Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 4., SZERDA HÁT TÉR Mjj HÍRLAP Kovács János a tudós tanár A barlangi bogár őrzi nevét - Arany Jánoshoz szoros barátság fűzte Kovács János neve a Körös-Sárréten többek számára ismerő­sen cseng, hiszen közel másfél évtizede ezzel a névvel nagy­szabású földrajzversenyt rendeznek Szeghalmon, amely az utóbbi években már országos megmérettetéssé szélesedett. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy ki is volt a verseny név­adója. A térségben élők gyakran kérdezgetik, hogy melyik Ko­vács János nevét viseli a földrajzverseny, mert ők ma is több ilyen nevű embert ismernek. A földrajzversenyes Kovács Já­nos Szeghalom szülötte, s a tudós tanár az első magyar termé­szetrajzi Afrika-kutatóként szerzett igazán hírnevet magának. Múzeumtól megbízást kapott. Hazatérte után a 440 darabból ál­ló állat-, növény és kőzetgyűjte­ményét a Nemzed Múzeumnak adományozta. A szeghalmi születésű tudós tanár tudatában volt afrikai utazá­sa jelentőségének, ezért alaposan felkészülve vágott az útnak. Pre­paráló felszerelést és preparálás­SZEGHALOM Kovács János 1816. november 13- án, Szeghalmon látta meg a nap­világot Kovács János és Varga Lí­dia gyermekeként. A nagyapa, az öreg Kovács János Szeghalom nó­táriusa, az apa a szeghalmi neme­sek hadnagya volt. A kis János­nak Sándor bátyja 1814-ben, Lász­ló öccse 1818-ban született. A későbbi tudós tanár tanul­mányait Szeghalmon kezdte, Haj­dúszoboszlón folytatta. Majd a híres Debreceni Református Kol­légiumba került, ahol többek kö­zött megismerkedett a nála egy évvel fiatalabb Arany Jánossal. Kovács János a kollégium akadé­miai tanszakán bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányokat is folyta­tott. Gróf Tisza Lajos geszti földbir­tokos 1844 tavaszán Domokos nevű fia házitanítójának birtokára hívta Kovács Jánost. De a leendő házitanító alighogy megismerke­dett a Tisza családdal, önképzés céljából szabadságot kapott a gróftól. A Szepességben, Lőcsén németet tanult, majd Németor­szágban gyarapította ismereteit. Németországból hazatérve, be­kapcsolódott a Magyar Királyi Természettudományi Társulat munkájába, s még mielőtt elfog­lalta volna geszti állását, 1846 má­jusában a budai hegyekben ás­ványtani kutatásokat, gyűjtéseket végzett. Sőt aktív szakgyűlési te­vékenységet is folytatott, amelyek keretében például ismertetést tar­tott a Békés megyei népszájon forgó, úgynevezett „istennyila”- féle kövekről. Kovács János tudo­mányos felkészültségét bizonyí­totta az a tény* is, hogy amikor Gesztre költözött házitanítónak, mintegy 4 ezer példányból álló növény- és néhány száz darabból álló ásványgyűjteményt vitt ma­gával. Geszten, idejéhez mérten, a tudós tanár tovább folytatta ter­mészettudományos tevékenysé­gét: a Természettudományi Tár­sulat rendes tagjaként felkérték, hogy Bihar megyében végezzen geológiai vizsgálatokat, amelyek komoly eredményekkel zárul­tak. Szintén a geszti házitanítós­kodása idején Kovács János tudo­mást szerzett egykori debreceni kollégiumi társa, a tőle 15 kilomé­terre élő Arany János nehéz hely­zetéről, megélhetési gondjairól. Ezért gróf Tisza Lajosnak javasol­Kovács János Afrikából 440 darabból álló gyűjteménnyel tért haza ta, hogy Tisza Domokos magyar nyelv és irodalom oktatására fog­lalkoztassák a költőt, aki 1851. május 13-án érkezett Gesztre. Kovács János 1855 szeptemberében Ti­sza Domokossal Egyiptomba utazott abból a megfontolás­ból, hátha az afrikai klíma enyhíti tanítvá­nya tüdőbaját. A Nílu­son egy vitorlás bár­kán lementek egé­szen Vadi-Haifáig. Az utazás közben Kovács János mindenütt gyűjtőmunkát folyta­tott, tanulmányozta az egyes tájegységek állatait, növényeit, ás­ványait. Kinttartózko­dása ideje alatt felje­gyezte azokat a ta­pasztalatait is, ame­lyeket az emberek életének (nép­szokások, földművelés, egyebek) megfigyelése közben végzett. Te­vékenységének eredményességét bizonyítja a hazaküldött és haza­hozott gazdag anyag, amelynek összegyűjtésére a Természettudo­mányi Társulattól és a Nemzeü sál foglalkozó szakkönyveket is vitt magával, ahol pedig alkalma volt rá (Trieszt, Velence, Kairó, Bej rút stb.) kereste a neves szak­Eltűnt a ,, bocskorrágó ” pocz A Sárrét állat- és növényvilága Kovács János idején is pusztult, fajok tűntek el. A jeles tudós 1906. novem­ber 12-én keltezett levelében Csánky Benjáminnak, Szeghalom akkori református lelkészének így írt erről: , ,Még az én gyermekkoromban, amikor az apám az Aklosban, az urasági réten nádat vágott, elpanaszolta a cseléd, hogy a pocz (Mus rattus) lerágta éjjel a bocskort a lábáról. És én ezt a poczot (fekete pat­kány) nevelő koromban (1846-1856) a komádi Sárré­ten hiába kerestem, már akkor kiölte ezt a fajt egy má­sik erősebb faj, a patkány (Mus decumanus), melyet a nagyapám állítása szerint 1775-ben láttak először Szeghalmon. (...) És mennyi állat elpusztult arról a vi­dékről azóta! Nincs már bobály (Umbra Cramer), az a hüvelyknyi kis hal, melyet azon a vidéken fedeztem fel, s örvendeztettem meg vele Herman Ottót. Nincsenek sem vaddisznók, sem gödények.” embereket, hogy ismereteit to­vább gyarapíthassa. Kovács János 1856 október el­sejétől a debreceni kollégium fő­gimnáziumának természetrajz ta­nára lett. Új munkahelyére nem üres kézzel érkezett: a kollégium­nak adományozott több ezer szá­rított növényt, 56 fajta tojást, 18 fajta koponyát, egy száznál is több darabból álló őscsontgyűjte- ményt, továbbá az általa felfede­zett barlangi bogárnak (Drime- otus Kovácsii Mill) 12 példányát. A tudós személyiség megpróbálta költő barátját, Arany Jánost is Debrecenbe csábítani, de Arany akkor még maradt Nagykőrösön. Negyvenéves volt Kovács Já­nos, mikor úgy döntött: megháza­sodik. Egy hajdúszoboszlói lányt, Kiss Laurát vette feleségül. A taní­tás és a kutatómunka mellett Ko­vács János elévülhetetlen érde­meket szerzett a Debreceni Kert­észti Egylet kertjének megterem­tésében és gondozásában. A deb­receni kollégiumban pedig múze­umi jellegű gyűjteményt létesí­tett, amelynek „mindenese” volt. Kovács János a múzeumot azzal a szándékkal alapította meg és fej­lesztette, hogy az egyszerre szol­gálhassa a tanítást és a felnőtt la­kosság érdeklődésének felkeltését és kielégítését. Aktívan kivette ré­szét a közművelődést szolgáló körök alakulásából is: előbb a Debreceni Felolvasó Körnek, majd a Csokonai Körnek volt ak­tív tagja és tisztségviselője. Fáradhatatlan természetéből és nagy munkabírásából adódóan Kovács János csak 80 éves korá­ban, 1896-ban ment nyugdíjba. Az 1895-96-os utolsó debreceni aktív tanári évében földrajzot ta­nított az I/A és a II/A, ásványtant a IV/A és a IV/B osztályokban, valamint növénytant és állattant az V. osztályban. E mellett a Ti­szántúli Református Középiskolai Tanáregyesületnek rendes, a Bé­csi Geológiai Társulatnak levele­ző tagja, a kollégiumi természet­rajzi múzeumnak pedig őre volt. Nyugdíjazását követően elköl­tözött Debrecenből, de nem Szeg­halomra tért visz- sza, hanem az Ér­mellékre ment. Szalacson, Teréz lányával és annak családjával élt. Kovács János itt sem tétlenkedett, hanem járta a vi­déket. Életének utolsó napjaiban is sokszor kilova­golt a Szalacs kör­nyéki dombokra, hegyekbe. Egy üyen „túrája” so­rán a hideg eső­ben megázott és megfázott. A be­tegséggel idős szervezete már nem tudott megbirkózni, így Ko­vács János 1906. december 7-én elhunyt. Temetésén, több jeles személyiség mellett, a Debreceni Református Kollégium Főgimná­ziumának tanári kara is tiszteletét tette. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Mit jelent a teleház? Kőszegi Zoltán, kaszaperi la­kos, középisko­lai tanuló:- Otthon nincs számító­gépem, ezért jó lehetőségnek tartom, hogy Kaszaperen létrejött a teleház. Úgy tudom, pályázaton nyert pénzt a beruházásra az önkor­mányzat, melyet a lakosság jól hasznosíthat. A világháló elérhe­tősége mára szinte mindennapos dolog, amelynek segítségével le­velezhetünk a barátokkal, vagy a tanuláshoz kaphatunk számtalan ismeretanyagot. Mivel szeretek horgászni, ezért a teleház-inter- neten elsősorban erről keresek majd újabb információkat. Giliczó Káiné, kaszaperi la­kos, igazgatási előadó: 'l - A polgár- mesteri hivatal­ban magam is számítógéppel dolgozom, ezért határozottan értékelni tudom a teleház hasznosságát. Tudjuk, hogy nincs mindenkinek pénze gépet venni, ám mostantól Kasza­peren is bárki hozzájuthat, akár a pályázatok vagy az internetes in­formációk megismeréséhez. Sze­rencsére nekem otthon is van gé­pem, ezért sokat tanultam, ké­peztem magam a használatára. A számítógép határtalan lehetősé­get kínál, melyet most idős és fia­tal is igénybe vehet. Megyik Mihály- né, kaszaperi, gyesen levő anyuka:- A napok­ban átadott teleházat na­gyon jónak tar­tom, mert a község lakosságának nyújt új és korszerű lehetőséget. Bár én nem értek a számítógéphez, de két gyermekem van, akiknek remél­hetően már természetes lesz a gé­pek használata. Legfeljebb a gyermekeim tanítanak majd meg engem is a kezelésére. Napjaink­ban olyan nagy az információ- áramlás, hogy előbb-utóbb inter­net nélkül nem boldogulhatunk. A teleház levelezésre és informá­ciók szerzésére is jól hasznosít­ható. Prágai Anett, kaszaperi la­kos, tanuló:- Másfél éve van számítógé­pem, és már el­képzelni sem tudnám, hogy mi lenne nélkü­le. A teleház azért jó, mert így azok is hozzájuthatnak az infor­mációkhoz, akiknek nincs pénze a drága gépekre. A tanuláshoz gyakran hasznosítottam. Jelenleg a felvételi eredményeket várom az interneten. A teleház lehetősé­get ad levelezésre, a vállalkozók­nak pályázatok, szakmai adatok lekérésére, illetve a nyelvet tanu­lóknak is segít. A teleházzal a fa­lu lakói is közelebb kerültek a vi­lághoz. H. M. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Közös családi élmények Pályázhatnak a szociális segítséget igénylők Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a szociális segítséget igénylők ellátása, életkörülményeinek javítása érdekében pályázati felhívást tett közzé a szociális szolgáltatások, szakmai prog­ramok idei fejlesztésére. Orosháza Az orosházi önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásainak fejlesztése ér­dekében egy kapcsolattartási ügyelet és egyszülős klub mű­ködtetésére adta be pályázatát azért, hogy az ügyelet segítségé­vel biztosíthassák a szülők szá­mára a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás mindenki számá­ra elfogadható és a gyermek szempontjából is előnyös mód­ját. Az igényelt összeg 897 ezer forint. A családokat támogató, csalá­di funkciók megőrzését segítő családsegítő szolgálatok szolgál­tatásainak fejlesztése címén olyan videotréning módszeré­nek elsajátítását és bevezetését tervezik a szakemberek, amely- lyel segítséget nyújthatnának a családok kommunikációs prob­lémáinak megoldásához. Itt az igényelt támogatás 276 ezer fo­rint. A nehéz szociális helyzetben, vagy speciális élethelyzetben lé­vő családokat segítő közösségi programok, családokat segítő új típusú szolgáltatások fejleszté­sére is benyújtották pályázatu­kat az orosháziak. A családsegí­tők ugyanis a Mártélyra szerve­zett kirándulással aktív kikap­csolódást szeretnének biztosíta­ni ügyfeleiknek, azaz a hátrá­nyos helyzetű famíliáknak. A programmal a családi összetar­tozást, a közös élményszerzést szeretnék erősíteni a megpályá­zott 182 ezer forintos támogatás jóvoltából. ___CSETE ILONA Településeink krónikája Értékes orosházi terület Komoly érdeklődők keresték az orosházi önkor­mányzattal a kapcsolatot az utóbbi időben. A Vásár­helyi úton lévő Mól üzemanyagtöltő állomással szemben lévő területnek lenne vevője. A hatályos általános rendezési terv értelmében kereskedelmi, szolgáltató tevékenységre alkalmas a több mint egy- hektáros földdarab. Az értékesítést azonban meg kell, hogy előzze a művelésből történő kivonási eb járás. Az önkormányzat - a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén hozott döntése értelmében - vállalja az eljárás lefolytatását, annak anyagi következmé­nyeit (aranykoronánként 60 ezer forintot, azaz 2,5 millió forintot kell majd fizetni). Ezután árverésen kívánja értékesíteni a területet az ingatlanforgalmi értékbecslésben megállapított 27 millió 300 ezer fo­rintos áron. Az ülésen az is elhangzott, hogy egy Budapesten és Miskolcon már üzletekkel rendelke­ző, kerti bútorokat forgalmazó cég szeretné megvet- ni a lábát a város határában._________________icsi A környezetért Gyomaendrődön A most folyó szennyvízberuházás elkészültével Gyomaendrődön a csatornázott terület aránya eléri a 95 százalékot. A város ennek tükrében szeretné rendeletben meghatározni az ingatlantulajdonosok és az önkormányzat szennyvízelhelyezéssel kap­csolatos kötelezettségeit. Ott, ahol a csatorna meg­épült és az ingatlan rákötésének lehetősége adott, az ingatlantulajdonos köteles a csatornára rácsatla­kozni. Ahol ez nem lehetséges, a szippantási szol­gáltatást kötelesek igénybe venni. A rendelet meg­szegése miatt kiszabott bírság elérheti a harminc­ezer forintot. Az önkormányzat fokozottan ellen­őrizni kívánja a környezetvédelmi szempontból ér­zékeny területeket. A képviselő-testület az elfogadás előtt a környezetvédelmi szakhatósággal vélemé- nyezteti a rendelettervezetet. _______________cs.r. Kö nyvtárfejlesztés Dobozon A dobozi testület, támogatva Szigetiné Almási Szil­via megbízott könyvtárvezető kérelmét, úgy határo­zott, hogy pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium alapprogramjához a könyv­tári kollégium Szakmai eszközfejlesztés, korszerű­sítés című tervezetéhez. Az irodalom helyi birodal­mának fénymásolóra lenne szüksége, s ennek érde­kében az igényelt 250 ezer forintos támogatás mellé ugyanilyen összegű önkormányzati saját erő válla­lásáról döntöttek a képviselők. A települési könyv­tár legutóbb a könyvtári partnerprogram keretében 50 ezer forintot nyert a székelyföldi testvértelepülés, Ozsdola könyvtárának fejlesztésére. __________aj. Is kolai kiadvány Vésztőről Lakóhelyünk Vésztő címmel honismereti kiadványt jelentetett meg a vésztői Szabó Pál Általános Iskola. A város múltját, jelenét bemutató tartalmas füzet a Közoktatási Modernizációs Alapítvány támogatásá­val készült, Szabó Mária iskolaigazgató vezetésével. A szövegeket Balogh Istvánné, Csüllögné Lung Juli­anna és Takács Józsefné írta, a rengeteg fotót Juhos János, Kiss Gábor és Takács Józsefné készítette. A kiadványt lapozgatva, a Vésztő-mágori Törté­nelmi Emlékhelytől Sinka Istvánon át a mai korig számos értékes és hasznos információ birtokába juthatunk._________________________________m Tisztújítás a Fideszben Gyomaendrődön Támogatjuk a mezőgazdaságból élők jövedelmezősé­gért folytatott küzdelmét. Tiltakozunk a nagymérté­kű gázáremelés ellen. Segítjük a kismamák elmaradt járandóságának megszerzését - e célkitűzések meg­fogalmazásával kezdte meg tisztújító taggyűlését má­jus 25-én a Fidesz gyomaendrődi szervezete. Szeret­nék továbbá megvalósítani azt az összefogást, amely lehetővé teszi az együttgondolkodást és az együttcselekvést Gyomaendrődért. A tagság ellensza­vazat nélkül Dezső Zoltán — eddigi elnöknek - sza­vazott bizalmat. Alelnöknek Izsó Csabát választották. A szervezet új tagokat is a sorába fogadott. ______írj Gy arapodó kitüntetések Méhkeréken A már meglévő, évek óta adományozott Méhkerék községért kitüntető díj mellett Méhkerék község kultúrájáért, illetve Méhkerék község sportjáért el­nevezéssel újabb két, a település érdekében végzett munka elismerésére szolgáló kitüntetés alapításáról határozott a románok lakta falu vezetése a közel­múltban. A minden esztendőben a falunapon át­adandó kitüntetések adományozására javaslatot a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a testület munkáját segítő bizottságok, a település jegyzője, il­letve a cégbíróság által nyilvántartásba vett és hely­ben működő pártok, társadalmi és érdekképviseleti szervek, egyesületek, alapítványok, illetve az egy­házak képviselői tehetnek. ____________________________________________aj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents