Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-25 / 146. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 25., SZERDA RIPORT «és mm hírlap A XX. század találmánya lenyűgözte az embereket A gyűjtő megalapította az első magyar rádiótörténeti múzeumot Wlassits Nándor a Rádiótechnika című folyóirat társaságától ajándékserleget kapott az első Magyar Rádióamatőr Múzeum megalapítójának 2003. felirattal. D^OTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Rádiótörténeti múzeumot nyitott Gyulán Wlassits Nándor távközlé­si mérnök, aki a hetvenes évek vé­gén a régi rádiókészülékek gyűjté­sébe fogott. A „ lerobbant”, szak­szerűtlenül javítgatott készülé­kekhez úgy jutott, hogy járta az országot. Volt néhány címe, me­lyekhez rádióamatőrök, rádiósze­relők révén jutott. Bekopogott a házakba, sok padláson megfor­dult. A nyolcvanas évek elején Ro­mániában is járt, olyanoknál, akik hirdetéseket adtak fel. Megkeres­ték Kisjenőről, Nagyváradról is. Eleinte nem tudta, mit kezdjen a sok régi készülékkel. Wlassits Nándor, aki lassan ötven éve fog­lalkozik rádióval, úgy gondolta, háza egyik szobáját berendezi a készülékekkel és megmutatja né­hány ismerősének, barátjának, milyen is volt a régi technika. A gyűjteményből mára nyilvános ki­állítóhely vált, amely egyedülálló a maga nemében Magyarországon. Gyula Wlassits Nándor távközlési mérnök a kilencvenes évek elején, közepén úgy gondolta, meg kellene menteni a köz javára jelentős gyűjteményét, belőle legalább a rádiózás első tíz évét. A rá­diózás első tíz éve körülbelül 1925-től 1935-ig számít­ható, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. Az első rádióműsor 1922- ben hang­zott el az Ameri­kai Egyesült Álla­mokból, Pitts- burghból. A BBC 1923- ban kezdett sugározni, 1925- ben pedig a Ma­gyar Rádió. - A műsorszóró rádiózás fejlődése két végpont közé tehető: amikor megjelenik, mint egyszerű eszköz, amely lenyűgözi az embere­ket, majd bonyolult kezelésű géppé válik - mondja Wlassits Nándor. - Kicsit szakmabelinek kellett lenni ah­hoz, hogy a család a műsorból vala­mit élvezzen is. A harmincas évek kö­zepére a kérdés eldől, a rádió már bú­tordarabbá válik, melyet bárki kezelni tud. A múzeum az első tíz évet hat­van műsorvevő készülékkel mutatja be, a fejlődés jellemzőjeként. Vagy azért, mert megjelent a készülékben egy olyan rádiótechnikai elv, ami meghatározta a további fejlődést, vagy megjelenésében hozott újdonsá­got, vagy mert a maga korában kurió­zum típus volt. Itt nem egyszerűen hatvan darab látható, hanem „a hat­van rádió”.- Érdekes módon az emberek a XX. század nagy találmányát vala­hogy nem tudják a helyére tenni, pe­dig nem is olyan régi történet ez. Az volt a célom, ha valaki bejön, megné­zi a rádiókat, a fényképeket, elolvassa a tablókat, elidőz egy kicsit, kialakul­jon benne a kép a rádióról, a rádiózás­ról. A rádiónak élete volt eszközként és kultúrtényezőként is a maga stú­dióhátterével. Az itt látható készü­lékekben egyet­len nem odaillő alkatrész sincs, olyan állapotban vannak, ahogyan a gyárból kike­rültek. A két kiállító­helyiségből a másik az amatőr rádiózásé. A fej­lődés motorjává vált a rádióamatőrök tevékenysége, melynek negyven évét tekintheti át az érdeklődő. A gyulai múzeumot maga a szakma avatta fel, amikor a magyar amatőrrádiósok köre itt tartotta talál­kozóját a napokban. Itt volt Békéi Fe­renc is, a Rádiótechnika című folyó­irat igazgató-főszerkesztője. A lap 1936-ban jelent meg először, majd 1951-ben újraindították a rádiózás műszaki folyóiratát. A lapnak társasá­ga van, tagjai a rádiózás szerelmesei, akik a folyóirat olvasói közül kerül­nek ki. Tavasszal és ősszel találkozó­kat tartanak, amikor felkeresik a mű­szaki helyeket, a rádió-, a tévéállomá­sokat, múzeumokat, gyárakat. Wlassits Nándor, aki jó húsz éve res­taurálja a rádiókat, könyvet is írt a rö­vidhullámú rádiózás első tíz évéről, több éve tagja a körnek. - A kéziratot társaságunk, a H. A. Old Timer Kör az idén kiadja - mondja Békéi Ferenc. - Ebben az évben 75 éves a Magyar Rá­dióamatőr Szövetség, amely szintén támogatja a 300 oldalas könyv megje­lenését. Az igazgató-főszerkesztőtől megtudtuk, a gyulaihoz hasonló rá­diótörténeti múzeum nincs Magyar­országon, mivel önállóan és tematikusán foglalkozik a rádió lété­nek első tíz évével. Az Antenna Hun­gária és a Magyar Posta támogatásá­val van egy posta-rádió-televízió mú­zeum Diósdon, heterogén gyűjte­ménnyel. A gyulai múzeum rendsze­rezettségével, magánember által ala­pítva egyedülálló az országban, fő­ként úgy, hogy saját költségen, saját lakáson hozták létre Gyulának is újabb látványosságaként. - A rádió­zás él - a mai mobiltelefon is ezen az elven működik —, az amatőr mozga­lom is változatlanul tevékenykedik bejegyzett sportágként különböző klubokban - mondja Békéi Ferenc. - Vannak, akik otthon adó-vevő készü­lékkel tartják a kapcsolatot egymás­sal, van rádiótájfutás, amikor mini adókat helyez­nek el az erdő­ben, amelyeket kis vevőkészü­lékkel keres­nek meg. Léte­zik a gyors tá- vírászat is, amikor időre kell morseje- leket küldeni. Tény, hogy az információköz­lésben, a hall­gatottságban a rádió kicsit visszaszorult, de megmarad­tak azok az időszakok - például autó­vezetés közben -, amikor a rádiózás­sal továbbra is élünk. A maga helyén a rádió megmarad - összegezte az igazgató-főszerkesztő. A gyulai rádiótörténeti múzeum egyik büszkesége egy Neutrodyn ké­szülék. Wlassits Nándor szerint a vüág egyik szenzációja, a tíz legjelentősebb magyar találmány között van. Az adóál­lomások számának megnövekedése kulcskérdéssé tette az állomások jó el- választhatóságát. A Telefongyár Neutrodyn készüléke szelektivitásával 1927-ben szenzációs sikert aratott Euró­pában, a legjobb készüléknek ismerték el. Tervezőjét, Molnár János fizikust Sigmun Laudis kitüntetéssel jutalmaz­ták. A készülék külön fejhallgatókat és hangszórókat működtetett. Az ipari rá­diógyártást 1929-től számítjuk. A Phi­lips gyár új korszakot nyitott kombinált készülékével, amikor meghirdette a mindent a hálózatból elvet. A készülék és a hangszóró 1931-ben került közös dobozba. A jobb minőségű hang­visszaadást 1933-ban érték el gerjesztett di­namikus hang­szóró alkalma­zásával. Az 1935-ös év volt az, amikor beve­zették a teljes át- tekintésű állo- másnévskálát. A rádió 1937-ben nyerte el tipikus, fektetett formá­ját. A hatvan ké­szülék a rádió­zás kezdeti, leg­izgalmasabb korszakával ismerteti meg a látogatót. Egy darabka múlt is szüléink, nagy- szüleink korából, amikor a család éle­tébe egyedül a rádió hozta el a nagyvi­lágot. SZŐKE MARGIT Négy délután látogatható A gyulai rádiótörténeti múzeum az Árpád utca 28. szám alatt fogadja a látogatókat: kedden, szerdán, csütörtökön és vasárnap 14-től 18 óráig. A múzeum alapítója kérésre maga is tart tárlatvezetést, de a rá­diókészülékek mellett tájékoztató áll rendelkezésére azoknak, akik inkább magukban szeretnék végig­nézni a gyűjteményt. Életre szóló vonzalom- Családunkban nem volt hagyománya a technika iránti érdeklődésnek. Ennek ellenére egy egészen korai, gyermek­kori élmény, amikor a negyvenes évek­ben először láttam meg egy rádióké­szülék belsejét, annyira megragadott, hogy a látványtól napokig nem tudtam elszakadni. Ez az emlék nem veszett el az évek folyamán, és amikor 1955 vé­gén az akkori Pajtás újságban kezdő­dött egy cikksorozat Építsünk detekto­ros rádiót címmel, életre szóló indítta­tást kaptam a rádiótechnika szolgálatá­ra. így vált hivatásommá és szenvedé­lyemmé a rádiózás, amely mindmáig el­kísért - vallja a múzeumalapító Wlassits Nándor. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan vezetik le a stresszt? ■ Varró Zoltán, 15 éves, bucsai tanuló: - Szerencsére engem nem ér gyakran stresszes helyzet. Ha oly­kor úgy érzem, hogy feszült va­gyok, azt az érzést megpróbálom sporttal vagy zenehallgatással leve­zetni. A sportok közül elsősorban a kosárlabdázást és a labdarúgást gyakorlom. Amíg ezekre a játékokra koncentrálok, elfelejtem az ideges állapotot, s ha túljutottam a holtponton, a korábbi rossz érzés már nem jön elő. A zene szintén ezért hatásos. Egy-két óránál tovább még sohasem éreztem magam feszültnek, de volt, hogy csak öt percig tartott az egész. Pál Nóra, 15 éves, vésztői tanuló:- Stresszes helyzetben számomra talán a sport a legjobb „gyógyszer”. Amikor feszült vagyok, nagyon jól­esik kerékpározni, úszni, futni. Az is előfordul, hogy a stressz oldására ze­nét hallgatok vagy olvasok. Persze, könnyűzenét választok, és olvasás­hoz sem túl megerőltető könyvet veszek a kezembe, hanem valami könnyedebb írást, ami eltereli a figyel­memet. Jó célt szolgálnak ilyenkor az ifjúsági lapok, magazinok. Viszonylag hamar felidegesítem magam, de szerencsére a feszült állapot nem tart sokáig. Báthori Zoltán, 16 éves, füzesgyar­mati tanuló: — Évek óta edzéssel vezetem le a bennem felgyülemlő stresszt. Ki­lenc esztendeje rendszeresen kick­box edzésekre járok. Ez számomra remek szórakozást jelent, és egész lényem „karbantartásában” segít. Szerintem a sport mindannyiunk életében fontos szerepet játszhat. Ügy vélem: a testi és lelki egész­ség, összhang csak rendszeres sportolással érhető el. Ha nem sportolnék, bizonyára bennem is jóval több feszültség lenne. Azt, hogy egészen kisko­romban mivel oldottam a stresszt, nem tudom, de most a sport átsegít minden holtponton. Kovács József, 15 éves, bucsai tanuló: — Ha valamiért nagyon feszült vagyok, azt kosárlabdázással vagy a számítógép intenzív használatá­val próbálom levezetni. A számító- gépes játékok, filmek remek lehe­tőséget biztosítanak az „oldódás­ra”. Szerencsére viszonylag ritkán feszül túl nálam az a bizonyos „húr”. A leginkább talán akkor kapom fel a „vizet”, ha valaki szándé­kosan felidegesít. Hosszabb ideig sohasem marad meg bennem a feszültség. Néhány percnyi ideges­kedés után mindig sikerül visszazökkentenem ma­gam a megszokott hangulatba. m. b. ____ D-FOTŐi KOVÁCS ERZSÉBET Ne gyvenmilliós felújítások A szeghalmi önkormányzat 20 millió forint tá­mogatást kapott a Belügyminisztérium vis maior keretéből a művelődési ház életveszélyessé vált mozi- és színházterme tetőszerkezetének átépí­tésére.- A kivitelezési munkálatokra pályázatot írtunk ki, amelynek eredményeként Blaskó György szeg­halmi vállalkozó nyerte el a munkát. A vállalkozó rövid időn belül elkezdi a mozi- és színházterem tetőzetének átépítését - közölte Macsári József polgármester. Szintén pályázat útján mintegy 20 millió forin­tos támogatást nyert Szeghalom az általános isko­la Dózsa utcai épülete tetőszigetelésének munkála­Településeink krónikája Bursa-pályázat Medgyesegyházán Medgyesegyháza képviselő-testülete a legutóbbi ülésen úgy határozott, a több éve létező saját ösz­töndíjrendszerük mellett bevezetik a Bursa Hungarica felsőoktatási, önkormányzati ösztöndíj­pályázatot is. Az ösztöndíjpályázat célja a szociáli­san rászoruló diákok tanulmányainak segítése, rendszeres havi pénzbeli támogatással. Az ösztön­díjpályázat keretében az Oktatási Minisztérium úgy segíti a fiatalok tanulmányainak végzését, hogy a települési (és megyei) önkormányzatok által meg­állapított támogatási összeget az önkormányzati tá­mogatással megegyező mértékben egészíti ki. Idén, a minisztérium rendelete szerint, havi maximum 10 ezer forint Bursa Hungarica ösztöndíjban részesül­nek a rászoruló diákok. * e A Körös-Sárrétről Túrkevére Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfej­lesztési Társulás és a Nagykun Együttműködési Társulás hatékony kapcsolatot ápol egymással. A két kistérséget elsősorban az sarkallta együtt­működésre, hogy a Körös-Sárréten és a Nagykun­ságban egyaránt vannak olyan megyeszéli közutak, amelyeket elsősorban a két kistérségben élők hasz­nálnak. Ezen utak felújításának kezdeményezésé­hez az említett két társulásnak fűződik a legna­gyobb érdeke. A körös-sárréti és a nagykunsági társulásokhoz tartozó polgármesterek ma délelőtt 10 órától a túrkevei gyógyfürdőben ismét tanácskoznak. Mos­tani megbeszélésük is az utakkal kapcsolatos: a tu­rizmus és az úthálózat lesz a két fő téma. Díjazzák a diákokat Dévaványán A dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskola a Körös-Sárrét egyik legnagyobb oktatási intézmé­nye, ahol a nemrég befejeződött tanévben 45 tanu­lócsoportban összesen 748 diák tanult. Az iskola 89 dolgozót foglalkoztatott. Közülük hat­vannégyen pedagógusi, hárman pedagógiai asszisz­tensi, tizenhatan technikai, négyen adminisztratív ál­lást töltöttek be, valamint egy könyvtárost és egy sza­badidő-szervezőt is alkalmazott az intézmény. Az iskolai alapítványnak köszönhetően ötödik éve Ványai Ambrus-díjjal jutalmazzák azokat a vég­zős diákokat, akik a nyolc év alatt kitűnő tanulmá­nyi eredményeket értek el. A Dévaványa Felemelke­déséért Közalapítvány pedig a jó tanulókat és a jó sportolókat emlékplakettel díjazza. Kábelhálózat a kertvárosban Amikor a Kossuth utcán, majd az Iglói út környékén megjelen­tek az árkokat ásó munkások, kábelek fektetésére figyeltek fel az emberek. Lapunkat is megkeresték a környékbeliek: mi az, ami miatt ismét útfelbontásokat kell kerülgetni Orosháza kü­lönböző pontjain? Orosháza Sok évvel ezelőtt építették ki a ká­belhálózatot a városban, melynek fejlesztése idén tavasszal kezdő­dött. A munkákról, valamint a cég­váltásról, a névváltozásról kérdez­tük Ráczné Tóth Annát, a Matávkábel TV Kft. kirendeltségvezetőjét. Az orosháziak által is is­mert Délkábel Kft. (ko­rábbi nevén, a névvál­toztatás előtt Csaba- kábel Kft.) ugyanis 2000. október 6-án beol­vadt a Matávkábel TV Kft.-be.- A Matávkábel TV Kft. min­denben jogutódja a Délkábel Kft.- nek. 2003 tavaszáig azonban sem­mi nem változott, ugyanazt a csil­lagpontos hálózatot üzemeltettük, mint korábban. Orosháza területén csaknem négyezer lakást fed le a hálózatunk. Az idén a város két pontján kezdődött el a lefedettség bővítése, az új hálózat kiépítése en­gedélyezett építési terv birtokában. Mit látnak a nézők? A programcsomagban szereplő műsorok száma . várhatóan nem emelkedik az orosházi beruházás után sem, kisebb változtatás a csomag-összeállí­tásban lehetséges, de általában azt is év elején szokás módosítani. Ezt viszont megelőzi az előfize­tők körében végzett közvélemény-kutatás. Általában a Démász Rt. oszlopso­rán, légvezetékkel oldjuk meg a ki­vitelezést. Ahol ez valami miatt nem lehetséges, ott már a tervezés során földben való kábelezésre kér­tük az engedélyt - tájékoztatta la­punkat a békéscsabai kirendeltség vezetője, aki azt is elmondta, hogy a bővítés a belváros egy részén 639, a Szőlő körút környékén pedig 739 lakást érint. A műszaki átadás eb­ben a hónapban várható. Megtudtuk, hogy ez egy csillag- pontos lefedőhálózat, erre történik a lakások bekapcsolása. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fejlesztés jelent-e majd plusz ter­heket a szolgáltatást igény­lőknek? Drágulnak-e a programcsomagok? A Matávkábel TV Kft. csillagpontos hálózatain a díjcsomagok egységesek. Az előfizetési díjak mérté­ke a beruházástól függet­len. Az előfizetési díjak emelése általában évente egyszer, a programcsomag tartal­mától, az üzemelési költségektől és az infláció mértékétől függően történik - válaszolt kérdéseinkre Ráczné Tóth Anna. cseti ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents