Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 7., HÉTFŐ R I P ŐRT J hírlap Felavatták Magyarország első japán hídját Megkérdeztük olvasóinkat Járnak-e a Városházi estékre? A távol-keleti pénzverde is megvenné a múzeum ezeréves gyűjteményét Magyarország — sőt, egész Európa — első ja­pán hídját a napokban avatták fel Füzesgyar- maton. A dobhidat Tadokoro Hiroshi főmér­nök tervezte, akinek rajzait a MÁV Rt. terve­zőmérnöke, Lakatos Béla átdolgozta hazai anyagokra, s a Füzesgyarmati Japán Múzeum a helyi önkormányzattal együttműködve ké­- Az utóbbi hónapokban változott-e a helyzet?- Jóleső érzés, hogy ma céltudatosan minden a helyére kerül Gyarmaton. A polgármester úr a rövid félév alatt sokat tett a városért. Egyébként mind ve­le, mind az új képviselő-testülettel kiváló munka- kapcsolatban állok. Örömmel fogadtuk, hogy a vá­ros ez évben a múzeum és a kert működését anya­tosult; a szigetország egyeduralkodója és egyben a sintó egyház feje volt. (Európai fogalmak szerint egy személy volt a császár és a pápa.) Az évszázad­ok során a császár ereje meggyengült, szerepe mindinkább szimbolikus isteni jelentésre korláto­zódott, s a valódi hatalom a katonai kormányzó, a sógun kezébe csúszott át. A sógunátus mintegy szíttette el. Lakatos Béla a munkálatok idejére Budapest­ről Gyarmatra költözött, és tár­sadalmi munkában maga is fű­részelt, reszelt, hegesztett. Várkonyi Imre polgármester köszönő oklevéllel díjazta a hídépítő áldozatos munkáját. A Füzesgyarmati Japán Múze­um — amelynek kertjében az ország egyetlen kongó hangú bámbuszkútját és cseppkő­hangú csobogóját is megcso­dálhatjuk — az egyetlen ilyen intézmény Európában. A mú­zeum jelszava: „Felkelt a nap a magyar-japán híd felett”. Ezt most már tényleg elmondhat­ják... Füzbsqyarmat Chizuru Kawawa. A Füzesgyarmati japán híd mint­egy kilencven százaléka acélból készült, a többi rész pedig fából, az áthaladó 25 akácpallón lépdel. A híd tűzpiros, a hat csúcsa pedig jelenleg fekete, végleges formájá­ban aranysárga lesz.- Mikor alapította meg a Füzesgyarmati Japán Múzeumot, s milyen kuriózumok láthatók az in­tézményben? - kérdeztük Doma Mikó Istvánt, a Nemzetközi Béke- nagydíjas múzeumalapítót, királyi udvari festőművészt.- Már 1979-ben, első japán uta­mon láthattam, milyen nagy vesz­teségünk a Távol-Kelettől való el­zártság. E hiánypótlástól sarkallva alapítottam meg a japán múzeu­mot 23 évvel ezelőtt egy füzes­gyarmati bérelt házban. A múzeum 18 évvel később a helyi önkormányzat nagylelkű hozzájárulásával került végleges helyére. Európában nevessé vált gyűjteményünk ma már 3000 kiállítási tárgyból áll, közte számtalan olyan tárgyegyüttessel, amelyek csak Japánban és nálunk tekinthetők meg, például összeolvadt tárgyak a hirosimai és nagaszaki atom­bomba epicentrumából vagy kamikaze-gyűjte- ményünk. Műtárgyaink nem csak ritkák, értékesek is. A Japán Pénzverde ajánlatot tett pénzérme-gyűj­teményünk felvásárlására, pedig azok „csak” ezer­évesek. Akad viszont több százezer éves kőzetgyűj­teményünk is.- A japán híd avatóünnepségén ön szokatlanul kemény hangot ütött meg. Miért?- Huszonhárom esztendeje múzeumunk min­den szolgáltatása ingyenes. Az intézményt tanári fi­zetésemből tartom fenn a város javára. Ehhez anya­gi segítséget sehonnan nem kaptam. Megdöbben­tett, hogy egyes vezetők a „jussukat” követelték tő­lem, kiváltságokban vagy megnevezett összegben. Vagyis sápot kértek azért, hogy a városért dolgoz­hassak és a pénzemet költhessem. A beszédemben felfedtem a város lakói előtt, miért akadályozták „fémről” a japán galéria és a kert létrehozását, miért akarták, hogy ne kapjunk működési engedélyt, ne kerüljünk be a megyei nyomtatványokba és miért szerveztek rá rendezvényeinkre. 700 éven át a Meidzsi-korszak előtti Ja­pán kormányzási formája volt. A sógun volt az ország legfőbb törvényhozó, végrehajtó és katonai hatalmi méltósá­ga. Magyarországon is nagy sikerrel ve­títették a Nobel-díjas James Clavell re­gényéből készült, Sógun című filmsoro­zatot, amely a japán történelem legje­lentősebb alakja, Tokugawa lejaszu sógunná válását örökítette meg. Tokugawa 1603-ban ragadta magához a hatalmat, s ezzel 265 évre biztosította a dinasztiájának uralmát. A 700 éves sógunátust 1868-ban szüntette meg a Meidzsi-korszak császára. Az utolsó sógun, Tokugawa Josinobu 1837-1913 között élt. Múzeumunkban őrzünk né­hány tárgyat unokájától, Tokugawa Motokotól, aki még Magyarországon is járt. Az ume hazánkban ismeretlen gyü­mölcsfa, termése a barack és szilva kö­zötti. A sógun család kinemesített egy különlegesen szép, fehér virágú umefajtát, amely ma a Tokugawa-ume nevet viseli. Japánban kapcsolatban ál­lok a sógun ükunokájával, Tokugawa Munechika úrral. Kertjéből ume- vesszőket ajándékozott nekünk, s ezek­ből neveltük a csemetéket. A történelmi családnak emléket állító Tokugawa- umeliget a magyar-japán barátság újabb szimbóluma lesz Füzesgyar­maton.- Miért vállalja a múzeum működte­tését, fejlesztését, a japán kert bővítését?- Tanárember vagyok, nincsenek gyáraim. A pénzemet költhetném saját luxusomra, világkörüli utazásra, kénye­Felkelt a nap a magyar-japán híd felett - mondta Doma-Mikó István múzeumalapító, mellette felesége, lemre vagy dolgozhatnék kevesebbet. ►fotói lihoczky pirn Valamikor, fiatalkoromban megragadott Kennedy elnök kortes beszédéből egy mondat: „Gondolkozzék el minden amerikai azon, hogy mit tett eddig Amerikáért!” Számomra Füzesgyarmat, a giakkal segíti. Ezzel a saját hozzájárulásomat nem csökkentem, sőt, azon leszek, hogy a kapott össze­get megduplázva, azt a gyarmatiak ja­vára visszaforgas­sam. Új létesítmé­nyeinkkel fellendít­jük a város turista- forgalmát, amely egyre több gyarmati lakos megélhetését biztosítja.- Közvetlenül a japán híd avatása után a füzes­gyarmati képviselők egy történelmi japán sógun család umefáit ültették el a múzeum kertjében. Hallhatnánk erről bővebben is?- Idén félmillió forintos költséggel Az iskolatárs hídépítő- Doma Mikó István királyi udvari festőművész bará­tommal 1965-69 között Budapesten együtt jártunk vil- lamosenergia-ipari technikumba. Azóta is folyamato­sán tartjuk a kapcsolatot. Két esztendővel ezelőtt kö­zölte, hogy szeretne egy japán hidat építeni a Füzesgyarmati Japán Múzeum kertjében. Úgy érez­tem, segítenem kell. A japán hídépítés azért is von­zott, mert minél pikánsabbnak vélek egy témát, annál jobban szeretek vele foglalkozni. A most elkészült híd eredeti japán tervét számítógép segítségével „magyarosítottam”, azaz az itteni lehetőségek szerint átalakítottam úgy, hogy az építmény ne veszítse el ja­pán jellegét. A híd elkészítéséhez két kiváló szakmun­kást kaptam: Szabó Lajost és Ball Károlyt. Pár napja még azt sem tudtuk egymásról, hogy létezünk, ezalatt az egy hét alatt mégis nagyszerű brigádmunka alakult ki. Nagyon megszerettem Füzesgyarmatot és a gyarmatiakat. Alig várom, hogy újra itt lehessek! - mondotta Lakatos Béla mérnök, a híd készítője. újabb keleti növé­nyeket telepítettem a japán kertbe. Ezek egy részét képezik a Tokugawa-umeliget fái. A történelmi Ja­pánban a császár kezében óriási hatalom összpon­szegény faluból lett kisváros több, mint Amerika. Itt szület­tem - zárta gondo­latait Doma-Mikó István. A hídavatón Várkonyi Imre, Füzesgyarmat pol­gármester megemlí­tette: a híd mindig két pontot köt ösz- sze, s ez a híd képle­tesen a magyar és a japán nép közti tá­volságot csökkenti. Majd a városvezető távol-keleti szokás szerint fehér kesz­tyűben vágta át a pi­ros-fehér szalagot. Megjegyezte: a gyar­mati magyarosított japán híd, ő pedig fehér kesztyű­ben japánosított polgármester. _____________________________________________________MAOYAHI BARNA Debrecz eni Ágnes, szarvasi kera­mikus: — Sok jót hallottam a békéscsa­bai rendezvényről, de sajnos még nem voltam egyetlen előadáson sem. Mivel Szarvason élek és dol­gozom, nem sok időm jut arra, hogy más városokba járjak szóra­kozni. Azt viszont örömmel venném, ha Szarva­son is lenne néhány, hasonlóan színvonalas est, mert van rá igény. Tévhit, hogy a fiatalok csak diszkóba vagy más zenés szórakozóhelyre szeret­nek járni. Természetesen a szórakozásnak ezt a fajtáját is kedvelem. A hétvégék könnyen egyfor­mává válnak, ha kevés lehetőség van a kikapcsoló­dásra. Palásti Hajnalka, békéscsabai tanuló:- Épp most tervezgetjük a ba­rátnőimmel, hogy elmegyünk egy előadásra. Ha jól tudom, vannak ingyenes programok is, melyek egy diák pénztárcájának a legmegfele­lőbbek. Azt szeretem a Városházi estékben, hogy több korosztály, köztük mi, fiata­lok is találunk kedvünkre valót a programfüzet­ben. Gondolok itt a színdarabokra, a zenekarokra és a humoros műsorokra. A nyári szünetben eddig még nem volt alkalmam semmilyen jelentős kultu­rális eseményen részt venni, de a napokban ezt mindenképp bepótolom. Szász András, békéscsabai parkolóőr:- Évek óta látogatom az előadá­sokat. A városnak ez olyan jellegű kulturális rendezvénye, ami igazán egyedülálló. A közönség és a szín­pad közelsége fantasztikus, benső­séges hangulatot teremt. Én már ott tartok, hogy szelektálok az előadások között. Nagy kedvencem Bozsik Yvette, akit az idén is si­került megnéznem. A humorgálától viszont többet vártam, egyedül Maksa Zoltán műsora tetszett. A szórakozásnak ezt a módját pedig mindenkinek csak ajánlani tudom, hiszen egy szép nyári estét így lehet a legkellemesebben eltölteni. Gera Edit, békéscsabai ügyinté­ző:- Sajnos, az idén még nem jutot­tam el a Városházi estékre. Azt is nagyon bánom, hogy lemaradtam a Koltai-Kern kettős Balfácánt vacso­rára című darabjáról, mert biztos vagyok benne, hogy együtt szenzá­ciósak voltak. Tátrai Tibor műsorát viszont minden­képp megnézem, mert nagyon szeretem a zenéjét. Azt gondolom, hogy több ilyen rendezvény is kelle­ne a városnak, hiszen sokakat vonz a kellemes kör­nyezet, s a kedvező időjárás. Itt mindenki találhat az érdeklődési körének megfelelő műsort, színdara­bot, hiszen vannak komoly- és könnyűzenei, vala­mint más szórakoztató programok is. h. c*. D-FOTÓi VIRISt MŰI Kevesebb bolt, étterem A kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások vésztői helyzetéről Balog Imre aljegyző tájékoztat­ta a legutóbbi ülésen a körös-sárréti város képvise­lő-testületét. Vésztőn az utóbbi években a boltok száma tízzel, a vendéglátóegységeké hattal keve­sebb, mint tavaly év végén. Kaszai János polgár- mester megjegyezte: ma már minden területen ki­zárólag az üzleti szellem érvényesül. Korábban a jegyzőknek mérlegelési lehetőségük volt. Ha úgy vélték, településük egy adott területen ellátott, ak­kor arra a tevékenységre már nem adtak ki enge­délyt. Az efféle korlátozás viszont mostanra már rég megszűnt. (l) Településeink krónikája Felújítják a sarkadi tetőszigetelését Az önkormányzati intézmények felújítási igényei­nek összegyűjtését követően egyértelművé vált, hogy az egyik, legsürgősebben megoldásra váró fel­adat Sarkadon a közétkeztetési intézmény lapostetős épületének tetőszigetelés-javítása. A mű­szaki és beruházási osztály két ismert, országszerte megbízható referenciamunkákkal rendelkező kivi­telező céget kért fel a tetőszigetelés állapotának fel­mérésére, s ajánlattételre. A testület a gyulai székhe­lyű Aqvastop-Duo Tetőszigetelő, Építő, Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft. ajánlatát fogadta el. A fürdő­városi cég 15 év garancia szavatolása mellett, 3 mil­lió 709 ezer 857 forintért vállalta a munkálatok el­végzését. ________________________________________________*.i. Ke rti partin ünnepeltek Szarvason A közelmúltban kerti partival tette emlékezetessé a köztisztviselők napját a szarvasi polgármesteri hiva­tal. Az önkormányzati üdülőben tartott ünnepségen Babák Mihály mondott köszöntőt, majd kitüntetése­ket adott át. Kolompár György, a polgármesteri hiva­tal pénzügyi és gazdasági osztályvezető-helyettese nyugdíjba vonulása alkalmából a belügyminiszter által adományozott Közszolgálatért Emlékplakettet vehette át. A város által alapított Közszolgálatért Ki­tüntetést Kovács Istvánná belső ellenőr kapta. Tí­már Béla nyugalmazott polgári védelmi őrnagy tevé­kenységét a Védelmünkért Díjjal ismerték el. _______________________________________________O.W. Kö szönet a mezőhegyesi plébánosnak A mezőhegyesi képviselő-testület legutóbbi ülésén Sebők Antal polgármester az önkormányzat és a vá­roslakók nevében köszönetét fejezte ki Bajnai Ist­vánnak, a római katolikus egyházközség helyi espe­resplébánosának a városban töltött több mint 20 éves munkájáért és mindazért a segítségért, amit a településért kifejtett. Mint elhangzott, a plébános - aki a közelmúltban tartotta ezüstmiséjét - aktív szervezője a kulturális értékek bemutatásának, így több templomtárlat és komolyzenei rendezvény kö­tődik személyéhez. A testület megköszönte az eddi­gi tevékenységét, jó egészséget kívántak a plébános­nak, és kiemelték, hogy szeretnék, ha továbbra is munkálkodna Mezőhegyes hírnevének, kultúrájá­nak megőrzésében. Ehhez számíthat az elöljárók, a sport- és a kulturális bizottság segítő együttműkö­désére is. _____________________________________ 1M Cs anádapácaiak a testvértelepülésen Csanádapáca testvértelepülése az erdélyi Apáca. Az évtizedes kapcsolat jóvoltából a két önkor­mányzat vezetői, dolgozói, civil szervezetek, spor­tolók jutottak el egymáshoz. Ezúttal a viharsarkiak utaznak az Apácai napok rendezvénysorozat szín­helyére. Az ottani Bartalis Egyesület fennállásának 10. évfordulóját ünnepli, ez is az újabb találkozás apropója. Mórocz László, Csanádapáca polgármes­tere lapunknak elmondta, hogy a szerbiai Kisoro­szi, valamint Apátfalva és Csanádapáca kapott meghívást erre a hétvégére. Csanádapácáról a kép­viselő-testület delegációja és a helyi focicsapat uta­zik Erdélybe. _____________________________________ct. i. Ké t közterület-felügyelő Vésztőn Vésztő városában az önkormányzat és a lakosság többsége is mindent elkövet annak érdekében, hogy a település tiszta és rendezett képet mutas­son. Mindezek ellenére persze Vésztőn is előfor­dulnak olyan esetek, hogy az emberek nem ügyel­nek kellően környezetük tisztaságára, vagy szeme­teléssel, esetleg a szennyvíz utcára történő kiveze­tésével „fertőzik” a közterületeket. A környezet tisztaságának védelme érdekében a város vezetése úgy döntött, hogy mostantól már két közterület­felügyelőt alkalmaznak. Vésztő legújabb közterü­let-felügyelője, Pardi Imre július elsejével állt mun­kába. _________________________________________19 Na pirenden az ecsegfalvi oktatás Az ecsegfalvi Herman Ottó Általános Iskola és Óvodának a 2002-2003-as tanévben végzett mun­kájáról Kocsárdi Lászlóné igazgató a napokban tartott ülésen tájékoztatta a község képviselő-tes­tületét. Az intézménybe, a most befejeződött tan­évben, összesen 194 (47 óvodás, 76 alsós és 71 fel­sős) gyermek járt, akikkel összesen 18 pedagógus foglalkozott. A technikai személyzetet két dada, két takarító, egy iskolatitkár és egy karbantartó al­kotta. A beiratkozások alapján elmondható, hogy az ősszel kezdődő tanévben várhatóan 190 gyer­mekkel működik majd az intézmény. Az ecsegfalvi oktatási intézményben folyó munkát jónak ítélte a képviselő-testület, s a beszámolót elfogadta. _________________________________________19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents