Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-17 / 165. szám
KULTÚRA 2003. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A népművészet nemzeti kincsünk Neves személyiségek oktatnak a magyarságtalálkozón A kézműves mesterségek közül fafaragás, gyöngyfűzés, korongozás, kosárfonás, bőrözés, szűrrátét, hímzés, virágkötészet és szövés oktatása (képünkön) is folyik a táborban. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET népdalénekes, Széles András cite- raművész, Bállá Antal, az erdélyi Jobbágytelken élő népművészet mestere, néptáncoktató, Marsi Andrea és Jeremiás Lajos népi táncos, Bodnár Ferenc népi hangszer- készítő. A tánctanításhoz a zenét a kiváló debreceni együttes, a Csűrdöngölő biztosítja. Az idei esztendő érdekessége, hogy ezúttal Mátyus-földi néptáncokat is tanulnak a tábor résztvevői. Valameny- nyi táncot eredeti népviseletben adnak elő, a ruhákat a tábor szervezői biztosítják. A kézműves mesterségek keretében fafaragás, gyöngyfűzés, korongozás, kosárfonás, bőrözés, szűrrátét, hímzés, virágkötészet és szövés oktatása is folyik a táborban. Kora esténként előadások is színesítik a tábor programjait, majd táncházban szórakozhatnak a résztvevők. A táborban minden reggel áhítatot tartanak, este pedig közös elcsendesüléssel zárul a nap. A résztvevők július 19-én 19 órától a Sinka István Művelődési Központban nagyszabású gála keretében mutatják be frissen megszerzett tudásukat. A táncosok, hangszerkészítők és népdalénekesek műsort adnak, a többiek alkotásából pedig kiállítás nyílik. __________________MAOYÄRI BARMA A város is támogatja A vésztői önkormányzat 500 ezer forinttal, valamint a Sinka István Művelődési Központ teljes épületének díjmentes használatba adásával támogatja a nemzetközi népművészeti tábort. Kaszai János polgármester a tábort megnyitó beszédében kiemelte: - Remélem, ez alatt az egy hét alatt mindenki megtalálja azt az elfoglaltságot, ami a legközelebb áll egyéniségéhez, érdeklődéséhez. Mindenkit áthat majd az alkotás öröme, úgy mint ahogyan Sinka István Örökség című versében a fapoharat faragó öregapját megénekelte; „...amikor véste, / bíborszín öröm s alkotó kése / láza hajtotta úgy, hogy itt és e / holt fában dobbant szívverése." A Vésztői Református Egyházközség minden nyáron nemzetközi népművészeti tábort rendez, amely magyarságtalálkozó is országhatárok nélkül. A vasárnap kezdődött, immár nyolcadik tábor a keresztény értékek és a magyarság múltbeli tradícióinak jegyében zajlik. Vésztő Az idei tábornak több mint 200 résztvevője van, akik Erdélyből, Kárpátaljáról és az anyaországból érkeztek. A táborlakók a Kis Bálint Református Általános Iskolában kaptak szállást, illetve a Simonyi után Márai is eljött a Ladics-házba Avagy: a várszínházban méltó otthonra lelt költészet, széppróza és zeneművészet A negyvenéves Gyulai Várszínház harmadik szépirodalmi pre- an most is Papp Zoltán színmű- érzi, földi küldetése ezzel véget mierjét tartotta kedden este a Ladics-házban; két sikeres vész, költő dolgozott át, ügyes, ér- ért, nincs több teendője, mint Simonyi Imre-összeállítás (Dramolettek és Természetes halál) tő kézzel nyúlt a hatalmas forrás- hogy saját halálára készüljön, után most A pisztoly címmel Márai Sándor életműve, szám- hoz, költészetből, naplójegyze- Rossz hírek Európából: kímélet- űzetése, tragikus sorsa került színre. Árkosi Árpád rendező, tekből és életútból tartalmas, em- len a sors, elveszíti húgát, két öcs- Helyey László és Papp Zoltán színművész, valamint Horgas lékezetes előadást készített. Márai csét, de a legszörnyűbb, amikor Eszter fuvolaművész ezúttal is bizonyította: a fajsúlyos iroda- és a napló műfaja már önmagá- egyetlen fiát ragadja el a halál. Já- lom otthonra lelt a nyári színházi palettán. A művészeknek si- ban sem ígér könnyed szórakoz- nos negyvenhat éves, amikor inkerült színvonalas előadásban megidézni Márai jellegzetes tatást. Ráadásul tudni kell, hogy farktus végez vele. Újabb teme- egyéniségét, veretes költészetét és naplóját, életfilozófiáját és az író utolsó öt évében készített tés, immár ketten kísérik a ham- ars poeticáját, a magányos aggastyán halálra készülődését. feljegyzései beszűkítik és egyúttal vakat, menyével. Költészet, próza és zene szólt, megidézve a tengeren túlon utolsó útjára készülő magyar író, Márai Sándor alakját, munkásságát. Felvételünkön balról Papp Zoltán, Melyey László és Morgás Eszter. d*otó: kiss zoltAn nekült, a hosszú száműzetésben megnehezítik a témakört: ennek a mindvégig anyanyelve éltette. A korszaknak egyedülálló és kizárónapló műfajában egyéni stílust te- lagos témája ugyanis a halál, a ha- remtett magának, amely ars poeti- Iáira készülődés. Korábban még cáját, emberségét és európaiságát írt a világ dolgairól, utazásairól, hűen tükrözi, nevét ismertté tette politikáról, irodalomról, de végül Az írás a túlélés Az ügyvédi családban, előkelő polgári környezetben felnőtt Márai Sándor szemében a polgári életforma mindig is szent volt, a civilizáció és a kultúra alapja. Művei elsősorban azért hatásosak és megrázóak a mai napig, mert egyszerre korhű képet adnak és bölcsen a jövőbe látnak. A távolban is mindvégig megmaradt európainak és magyarnak, miközben magányos óriásként élt és alkotott. Szellemi mesterének Goethét tekintette, mivel számára is, mint a nagy német klasszikusnak, az irodalom, az írás jelentette az élet értelmét, a túlélést, egyén és közösség kapcsolódási pontjainak legfőbb ábrázolási lehetőségét. Gyula Aki inkább menekül a szívszorító versektől, a tükröt tartó olvasmányoktól és szókimondó színdaraboktól, valószínűleg nem Simonyi vagy Márai köteteit veszi le a polcról, nem a nehéz műfajra vált jegyet. Ha viszont már megérintett valakit a két, számkive- tettségében és szellemiségében rokon költő, író néhány sora, alighanem rabja marad a különc kiállásnak vagy éppen az őszinte, szeretetre méltó vallomásnak. S rohan, hogy olvassa, hallja, lássa - újból és újból -, milyen bölcsen látta korát, embertársait, milyen találóan jellemezte a világ dolgait, milyen okosan mondta, amit mondott már akkor és ott - száműzetés és elhallgatás volt a „jutalma” - Simonyi Imre, Márai Sándor, mind a két költőóriás, korán jött, nem becsült valódi polgár. Simonyi Imre Gyulához tartozik, ahogyan a felejthetetlen, kedves teremtés, Koszta Rozó festőművész, és az utóbbi évadok szerencsés profilgazdagításának köszönhetően immár a várszínházi műsor meghatározó színfoltja nemcsak Erkel Ferenc operáinak bemutatása, hanem Simonyi költészete is. Ahonnan egyenes út vezetett az idei bemutatóhoz, logikus folytatás a Márai életművéből készített montázs, hiszen Simonyit „kimerítették” az előző két esztendőben, s a gyulai költő rajongása Máraiért köztudott. Márai Sándor 1900-ban született Kassán, és 1989-ben halt meg az Egyesült Államokban, San Diegóban. A huszadik századi magyar próza egyik legjelentősebb képviselője, akihez nagyon kegyetlen volt a sors, mert neve, munkássága a magyar közönség előtt sokáig ismeretlen maradt. Az első világháborúban Márai elveszti szülőföldjét, a történelmi Magyarországot, a másodikban hazáját, otthonát. Feleségével, Lolával és fogadott fiával együtt 1948-ban hagyja el az országot. Élete nagy részét kénytelen volt emigrációban leélni, hiszen polgári-liberális származása miatt a kommunista hatalom elüldözte hazájából. Nagysága és tragédiája ugyanabban rejlik: élete végéig magyar író maradt, az írásba mea nagyvilágban. Olasz- vagy Németországban hamarabb becsülték, mint itthon. Örök száműzetésre ítéltetett, az 1950-ben írt Halotti beszéd című költeménye megrázó erővel vall fájdalmáról, a magyarországi helyzet reménytelenségéről. Jellemző, hogy Márai halála után egy évvel kapta meg a Kossuth-díjat... A pisztoly címmel Márai Sándor Napló, 1984-1989, a Helikon kiadónál 1999-ben megjelent kötetéből Simon László dramaturg készített rádiós összeállítást, amelyet a korábbi két évhez hasonlómár semmi másról, csak az elmúlásról, arról, hogyan szembesülhet az ember a végső utazással. Az idős ember már nem olvas új könyveket, csak a régieket, Aranyt, Krúdyt, Rilkét veszi kézbe. Az amerikai otthonában végképp magára maradt magyar író utolsó feljegyzéseiből kiderül: imádott feleségével 62 évi házasság után borzalmas kín számára végigszenvedni Lola haláltusáját, teljes testi és szellemi leépülését, miközben erején felül gondozza, ápolja. Majd fiával és menyével eltemeti feleségét, s azután úgy A magányos aggastyán nem menekülni akar, csak dönteni, felkészülni; nem halálfélelme van, hanem életfélelme - hangsúlyozza többször is. Pisztolyt vásárol és beiratkozik egy rendőrség által szervezett lövésztanfolyamra, ahol a lakosságot saját biztonsága érdekében képzik az önvédelemre. Márai már csak arra figyel, nehogy elessen, kórházba kerüljön, nehogy képtelenné váljon arra, hogy időben, amíg ereje és tudata engedi, meg tudja húzni a ravaszt. A legutolsó bejegyzés 1989. január 15-éről: „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Állítólag, mielőtt fejbe lőtte magát, még értesítette a rendőrséget... Ez a gyulai est Márai pisztolyával megrázó volt és emlékezetes marad. Helyey László a Naplóból olvasott fel mély átéléssel, hitelesen. Szívszorítóan személyes, őszinte, bizalmas vallomásokat hallottunk a magas kort megért, bölcs embertől. Papp Zoltán „hozta” jellemző lendülettel, odaadással Márai költészetének jelentős fejezeteit, az ifjúkori versektől a kései remekekig. Horgas Eszter fuvolajátéka a múltat, a fiatalságot, a szépséget idézte, a lányokat, a nőket képviselte a férfihangok között. NIEDZIELSKY KATALIN Németországban táncoltak Ahol megbecsülik a színészeket A Gyulai Várszínház negyvenedik évadának a napokban tartott jubileumi ünnepségén fogadást adtak azon művészeknek, akiket kiemelkedő munkájukért korábban kitüntettek. Ekkor Gyula címerével ékesített plaketteket vehettek át. A sárréti, a lipcsei és az oschatzi társastánc egyesületek barátsága csaknem három évtizedes múltra nyúlik vissza. A hagyományosan jó együttműködésnek köszönhetően az oschatzi egyesület meghívására három sárréti társastáncpár e hónap elején több napig Németországban járt és remek produkciókkal nemzetközi versenyeken is részt vett. Szeghalom Sziliné Csáki Emília táncpedagógus vezetésével a Kovács Zsolt- Farkas Ibolya (Szeghalom), a Dani József-Pardi Szilvia (Vésztő) és a Laczó Ádám-Ombódi-Gál Fruzsina (Körösladány) alkotta párok utaztak Németországba. A 11-15 év közötti körös-sárréti versenyzők nemzetközi versenyeken tánctudásukat is összemérték a náluk idősebb (15-20 éves) korosztályhoz tartozó német fiatalokkal. A magyar táncosok remekül helytálltak és valamennyi versenyen döntőbe jutottak. A Torgau városában megrendezett C osztályos párosok versenyében a berlini, a drezdai, a hallei, a göttingeni, a hoyersvedi, az oderi és az oschatzi táncosokkal vették fel a küzdelmet a körös-sárrétiek, akik közül a Kovács Zsolt- Farkas Ibolya alkotta duó standardban az 5. helyen végzett. Másnap a Dahleh városában tartott csapatversenyben a 2. helyre küzdötte fel magát a körös-sárréti csapat. A szeghalmi, vésztői és körös- ladányi fiatal táncosok szép élményekben gazdag németországi útját a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, valamint Patai Pál szeghalmi vállalkozó támogatta. Az oschatzi táncosok 2004 tavaszán viszonozzák a körös-sár- étiek látogatását: akkor Szeghalom és Vésztő közösen rendez nemzet- közi táncversenyt. ________mlb. Bék és megye- Idén első ízben a Czirok Mihály nevével fémjelzett Talentum Alapfokú Művészeti Iskola diákjai közül is többen részt vettek a rendezvényen - mondotta Ungvári Mihály. A szabadiskola vezetőjétől megtudtuk: idén a résztvevő művészek, illetve a képzőművészet iránt elkötelezett alapfokú művészeti iskolások hat szakágban tevékenykedtek. A tűzzománc technikáját Deli Zoltánná Szabó Évától István - akiről a jubileumi ülésen kevés szó esett - színházigazgatása alatt a nyári munkához a kikapcsolódás is társult. Biztosították a lakhatást, az étkezést, a fürdőbe lépést, nem a gázsin volt a hangsúly. A közös bográcsos főzések is felejthetetlennek bizonyultak. A polgár- mester szerint ma is fontos, hogy vonzó legyen a színésztársadalom- nak a város atmoszférája. sz. m. Freskók, felújítás Gyulán, az Erkel tér 1. szám alatti műemléképület falfestés alatti freskóinak feltárása július végéig befejeződik — mondta dr. Perjési Klára polgármester. Ebben az épületben található a Százéves cukrászda és két regionális idegenforgalmi szervezet. Gyula A számítások szerint az épület felújítása - beleértve a cukrászdát is - 200-250 millió forintba kerül. A felújításban az itt működő Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Délalföldi Marketing Igazgatóság is részt kíván venni. Az önkormányzat műszaki osztálya megrendeli a teljes felújítási tervet, majd pályázatot nyújtanak be az épület munkálatainak megvalósítására. A cukrászdát az év végéig a jelenlegi bérlő működteti, de van javaslat, hogy a jövő év január elsejétől gazdasági vállal- kozóknak hirdessék meg, sz. m. Gyula Dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere elmondta, a művészek valamennyien szívesen emlékeztek vissza a városban töltött nyarakra. Elhangzott, jó lett volna, ha Székely János drámáját, a Caligul; helytartóját, amelyet először épp í Gyulai Várszínházban mutatta! be, az akkori szereposztásbar játszhatták volna most újra. A mű vészek jólesően emlékeztek visszt azokra az időkre, amikor Havas A tűzzománc technikájától a videózásig leshették el az érdeklődők. Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész, restaurátor a szobrászat rejtelmeibe avatta be a résztvevőket. Miklós János a grafikus, Tornyai Tibor és Korbely István festőművészek a festészeti, míg Molnárné Bárdi Andrea a rézműves szakágat vezették. A videózás szerelmesei Hajdú István Lászlótól leshették el a szakmai fogásokat. ________aj. A Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület idén immáron XXIII. alkalommal rendezte meg kétegyházi alkotótáborát — tájékoztatta lapunkat Ungvári Mihály kötegyáni festőművész, a szabadiskola vezetője. vésztőiek hazajárnak aludni. Az elszállásolást könnyítette, hogy pályázati támogatással nemrég új szálláshelyeket (huszonkettőt) sikerült kialakítani az iskola tetőterében. Az egyhetes rendezvény alatt a résztvevők olyan neves előadóktól tanulhatnak, mint Budai Ilona
