Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-09 / 158. szám

4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 9., SZERDA R I P ŐRT I HÍRLAP Egy kis (energia)dombra lecsücsülünk... Bizseregjen a tenyér, és emelkedjék az asztal fölé! Istenemre, egy békebeli majális jut eszembe, amikor végignézek az At- tila-dombon. Százak ücsörögnek, fekszenek, esznek, isznak és csa­csognak körülöttem. Tápiószentmárton e kis magánterülete már-már fogalom. Azt mondják, van olyan nap, hogy 40—50 autóbusz és több száz személyautó áll a parkolóban, a híres Kincsem Lovas Park mellett. Merthogy annak idején ezt a területet lótenyésztés céljából vették meg. Amikor tíz évvel ezelőtt Kocsi János kinézte magának a 15 hektáros lege­lőt, álmában sem gondolta, hogy egy­szer a területén emelkedő dombocska zarándokhellyé lép majd elő... A tulaj­donos — akiről azt mesélik, ha nem is az első, de a második száz leggazda­a nagyközség neve, éppen az energia­domb jóvoltából. Alig helyezkedünk el a földre terí­tett pléden, erős szél kel táncra és rö­píti a port, felkorbácsolja a homokot, tele a szánk, orrunk ettől az agresszív anyagtól. akad. Mellettem egy fiatal nő hájas tésztával kínálja a szomszédját, amott meg ásványvizet kortyol egy idősebb férfi. Mondom, majális! A tűző nap erejét valamelyest gyengíti a szél, de nem eléggé. Van, aki napernyővel, ka­lappal védekezik az elvékonyodott ózonréteg rossz hatása ellen. Elérkezik az ebédidő. Az éttermet egybeépítet­ték a szállodával. Ottjártunkkor teltház volt. Hozzák az ebédet, s míg a pincé­rek kiszolgálják a vendégeket, a tulaj­donos, Kocsi János az asztalok között sétál. Ott ebédel éppen társaságával A tápiószentmártoni Attila-domb sokak zarándokhelye. Tisztes belépődíj után várhatják, megérinti-e őket az energia... A SZERZŐ FELVÉTELE gabb magyar vállalkozók egyike - a szerencsének köszönheti a „szerencséjét”, ha egyáltalán szüksé­ge volt rá, de legyünk őszinték, kinek nincs?~A több mellé szívesebben dör- gölődik a még több... S jól jön fejen­ként az az 500 forint is, amelyet személyenként kér a belépésért... A békéscsabai Tóth Sándor - amúgy a rek­lámszakmában „utazik” — hallott az energiadomb­ról, és gondolt egyet. Megszervezte a kirándu­lást. így került negyven csabai feltöltődni vágyó a krónikással együtt a tápiószentmártoni Attila-dombra tikkasztóan meleg hétvégén. Caplatunk a dombra, pléddel, szi­vaccsal, kisszékkel, ki mivel készült erre az egynapos kirándulásra. Óha­tatlanul hallom a kiscsoportokba verő- döttek beszélgetéseit. Ki-ki arról be­szél, melyik testrészére jönne jól egy kis energia, már ami a dombból árad. Pár évvel ezelőtt robbant a köztudatba- Engem nem dumáltok meg még egyszer, hogy eljöjjek - dohogja egy magas, középkorú férfi dühösen a há­ta mögött baktató feleségének és két kamaszodó fiának. - Még hogy ener­gia — morogja —, az viszi el az energi­Az aranyszarvas lelőhelye Az Attila-domb területe a múlt század elejéig a Blaskovich nemesi család birtoka volt, itt nevelkedett a verhetetlen csodakanca, Kincsem is. A leírások alapján itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdtek. 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az aranyszarvast. Az ásatások tanúsága szerint 4-5000 évvel ezelőtt is éltek itt em­berek. egy ámat, hogy idecipeltetek. Mellettem egy tolókocsiban ülő asszony. Két te­nyerét a föld felé fordítja, behunyt sze­mekkel figyel magára, talán az ener­giaáramlást is így észleli jobban. Mert­hogy valami árad, az már biztos. E so­rok írója szkeptikus, de be kell valla­nia, bizseregnek az ujjhegyei, ha a te­nyerét a föld felé fordítva figyeli a tör­ténéseket. Délre talpalatnyi hely is alig Nemcsók János volt államtitkár, az ő kiszolgálásában vállal éppen aktív sze­repet. Amikor a volt államtitkár távo­zik, a tulajdonos odaül az asztaltársa­ságunkhoz és csoportterápiára rendez­kedik be. Leveszi jobb csuklójáról a vastag arany karkötőt, és a jobb keze kisujját kezdi mozgatni. - Kezdetét veszi a tömegpszichózis - súgja mellettem egy fiatal férfi. S van benne valami. Eleinte Kocsi János elmondja, mit kell éreznünk. — Bizsergést éreznek a tenyerükben, az ujjaikba - tájékoztat -, majd az asztal fölé emelke­dik a tenyerük. Figyelem az arcokat. Van, aki bátortalanul néz a te­rapeutára, vajon most minek kell tör­ténnie? Jó, ha emelkedik a tenyér, vagy baj, ha nem! Egy ősz hajú asszony a szemét is becsukja, magába mélyed, s lám, mind két tenyere két-három cen­tire elemelkedik az asztaltól. Ahogy később megtudom tőle, már járt itt, és a törött csuklójának kifejezetten jót tesz ez a hely... Van, akinek jottányit sem mozdul a keze, de hogy az alkal­mi terapeuta ne higgye, ő nincs jelen ennél az eseménynél, közli, hogy a bi­zsergést azért érzi, még ha a tenyere nem is engedelmeskedik a program­nak! Közben Kocsi János be-beszól an­nak, akinek se nem bizsereg, se nem emelkedik a tenyere. „Biztosan úgy in­dult el otthonról, hogy semmit sem fog érezni...” - szégyeníti meg azokat, akik nem reagálnak a felszólításának. Aztán odainti a pincért, kávét hozat magának, bal kezével a kávéscsészét fogja, míg a jobb keze továbbra is irá­nyít. Egy idő után nem bírja to­vább és rágyújt. Többször is. Szá­momra kiábrándító mozdulatok ezek. A jó félórás „kiképzés” után időt szakít rám.- Azt mondják magáról az itt élők, hogy,, fáin” ember... Elmosolyodik, láthatóan örül a dicséretnek. — Kétezerben dísz­polgárrá fogadtak a településen - büszkélkedik.- Hitte, amikor megszerezte ezt a területet, hogy egyszer itt za­rándokhely lesz?- Tíz éve azért vettem itt föl­det, hogy egy lovasklubot alapít­sak. Csúcsgenetikai állomány ta­lálható itt. A 300-as állományból 160 lipicai ló. Tudja, Kincsem is itt élt!- Hogy lett a lovasklubból energetikai zarándokhely?- 2000-ben egy családi ebéd­nél azt vettem észre, hogy beszél­getés alatt az egyik kezem egy­szer csak valahogy felemelkedik az asztalról, magától. El kell hogy mondjam, korábban soha sem hittem az effélékben, és még a társaságot is otthagytam, ha ter­mészetgyógyászati vagy ezoteri­kus dolgokról folyt a diskurzus. Ezek után elkezdtem figyelni, nem csak a saját érzéseimet, ha­nem a lovak hozzáállását is. Az érzékeny állatok is észlelték a különös energiát. Fürdőztek a homokban, ott, ahol legjobban érezték a pozitív sugár­zást. Több szaktekintély is bemérte ezt a területet, többek között dr. Varjú György egyetemi tanár, tanszékvezető is. Megállapította, hogy a mágneses erőtér folyamatosan változik, frekven­ciája 2-15 Herz között ingadozik. Ahol a lovak fürdőztek, ott a legintenzívebb. A lányom jogász, a feleségem pedagó­gus, akkoriban hülyének néztek ezzel a tapasztalással. Most már más a hely­zet, megváltoztatták a véleményüket. Egyébként látja, az Attila-domb való­ban zarándokhellyé változott. Szájról szájra terjed az energiadomb gyógyító hatása. Az újságírók néhányszor sze­rettek volna leleplezni, aztán, amikor megtapasztalták az energiasugárzást, megszelídülten írtak a helyről. Vannak napok, amikor 7-8 ezer ember is meg­fordul itt. Lassan lebukik a nap, hazafelé in­dulunk. A háromórás utat legtöbben végigalusszák. Vannak, akikre így ha­tott az energiaáramlás... BÉLA VALI Megkérdeztük olvasóinkat A babonáról Czebe Gizella, 40 éves, szeghalmi lakos:- Egy dologban nagyon babo­nás vagyok. Ha már elindultam ott­honról és valamit bent felejtettem a lakásban, akkor azért a holmiért nem szívesen megyek vissza. Amennyiben mégis visszamegyek, akkor ahová indultam, ott biztosan nem járok sze­rencsével. Hiszek abban a babonában, hogy ha va­lamiért visszafordulunk, akkor ahová készülünk, ott nem érjük el a kívánt eredményt. A lányom pe­dig a fekete macskával kapcsolatban babonás. Ha valahol meglát egy fekete cicát, inkább az egész ut­cát elkerüli, nehogy átszaladjon előtte a fekete macska. Kovács Tibor, 27 éves, körös- ladányi lakos:- Egyáltalán nem hiszek a ba­bonákban. Tőlem lehet péntek ti- zenharmadika, átszaladhat előttem naponta többször a fekete macska, eltörhet a tükröm, akkor is a meg­szokott kerékvágásban élem az éle­tem, nem engedem, hogy a babonás „üzenetek” befolyásoljanak. A környezetemben tapasztalom, hogy az idősebb emberek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a babonának. Az öregebbek jobban tisztelik a hagyományokat, s a babona is egyfajta múltbéli örökség. A babonás embereket nem ve­tem meg, hiszen mindenkinek lehet valamilyen hóbortja. Megyesi Mária, 17 éves, szeghal­mi tanuló: — Nem vagyok babonás típus. Szerintem csak azoknak az életét befolyásolja a babona, akik hisz­nek is benne, hiszen hit nélkül ez sem megy. A babonás embereket is teljesen normális földi halandók­nak tartom, ezért a „hobbiért” nem vetem meg őket. Érdekes módon többen azt gondolják, hogy az idősebbek babonásabbak, mint a fiatalok. En viszont egészen mást tapasztalok. Sokkal több a fi­atal babonás ismerősöm, mint az idősebb generá­ciókhoz tartozó. Lehet, hogy a babona a mai világ­ban egyfajta reneszánszát éli? Sós Mihály né, 37 éves, szeghal­mi lakos: — Nem hiszek a babonában. Ez­zel nem csak most vagyok így, ha­nem gyermekként sem tulajdoní­tottam neki nagy jelentőséget. A19 éves lányom viszont a fekete macs­kára nagyon babonás. Ha meglát valahol egy fekete cicát, azonnal nagy ívben elke­rüli, vagy visszafordul a lakásba. Többször próbál­tam meggyőzni, hogy hagyjon fel ezzel a viselke­déssel, de eddig kellő nyomatékkai még nem tud­tam rá hatni. Talán, majd ha ő is korosodik, levet­kőzi a babonát. Most ugyanis úgy látom, hogy a fi­atalabbak babonásabbak, mint az idősek. m. b. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Fejlesztések Szeghalmon Az utóbbi években jelentős fejlesztésekkel gazdago­dott Szeghalom. Az út-, a csatorna-, a szennyvíz- és a telefonhálózat részben vagy teljes mértékben ki­épült, a közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Az általános iskola 5 tanteremmel bővült, 20 személyes idősek bentlakásos otthona épült. Átadták a nemzet­közi sportversenyek lebonyolítására is alkalmas im­pozáns sportcsarnokot, amely a város és a térség kul­turális és sportprogramjainak egyaránt remek hely­színt biztosít. A szeghalmi képviselő-testület határo­zott szándéka, hogy infrastrukturális téren, valamint az egészségügy, az oktatás, a kultúra területén a vá- ros tovább erősítse vezető szerepét. ____________yj Tel epüléseink krónikája Agrárhelyzet Bucsán Bucsa közigazgatási határa 5584 hektár. Ebből a szántóterü­let 3231 hektár, a legelő 1386 hektár, az erdő 329 hektár, bel­területi zárkert 244 hektár, művelésből kivett terület 394 hektár. A szántókon és a legelőkön való gazdálkodás szerkezete a rendszerváltás óta lényegesen megváltozott. Ma a 3231 hektá­ros szántóból 1190 hektárt 27 egyéni gazdálkodó művel, az 1386 hektár legelőből 320 hektáron magánszemélyek jószágai legelnek. Bucsán a kalászos növények közül főleg búzát és árpát ter­melnek a helybéliek, a kapás kultúrájúaknái pedig a napraforgó a meghatározó. Sajnos, az idei aszályos időjárás a bucsai terme­lőket is jelentősen sújtja, így a községben tovább romlanak a mezőgazdaságból élők kilátásai. ____________________________________________________1U Lipcsei harmonikások Békésben A Lipcsei Fröhlichter-Akkordeon-Express zenekar az elmúlt négy évben megismerte a Dunántúl legszebb helyeit, a né­met zenei kultúra népszerűsítése közben. A zenekar úgy döntött, az idei évben a nyarat a magyar Alföldön kívánja tölteni. A 60 tagú, fiatalokból álló együttes Gyopárosfürdőn, a Napsugár Hotelban talált alkalmas szálláshelyet, onnan szervezi fellépéseit július 14-étől, amikor a vendéglátók strandján adnak a tangóharmonikások koncertet. Szakáll. Antalné, a szálloda vezetője lapunknak elmondta, a néme­tek egyhetes látogatása során eljutnak július 15-én Mezőhe­gyesre, 16-án ismét a gyopárosi fürdővendégeket szórakoz­tatják, 17-én Gyulára utaznak, 18-án a szabadkígyósi kas­télyparkban lépnek fel, 19-én pedig a tótkomlósi főtéren ad­nak koncertet. CS. I. Éjszakai tárlat, kerti parti A Kulturális Kapcsolatok Egyesületének kezdeményezésére az utóbbi időben — szinte minden hétvégén - a megszokottól eltérő, kicsit más, valamitől izgalmas, meglepő tárlatmegnyi­tókra kaptunk meghívást. Gonda Géza, az egyesület elnöke erről így vallott lapunknak: - Orosházán, a Nyári Kulturális Napok programjaihoz kötődve szerettük volna gazdagítani a választékot a képzőművészeti kiállításokkal. A hagyományos­tól eltérő helyszíneket és időpontokat választottunk, nagy si­kere és meglepően jó visszhangja volt például a sok érdeklő­dőt vonzó éjszakai, képtári ajánlatunknak. Szívesen látogat­nak el a művészetpártolók az Amadeus kávéházba, ahol ara­di festőművész barátunk képeit állítottuk ki. Tavaly nagy si­kere volt a Könd utcai kerti tárlatoknak, az idén újítunk, ha­marosan üvegművészeket látunk vendégül a hangulatos kert­ben. _______ _______ ______ cs. i. Pa rlagfűgyűjtés, versenyben Az elmúlt hétvégén a kétsopronyi ön- kormányzat kezdeményezésére, főként a gyerekek bevonásával, nagyszabású parlagfűirtást szerveztek a községben. A programban hetvenhatan vettek részt, a gyerekek mellett mintegy húsz felnőtt - szülő és nagyszülő - is szor­goskodott a belterületen a parlagfű­gyűjtésben. A kiszedett, ötvenesével kö­tegelt növényt gyűjtőhelyre vitték és megsemmisítették. Völgyi Sándor polgármester elmond­ta: a résztvevők több mint 51 ezer szál parlagfüvet gyűjtöttek. Minden kötegért csokoládét és sorsjegyet kaptak a gyere­kek, utóbbival az ÁNTSZ ajándékait nyerhették meg. A programban résztve­vők egy fehér baseballsapkával is gaz­dagodtak. A legtöbb parlagfüvet a Petrovszki Tibor-ifj. Völgyi Sándor páros gyűjtöt­te, 9300-at. Okét követte több mint 7 ezer szál parlagfűvel Laurinyecz Erika és háromtagú csoportja, a harmadik he­lyet megközelítően ennyi növénnyel a Beliczai-trió szerezte meg. _____________________________115 Tábortűz mellett, Erdélyben A Savio Szent Domonkos Katoli­kus Általános Iskola tanulói, ne­velői és családtagjaik közül töb­ben Erdélyben tölthettek egy he­tet július elején. Békéscsaba Az intézményt többéves, szoros kap­csolat fűzi a borzonti Gaál Tamás Ál­talános Iskolához, meghívásukra utazhatott a küldöttség a Gyergyói- medencébe. A békéscsabaiak az Er­délyben töltött egy hét alatt megte­kintették egyebek mellett Kolozsvár, Csíksomlyó, Parajd, Korond és Szováta nevezetességeit, ellátogattak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóhoz, va­lamint a Békás-szoroshoz. A hazau­tazás előtti este vendéglátóikkal kö­zösen, tábortűz mellett, megkóstol­ták az erdélyi ételeket, a csorbát és a puliszkát, majd barátságuk megpe- csételéséül elénekelték a székely és a magyar himnuszt. Caimacan Klárától, a Savio iskola igazgatójától megtudtuk, jövőre a borzontiak látogatnak el hozzájuk. [0|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents