Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-11 / 160. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 11., PÉNTEK - 7. OLDAL tBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Figyelnek a munkanélküliekre Szeghalom A Békés Megyei Munkaügyi Központ Szeghalmi Kirendeltségének illetékességi területén a nyilvántartott munkanélküliek 50 százaléka mindössze 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezért a kirendeltség nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőségek szerint minél több munka- nélküli képzést kapjon.- Megtérülnek-e a képzések költségei? Figyelemmel követik- e, hogy a képzést befejező munkanélküliek kapnak-e állást? — kérdezte Csók Sándor képviselő, a vésztői képviselő-testület legutóbbi ülésén. Tóth Ferencné dr. kirendeltség-vezető elmondta: a képzést elvégző munkanélkülieket 6 hónap elteltével megkeresik. Az a tapasztalat, hogy 50 százalékuk elhelyezkedik. __________________________öl El ismerés a falu postásának A helybeliek jó barátként várják a hírekkel Szilágyi Imre postai kézbesítő hét éve rója Medgyes- bodzás utcáit a levelekkel és az újságokkal. A közelmúltban, munkája elismeréseként, a szegedi postaigazgatóságon dicsérő oklevelet és pénzjutalmat vehetett át. Medgyesbodzás Szilágyi Imre - amint a levelekkel és kiadványokkal teli táskával háztól házig gördül a kerékpárján — jelenség a faluban. Mindenkit ismer, igyekszik jó kapcsolatot tartani az emberekkel. Jó barátként, sokan szinte családtagként fogadják és naponta várják a hírekkel. Idősek és fiatalok egyaránt szívesen állítják meg egy kis beszélgetésre. Napi teendői során sokfélét lát, hall a faluban. Munkáját szolgálatnak tekinti, és tiszteletben tartja mások magánéletét. Körzetéhez 275 lakás tartozik. Mint mondta, nem könnyű télen a hidegben, nyáron a nagy melegben teljesíteni a feladatát. A kitüntetés - melyre, úgy hírlik, a bodzásiak javasolták — váratlanul érte, de nagyon jólesett a bizalom, hogy gondoltak rá. Munkája egyben elhivatottsága, amit még sok évig szeretne a lakosság szolgálatában eltölteni. H. M. A bodzásiak - akik szinte családtagnak tekintik Szilágyi Imrét - javasolták az elismerésre. _______________________________________________________________________»FOTÓI KOVÁCS EHZ8ÉBET Cs odagyerek „unokából” több mint ígéret A kisfiú kikötötte, csak olyan tanár taníthatja, aki ismerte Bartókot Ha egy kétéves kisgyerek kezdetben kíváncsiságból, majd valami rendíthetetlen varázslat hatására rendszeresen odatotyog a zongorához és bű- völten „ízlelgeti” a billentyűket, arra a szülőknek mindenképpen oda kell figyelniük. És ha ez később élvezhető zenei hangokkal is párosul, akkor nincs mese, a gyerek muzsikára termett. Mindenképpen intézkedni kell. Békés-Tarhos így történt ez Kaneko Miyuji- Attiláéknál is. Háromévesen zongorázni kezdett és látványos doh gokat produkált játékával. A tarhosi zenei értékeken nevelkedett, népzenekutató nagymama — azóta a szó japán megfelelője, obachan szerint csak egyszerűen „Obi" - ott-tartózkodásakor jó időben, jó szemmel és füllel vette észre unokája tehetségét a zene iránt. A Japánban jobban elismert Kodály-módszert tanította akkor a szigetországi kis óvodásoknak, unokájának is. Ám hosszas családi kupaktanács eredményeként megszületett a döntés: a 7 éves Miyuji nevelését átveszik a magyar nagyszülők. Irány Magyarország! Noha a kisfiúnak kikötése volt: őt csak olyan tanár taníthatja, aki ismerte Bartók Bélát... Attila hamar akklimatizálódott, teljesen megváltozott, életének navigálását a két boldog nagyszülő vette át. Azóta az iskolai tanév alatt itthon, Budapest és Kismaros között zajlanak a hétköznapok, a nagy ünnepeken otthon, Taka- satóban van együtt a család. A bartóki vágy is csak úgy teljesült, hogy Miyuji tanítását a váci Bartók Béla Zeneiskolában folytatta Cs. Nagy Tamásné zongoratanár. Attila 5 éves zeneiskolai pályafutása alatt 16 zenei versenygyőzelmet aratott, miközben az ütőtanszakon is jeleskedett. Sőt, több tárgyból, így magyar irodalomból is dicséretet kaA csodagyerekből a békési közönség szeme előtt művésszé érett Kaneko Miyuji-Attila dr. Szatmári István professzorral Névjegy Neve: Kaneko Miyuji-Attila Született: Tokiótól északra, Takasaki városában 1989-ben Állampolgársága: japán-magyar Édesanyja: magyar, Japánban élő angol tanár Édesapja: japán, szintén angol nyelvtanár Bátyja: Ayato-Bence, 23 éves nyelvész az USA-ban Nővére: Yumina-lldikó, 30 éves, nyelvészdoktor az USA-ban Nagymamája: Benczéné Mező Judit dr., egykori tarhosi diák, népzenekutató Nagypapája: Bencze László, egykori tarhosi diák, nyugdíjas fotós és modellező Lakhelye: Kismaros Jelenlegi iskolája: budapesti LFZE (Zeneakadémia) előkészítő tagozata és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 7. évfolyama Hobbija: a zongorázás Kedvenc zeneszerzője: Bartók Béla retetet sugárzó gondolkodásáról, bölcs humoráról győzi meg az embert már első találkozáskor is. A békés-tarhosi zenei napokon itteni élete óta jelen van. Az unokák koncertjének számos alkalommal volt egyik főszereplője, a Körösi Nyári Akadémia előadásait élő illusztrációkkal, zongorajátékával gazdagította. Idén kapott első ízben lehetőséget arra, hogy önálló zongoraesttel álljon a békési közönség elé. Múlt heti hangversenyén, a zeneiskolában rengeteg ember volt kíváncsi Kaneko Miyuji-Attila játékára. Hallgatva őt — magyaros temperamentumát, bravúros technikáját, szellemi fölényét a művek fölött, a hatalmas ovációt, mely körülvette -, úgy érezte az ember, hogy néhány év múlva ezek a koncertpillanatok történelmi értékűvé válnak. Egy kirobbanó tehetségű - vallomása szerint száz százalékban japán, száz százalékban magyar - ifjú pályaindulásának lehettünk szem- és fültanúi. Azé a fiatalemberé, aki génjeiben hordozza akár a tarhosi hagyományt is. Aki naponta hajnali ötkor kel, hogy Kismarosról beutazzon Budapestre, majd este vissza, miközben zene, zene és zene tölti ki minden percét. Évente 40-50 monumentális művet tanul meg ijesztő memóriát birtokolva. Es ha ötödik ráadást kell adnia a Jupiter-lámpáktól fűtött teremben, akkor is boldogan ül le hangszeréhez, „úgy látszik, még nem izzadtam eléggé” mosolygó öniróniával. i A csodagyerekből a békési közönség szeme előtt művésszé érett Kaneko Miyuji-Attila jövőre a nemzetközi Ferenczy György zongoraversenyre készül. A zenei napok rendezői ígéretet kaptak tőle, hogy a vonószenekari tábor szólistájaként 2004-ben visszatér hozzánk. F. PÁLFY ZSUZSA Erdei óvoda, először Öt év, 250 millió a kultúrára Szeged A körös-sárréti óvodák közül a szeghalmi óvodások vettek részt először erdei programokon. Az ötnapos erdei óvoda foglalkozásain megközelítően 150 gyermek ismerkedett a természet szépségeivel, nyert bepillantást a különböző népi mesterségekbe. Szeghalom A szeghalmi Petőfi úti óvoda e hónap első felében egy teljes hétre kiköltözött Szeghalom- Várhelyre. Az erdei óvoda programjára a környezetvédelmi minisztériumtól pályázat útján nyert pénzt az intézmény. Az erdei óvoda ideje alatt Ambrus Szilvia, a Vadvirág Egyesület elnöke segítségével a szeghalmi kisgyermekek a különböző növényekkel, madarakkal, rovarokkal azok természetes élőhelyein ismerkedhettek. A szeghalom-várhelyi ifjúsági tábor területén pedig változatos foglalkozások várták az óvodásokat. Megismerhették a régmúlt idők gyermekjátékait. Betekintést nyerhettek olyan hagyományos kézműves tevékenységekbe, mint a nemezelés, a fazekasság, a kosárfonás. Az erdei óvoda nyílt napján a gyermekek szüleikkel együtt készítettek papírsárkányt, építhettek homokvárat, s kóstolhatták a kemencében sült friss lángost. M. B. Szeged polgármestere, Botka László és a Borsodi Sörgyár Rt. kereskedelmi igazgatója, Benedek László a napokban aláírta azt a megállapodást, mely keretében a sörgyár öt esztendőn át, évente 50 millió forinttal támogatja a Dél-Alföld kulturális és turisztikai vonzerejének növelését. Ennek keretében segítik a több mint hét évtizedes múlttal rendelkező szabadtéri játékokat, a 13 éves hagyománnyal rendelkező kami- onos és country-találkozót, az idén újból életre hívott Szegedi Ifjúsági Napokat, a színházi díjátadó gálát, valamint a hétvégén nyíló és augusztus 20-áig tartó első vidéki Borsod Beach szórakoztató vízi centrumot. A fővárosban már két, nagy sikerrel működő kulturális és kalandpark szegedi változata a térség lakóinak és a-turistáknak egyaránt tartalmas és különleges tó- kapcsolódást kínál. A Borsod Beach az elkövetkező időben számtalan koncerttel és egyéb, egész napos szórakozási lehetőséggel várja vendégeit a Tisza partján, ahol a Dél-Alföld számos, köztük Békés megye több településének különféle együttesei, kulturális csoportjai is fellépnek a nyáron. _________________________1*3 Árpád fürdő: a beteg is fizet A békéscsabai Árpád fürdőben egyelőre továbbra sem lehet orvosi beutalóra kért fürdőjegyet igénybe venni. Azok a betegek tehát, akiknek ortopédiai vagy reumatológus szakember fürdőben végezhető kezelést vagy úszást rendel el, teljes árat fizetnek. Ez nyugdíjasok és diákok esetében egész napra 500, felnőtteknél 750 forintot jelent. Változás csak szeptemberben várható. Békéscsaba Hiába újították fel a békéscsabai Árpád fürdőt, a kezelésre váró páciensek esetében üröm keveredett az örömbe: míg a rekonstrukció előtt nem kellett teljes árú jegyet váltaniuk, most igen. Szeptemberig nem is történik változás, ugyanis a megyei egészségbiztosítási pénztártól és az ÁNTSZ-től csak akkorra szerzik be újra az összes dokumentumot az orvosi részleg üzemeltetéséhez - tudtuk meg Gyulai Tibortól, a fürdő vezetőjétől. A szoba és a berendezések már szinte teljesen készen várják a látogatókat, sőt orvos is van. Személyét egyelőre nem árulták el, csak annyit mondtak, hogy előszerződést kötöttek a szakorvossal, a gyógymasszőrökkel, a fizikoterápiás asszisztensekkel. Az előszerződés nem biztos, hogy sokat jelent, ugyanis korábban már aláírtak egy szerződést egy szakorvossal, most állítólag mégis más orvos neve szerepel a listán. Az viszont valószínű, hogy a szakember nem főállásban dolgozik majd, csupán napi három-négy órát rendel. Szeptemberig viszont erre is várni kell. Addig marad a megyében Gyula, Gyomaendrőd vagy Orosháza. Utóbbi két helyen ráadásul ingyenes a belépő, Gyulán 300 forintot kell fizetni orvosi javallat esetén. FEKETE G. KATA Teleházak: nem könnyű a működtetés Az első a vidéki esélyegyenlőség biztosítására tíz éve jött létre Egy évtizede jött létre a vidéki esélyegyenlőség biztosítását célul kitűző első teleház hazánkban, s ma már csak Békés megyében 15 ilyet tartanak nyilván. Ezek működtetése azonban nem egyszerű, hiszen, bár az önkormányzatok lehetőségeikhez képest segítenek, a személyi bérekre többségében hiányzik a fedezet. Békés megye Békés megye 15 teleházának egy része már korábban létrejött, míg a többit most alakították tó - tudtuk meg Nagyné Takács Ágnestől, a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete elnökétől. A hosszabb idő óta működők közé sorolható a békésszentandrási, a biharugrai, a gyomaendrődi roma teleház, a kamuti, a kondorosi, a körösnagyharsányi, a kötegyáni, a szarvasi és a tótkomlósi létesítmény. Már megnyílt, avagy folyamatban van a tóalakítása az eleki, a kaszaperi, a körösújfalui, az okányi, a pusztaföldvári és a zsadányi teleháznak. Fő tevékenységi körükbe sorolhatók - a különböző civil szervezetek ellenőrzésében működő házaknak - a munkahelyteremtő, a szociális, valamint az iroda- technikai szolgáltatások, ezen kívül képzéseket is szerveznek.- Az alapvető cél a vidékfejlesztés és a vidéki esélyegyenlőség biztosítása - szögezte le Nagyné. Létrejöttükkor általában kétmillió forint értékben tudnak különböző számítástechnikai eszközöket beszerezni, az önkormányzatok pedig helyet adnak, s állják a működési költségek egy részét. A gondot az jelenti, hogy bár a beinduláskor a munkaügyi központok fél-, avagy egyéves időtartamra biztosítanak közcélú munkásokat, az ő bérüket később nem tudják előteremteni, hiszen az önkormányzatoknak és a civileknek erre nincs keretük. A megoldást Nagyné abban látja, hogy regionális szervezetek végpontjaiként működhetnének a teleházak, s így kapnának normatív támogatást. Amíg pedig ezt nem lehet megvalósítani, addig célszerűnek tartaná, ha a munkaügyi központok hosszabb ideig fedezhetnék a foglalkoztatást. A kérdésről egyébként legutóbb Békéscsabán tartottak egyeztetést. A civil szféra tágabb környezetéről szólva Nagyné Takács Agnes megemlítette, hogy pályázati úton sem egyszerű támogatást szerezniük, hiszen sok olyan programot írnak tó, amelyek teljes mértékben utófinanszírozású- ak, a szervezeteknek pedig nincs arra lehetőségük, hogy a költségeket megelőlegezzék. POCSAJI RICHARD TELEHÁZAK A DÉL-ALFÖLDÖN Békés megye 15 Bács-Kiskun megye 24 Csongrád megye 33 pott. Két évvel ezelőtt nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára. Zongoratanára azóta Eckhardt Gábor zongoraművész. A 13 éves fiatalember tehetségének, s az őt körülvevő családi is baráti környezet ingergazdag- iágának köszönhetően fantaszti- uis érettségéről, ugyanakkor sze-
