Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-21 / 168. szám
KULTÚRA 2003. JÚLIUS 21., HÉTFŐ - 7. OLDAL Öt hét alatt száz gyermek Napközis tábor: biztonság és tartalmas időtöltés A múlt gazdag örökségét őrizni, ápolni kell Kevés napközis tábor csalogathatja úgy a gyermekeket, hogy annyit úszkálhatnak, pancsolhatnak, amennyit kedvük tartja. Szarvas általános iskolája a szünidő első öt hetére a Körös-holtág partjára szervez a gyermekeknek tartalmas programot. Szarvas Szarvas általános iskolája hagyományosan a nyári szünet első öt hetére biztosít 7-től 16.30-ig felügyeletet, ezzel együtt tartalmas programot a gyermekeknek. Az egy hónap alatt hosszabb-rövidebb ideig száz, jellemzően alsó tagozatos gyermek fordul meg a napközis táborban, amelynek jellemző helyszíne a Körös-parti ifjúsági tábor. A tábor fogadja a szarvasi nagyszülőknél vagy elvált szülőnél nyaraló vidéki gyermekeket is. Az időjárás idén nagyon kedvezett, a gyermekek végig strandolhattak. A látogatásunkkor is a gyermekek egy részét a vízben találtuk. A többiek a kézműves foglakozásokon díszítették a mézeskalácsot, fűzték a gyöngyöt, vagy a fafaragó bemutatót figyelték. A tábort hosszú évek óta szervező pedagógustól, Fodor Marianntól megtudtuk, a kézműves programot helyi alkotóknak köszönhették. Egyik alkalommal a Szarvasi Rendőrkapitányság néhány munkatársát is vendégül látták, akik vetélkedőt és kerékpáros ügyességi versenyt szerveztek. Népszerű volt a cserkeszőlői élményfürdőben tett kirándulás is. A térítési díjban igyekeznek minél kisebb terhet róni a szülőkre. A család a napi háromszori étkezés költségét fizeti, valamint a plusz programok belépődíját, illetve útiköltségét. A tábor szervezője némi alapítványi és pályázati támogatással gazdálkodik, amelyből játékokat vásárolnak, illetve szerény mértékben a programok egy részét finanszírozzák. cs. r. A kézműves foglalkozáson Klimaj János békésszentandrási fafaragót figyelik a gyermekek. _______________________. ________________________________D-FOTÓ; LEHOCZKY PÉTER Fe llépnek Luxemburgban A Benelux államok Szent Ist- ván-napi ünnepségére vendégszereplésre hívta meg a körösladányi népdalkört a luxemburgi Munkácsy Egyesület. A ladányi népdalkörnek ez már a második elismerése ezen a nyáron, július elején a Körösladány kultúrájáért kitüntetést vehették át. Körösladány A művelődési házban 1991 augusztusában alakult meg a ladányi népdalkor. Működésének tizenkét esztendeje alatt „Körösladány énekes pacsirtái” (az elnevezés Budai Ilona népdalénekestől származik) számos siker értek el. Az asszonyok pedig maguk hímezték fellépő blúzaikat, kötőiket a messze földön híres ladányi fehér hímzéssel. A népdalkor életében az átütő sikert az 1998-as esztendő hozta meg. Csorváson a legjobb nép- dalkörnek járó különdíjat kapták. Abasáron tévé- és rádiófelvétel készült produkciójukról. Orosházán arany- és Aranypáva díjat nyertek. A körösladányi népdalkor számos jeles eseményen lépett fel, s a sárréti népdalokat Erdélyben is népszerűsítették. A ladányi népdalkor — a vésztőihez, a szeghalmihoz és a füzesgyarmatihoz hasonlóan — tagja a Sárrét 100 tagú együttesének is.- Dalosaink lelkét és összetartását nemcsak a népdal szeretete erősítette, hanem a szoros emberi, baráti kapcsolatok is. Egymástól tanulva, egymást erősítve kötődtek barátságok, szerelmek, amelyeket a közös éneklés öröme, s a hagyományápolás kulturális élménye itatott át - mondotta Marton Lászlóné, aki 1994 óta vezeti a körösladányi népdalkört. A körösladányi népdalkörtől augusztus 29-31. között Luxemburgban kétszer egyórás műsort várnak. m.b. A négyévszázados jubileumra helytörténeti kiállítást, falumúzeumot létesítenek Körösnagyharsány közel négyszáz esztendővel ezelőtt, 1605-ben hajdúvárosi címet kapott Bocskai István erdélyi fejedelemtől. A közelgő négyévszázados jubileum kapcsán vetődött fel, hogy Harsányban célszerű lenne hely- történeti gyűjteményt kialakítani, ahol a település gazdag múltját, helyi jellegzetességeit tekinthetnék meg az érdeklődők. A falumúzeumot a körösnagy- harsányiak által Grósz- házként ismert épületben szeretné létrehozni a község vezetése. Körösnagyharsány — Településünk múltját, értékeit állandó kiállítással szeretnénk bemutatni. Körösnagyharsány történelme nagyon gazdag, s múltunk valamennyi jeles eseményét, fontosabb mozzanatát még a legidősebbek sem ismerik. így a kiállítás nekik is mondhatna újat. A fiatalabb generáció és az utókor számára pedig lehetővé válna, hogy a hajdani harsányiak életébe bepillanthassanak, ápolják a helyi hagyományokat — mondotta Makra Tibor polgármester. Például viszonylag kevesen tudják, hogy a Körösnagyharsány címerében megtalálható csonka torony (amely egykor a település határában volt, most viszont az országhatár túloldalán lévő romániai faluhoz, Körös- gyéreshez tartozik) tövében gyilkolták meg 1290-ben IV. (Kun) László, utolsó előtti Árpád-házi királyunkat. Harsány 1720-ig tartó hajdúvárosi léte, valamint a városi címért való több évtizedes pereskedés szintén kevésbé ismert a mai harsányiak előtt. Ezek mind olyan jeles momentuA képen látható épületben, amelyet most szeretne megvásárolni az önkormányzat, már az 1800-as években boltot nyitott a Grósz-család. , D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Grósz-házról A helytörténeti gyűjteménynek a Grósz-házat szeretné megvásárolni az önkormányzat, az épület jelenleg még Oláh Béla tulajdonában van.- A Grósz-család az 1800-as években települt Körösnagyharsányba, jeles kereskedelmi família volt. Ebben az általam lakott házban működtették egykor boltjaikat. A helybéliektől hallottam, hogy régen egy ház állt itt, aztán folyamatosan ők építettek hozzá. Terménykereskedésük és kocsmájuk is volt, az üzletük pedig nem is annyira vegyesboltként, inkább iparcikkboltként működött - fogalmazott Oláh Béla. mok, amelyek megérdemlik, hogy ismét a köztudatba kerüljenek. Mindezek mellett a különböző korokra jellemző helyi építészeti stílusokat szintén bemutatja majd a falumúzeum.- A helytörténeti gyűjteményben meg szeretnénk őrizni azokat a jellegzetes mezőgazdasági eszközöket is, amelyeket a harsányiak a zöldség- és káposztatermesztésnél használtak. Községünk jellegzetes növénye a káposzta, ezért a régi káposztaételek receptjeit szintén ki szeretnénk állítani, hogy ezeket az ételeket mind többen elkészíthessék és fogyaszthassák ma is. Itt jegyzem meg, hogy még az idén káposztafesztivált rendezünk Harsányban - közölte Makra Tibor. A településvezető úgy véli: a helyi történelmi értékek feltárásával és bemutatásával nemcsak Körösnagyharsány, hanem közvetve, kulturális „hozományként” az ország és az európai unió is gyarapodik, magvari barna v Az életen átívelő híd- és kopjafagyűjtemény Minden Démoszthenésznél ékesebben beszél a tett, s különösképpen igaz ez a kötegyáni ökotó, ökopark és kopjafagyűjtemény esetében. Biztosan a Gyepes-csatorna, mondhatni merőben átalakított környékén látottak ihlették szakvéleményében laudációra Banner Zoltán művészettörténészt, nyugalmazott főmuzeológust, dr. Cs. Tóth János szakírót, s Juhász Attila József megyei főépítészt egyaránt. ban híven tükröző, de aktualizált megjelenítésű kopjafagyűjtemény - elsősorban a ravatalozó körül. A teljesség igénye nélkül, szemelvények először Banner Zoltán szakvéleményéből, ajánlásából: „...A kopjafa ugyanis az ősi halottkultusz évezredeket túlélt emléke és eszköze. Alapvető motívumai: a Nap, a Hold, a csillagok, a dőlt kereszt, a tulipán... éppen élet és halál misztériumának az elválaszthatatlanságát, vagyis az Élet örök folytonosságát hirdetik”. A megyei főépítészi állásfoglalásból kiderül: „...A komplexum része egy mesterséges domb, szimbolikus követője a tágabb térség kunhalmainak, tetején a pantheon jellegű kilátóhelynek, a lejtők leendő emlékműveinek, haranglábnak. A domb alján elhelyezkedő sima felszínű tó szerepe is tiszta, a világ dolgainak megtisztulását, lecsendesülését, az emlékezés hallgatag állandóságát fejezi ki. Ehhez társul a közeli temető, ravatalozó és újabb szimbólumként a kopjafagyűjtemény”. B , D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Felvételünkön Tóthné Mucsi Margit a belvárosi iskola kórusát vezényli A kórus, a közös éneklés összekovácsol Tóthné Mucsi Margit szolfézs—karvezetés szakos pedagógus, aki 1988 óta tanítja a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 6—18 éves diákjait. Eddigi pályája legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az elmúlt másfél évtizedben nagyon sok gyermekkel, fiatallal sikerült megszerettetnie az éneklést. A most véget ért tanévben nagy öröm érte: az iskola kórusai sikeresen szerepeltek a különböző megmérettetéseken, valamint a diákok kezdeményezésére újra összeállt a gimnázium kamarakórusa is. Békéscsaba — Mozgalmas tanévet tudhatunk magunk mögött. Békéscsabán minden tavasszal megrendezik az Éneklő ifjúság megyei kórus- versenyt, amin iskolánk két kórusa szerepelt. A harmadikos-negyedikes gyerekekből álló Kicsinyek kórusa arany diplomát kapott, a Kodály-művek előadásáért pedig dicséretben részesültek. A Kicsinyek kórusa karnagya Si- posné Matuska Klára. A nagyokból álló kórusunk pedig aranyminősítésű aranydiplomával és országos dicsérettel zárta a versenyt, emellett pedig különdíjat is kaptak - tudtuk meg Tóthné Mucsi Margittól, a nagyok kórusának karnagyától. A belvárosi iskola diákjai sikeresen szerepeltek májusban a Budapesten megrendezett II. Országos társas éneklési versenyen is, ahol kamarakórus kategóriában indultak két kórussal.- A nagy kórus tagjaiból ösz- szeállt, húsztagú kamarakórusunkat zömében ötödikesek alkották, akik először énekeltek a megyén kívül. Ennek ellenére Ifi- válóan szerepeltek, ezüst diplomát kaptak. A másik kamarakórusunk a gimnazisták kérésére alakult meg márciusban. Ők már korábban is énekkarosok voltak, de egyre közelebb kerülve az érettségihez, abbahagyták az éneklést. Nagy örömet okozott számomra, hogy márciusban ismét összeálltak, tanulmányaik mellett heti egy próbával készültek a megmérettetésre. Munkájukat siker kísérte, hiszen aranyminősítést kaptak, és ami igazi megtiszteltetés, a gálahangversenyen is felléphettek. A versenyeken való szereplés rendkívül fontos a kórusok életében. A zenei élményszerzés öröme mellett egy- egy ilyen alkalom rendkívül jó közösségformáló lehetőség is, ami összekovácsolja a „csapatot”, a kicsiket és a nagyokat - fogalmazott Tóthné Mucsi Margit, akit a májusi budapesti versenyen a Magyar Muzsikus Fórum karnagyi különdíjjal tüntetett ki. ____________ K.E. — a temető felé vivő úton, az ökopark bejáratánál lévő hidat látták el születést, az élet kiteljesedését és a hanyatlást egyaránt szimbolizáló keményfaburkolattal. A korábbi évek termése az 52 darabból álló, a Körösök vidékén fellelhető motívumokat formavilágáKötegyán A közelmúltban a helyi önkormányzat, illetve a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület szervezésében megrendezett IV. kötegyáni nemzetközi művésztelep alkotógárdája - képző-, ipar- és népművészek
