Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

BÉKÉS MEGYEI 0 2003. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. augusztus 7-én, j csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a(66) 527-214 -es, telefonszámon. FVM-pályázatok nyomában Nyúltenyészet egyetemi háttérrel Az utóbbi években szinte egyharmadára csök­kent a nyúlállomány Magyarországon. Ennek egyik lehetséges oka az alacsony felvásárlási ár, a másik talán az a sokfajta nyúlbetegség, amivel a termelőknek meg kellett küzdeni. Manapság úgy tűnik, felfelé ível ez az ágazat, hiszen felmérések szerint nincs elég nyúl az EU-ban, és ez perspektíva lehet a hazai terme­lőknek akár a sertésről átváltva is, nem be­szélve arról, hogy kétfajta támogatást kaphat­nak: az általános támogatást épület, gép, tech­nológiai beruházásra, a tenyész növendéknyúl-támogatás kere­tében pedig minden anyanyúl után 2000 forintot ad az állam. Szlávik Mihály (képünkön) Te­lekgerendáson 1996 óta foglalko­zik nyúltenyésztéssel. Együtt kezdte a libaneveléssel, s ma már csak erre szakosodott, ehhez vett igénybe FVM-támogatást és en­nek rendelte alá a család tevé­kenységét is. Pályázati pénzzel felújított épületben pályázat útján nyert technológiával ma már 800 anya- nyula van és azok szaporulatai, így nyilatkozik lapunknak tapasz­talatairól. Őstermelőként végzem ezt a tevékenységet, a családdal közösen, míg korábban a helyi FMSZ-nél karbantartóként dol­goztam, az élet úgy diktálta, hogy önálló gazdálkodásba kezdjek, és most itt ez a nagygazdaság amit szeretnék tovább növelni, mert úgy látom, ez a jövő ígérete. Nekem sem volt könnyű. Az elején megfizettem a tanuló­pénzt, ma már 40 milliós forgal­mat bonyolítok évente, és nagy örömömre szolgál, hogy a Pan­- Miben változott most a hely­zet, hogy ismét emelkedni kezd a nyúltenyésztők száma?- Ezt is az élet hozta, úgy tűnik, sok a sertés, sok a baromfi és sok a szarvasmarha Magyarországon, ezért váltani kell valamire, amiből meg lehet élni. Igaz, újdonságként bejött a strucc, az emu, azért még­is a nyúl egy kicsit „hazaibb”. Én úgy gondolom, egyre töb­és koncentráltabbá válhatna az ér­tékesítés, és ami nagyon fontos: in­tegrációs tevékenységünk során nyomon lehetne követni az állat eredetét a ketrectől a vágóasztalig.- Mi re van szüksége ma an­nak - természetesen a pénzen kí­vül aki ma például szarvas- marháról a nyúltenyésztésre sze­retne váltani?- Ha már istállója van, az jó non Egyetem kaposvári kara fel­kérésére itt egy kihelyezett kísér­leti csoportot is tartok, aminek fo­lyamatosan regisztráljuk a fejlő­dési, szaporodási adatait, beteg­ségeit, ezzel is segítve a hazai nyúltenyésztés fellendítését.- Miben látja az okát a nyúlte­nyésztés visszaesésének az utóbbi évtizedben?- Én úgy gondolom, elsősor­ban azért, mert nem volt igazán megbecsülve mint élelmiszer, így kellő felvásárlási ára sem volt, másrészt nem fordítottak a te­nyésztők túl nagy figyelmet a faj­tára, sokat kellett küszködniük a különféle betegségekkel. A külföl­di hibridek uralták a terepet, pe­dig én bizton állíthatom - sőt a kísérletek során igazolni is tudom -, hogy a hazai fajták, mint pél­dául a Pannon fehér húsnyúl vagy a Debreceni fehér, magasan veri a hibrideket súlygyarapodásban, tűrőképességben, betegséggel szembeni ellenállásban. Pannon fehér nyulak a Szlávik - farmon. Érdemes belevágni a tenyésztésbe, lesz a nyúlnak piaca az unióban. Múlt, jelen, jövő. Id. Szlávik Mihály is tagja a családi gazdaságnak. Elöl a támogatással vásárolt traktor, háttérben az újabb építkezés. ben ismerik fel, mi az, amivel a jövőben talpon lehet maradni, mi az az áru, amire szüksége van a piacnak, s ha úgy tetszik, az uni­ónak. Ha merünk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akkor találunk megoldást. És itt most a jó fajtakiválasztás, a jó ta­karmányozási technológia és a szövetkezés nagyon fontos.- Milyen szövetkezésre gondol?- Ahhoz, hogy majdan az uni­ós pénzekhez is hozzájussunk, va­lamilyen szervezeti formában kell működnünk, erre szolgálnának a termelői csoportok, és a BÉSZ-ek, ahol közös beszerzéssel, értékesí­téssel, nem alárendelt, hanem mellérendelt szerepben működ­hetnénk mindannyian, kik tagjai vagyunk e szervezetnek. így lé­nyegesen olcsóbban juthatnánk a takarmányokhoz, szervezettebbé dolog, mert van helye, amit nem túl költséges átalakítással nyúlóllá alakíthat. Jelenleg is van­nak támogatások, ezeket igénybe lehet venni. Hatalmas szaktudást nem igényel, de az alapvető dol­gokkal jó, ha tisztában van az em­ber, ennek érdekében is jó, ha va­lamilyen csoportosuláshoz vagy szövetkezéshez tartozik. Elég elő­ször egy ötvenes létszámú anya- nyúl-állománnyal indulni. Na­gyon fontos, hogy jó fajta legyen, mert a származását a jövő igényei szerint igazolni kell, de innentől már saját szaporításra álljon át, mert ez a biztos alap az indulás­hoz. Jó takarmányozás és megfe­lelő technológiai tartás mellett ko­moly nyereséget lehet elérni, ha valaki megkeres, magam is szíve­sen adok tanácsot. Határhelyzet a megyében Aszályos év, avagy a fénymag sötét napjai Az egykori tévéfilm-sorozat címe illik legjobban arra a közel­jövőben várható időszakra, amit az eddigi időjárási adatokból és az azokra támaszkodó előrejelzésekből már a laikus időjós is kiolvashat: „Hosszú, forró nyár”. A meteorológusok szerint ugyanis a július és az augusztus sem ígérkezik enyhébbnek, mint a medárdi esők helyett hőgutával ránk szakadt - és úgy is búcsúzott június. Mint azt az Agrárhíradóban évek óta megszokott összefoglalónk készítője, Lipták János, a megyei FM-hivatal főfelügyelője a júniusi helyzetképről elmondta, a nyár­előnek tartott június igencsak „túlteljesítette a tervet”, mert au­gusztusra jellemző kánikulai hő­mérséklettel köszöntött ránk, s 23,8 fokos középhőmérséklete 3,7 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál. Mindez egy 3,3-es többletet mutató május után jött. A többletmeleg viszont szinte ter­mészetes következményként hoz­ta magával a súlyos csapadékdefi­citet. Lipták János kiemelte, hogy mindez a szerencsétlen egybeesés az őszi kalászosok tenyészidejé- ben azt jelentette, hogy nem tud­tak megfelelően fejlődni, magot nevelni. A már rendelkezésre álló terméseredmények és az előzetes aratási becslések nem sok jót Ígér­nek - amint arról a Békés Megyei Hírlap is beszámolt, s összeállítá­sunkban részletes tájékoztatást is olvashatnak - s a korán kezdő­dött betakarítás „Bukta-díjas” nö­vénye az eddigi jelek szerint a kö­zel tízezer hektáron termesztett fénymag: volt olyan hely, ahol a madáreleségnek való növény egyszerűen csak lekaszálva, szé naként hasznosították. Az eddigi adatok mindenüt terméskiesést jeleznek a mos kombájnra érett növényekből, í Hiányosan kelt, gyengén fejlett kukorica Észak-Békésben. Itt most én beszélek! A belépő neve: TÉSZ Ma, amikor az EU-s csatlakozásunk eldöntött tény, sok termelő idé­zi fel a tárgyalások idején elhangzott fogalmakat, melyek arról szól­nak, miből mennyit termelhet és szállíthat majd a magyar termelő Európába. Például a gabona, a hús, a tej esetében a - mennyiségi ha­tárokat jelölő - kvóta mellett a zöldség-gyümölcs ágazatban a sza­badság jelképének is értelmezett „korlátlan felvevő” jelző jutott a le­endő nagy közös piacunknak. Ám a részleteket megismerve kitűnt, korlátái ugyan nincsenek, de feltételei igen, mégpedig szervezeti és minőségi előírások formájában. A kulcsszó a TÉSZ, azaz Termelői Értékesítő Szervezet, melynek fontos szerepe a piacszabályozás. Az unióba lépve ugyanis Madrid­tól Londonig, Budapesttől Dombegyházáig az az elv lesz érvényes a zöldségtermelőkre, hogy minden magángazda szabadon termelhet, ám EU-s tá­mogatáshoz csak TÉSZ-ek tagjaként jut­hat hozzá. Az előnyök közt ott van az is, hogy a terme­léshez szük­séges anyago­kat olcsóbban lehet beszerezni, s ennek hasznát a tagok élvezik, az értékesítésben pedig másképp tárgyalhat az árakról a száz vagy ezer gazdát képvi­selő TÉSZ, mint a magányos termelő. (Mi az idén 65 ezer tonna pa­radicsom megtermelésére kötöttünk szerződést az Almex ’96 Kft.- vel, 180 termelő képviseletében.) A szervezet alakításának esélye adott volt, éltek is több százan a - sokmilliós állami támogatást hozó - lehetőséggel, mégis most, az uniós ajtónyitásra várók között kevesen sorakozunk. Okait legfel­jebb csak sejtem, de tény, hogy a belépésre - és ennek alapján támo­gatásra - jogosító előzetes elismerésért meg kell dolgozni. Több éves gazdálkodás és a jövőre vonatkozó gazdasági terv elfogadása után kaphatja meg a pályázó. A napokban hallottam, hogy Békés megyében alakulóban van egy gyümölcsös szervezet, amely többekhez hasonlóan felismerte, milyen nagy a tét. Akik megszerezték az előzetes elismerést, már most, ennek jogán hozzájuthatnak plusz pénzekhez, kiegészítő - magyar - állami támogatásokhoz. Nálunk ez durván azt jelenti, hogy az árbevétel az önköltséget fedezi, a tagoknak a TÉSZ-en ke­resztül járó támogatás viszont már a nyereséget hozza. A különbö­ző egyéb címen a TÉSZ-ek fejlesztésére adható támogatások jóvol­tából pedig még arra is lesz lehetősége, hogy a túltermelést kezelje: alap lesz arra, hogy a felesleget ne adja oda fillérekért, hanem kivon­ja a piacról. A belépőjegy adott. TÉSZ-nek (illetve más, de azonos célú szer­veződésnél BESZ-nek) hívják. Még most sem késő. Lehet érvénye­síteni. _______________________1M01LHAWT J6iw, A POMMQVHÁZI1UBO Ttot imŐKl KIS- ES NAGYKERESKEDELME. Folyamatosan csökkenő árakkal, széles körű választékkal várjuk kedves vásárlóinkat. Cseh önindító, áttételes 15,5x38 gumiköpeny-garnitúra 750x20 gumiköpeny-garnitúra 340 000 Ft 24 000 Ft 60 000 Ft 37 000 Ft 11000 Ft Ezek az árak áfa nélkül értendők. Az Itt felsoroltakon kívül az MTZ-alkatrészek teljes választékát kínáljuk vásárlóinknak. OLASZ MOTOROLAJOK ÉS KENŐANYAGOK Motorola), 50-es 51 1 808 Ft 201 6 360 Ft 501 IS 600 Ft Hidraulikaolaj, 68-as 51 2 14a Ft 201 6 360 Ft 501 15 360 Ft Hajtóműolaj, ZC-90 51 1 984 Ft 201 7 68Q Ft 501 19 2QQ Ft Hajtóműolaj, ZC-140 es 51 2 144 Ft 201 8 240 Ft Békéscsaba, Szarvasi út 46. Tel./fax: 06 (66) 430-894. Orosháza, Csorvási út 54. r Tel./fax: (68) 413-301. ? I 1 1 f t Akik megszerezték az elő zetes elismerést, már most, ennek jogán hozzá juthatnak plusz pénzek­hez, kiegészítő - magyai - állami támogatásokho2 kapásnövények közül a kukorica a legszárazabb területeken már szemmel látható károsodást szen­vedett, míg a napraforgó egyelőre eredményesen dacol az időjárás­sal.

Next

/
Thumbnails
Contents