Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 7., SZOMBAT MEGYEI KORK É P Orvosok méltatlan helyzetben Elmaradt a nagy áttörés Vizsgáztak a kézművesek Az egészségügyi intézmény- rendszer az ország szinte utol­só eladható vagyona, a gyógy­szer- és műszergyártó cégek pedig sorban állnak érte. Pia­cot akarnak vásárolni — fejtet­te ki véleményét a készülő kór­háztörvényről dr. Bencze Sán­dor háziorvos az MDF tegnapi szarvasi sajtótájékoztatóján. Szarvas A Magyar Demokrata Fórumban politizáló szarvasi háziorvos at­tól tart, a napirenden lévő kór­ház-privatizációs törvény veszé­lyezteti az ellátás biztonságát. — Az orvosok privatizációpár­tiak, ám szeretnék a rendszert a magyar egészségügy kezében lát­ni - szögezte le dr. Bencze Sán­dor, aki egyike annak a három­száz magyar orvosnak, aki meg­kapta a Batthyány-Strattmann László-díjat. Hozzátette, a társa­dalom sem erkölcsileg, sem anya­gilag nem az értékén kezeli az egészségügyi tevékenységet. Mindenekelőtt ezt a hiányosságot kell pótolni. A kórház-privatizáci­ós törvény tárgyalását meg kell előznie az orvosok jogállásáról szóló törvénynek. Ellenkező eset­ben a kiszolgáltatott egészség- ügyi dolgozók még méltatlanabb helyzetbe kerülnek. (R, Magyarságismeret — mindenkinek Az egyesülő Európában esély van arra, hogy a ma­gyar nemzet új fejlődési pá­lyára kerüljön — írja Köteles Lajos most megjelent, Ma­gyarságismeret — mindenki­nek című könyvében. Gyula—Békéscsaba A XX. század történelmi kataszt­rófái miatt a darabokra szaggatott magyarság nemzettudata megko­pott. Az egyesülő Európában esély van arra, hogy a magyar nemzet új fejlődési pályára kerül­jön. Boldogulásunknak azonban alapvető feltétele, hogy megőriz­zük a minden magyar ember sze­mélyiségének belső magját alko­tó közösségi értékeinket, nemzeti tudatunkat — indokolja a könyv szerzője a mű megjelenését. Az író (dr. Köteles Lajos a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egész­ségügyi Intézetének igazgatója - a szerk.) arra törekedett, hogy mindazt közreadja, amit egy fel­nőtt magyar embernek ismernie illik nemzetéről. Az új ismeretek tömegéből szintetizálta a tudo­mány mai állásának megfelelő közérdekű tudnivalókat és rövid, közérthetően megírt témákban adta közre azokat. A gazdagon il­lusztrált könyvet a Magyar Könyv Bt. adta ki. A könyv megyei be­mutatóját Békéscsabán, a Kárpátia Könyvesboltban tartják június 12-én. A könyvbemutató vendégei között ott lesz Patru- bány Miklós, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke is. (Ö|S Fórum a megye infrastrukturális fejlesztési lehetőségeiről Hetvennégy éves a legidősebb diák A Magyar Demokrata Fórum az Európai De­mokrata Fórumok sorozat keretében 12 hét alatt 12 helyszínen 12 témában tart fórumot. A sorozat békéscsabai állomásán tegnap a megye infrastrukturális helyzetéről tanácskoztak a rendezvény résztvevői. Békéscsaba — Amikor arról döntöttünk, hogy melyik térség­ben milyen témát dolgozzunk fel, nem volt kérdé­ses, hogy Békés megyében az infrastruktúra hely­zetéről kell beszélnünk - mondta bevezetőjében Katona Kálmán, a Magyar Demokrata Fórum alel- nöke, volt közlekedési és vízügyi miniszter. — Jól emlékszem arra az időszakra, amikor itt, Békés megyében óriási távközlési csaták zaj­lottak, a térség úthálózatáról pedig közvetlen ta­pasztalatokat szereztem. Miniszterségem idején történt, hogy orosházi meghívóim a megyehatá­ron vártak, kérték, hogy az Audiből üljek át egy Trabantba, merthogy úgy jobban megtapasztal­hatom, milyenek a megye alsóbbrendű útjai. Nagy áttörés azóta sem történt ezen a területen — fogalmazott Katona Kálmán. Dr. Cserei Pál, a Békés Megyei Mérnöki Ka­mara elnöke a megye aktuális környezetvédelmi feladatairól beszélt a fórumon.- Békés megye főbb mutatói az országos át­lag alattiak, de a környezet állapota szempontjá­ból jól állunk. Természetesen számos, megol­dásra váró feladat áll előttünk. Az ülepedő por tekintetében például a nyolcadik helyen állunk, amin javítani kell. Dr. Cserei Pál beszélt a hulladéklerakók álla­potáról is. Mint kiderült, Békés megye 74 hulla­déklerakója közül jelenleg csak a békéscsabai fe­lel meg a követelményeknek. Rung Attila, a Békés Megyei Mérnöki Kamara alelnöke a megye vízellátásáról beszélt. A laká­sok 89,6 százaléka kapcsolódott be a közműves vízellátásba, további csaknem tíz százalék pedig ráköthető lenne. Kevésbé jó a helyzet a szenny­vízkezeléssel. A lakások harminc százaléka kap­csolódott még csak be a szennyvízhálózatba, to­vábbi 11 százalék számára pedig adottak a felté­telek a rákötésre. A tanácskozáson szó esett még az úthálózat fejlesztéséről és az öntözés aktuális kérdéseiről is. ________________________ K. E. Le állt az úthálózat-korszerűsítés A közlekedési infrastruktúra kérdését nem a súlyán kezeli a kormány. Sem az autópálya-építés, sem a burkolaterősítés nem szerepel megfelelő módon a költségvetésben — hívta fel a figyelmet tegnapi szarvasi sajtótájékoztatóján Katona Kál­mán, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke. Szarvas rendszerbe való csatolásáért mi­---------------------------------------------- raszterként sokat fáradozott. A A Békés megyei és a megyehatá- kilátások biztatóak voltak, de ide- ron túli rossz úthálózat hátráltat- je már nem maradt a ja a térség gazdasági fejlődését, végigviteléhez. Leszögezte, egy az ipari parkok benépesülését, térség felvirágoztatásának két Remélhetünk-e változást? - kér- fontos eleme a távközlés és az út- dezte lapunk az alelnököt. hálózat fejlesztése. Sajnálattal ál­Katona Kálmán előrebocsátot- lapította meg, hogy több más re- ta, az M5-ÖS autópálya matricás formmal együtt ezek leálltak. Pe­dig az infrastruktúra-fejlesztés egyike azoknak a fontos folyama- tolmak, amelyek nem kötődhet­nek sem kormányzati ciklusok­hoz, sem pártokhoz. Az alelnök más időszerű kér­désekről is szólt. A kórház-priva­tizáció — véleménye szerint — az ellátás biztonságát veszélyezteti. A megszorító intézkedéseket pe­dig tűzoltómunkának nevezte, amelynek a következményei sok­kal messzebbre vezetnek majd, mint azt gondolnánk. CS. R. A két Kovács országos sikere Az egyik gyakorlott versenyző, a másikat váratlanul érte a szép eredmény Vép, Jánoshalma, Piliscsaba, Csurgó mellett Kétegyháza neve is megtalálható, méghozzá kétszer is azon az eredménylistán, mely a középfokú mezőgazdasági intézmények legeredménye­sebb diákjait sorolja fel a nemrégiben rendezett Országos Szak­mai Tanulmányi Verseny lezárultával. A kétegyházi Mezőgaz­dasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet két büszkesége közül Kovács Sándor a 7„ Kovács Zoltán pedig a 9. helyezést érte el. A szabályok értelmében mindketten mentesülnek a felvételi vizsga alól, ha szakirányú felsőoktatási intézményekben kívánják folyatni tanulmányaikat. Kétegyháza A mezőgazdasági gépészek ver­senyén Kovács Sándor a mező- gazdasági gépésztechnikus szak­macsoportban szerzett országos 7. helyezést. Az intézmény kiváló hallgatója nem először jeleske­dett. Legutóbb tavaly tavasszal adtunk hírt a sikeréről; a Dalerd Rt. és a gyula-városerdei Dél-al­földi Erdészeti Tájékoztatási Köz­pont által meghirdetett tanulmá­nyi versenyen „Az év fája, a bi­bircses nyír” című tanulmányá­val Kovács Sándor a 3. helyezést érte el. Idei sikere pedig igazán ígéretes, hiszen majdani célja, hogy lakóhelyén, Orosházán csa­ládi gazdaságot létesítsen, mű­ködtessen. Ebben változatlanul élvezi a kétegyházi intézmény tá­mogatását. A másik Kovács (a fiatalok csupán névrokonok), Zoltán ugyancsak a mezőgazdasági gé­pészek versenyén szállt ringbe, a mezőgazdasági gépésztechnikus szakmacsoportban. Országos 9. helyezése is megérdemel egy fő­hajtást, hiszen a legjobb tíz ver­senyző között végzett, őt is meg­illeti tehát az a lehetőség, hogy felvételi vizsga nélkül tanulhas­son tovább valamely, kijelölt főis­kolán, egyetemen. Kovács Zoltán Erdélyből, Kézdivásárhelyről je­lentkezett a kétegyházi iskolába, mezőgazdasági szakirányú érett­ségivel a zsebében. Két esztende­je tanul itt, idén végez a gépész­technikusi szakon. Az országos siker olyan váratlanul érte, hogy nem tudta még eldönteni, él-e a továbbtanulás lehetőségével, vagy más irányba fordítja a pá­lyáját. A hétféle szakma egyike a fazekas, melyből OKJ-s végzettség szerezhető a kézműves szakiskolában d-fotó: kovács Erzsébet Százhetven diák vizsgázott a napokban a békéscsabai kéz­műves szakiskolában. A Tég­la közösségi ház termeiben nyugdíjasok is iskolapadba ültek, mások munka mellett szeretnék elsajátítani a népi mesterségek valamelyikét. Békéscsaba- Tíz éve kezdődött az oktatás a megyei művelődési központ kéz­műves szakiskolájában, ahol a népi kézműves foglalkozások ápolása és tovább adása a célunk- mondta Pál Miklósné igazgató­helyettes. - Idén hétféle szakmá­ból lehet középfokú OKJ-s vég­zettséget szerezni egy- vagy két­éves képzésben; mézeskalács-ké­szítő, faműves, fajátékkészítő, kézi és gépi hímző, fazekas, gyé­kény-, csuhéj- és szalmatárgykészítő, valamint ko­sárfonó és csipkekészítő. Felsőfo­kú végzettség népijáték- és kis­mesterség-oktatóként szerezhe­tő. Az iskola akkreditációja nem­csak elismertséget, hanem támo­gatást is jelent a tandíjakhoz. A kézműves szakiskola nép­szerűségét mutatja, hogy Pécs­ről, Kőszegről és Hajdú megyé­ből is érkeznek diákok, a koruk 22-től 74-ig évig terjed. Legalább ilyen változatos a tanulók foglal­kozása is: orvos, pedagógus, vál­lalkozó, nyugdíjas egyaránt van köztük. Pál Miklósné elmondta azt is, hogy az iskola legidősebb tanuló­ja egy 74 éves szegedi asszony, aki immár harmadik szakmáját tanulja az iskolában. Saját beval­lása szerint sokat javult a memó­riája, amióta intenzíven tanul a vizsgákra. cs. z. Alkotó-Körösök a hídnál Az ötödik, jubileumi szabad­téri tárlat megrendezésére készül a Gyulai Alkotókor és a Sarkadi Alkotókor a Fekete- Körös gyulai hídfőjénél. A Gyulai Alkotókor és a Sarkadi Alkotókor augusztus elsején ötö­dik alkalommal rendezi meg az Alkotó-Körösök Szabadtéri Tárla­tot a Fekete-Körös gyulai hídfőjé­nél. A mostani, Sodrás című tár­laton első alkalommal mutatko­zik be a májusban megalakult Vésztői Alkotókor. A jubileumi rendezvényre ünnepi kiadvány jelenik meg, melyben a kiállítás alapötletétől kezdve napjainkig felelevenítik a korábbi tárlatokat. Hat éve alakult meg a fürdővá­rosban a Gyulai Alkotókor, majd támogatásával a Sarkadi Alkotó­kor, három éve a Hódmezővásár­helyi Alkotókor, legutóbb pedig a vésztői alkotókat összefogó cso­port ____________ SZ. M. Ma gyaróvári Mihály (jobbról) nyugalmazott címzetes igazgatónak meghatározó szerepe volt az in­tézmény fejlődésében. Felvételünkön Kiss Mihály, jelenlegi igazgató mond köszönetét több évtize­des munkásságáért. A tábla felirata; Magyaróvári tanterem Tó. a szerző felvétele Tanterem viseli a nevét Az intézmény csatlakozott az,,Iskolai emlékezet” című programhoz „Pedagógusnap van, bankárok napja nincsen. Lehet, hogy az utóbbiakat más módon becsüli meg a társadalom?” — tet­te fel a kérdést Kiss Mihály, a Mezőhegyesi Szakképző Inté­zet igazgatója a június 5-én megtartott pedagógusnapi ün­nepségen, ám rögtön hozzátette: az oktatásügyben dolgo­zók helyzetét illetően reménykeltőnek tartja a közelmúlt­ban végrehajtott 50 százalékos béremelést. Mezőhegyes A jó hangulatú ünnepségen je­len volt az intézmény csaknem valamennyi alkalmazottja. Kiss Mihály megköszönte a pe­dagógusoknak, az adminiszt­ratív és a technika dolgozók­nak a közelmúltban Mezőhe­gyesen megtartott országos rendvédelmi versenyen való helytállását. Mint mondta, a borítékok tulajdonképpen az elvégzett munkáért járó bért tartalmazzák, megtetézve né­mi jutalommal. Négy, nyugdíj- korhatárt elért dolgozónak, Néveri Istvánnak, Molnár Já­nosnak, Kiss Jánosnak és Körösi Pálnak tárgyjutalmakat adott át az igazgató. Az! intézmény - derült ki a továbbiakból - csatlakozott az Oktatási Minisztérium „Iskolai emlékezet” című programjá­hoz, s úgy döntött, hogy az egy­kori nagy pedagógus egyénisé­gek közül elsőként Magyaróvári Mihály címzetes igazgatóról ne­vez el tantermet. Beszédében Kiss Mihály emlékeztetett arra, hogy a Puskás-stadiont is élő emberről nevezték el. Majd így folytatta:- Az idősebb kollégák emlé­keznek rá, hogy a mostani 10-es termet Setényi teremnek hívták, a 12-est pedig ma is Kárász szer­tárként emlegetjük. Ez a gya­korlat is bátorított bennünket, amikor úgy döntöttünk, hogy a Hangai épület 6-os számú tan­terme a mai naptól Magyaróvári tanterem legyen. Az ünnepelt meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a gesztusért, hangsúlyozva, hogy negyedszázados igazgatói tevé­kenysége során mindig számít­hatott a tantestületre, a munka­társakra, s az eredményeket kö­zösen érték el. MÉNESI GYÖRGY Játszóterekre pályáznak Medgyesegyháza A magyarországi játszóterek 90 százaléka nem felel meg az uni­ós normák előírásainak, ezért Medgyesegyházán is két lehető­ség marad a játszótéri gondok megoldására - fogalmazódott meg a község legutóbbi testületi ülésén. Mint elhangzott, vagy a régiek felújítására költenek, vagy előre nézve és a jövőnek építkezve új, minőségében meg­felelő játszótereket alakítanak ki. A képviselők végül ez utóbbi mellett döntöttek, így a tervek szerint első ütemben a Kossuth téren, majd a továbbiakban a belterületen 2-3 új játszóhelyet szeretnének kialakítani. Mivel a tervezett beruházás költsége várhatóan 10 millió forint, erre az önkormányzat ekkora ösz- szegben nem tud forrást biztosí­tani. Ezért a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz for­dultak támogatásért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents