcsi, Pisti, Julika, Timi, Lali és a kis Viktória.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents