Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 28., HÉTFŐ INTERJÚ :l Közösségalkotó nemzet a Kárpát-medence összmagyarsága Orbán Viktor: Az államnak nem éjjeliőr szerepe van a gazdaságban — Össze akarjuk kötni az anyaország életét kulturális, gazdasági vo­natkozásban, minden dimenziójában a határon túli magyar nemzetré­szek sorsával. Éppen ezért mi az egységes, 15 milliós Kárpát-medencei magyarságban gondolkodunk, amely Európa egyik jelentős, közösség­alkotó nemzete lehet, feltéve, hogyha ezen nemzetegyesítési küldeté­sét a mindenkori kormányzat felismeri és teljesíti — nyilatkozta la­punknak a közelmúltban, Sarkadon adott interjújában dr. Orbán Vik­tor, az előző kormány miniszterelnöke. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség két százalékkal megelőzte az Magyar Szo­cialista Pártot?- Aki egyszer a száját a forró tejjel megégette, az a hideg vizet is fújva issza. Éppen ezért, óvatos vagyok a felmérésekkel, közvélemény-kutatás­okkal kapcsolatosan, mert az előző választást megelőzően hónapokig úgy Békés megye- Részletezné a jelenleg hatalmon lé­vő, illetve az előző kormányzat nem­zet-, illetve államelmélete, politikája közötti különbözőségeket?- Nézze! A mostani kormány nevé­ben és annak munkájáról nem beszél­hetek, természetesen nem is akarok beszélni. Ami a polgári kormányt ille­ti: mi úgy gondoltuk, hogy minden olyan adottságunkat meg kell ragadni, amely az európai népek közötti ver­senyben segít bennünket, magyaro­kat. Az Európai Unióban döntő tényező a nemzet egységessége, erőssége, il­letve az állam szervezettsége. Ezért fontos elsőként tisztázni, hogy milyen funkciókat kell ellátnia az államnak. Szerintünk az államnak jelentős sze­repe van a gazdaságban. Meggyőző­déssel állítjuk, hogy a gazdaságban nem éjjeliőrként kell helytállnia, aho­gyan ezt a mostani kormányzat képvi­selői gyakorta hangoztatják, hanem aktív: gazdaságfejlesztő, országépítő szerep hárul az államra. Mi egy gazda­ságfejlesztő, országépítő államban gondolkodunk. Abban hiszünk - személy szerint ezt tartom az archimedesi pontnak - , hogy olyan gazdaságot kell Magyar- országon felépíteni, amelyben, aki dolgozni akar, az dolgozhat. Segély helyett lehessen tisztességes munká­ból megélni. Ez a felemelkedés, a si­ker, az európai helytállás előfeltéte­le! Azt is hisszük: gyermekeinket nem­csak azért küldjük az iskolába, hogy okosabbak legyenek, hanem azért is, hogy formálódjon, nemesedjék a jelle­mük. Értelmezésünk szerint az okta­tás mellett - részben - a nevelés is az állam kötelessége. Az állami iskolák azért is felelősséggel tartoznak, hogy milyen jellemű, miben hívő, milyen értékek iránt elkötelezett diákok, fiatal felnőttek kerülnek ki az alma mater padjaiból.- Pártelnök úr, ha a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelenbeni szervezett­ségéről szólna! Melyek a közeljövő fel­adatai e téren?- Magyarországon úgy szokott tör­ténni, és mi is áldozatául estünk en­nek a kényszernek, hogy amikor egy közéleti erő elkezd kormányozni, ár­kor nem marad ereje, ideje az általa képviselt értékeket valló társadalmi háttér szélesítésére, erősítésére. Ne­künk sem volt erre erőnk, ezért 2002- ben a választásokra gyenge szerve­zettséggel érkeztünk el. Csoda, hogy olyan gyenge szervezettséggel is képe­sek voltunk e figyelemre méltó ered­ményre. Támogatóink inkább a kor­A templom emelkedettséget, s lelki erőt kölcsönöz a munkában áldásos hétköznapokra, ünnepekre egy­aránt. Felvételünkön az Európában egyedülálló, tornya mellett nyolc fiatornyos sarkadi belvárosi reformá­tus templom előterében Orbán Viktor volt miniszterelnök (jobbra) a házigazda Tóth Imre polgármesterrel. D^OTÓ: LEHOCZKY PÉTER mány mögött voltak, mint­sem a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt mögött. Botlá­sunkból okulva, többéves munkába kezdtünk, hogy az egész polgári, nemzeti, kereszténytábort szövet­ségbe, egységbe tudjuk összefogni. Ennek az első fontos lépése a szövetség­gé alakulással, az alapító levél kibocsátásával meg­történt. Most a munkában áldásos hétköznapok kö­vetkeznek. A mérleget az első félév után, decemberben tudjuk megvonni.- Minek tulajdonítja az egyik köz­vélemény-kutató cég azon prognózi­sát, hogy a biztos szavazók körében a Megrendült a bizalom? „Egy esztendő alatt óriásit fordult a világ. Ez nem ma­radt következmények nélkül, az emberek fejében sem. Magyarországon ma határozatlanság, döntésképtelen­ség és összevissza beszéd van! Ez jellemzi a mai ma­gyar állapotokat. Az egész ország azon töpreng, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy kilábaljunk a vál­ságból. Azt is látni kell: egyre kevesebben mondják azt, hogy ennek érdekében támogatnunk kellenne a kormányt. Sokkal inkább alternatív utak keresése fog­lalkoztatja az embereket.” tudta az ország, hogy öt-tíz százalék­kal vezetünk a riválisunk előtt. Aztán a végén - mindenképpen figyelemre méltó körülmények között, de - vere­séget szenvedtünk. Azért valamilyen tendenciát min­dig jeleznek a felmérések, előrejel­zések, és ma Magyarországon baj van. Bármerre megy az ember, bár­kivel beszél, mindenki azt teszi szó­vá, hogyan lehet egy esztendő alatt ekkorát süllyedni. Egy évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy: Széche- nyi-terv, határon túli magyarok erői­nek összekötése a határon belüliek­kel. A mezőgazdaságban gazdahite­lek, gépvásárlási hitelek, óriási tele­pítési programok, földtörvény. 2000-2001-ben összegszerűségében a valaha volt legtöbb külföldi tőke áramlott hazánkba. Az egész gazda­ság működött, zakatolt, ment előre. A választási kampányban még a szo­cialisták is azt mondták, hogy a gaz­daság jól működik, csak okosabban kellene szétosztani a javakat, amiket megtermel. S egy év sem telt el, és baj van az egészségügyben, óriási baj van a mezőgazdaságban, pa­naszkodnak a hazai kis- és közép- vállalkozók. A külföldi beruházók pedig kifele viszik a megtermelt pro­fitot.- A határon túli nemzetrészekkel kapcsolatosan mit kell világosan lát­nunk? — kérdeztük a kedvezménytör­vény módosítása körül fellángolt vita apropóján is Orbán Viktort.- Ahhoz, hogy az ember ered­ményt tudjon elérni az életben, lélek­ben fel kell nőni, fel kell emelkedni a feladathoz. A legfontosabb dolog az, hogy felfogja a mindenkor hivatalban lévő kormány: a határon túli magya­rok nem tehertételt és nem segélye­zésre szoruló közösséget jelentenek, hanem ők az egységes magyar nemzet részei, és hozzáadnak az erőnkhöz. Az előző négy évben sikerült elér­nünk, hogy már nem lehet határon tú­li és hazai magyar irodalomról, csak egységes magyar irodalomról beszél­ni. Oda kell eljutni, hogy ne lehessen tárgyalni határon túli, illetve belüli ok­tatási helyzetről, hanem egységes Kár­pát-medencei oktatásról. Ne kelljen beszélni magyar, illetve magyarorszá­gi gazdasági rendszerről, hanem egy­séges, Kárpát-medencei magyar gaz­dasági rendszerről. Amíg az ember lel­kileg nem azonosul a hivatásával, amíg cselekedeteit nem itatja át emel­kedett meggyőződés, addig hiába hoz döntéseket. Mégha a gon­dolatai, s döntésének részei helyénvalóak is, az egész nem áll össze szerves egy­séggé. Én azt várom, hogy ez a fölemelkedés megtör­ténjen a kormányzati olda­lon is, mert ma a határon túli magyarokkal kapcsolat­ban még csak segélyekről, forintokról, kedvezmények­ről beszélnek, nem pedig a lényegről. Adja a jó Isten, hogy minél hamarabb a kormánypárti oldal is megérezze azt: mi is az igazi magyar hivatás a XXI. század elején a Kárpát-medencében. Ezt tartom a legfontosabbnak. BOTH IMRE Megkérdeztük olvasóinkat A vasúti közlekedésről Somogyi Lajosné, mórahalmi nyugdíjas: — A vasúti közlekedés a 70-es évek közepén szűnt meg, nagyon sajnáltuk a kisvasút felszámolását, mert sok éven át ez volt az egyetlen közlekedési eszköz, amivel csoma­gokat is tudtunk szállítani, Szeged­re jártunk piacra, a termelők hozták, vitték porté­káikat a vonaton, közben volt lehetőség beszélget­ni, bandázni. Ráadásul környezetkímélő közleke­dési mód volt. Igaz, sokáig tartott a zötykölődés, sok helyen volt megálló, de akkoriban még mi, emberek is kényelmesebbek voltunk, nem rohan­tunk annyira. Egeresi Gábor, vésztői nyugdíjas:- A busz sokkal jobb, mint a vasúti közlekedés. Én körülbelül 10 éve nem ültem vonaton, valaha más volt a helyzet. A jót manapság könnyű megválasztani, ezért dön­töttem én az autóbusz mellett. Szá­momra az a praktikus. Inkább ál­lok a buszon, sokszor a zsúfoltságot is elviselem, de a MÁV-állomás az én lakóhelyemtől nagyon messze van, 5 kilométert pedig, fájós lábbal, már nem gyalogolok. Sajnos a helyi buszjárat sem al­kalmas arra, hogy az állomásra vagy onnan eljut­tasson Vésztő bármely pontjára. ■ Darók Katalin, orosházi egyetemista: lítanak, ezért hetente többször is ülök vonaton. Olyan jól kitalálták a forgalomszervezők, hogy a legfor­galmasabb időben a drágább, intercity járatokat állították be. Ügyes, nem?! Ami bosszant en­gem: a vonatokon nagy az igénytelenség, koszosak a fülkék, télen nagykabátban, lefagyott ablak mel­lett kell üldögélni, nyáron nem lehet az árnyékolót használni, az ablakokat lehúzni. Soroljam még? Én olvasgatni szeretek utazás közben, jó lenne, ha ezt kulturált körülmények között tehetném meg útitársaimmal együtt. Bartos János, pusztapldvári nyugdíjas:- Postamester voltam a község­ben, az ötvenes években még járt Földváron a kisvasút. Emlékszem, ott volt a megállója, ahol akkoriban a falu központja. A postát, a csoma­gokat is ezzel szállították minden­nap. Hogyne lett volna népszerű, hi­szen a lóvasutat váltotta fel! El lehetett jutni Kasza­per és Orosháza felé is. Igaz, később rá kellett jönni, hogy a busz még gyorsabb, és az emberek átpártol­tak arra. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy Pusztaföldváron valaha vasút zakatolt... c»bt« ilona _____________________P-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER Ka landvágy és munkakeresés A Nagylaki Határőrizeti Kirendeltség járőrei három román állampolgárt fogtak el a napokban, akik egy ideig a Maros-parton bujkáltak, majd tömegközle­kedési eszközzel a nagylaki vasútállomásra jutot­tak. Igazoltatáskor derült ki, hogy érvényes úti ok­mányokkal nem rendelkeztek. Meghallgatásukkor azt vallották, hogy a kalandvágyon túl illegálisan munkát szerettek volna vállalni. Az illegális határ­átlépők egyikéről az is kiderült, hogy korábban már kiutasították a Magyar Köztársaság területéről. A románokat az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársai visszaadták a román határrendészeti szerveknek. ______________________________________________CB. I. Tel epüléseink krónikája Önkormányzat lesz a házigazda Idén szeptember 20-án az Örménykúti Szlovák Kisebbségi Önkormányzat lesz a házigazdája a Békés megyei szlovák anyanyelvi kulturális napnak. Négyszáz-ötszáz vendég látogat erre a napra a településre. A hagyományőrző produk­ciókat az erre az alkalomra állított szabadtéri színpadon mutatják be. Ugyanerre az alkalom­ra kézimunkákból, szőttesekből, s egyéb tárgyi emlékekből rendeznek kiállítást. Molnár Györgyné, a szervező kisebbségi önkormány­zat elnöke elmondta, 200 ezer forint támogatást igényeltek a Magyarországi Nemzed Etnikai Ki­sebbségekért Közalapítványtól, ám az elutasí­totta a kérésüket. Az Országos Szlovák Önkor­mányzat 100 ezer forint támogatást adott, ám az a költségüknek kis részét fedezi. Arra számí­tanak, hogy a települési önkormányzat és az Örménykúti Baráti Kör anyagüag hozzájárul a kulturális nap megrendezéséhez. __________w Me zőhegyesi Phare-program A Phare-CBC nemzetközi program keretében Mezőhegyes és a romániai Nagylak települé­sek pályázatot kívánnak benyújtani közös tu­risztikai és gasztronómiai rendezvények szer­vezésére. A települések vezetői megállapod­tak abban, hogy a pályázattal kapcsolatos te­endőket és a költségeket is együtt vállalják. A pályázat beadási határideje szeptember. A ki­írás 40 ezer eurós nagyságrendet képvisel - tudtuk meg Sebők Antal mezőhegyesi polgár- mestertől. Az elképzelések szerint, más idő­pontban, de tartalmában megegyező rendez­vényeket szerveznének mindkét helyszínen. Először a magyarországi szakembereket hív­nák meg a nemzetiségeket képviselő, tájjelle­gű gasztronómiai fesztiválra és konferenciára Mezőhegyesre, amit Nagylakon, az ott élők részvételével megismételnének.__________(y Na pközis ellátás Kunágotán Kunágotán, az önkormányzat által fenntartott napközis konyha a gyermekek élelmezésén túl biztosítja az intézményben dolgozók, az ebédet igénylő lakosok, valamint a szociális ellátottak étkeztetését is. A szociális ellátás az idősek klubjának közreműködésével törté­nik. Mivel a napközi a község egyetlen meleg ételt előállító egysége, ezért fontos a folyama­tos működése. Mint azt Bódi Mihályné élel­mezésvezető elmondta, a konyha teljes kapa­citása 300 adag, mely az óvoda és iskola nyá­ri szünetelésekor 130-150-re csökken. Télen 98-100 százalékos a kihasználtság. A kony­hán étkezők a nyersanyagárakhoz mért mél­tányos térítési díjat fizetnek, míg a három és többgyermekes családok, illetve a kiegészítő családi pótlékban részesülők további kedvez- ményeket kapnak az önkormányzattól. ili Kapósak a füzesgyarmati szállók Az idei nyáron Füzesgyarmaton jelentősen emelkedett a szállóvendégek száma. Az ön- kormányzat a strandfürdő területén motelt működtet, a fürdő mellett pedig Kelet-Magyar- ország egyik legkorszerűbb szállodája, a Gara Hotel áll a pihenni vágyók rendelkezésére. Mindkét szálláshelyen a korábbi évekhez viszonyítva sokkal jobb a vendégforgalom. A gyarmati önkormányzattól kapott információ­ink szerint ez nagyban köszönhető annak a ténynek, hogy jelentős geodéziai kutatás fo­lyik a körös-sárréti kistérségben, s az ebben a munkában résztvevő dolgozók Füzesgyarma­ton szállnak meg. _________________________________________ül Csúcsára állított kocka Battonyán július 23-án írta alá a svájci Eneco Holding S. A., a szerb és montenegrói Holtech Gradnja, a budapesti Econplan Mérnöki Kft. és Battonya Város Önkormány­zata a Battonyai Bioetanol C. S. Konzorcium megalakításá­ról szóló megállapodást. Battonya A tervek szerint Battonyán egy agrárnagyüzemet építenek, ahol bioetanolt, lebomló mű­anyagot, édesítőszereket és ma­gas tápanyagú állati eledelt gyártanak kukoricából és gabo­nafélékből. Az ötvenmillió dolláros beru­házástól a helybéliek a munka- nélküliség csökkenését várják. A tervezett üzem, ami jobbá­ra egy piramishoz hasonlít majd kívülről, építészeti és technoló­giai szempontból is különleges lesz. A bioetanol előállításához szükséges szemestakarmány tá­rolására nem hagyományos tá­rolókat, hanem úgynevezett kubiksilót építenek. A kubiksiló egy, szülei révén Battonyához kötődő, szerb üzletember, Uros Timothy nevéhez fűződik, amit a svájci Eneco Holding S. A. több szerb céggel közösen fej­lesztett ki. A kubiksiló csúcsára állított, kocka alakú tárolót je­lent. A hagyományos gabonatá­rolókhoz képest 30 százalékkal kevesebb építőanyag szükséges a felépítéséhez, az üzemeltetése szintén 30 százalékkal kerül ke­vesebbe. A Vajdaságban már 12 éve működik egy kubiksiló. A battonyai abban különbözik majd tőle, hogy itt feldolgozó- üzemet is létesítenek. A techno­lógiát a siló alá telepítik. Á ter­vek szerint a 12,5 milliárd forin­tos beruházás három év múlva készül el. ________________________KJ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents