Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-02 / 152. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 2., SZERDA R I P ŐRT Lassan bontjuk le az előítéletek falát Természetes reflex: ha az ember a másságot látja, visszahúzódik... A civilizált emberiség napjainkra nagymérték­ben uralja az energiát és a természetet; és meg­tanulta azt is, miképp lehet leküzdeni a testi fájdalmat. Ami viszont az emberi kapcsolatok­kal való bánásmódot illeti, mintha még mindig a kőkorszakban élnénk. Mi az oka, hogy olyan nehezen megy a másik, a mások elfogadása? Riportunkban erre kerestük a választ. Gyomaendrőd A fenti gondolatot Gordon W. Allport Az előítélet cí­mű könyvéből kölcsönöztük. Az 1954-ben kiadott mű meg­állapításai ma is időszerűek, ami azt mutatja, a mássághoz való viszonyunk nagyon las­san változik. Az odafordulásra való szándék régóta jelen van, ám tapasztaljuk, hogy a törvé­nyi szabályozásban megfogal­mazott céloktól a mindennap­ok gyakorlata igen távol áll. Az, hogy az Európai Unió az idei esztendőt a fogyatékkal élők évének nyilvánította, ide­haza is arra késztet, hogy töb­bet beszéljünk a problémáról. A szavak, az érvek csak akkor hathatósak, ha tapasztalással párosulnak. Ez vezette a gyomaendrődi városi családse­gítő központot, amikor családi napot szervezett az ép és sé­rült gyermekeknek, illetve azok hozzátartozóiknak. A rendezvényt megnyitó dr. Szél Lajos, a Fogyatékos Gyerme­kek, Tanulók Felzárkóztatásá­ért Közalapítvány kuratóriumi tagja lapunknak azt ecsetelte, ez a program az idegenkedést segít leküzdeni.- Ha az ember a másságot látja, visszahúzódik. Ez termé­szetes reflex, amiért senkit nem ítélhetünk el. Meg kell te­remteni az alkalmat a találko­zásra. Ha valaki a színpadon egy vakot lát szerepelni, egé­szen más benyomást alakít ki a nem látókról, mint­ha egy vak kéregető koldus lépett volna oda hozzá - magyarázta dr. Szél Lajos, aki személyes sorsával is érzékeltette, mennyire a tapasztaláson múlik a fo­gyatékkal élők megítélése.- Tízéves korom óta nem látok, a vakok általá­nos iskolájában végeztem. Középiskolás korom­ban telefonközpontosként helyezkedtem el annál a cégnél, ahol később harmincnégy évet dolgoz­tam. Kitűnőre érettségiztem, a főnököm biztatásá­ra végeztem el a jogi egyetemet. Már az egyetemi évek alatt igazgatási előadó lettem, később jogi előadó, majd belső ellenőr. Jogi irodavezetőként mentem nyugdíjba - mondotta dr. Szél Lajos, aki szerint a saját képességein és az őt körülvevő kö­zösségen múlott, hogy ilyen sikeres életpályát fu­tott be. — Milyen hatással volt ön a munkahelyi környe­zetére? — A munkába állásomkor az egyetlen vak voltam a cégnél, ám utána sokan követtek, látássérültek és egyéb fogyatékkal élők is. Volt, amikor tizenöt nem látó dolgozott egyszerre nálunk. Amikor a társada­lom egy sérülttel kapcsolatba kerül, sorra veszi, hogy a fogyatékának milyen hátrányai lehetnek. Ha a saját példámból indulok ki, nem látóként nehéz­ségeim vannak a megismerő tevékenységben, a tá­jékozódásban, a mozgásban, a kommunikációban és a társadalmi munkamegosztásban. Ugyanakkor a vakságom fokozott aktivitásra késztet, amellyel az előbb sorolt hátrányok mindegyike előnyre is vált­ható. Például a megismerő tevékenységnél a látók a nagy összességből törekednek az egyes részlet felé, a nem látó a részekből rakja össze az egészet, ami egy teljesen másfajta gondolkodásmódot alakít ki.- Hol tart, merre halad, a sokat emlegetett integ­ráció?- Ezzel a kérdéssel az alapítványi munkám so­rán rengeteget foglalkozom. A legfontosabbnak get. Több gondozottunk így tett szert ismeretségre, néhányan pedig rendszeresen leveleznek ép értel­műekkel - mondotta a mentálhigiénés szakember, aki szerint az előítéletességet oldják a közös progra­mok. A gyomaendrődi rendezvényen találkoztunk Ka­tona Lászlóval, akit erősen foglalkoztat a fogyaték­kal élők esélyegyenlősége. A negyvenöt éves gyomaendrődi férfi 1990. óta közlekedik rokkantko­csival. Állítja, a kirekesztettség a sérült embereket és a hozzátartozóikat egyaránt sújtja. Jó lenne, ha minden fogyatékkal élő számára meglenne a feltétel ahhoz, hogy in­tenzív kapcsolatot tartson a többségi társadalomhoz tartozókkal. Felvételünk a gyomaendrődi családi napon készült. d-fotói veress erzsi azt tartom, hogy a fogyatékkal élőt befo­gadja a társadalom, mégpedig úgy, hogy a saját közössége találja meg számára azt a feladatot, amellyel beilleszkedhet. Mindenki számára ki lehet választani azt a tevékenységet, amit el tud végezni. A tényleges integráció a foglalkoztatással valósulhat meg. Az ápoló- és gondozó­otthonokban ma már nem a külvilágtól elzártan telnek a napok. Az intézmények igyekeznek minél szorosabbra fonni a lakókörnyezettel a kapcsolatot. Hogy ez miképp történik, arról Mikóné Ökrös Nórát mentálhigiénés csoportvezetőt kérdeztük, aki a vésztői székhelyű Békés Megyei Nefelejcs Otthon gondozottjaival vett részt a gyomaendrődi rendezvényen. Összesen kétszázhatvankét közép­súlyos, illetve enyhén értelmi fogyatékos felnőtt­nek viselik gondját. Három éve tartották meg elő­ször a Nefelejcs kulturális estet. Az otthon lakói művészekkel adtak közös műsort, aminek olyan jó volt a fogadtatása, hogy azóta minden évben meg­ismétlik.- Hogy a lakosság jobban megismerje az otthon életét, nyílt napokat szervezünk, bárki bejöhet, kö­rülnézhet. Az első Nefelejcs esten a közönség csak ámult, hogy miket tudnak a gondozottak. A hagyo­mánnyá lett estek új találkozásokra adnak lehetősé­Kell a szabadság! Vajon az épek és sérültek miért nem futnak össze csak úgy a gyógyszertárban, a postán, az élelmiszerboltban, a múzeumban vagy a színházban? - tette fel a kérdést Ka­tona László, amit mindjárt meg is válaszolt. — Az utóbbi időben sokat hallok a számítógépes, otthon­ról végezhető munkáról. Nagy lehetőség a távmunka, ám naphosszat nem lehet a négy fal közé kényszeríteni az embereket. Az integrációt a mozgássérültnek a szabad­ság jelenti. Az első nyolc-kilenc évben csak tolókocsim volt. Az elektromos kocsival a szabadságot kaptam meg. A közel tíz év alatt szinte elfelejtettem, milyen a fű illata, milyen az, amikor fúj a szél. Tolókocsival az ember kiszol­gáltatott, a kerekesszékkel sem járható minden terep. A huszonegyedik században nem lehet kérdés, hogy min­den mozgássérült elektromos kocsihoz jusson. Megfelelő hozzáállással az intézmények akadálymentesítése is elő­rébb tartana. Jelenleg az alapvető feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a sérült emberek a többségi társadalomhoz tartozókkal természetes módon kapcsolatot teremtsenek.- Sokszor bántó az emberek magatartása. Én szerencsés voltam, mert amikor kiderült a problé­mám, a munkatársaim és a lakótelepi szomszédaim nagyszerűen viselkedtek. A helyzetemet nem beteg­ségként kezelték, hanem azt mondták ez egy prob­léma, s azért van az eszünk, meg a kezünk, hogy megoldjuk. Ez a természetes hozzáállás azóta is megmaradt, sőt, a gyermekeik részéről is ezt ta­pasztalom. Azt hiszem, a legtöbben nincsenek tu­datában annak, hogy a baj pillanatok alatt velük is megtörténhet. „Szelíd vagyok és alázatos” - szá­momra ez a jézusi gondolat az irányadó. Jó lenne, ha az emberek egymáshoz való viszonyát is ez ha­tározná meg. ____________ CSATH RÓZA Meg kérdeztük olvasóinkat Milyenek a sérültek esélyei? Marton Jánosné, a vésztői-okányi Békés Megyei Nefelejcs Otthon igaz­gatója:- A sérült emberek helyzetében kedvező változást hoz az esély­egyenlőségi törvény, amely az elő­írások gyakorlati megvalósítását határidőkkel szabályozza. A társa­dalom sokat tehet a fogyatékkal élők esélyeinek ja­vításáért. A mozgássérülteknek, például az épüle­tek akadálymentesítésével segíthetünk, továbbá azzal, hogy számukra is elérhetővé tesszük a tö­megközlekedési eszközök használatát. A Nefelejcs otthonban értelmi fogyatékosok élnek. Az értelmi sérültek közel sem tudják úgy felismeri és képvi­selni az érdekeiket, mint más emberek. Az érdeke­ik megjelenítésében ezért nagy felelősségük van a gondozóknak és a hozzátartozóknak. Zsilinszkiné Nádházi Margit, bé­késcsabai tanító: — A kislányom hallássérült, a bé­késcsabai Pásztor utcai integrált óvodába jár. Az integrált oktatás jó hatással van a gyermekekre, elfo­gadják egymást, figyelnek a társuk­ra. Ráadásul az óvodáskori élmé­nyek, tapasztalatok a felnőttkori gondolkodásukat is befolyásolják. A szemléletváltás fontos, hiszen ma még furcsa szemmel néznek a sérült emberek­re. A békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolá­ban tanítok, ahol integrált oktatást végzünk. Az ép és a sérült gyermekek együttnevelése több munkát kíván a pedagógustól, ám a gyermekek szempont­jából kedvezőbb, hogy nem keü magántanulónak lenniük, hanem közösségben nevelkedhetnek. Véha Béla, gyomaendrődi keres­kedő:- A sorstársakkal a társadalom részéről sokszor passzív elhatáro­lódást tapasztalok. Ezzel a maga­tartással jómagam a munkahelyke­reséskor szembesültem. Elkészí­tettem a pályázatot, az önéletraj­zot, ám amikor a személyes talál­kozásra került a sor, nem mondták, de tudtam, hogy minek szól az elutasítás. A legtöbb ember még segítséget sem szívesen nyújt, aki mégis meg­teszi, annak valószínűleg a családjában van sérült ember. Annál erősebb a kíváncsiság. Sokszor az idegenek azért kezdeményezik a beszélgetést, hogy megtudják, miképp történt a sérülés. Olyan ez, mint a közlekedési morál, sok idő kell hozzá, hogy az emberek szemlélete változzék. Kocsik György, gyomaendrődi gépkocsivezető: — Biztató, hogy az állam többet fordít az esélyteremtésre. A gondo­zási központban, ahol dolgozom, fogyatékkal élők napközi klubja mű­ködik. Jó, hogy beindulhatott ez a szolgáltatás, sok családnak nagy se­gítséget jelent. Volt olyan fiatalember, aki korábban alig mozdult ki otthonról, az édesanyja felügyelete mellett töltötte a napjait. A klubban most közösség­re talált. A fiatalokkal személyes a kapcsolatom, & szállítom őket az otthonuk és a klub között. A fogya­tékkal élőkhöz mindig is természetéi módon viszo­nyultam. Magammal egyenrangúként kezeltem őket, mint ahogy egyenrangúak is. cs. r. _________ D-FOTÓi VERESS ERZSI Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véle­ményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdése­ket írják le, és mi feltesszük azokat az utca embe­rének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Településeink krónikája Sarkadon református konferencia A sarkadi Habakuk Ifjúsági Társaság idén július 4— 6. között a belvárosi református templom gyüleke­zeti termében immáron hatodik alkalommal rendez református ifjúsági konferenciát. Július 4-én dr. Do­bos Ágoston békésszentandrási református lelkipász­tor Érintetlenek közt Indiában címmel tart diavetítést, szombaton dr. Dobosné Topolyai Emőke Hova to­vább, fiatalok?, Nyári Rudolf Karizmatikus káosz, Sőreg Norbert Péter, a beteljesedés mintája címmel tart előadást. Vasárnap a konferencia résztvevői fel­lépnek a 10 órától kezdődő istentiszteleten. Bekapcso­lódnak a templom új zenélő toronyórájának ünnepé­lyes avatásába, ahol díszvendég dr. Orbán Viktor, az előző kormány miniszterelnöke. B.i. Új MSZP-elnök és -alelnök A Magyar Szocialista Párt Sarkad városi szervezete rendkívüli tisztújító taggyűlést tartott a közelmúlt­ban. Bálint Tivadar helyett a szervezet új elnökévé Puskás Lajos korábbi elnökségi tagot választották. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módo­sítása értelmében teljesen új funkcióként jelent meg az alelnök jogintézménye, a tisztség betöltésére Nagy Józsefet találta legérdemesebbnek a taggyű­lés. Az ötfős elnökségnek tagja lett Bálint Tivadar, Bondár Andrea, és Horváth László helyett Jakó Ist­vánnak szavaztak bizalmat. — Valamennyi baloldali érzelmű állampolgárt szeretnénk megszólítani, s közösen gondolkodva és cselekedve a város fejlesztése, fejlődése érdekében kívánunk tevékenykedni - tudatta elnöki „székfoglalójában” Puskás Lajos. B, Szarvason kívül is rendet! Szarvas kiterjedt külterülettel és zártkerti területtel rendelkezik. A tanyák, hétvégi házak, kertek gazdá­inak jogos elvárása, hogy a tulajdonukat kulturált módon közelíthessék meg, járható út vezessen a vá­roson kívülre. E szándékot erősítette a Mótyó zugi útépítés kettes ütemének befejezése. A befejező sza­kasz 750 méter hosszú, három méter széles beton­pálya burkolatú út. A beruházás költsége 28,8 millió forint, amelyhez 20,2 millió forint állami támogatást nyert az önkormányzat. A befejezési határidő au­gusztus 30. Hasonló jellegű beruházás a Szivomya sori útépítés. Ott közel egy kilométer hosszú, három méter széles betonpálya burkolatú utat építettek. A beruházás közel negyvenmillió forintból épült meg, amelyhez 23,5 millió forintot biztosított saját forrás- ból az önkormányzat. _________________ cs. r. Ta névkezdésre megújul az iskola Tavaly megtörtént a szarvasi Vajda Péter Gimnázi­um utcával párhuzamos épületszárnyának bővítése. Az oktatási intézmény fejlesztését folytatva, jelen­leg az aulát magába foglaló főbejárati egységet, az új tantermeket, a könyvtárat és a számítástechnikai termeket építik. Ezen épületegység idén augusztus 20-ára készül el. Ezzel párhuzamosan tavaly ősszel elkezdődött az iskola aszfaltozott sportudvara he­lyén a tornacsarnok építése, amelynek határideje jö­vő június 30. A teljes beruházás tervezett 628,9 mil­lió forintos költségéhez a város 540 millió forint címzett támogatást nyert. Az iskolafejlesztéshez sa­ját költségvetésből 88 millió forintot biztosít az ön- kormányzat. _________ ________ CS. R. Mó dszertani segítség Orosházáról Az Orosházi Egyesített Szociális Intézmény Csa­ládsegítő Szolgálata módszertani feladatokat is el­lát. A környező 24 település gyermekjóléti szolgá­latainak nyújt ezzel szakmai segítséget. Halustyik Éva a legutóbbi találkozójukról mesélt: - Mint te­rületi koordinátorok, ezúttal is egy előadást szer­veztünk, Sitkéi Péter szociális munkatárs a gyer­mekvédelem angliai tapasztalatait osztotta meg ve­lünk. Mint a családi videotréning avatott szakértő­je, ezzel az új módszerrel is megismertette a kollé­gákat. Szeptemberben újra találkozunk, akkor az öngyilkosságokról, az iskolakerülésről, iskolafóbi­áról, valamint a gyermekjátszmákról, a serdülőko­ri életvezetés zavarairól tartunk előadást és meg­hívjuk az érintett szakemberek mellett a jelzőrend­szer-működtetőket is. _____________________________________________0.1. Félévszázados találkozó Vésztőn A vésztői általános iskolában ötven esztendővel ez­előtt végzett egykori diákok találkoztak nemrég. A sikeres jubileumi találkozót Vári Szalay Istvánné (lánykori nevén Losonczy Klára) szervezte. A visz- szaemlékezésekből kiderült: fél évszázaddal ezelőtt nehéz volt az élet Vésztőn is, de az összetartozás se­gítette az embereket az előbbre jutásban, a megél­hetésben. Olyan eset is előfordult, hogy egy-egy al­sós osztályba közel száz gyermek járt, de a felső ta­gozatban is 60-70-es létszámú osztályok voltak. A volt lakóhelyükre hazatérő egykori diákok örömmel tapasztalták azt a fejlődést, amely Vésztőn történt az utóbbi években, s amely a városi címig vezetett. ________________________________________________________________________M. B. * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents