Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-31 / 177. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Megunták a közkórházak kilincselését Portugáliában vállalkozásba adják az intézetek vezetését Az Európai Unióban az egészség- ügyi ellátás és a társadalombizto­sítás a tagállamok saját hatáskö­rébe tartozik. A két nagy rend­szer egységesítését nem tervezik az unióban, noha hasonló egész­ségügyi és szociálpolitikai jelen­ségek — csökkenő születésszám, a lakosság elöregedése, egyes be­tegségek, a kábítószer-fogyasztás terjedése, az új technológiáknak és az egészségügyi költségeknek a növekedése — mindenütt jel­lemzőek. Gyula Magyarországon készülőben van az egészségügy reformja, az átalakulás­ban segítség lehet más uniós országok példája - vélekedik dr. Liechten- stein-Zábrák József, a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Megyei Kórház patológiai osztályának vezető főorvo­sa. Nemrégiben portugáliai tanul­mányúton járt. Portugália 1985-től az európai uniós szövetség tagja. Az or­szág - ahol kórházak mindössze a na­gyobb városokban működtek - az uniós tagsággal jelentős anyagi támo­gatáshoz jutott, melyet egészségügy­ük fejlesztésére is fordítottak. Számos kórház épült, államiak és köztük ma­gánkórházak is. Ma a portugál egész­ségügyben a területi egyenlő ellátás el­ve érvényesül, azaz a betegek kórház­ba jutásának időtartamát veszik ala­pul. Portugália területe szinte azonos Magyarországéval, a lakosság száma is hasonló. Az egészségügyi ellátás ke­retei azonban mások. Békés megye négy kórházában kö­zel 400 ezer ember orvosi ellátását biztosítják mintegy 2800 fekvőbeteg­Dr. Liechtenstein—Zábrák József osztályvezető fő­orvos a valóságban is összehasonlíthatta egész­ségügyünk fejlődését a portugáléval ágyon, ám például a portugál Amado- rában, a régió egyetlen kórházában 700 ezerét 670 ágyon. A betegek 80 százalékát a 130 közkórházban gyógyítják, a töb­bieket a kisebb magánintézetek­ben. Kórház-pri­vatizációs kény­szer nem volt Portugáliában sem a csatlakozás előtt, sem utána. A magánkórhá­zak nem multina­cionális vállalkozásokban épültek, működnek, például van olyan intézet, amely 49 százalékban angol cég, 51 százalékban portugál bank tulajdoná­ban áll. A magánkórházi tulajdonosi körökben nagyszámú bank, bankcso­port található. Vannak olyan magán­kórházak is, amelyeket különböző tár­sadalmi csoportok, rétegek — banki dolgozók, katonaság — hoztak létre és a magánkasszába befizetett egészség- ügyi járulékaikból ingyenesen vehetik igénybe az ottani ellátásokat. A köz- és magánkórházak között nincs nagy színvonalkülönbség. Azonban kü­lönbség, hogy az utóbbiban a költség követi a beteget, míg az előbbiben for­dítva van, vagyis a közkórházban adott az ellátási keret, a magánintézet­ben pedig az egészségügyi szolgáltatá­sok végösszegét kell megfizetni. Magyarországon az egészségügy részesedése a nemzeti jövedelemből 5,5, míg Portugáliában 8,8 százalék. Ez azonban nem jelent magasabb mű­ködési és infrastrukturális színvona­lat. A portugál közkórházak az egész­ségügyi minisztérium tulajdonában vannak és nem az önkormányzatoké­ban, mint nálunk. A vezetőket a mi­nisztérium nevezi ki, a kórházak gaz­A pályakezdők fizetései Portugália: Kezdő ápoló (főiskolai végzettséggel) állami kórházban: 600 euró Kezdő orvos állami kórházban: 1000 euró Magyarország: Kezdő ápoló (főiskolai végzettséggel) állami kórházban: 100 ezer forint Kezdő orvos állami kórházban: 100 ezer forint (Portugáliában a fizetések vásárlóértéke mintegy másfélszerese a hazainak. Egy euró 2003. július 30-án 262,91 forint) dálkodását nem ellenőrzik szigorúan. A közkórházak 20-30 százaléka szep­tember, október végére kifut a költség- vetéséből, így következik a kilincselés a minisztériumnál. Ezért próbálnak változtatni az intézményvezetési módszereken, például a közkórház élén nem közalkalmazott vezető, ha­nem magánmenedzsment áll, amely profitérdekelt. Ekkor a minisztérium a betegek ellátásának számára köt szer­ződést a menedzsmenttel, amely a kórházban termelt profitból a tulajdo­nos engedélye nélkül visszafordíthat műszerre, berendezésre, épületre. A hagyományosan működő közkórhá­zakban a minisztérium engedélyezi a beszerzéseket. Most vezetik be az újabb formát, a kórházvezetési tevé­kenységet vállalkozásba adja a mi­nisztérium. Ez esetben vállalják a köz­kórház nem veszteséges működteté­sét. Megkérdeztük, a bérkülönbségek miatt mekkora a magyar egészség- ügyi szakemberek uniós országokba vándorlásának veszélye. Dr. Liechtenstein-Zábrák József szerint már most is tapasztalható a fokozott orvoselvándorlás Magyarországról és olyan szakterületekről, melyeken egyébként is hi­ány van. A ten­dencia várhatóan tovább növek­szik. Portugália a csatlakozásakor hét esztendőt ka­pott arra, hogy a fizetéseket felzár­kóztassák az eu­rópai uniós átlag­hoz. Ott is magas volt az elvándor­lás, amíg a bérek elmaradtak az uni­ós keresetektől. A magyarországi bé­rek miatti elvándorlások egyes szak­területeken az ellehetetlenülés veszé­lyével járhatnak. SZŐKE MARÓIT A templomfelújítás elkészült Az irodalomban ismerünk tréfát Laczkó István plébános egy évvel ezelőtt Tótkomlósról érkezett Elekre. A plébános feladata a kö­zösség építése mellett a templom felújításának levezénylése is volt. Elek A katolikus templomot az 1700-as évek végén építették. A barokk stílusú templom műemlék épület, amit az 1900-as évek elején bővítettek, ekkor új födémet, új tetőzetet is kapott.- Száz év elteltével újból hozzá kellett nyúlni a templom tetőzetéhez, ami igen rossz állapotban volt. Már nem volt értelme tovább toldozni-fol- tozni, elodázhatatlanná vált a teljes felújítás. Orbán Viktor, az előző mi­niszterelnök szentelte fel Eleken a millenniumi zászlót. Itt jártakor segít­séget ígért a munkálatok elvégzésé­hez. A miniszterelnöki alapból 7 mil­lió forintot kaptunk. Az egyházmegye felújítási keretéből pedig nettó 25 mil­lió forint érkezett Elekre. A tető felújí­tása mellett sikerült a padozat fűtését is megoldanunk. Felújítottuk és bőví­tettük a liturgikus teret is. Az új oltár és az olvasóállvány készíttetése is fo­lyamatban van, ehhez még várjuk az Országos Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét. A temetői csőszla­kás és a kántorház állapota is kataszt­rofális volt, amelyek felújítására brut­tó 10 millió forintot fordítottunk. Az eredeti költségvetés felét a Széchenyi- terv pályázatán nyertük meg. A kivi­telezés során sok segítséget kaptunk Domokos Gyula műszaki ellenőrtől, neki köszönhetjük, hogy a rendelke­zésünkre álló forrásból több feladatot is meg tudtunk valósítani - mondta Laczkó István. A plébános már csak néhány napot marad Eleken. Egészség] állapota mi­att áthelyezését kérte. Új feladat vár rá. Augusztus 15-étől Szeged-Szent- mihálytelekre, az ottani katolikus kö­zösség élére kerül. A szentmihály- teleki plébánost, Boldvai Antalt pedig Elekre helyezik át.- A szentmihályteleki közösség ve­zetése mellett egyházmegyei felada­tom is lesz, a jövőben családpaszto- rációs referensként is tevékenykedem - nyilatkozta Laczkó István. K. e. A humor szerepe a magyar iroda­lomban címmel tudományos kon­ferenciát tartanak ma Békéscsa­bán, a Békés Megyei Könyvtár­ban. A 10.30-kor kezdődő, Körös Irodalmi Társaság által szervezett rendezvényen több neves iroda­lomtörténész szólal fel e témával kapcsolatban. Az irodalmi talál­kozón beszámolókat hallhatunk Arany János, Ady Endre, Karin­thy Frigyes és Rejtő Jenő irodalmi humorban betöltött szerepéről. Békéscsaba A Bárka című folyóirat, a Békés Me­gyei Könyvtár és a Gyulai Várszínház az idén harmadszor fog össze annak érdekében, hogy a kortárs magyar szépirodalom barátai számára a nyá­ri, irodalmi szempontból is holtsze­zonban igényes programlehetőséget teremtsen. Elek Tibor irodalomtörté­nész, a Bárka főszerkesztője elmond­ta, hogyan jött létre a szépirodalmi rendezvény:- A kilencvenes évek végén kere­sett meg Gedeon József, a Gyulai Vár­színház igazgatója azzal a kérdéssel, hogyan lehetne megújítani a színház­ban évtizedekkel korábban Határon túli magyar lírafesztivál, majd Magyar lírafesztivál címmel elindított irodal­mi programsorozatot. Ebből kiindul­va rendeztünk 2000-ben és 2001-ben Magyar líra az ezredfordulón, majd Magyar próza az ezredfordulón cím­mel olyan felolvasó-, illetve előadóes­tet, amelyen a - lakóhelytől, kortól, hovatartozástól függetlenül - meghí­vott alkotók maguk olvasták fel, illet­ve adták elő az erre az alkalomra írt, de legalábbis még nem közölt művei­ket. A fesztiválokhoz aznap a Békés Megyei Könyvtárban mindkét alka­lommal azonos témájú tudományos konferencia csatlakozott. így lesz most is. A Gyulai Várszínházban ma este fél kilenckor kezdődő Irodalmi humorfesztivál előtti konferencia is e tárgyra összpontosít. Ma délelőtt olyan kutatók előadásait hallhatjuk, mint Balogh Tamás, Kőszeghy Péter, Tarján Tamás vagy Fábri Anna - tájé­koztatott Elek Tibor. HARTAY CSABA Megkérdeztük olvasóinkat Hol töltené álmai vakációját? Metzné Szabó Krisztina, 28 éves, gyulai vám-ügyintéző:- Más az álom és más a való­ság... Építkezés miatt csakálmodoz- hatom arról az országról, nevezete­sen Franciaországról, ahol csalá­dommal és barátaimmal el tudnék tölteni egy körutazást, mely a Rivié­rán kéthetes tengerparti üdüléssel zárulna. Megnéz­ném a kastélyokat, bebarangolnám Párizst, kávéz­nék az Eiffel-toronyban, sétálnék a Szajna partján, néhány festményt vásárolnék a helyi művészektől, megkóstolnám a francia borokat, az ország különfé­le tájegységeinek ételspecialitásait, majd a tenger partján egy kényelmes szállodában pihennék, ahol nem én készítem a családnak a reggelit, hanem a lakosztályunkba, az ágyba hoznák azt. Futaki István, 57 éves, békéscsabai magántaxis:- Szívesen járok Olaszországba, tizenöt éve minden nyáron ott nyara­lunk, pihenünk. Tetszik a műemlé­kekben gazdag ország, az olaszok mentalitása, vendégszeretete, na­gyon szeretem az ételeiket, különö­sen a tésztaféleségeiket. Mindig remekül érezzük magunkat, de semmi pénzért nem laknék ott. Csak kocsival utazunk, én összenőttem az autóval. Az is­merőseim, ha kerékpáron lámák közlekedni, meg is jegyzik: „Te biciklizni is tudsz...?” Nem tagadom, szép tájakon szeretek vezetni, ez is egyfajta pihenést jelent számomra, de szívesen sétálgatok a történelmi óvárosokban is, ezekből pedig Itáliában bőven akad. Kondacs Pál, 44 éves, békéscsabai vállalkozó:- Nincsenek nagy álmaim, de egy mediterrán, lakatlan szigeten, nagyon szolid körülmények között szívesen eltöltenék két, esetleg há­rom hetet a családommal. Csak a legszükségesebb ruhaneműt vin­ném magammal, a mobütelefonokat, a rádiót, a tévét itthon hagynám. Egész nap csónakáznék, horgász­nék, halásznék, fürödnék és a gyerekekkel játsza­nék, no meg sokat aludnék. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az időben visszalépnék néhány évtizedet. Mindezen álom helyett az idén egy bő hétre Sopron­ba megyünk üdülni, ami nem lesz teljes pihenő, ugyanis a telefon nálunk lesz, így az itthoni napi dol­goktól, a vüág híreitől nem szakadunk el teljesen. Krusper András, 24 éves, békéscsa­bai autószerelő:- Az álmodozás még nem kerül pénzbe, ezért, azt hiszem, elenged­hetem a fantáziámat. Külföldön, egy egzotikus országban pihennék bará­taimmal két hetet. Ha tehetném, szí­vesen utaznék Thaiföldre, vagy Ázsiának ebbe a térségébe, s alaposan kirúgnék a hámból, minden extrém dolgot kipróbálnék, amit le­het, s mindenben követném azt az életritmust, amit az ottaniak élnek... Minden helyi étel- és italspeciali­tást megkóstolnék, ugyanis szeretem a különleges­ségeket, a finomságokat, ami meg is látszik kilói­mon. Úgy gondolom, hogy az anyagiak miatt mind­ez egyelőre álom marad számomra. sz. a. D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véle­ményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdése­ket írják le, és mi feltesszük azokat az utca em­berének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Mpnkácsy u. 4. A levelezőlapra ír­ják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Településeink krónikája Ifjú néptáncosok Szeghalmon A népi műveltség megismerése és megismertetése mindannyiunk fontos feladata. Tudják ezt Szeg­halmon is, ahol Bállá Lászlóné tanító, gyermek- tánc-oktató hat éve vezet művészeti csoportot. Je­lenleg az általános és alapfokú művészeti iskola keretein belül foglalkozik a gyermekekkel. A szeg­halmi ifjú néptáncosok rendszeresen fellépnek az iskolai rendezvényeken, valamint állandó résztve­vői a Budapest Körcsarnokban megrendezésre ke­rülő táncház találkozónak. Jövőre a szeghalmi sportcsarnokban nagyszabású néptánc találkozót akarnak szervezni, ahová a környék művészeti csoportjait hívják meg, s a produkciókat bronz, ezüst, valamint arany fokozatokkal minősítik majd.___________________________________(i) Tábor szakszervezeti támogatással Huszonkét hátrányos helyzetű rendőrgyermek tá­borozott a közelmúltban Szanazugban, a rendőr­ség üdülőjében. A nyaralás költségeit a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) állta. A gyermekek kirándultak Mezőhegyesre, a Körösökön hajókirán­duláson vettek részt, közlekedésbiztonsági vetélke­dőt, önvédelmi bemutatót szerveztek számukra. Kankai István, az FRSZ dél-alföldi régiójának elnö­ke elmondta: számos Békés megyei gyermek az or­szág különböző részein is táborozhatott a szakszer­vezetnek köszönhetően. Az érdekvédelmi szerve­zet ugyanis országosan 150 hátrányos helyzetű rendőrgyermek nyaralását támogatta pályázat alap- ján az idén, összesen 1,3 millió forinttal. ______(ci Kö rösladányból Franciaországba Franciaországi vendégszereplésre utazik ma a körösladányi Körös Művészeti Egyesület Zafír mazsorett csoportja. A ladányi ifjú mazsoretteknek ez lesz az első franciaországi útjuk, a szeghalmi Plastic Mozgásstúdió Mazsorett és Táncegyesület tagjai viszont már háromszor jártak a francia Cannes városban. A körösladányiak a Cannes-tól 13 küométerre talál­ható Grasse városban vendégeskednek, és az ottani vi- rágkameválon lépnek fel. A Körös Művészeti Egyesü­let Zafír csoportját hangszeren kíséri a Balatonke- resztúri Ifjúsági Fúvószenekar, amelynek tagjai a Mányiakkal egyszerre utaznak Franciaországba, s onnan velük együtt jönnek vissza augusztus 4-én. _______________________________________ül Ke leti is aláírta Keleti György, a szocialisták volt honvédelmi minisztere is aláírta a közelmúltban a szarvasi piacon az M5-ös Autópályát Használók Érdekvé­delmi Szövetsége (MAHÉSZ) aláírásgyűjtő ívét. Ez a tény is az bizonyítja, hogy a Békés megyé­ből indult kezdeményezésnek nincs politikai töltete - nyilatkozta lapunknak Csík Attila, a MAHÉSZ szarvasi aláírásgyűjtésének egyik szer­vezője. Emlékeztetett rá, Babák Mihály szarvasi pol­gármester volt az, aki hatásosan ráirányította a figyelmet a világ legdrágább autópályájára oly módon, hogy a pályadíjat jövet-menet egyfo­rintosokkal fizette. Szarvason kedden és pén­teken a piacon gyűjtik az aláírást, eddig közel háromezer gyűlt össze. A követeléshez nem­csak autósok csatlakoztak, hiszen a páratlanul magas autópályadíj Békés megye egészének gazdasági kárt okoz, közvetlenül vagy közvet­ve minden lakosát megrövidíti, hátrányos hely­zetbe hozza. Az aláírásgyűjtés szervezését a Szarvas környéki településeken is megkezd­ték. ___________________________________________151 Bu rkolat a lökösházi Kossuth utcán A tervek szerint Lökösházán, a Kossuth utcában ősszel már nem kell sárban közlekedniük az ott élőknek. Szilárd burkolatot kap az utca azon fele is, ahol jelenleg még nincs. Az első ütem, mintegy tíz évvel ezelőtt készült el, ekkor 560 méter útszakaszt burkoltak le. A második ütem kivitelezésére az Út­gazdálkodási Koordinációs Igazgatóságtól, az ÚKIG- tól 7 millió 56 ezer forintot nyertek. Az önerő csök­kentése érdekében a Békés Megyei Területfejleszté­si Tanácshoz további 5,6 millió forintos támogatá­sért fordult Lökösháza önkormányzata. A pályáza­tot előreláthatólag szeptember elején bírálják el. Az önerőt az önkormányzat és a lakosság közösen vál­lalja. A lakossági hozzájárulás összegét a képviselő- testület 35 ezer forintban állapította meg, amit az ut­cabeliek két részletben is befizethetnek. Az összeg­ből közműfejlesztési hozzájárulás címén 15 száza­lék visszaigényelhető lesz - értesültünk Germán Gé­za polgármestertől. Ha a település a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását is elnyeri, a Kossuth utca másik fele, a hiányzó mintegy 600 méteres szakasz szilárd burkolata november végére készül el. K.E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents