Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-24 / 145. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. JÚNIUS 24., KEDD - 7. OLDAL Késik a blokkrendszer Jelrajzolása” A gazdák, gazdálko­dók uniós felkészítésé­ben a Békés Megyei Agrárkamara is igyek­szik részt vállalni. Röpke másfél hónap alatt húsz megyei fóru­mot tartottak, holnap kora este Battonyán, csütörtökön pedig Tótkomló­son zárul a sorozat. Mi érdek­li leginkább az embereket? — kérdeztük Törökné Rácz Er­zsébet (képünkön) titkárt. Békés megye A felvetett kérdések, illetve vála­szok több oldalnyi terjedelmet igényelnének, így a három leg­fontosabb kérdéskörről igyek­szünk összefoglalást adni, de már itt is jelezzük, a továbbiak­ban még foglalkozunk a témával.- Érthető, hogy először is mindenkit foglalkoztat, kiépül-e intézményi hálózat, amely mű­ködteti a támogatási rendszert. Nos, azt kell mondanom, hogy a kormány késésben van, amit örö­költ - válaszolta elöljáróban a szakember. - Miközben Szlové­niában és Szlovákiában ennek elébe mentek, nálunk a jelek sze­rint szinte élesben kell kipróbálni a területalapú támogatás ellenőr­zéséhez elengedhetetlen blokk­rendszert, amiről már hallhattak, a Hírlap is utalt rá egy héttel ez­előtt, és ami még csak 12 megyé­ben készült el. Ez nem más, mint egy digitális térkép, amely légifelvételek alapján készült in­tegrált irányítási rendszer. Ez döntő fontosságú, hiszen ennek alapján történik a terület- alapú támogatások kifi­zetése. Igénylőlapon kell majd beszerezni az úgy­nevezett fizikai azonosí­tó blokk azonosító szá­mát. Egyébként a rend­szer teljes kiépítése 4-5 év, ebből kettő telt el. Melléteszem, hogy a helyrajzi számok sincsenek a helyükön mindenütt, de ehhez már kell a blokkrendszer.- Már sokan csak így emlege­tik: a GORF-növények (gabona, olajos, rostnövények, fehérje). Le- osztják-e az országon belül a ma­gyar kvótát, mindenekelőtt az őszi búza vetésterületét?- Nem lesz leosztás, ez is a rendszer jellemzője! Az összkvóta a' korábbi vetésterüle­tet tükrözi. Ha több termés kerül ki a földből, akkor a visszaosztás alapján annyival kevesebb lesz a hektáronkénti forinttámogatás. Egyébként hazánk 3,45 millió hektárra, 4,73 tonna/hektár bá­zishozamra szóló kvótát kapott. Újólag hangsúlyozom, nincs olyan, hogy Kovácsék ennyit ter­melhetnek a Dunántúlon, a Dűlő Rt. pedig annyit az Alföldön, leg­alábbis 2006-ig. Végül a titkár úgy tapasztalta, hogy sokan aggódnak: mi törté­nik, ha csak a csatlakozási idő­pont, jövő május elseje után je­lentkeznek be? Nos, április 30-áig is lehet előzetesen jelentkezni, azzal, hogy május 31-éig módo­sítható, mert a vetésterv ezt indo­kolja. ________________________ItM ÚT ON EURÓPA FELÉ (BOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA) Több törvény, kevesebb szabadság Az emberi jogok érvényesítése terén nem vagyunk lemaradásban! Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa fontosnak tartja, hogy a nagyobb szolgáltató szervezetekkel az egész országban személyes kapcsolatuk legyen. A fenti, hosszabbik mondattal az ellenzék — különösen nap­jainkban — nyilván vitatkoz­na, dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa azonban sok-sok éves tapasztalata birtokában felelősséggel állítja, hogy így van. A köztiszteletben álló jo­gász professzort a közelmúlt­ban, Békés megyében tett láto­gatása alkalmából kérdeztük, természetesen arra is kérve, egy kicsit mindenre „EU- szemüvegen” keresztül vála­szoljon. Békéscsaba Az emberi jogok elismerése, a jogrendszerbe történő beiktatá­sa és gyakorlati érvényesítésük terén szerintem nem vagyunk lemaradásban szűk egy esztendővel a csatlakozás előtt - szögezte le elöljáróban Lenkovics Barnabás, aki azt is vallja, intézményük akkor dolgozik hatásosan - ha már egyszer „pestiesített” központú is -, amikor rend­re megtalálják a módját, hogy minél több, az em­berekkel kapcsolatban álló intézményt személye­sen is meglátogassanak az országban, azokkal élő kapcsolatot tartsanak. Ami a csatlakozásból eredő felkészülést illeti, példaként mindjárt megemlítette, hogy a rendszer- váltás után, már az 1989-es, módosított alkotmány tételesen felsorolta az emberi jogok katalógusát, amelyet az Európai Unió csak Nizzában fogadott el, jóllehet, a korábbi ENSZ-dokumentumok, em­berjogi egyezmények alapján ezt nem is volt ne­héz megtenni.- De, hogy rögtön hozzátegyem, ugyanezt, tehát az emberi jogok listáját a britek csak 1999-ben iktat­ták törvénybe. Mindez még akkor is elgondolkodta­tó, de legalábbis érdekes, ha Angliában ezt a tör­vényt, mint a vüág számára modellként szolgáló, az angol polgári forradalmat lezáró törvénynek a ma­gasabb fokon történő „hazatérését” ünnepelték.- Rátérve az ombudsmani intézményre - foly­tatta a biztos -, amióta hazánkban megalakul­tunk, két nemzetkö­zi ombudsman szer­vezetbe is aktívan bekapcsolódtunk, mi több, Gönczöl Katalin az Inter­national Ombuds­man Institut európai regionális szerveze­tének elnöke volt. Mást mondok: az internet kínálta lehe­tőségeket kihasznál­va, már benne vagyunk Európa és a világ ombudsmani hálózatában. Az European Ombudsman Instituten belül szakosított szerveze­tek is működnek. Mi magyarok a környezetvédel­mi tagozatba léptünk be kilencediknek, ami már állandó oda-vissza munkakapcsolatot jelent. Kije­lenthetem, hogy Magyarország az emberi jogok szabályozása és érvényesítése terén már „rendes” tagja az EU-nak.- Mindez elismerésre érdemes, de mi van az ál­lampolgárral, a hétköznapi átlagemberrel?- No, látja, ez már nehezebb kérdés, mármint, hogy amiről beszélünk, miként jelenik meg az egyes ember tudatában, annak alapján a magatar­tásformáiban, mindennapi viselkedésében, mások­hoz való viszonyulásában, jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében. Ez egy súlyos probléma, itt nagyon le vagyunk maradva! Részben ezzel magyarázható, amit legutóbb az egyik exalkotmánybíró tett szóvá, nevezetesen, hogy amennyiben alapvető illemszabályokat, mindenna­pi elemi udvariassági szabályokat, viselkedési mó­dokat, erkölcsi szabályokat nem tartanak be töme­gesen, akkor sokan azt hiszik, erre majd külön-kü- lön törvényeket szükséges alkotni. Ezt nem jogalko­tási úton, nem újabb és újabb törvényekkel, azok végrehajtására hivatott szervezetekkel, főleg nem a rendőrséggel, bírósággal és börtönnel lehet megol­dani. Elegendő talán, ha a családon belüli életre, a szülők és gyermekek közti kapcsolatra, vagy egy­szerűen csak a fiatalok idősebb generációkkal szembeni magatartására utalok. Ezeken a területe­ken súlyos konfliktusok merülnek fel. Terjed az erő­szak, általában az agresszivitás. Lehet ugyan pró­bálkozni még szigorúbb törvényekkel, súlyosabb szankciókkal, mégsem ez fogja megoldani a problé­mákat, ellenkezőleg, inkább elmélyíti. Sokká több­re megyünk a csecsemőkorban kezdődő neveléssel, a házasságnak, mint a család alapvető intézményé­nek a rehabilitálásával, annak újraépítésével, nagy súlyú állami támogatásával, a társadalom általi respektjével, együttvéve az emberré nevelés elő­mozdításává. Ennek tartalmaként jelenhet meg az az emberjogi kultúra - amelyben a nyugati civili­zált országok ter­mészetesen előbbre tartanak —, és akkor majd sokkal keve­sebb és könnyebb dolga lesz az ombudsmanoknak is. Harminc éve ta­nítok az egyetemen polgári jogot, amire azt mondják, a mindennapi élet jo­ga. Az erre vonat­kozó, nagyjából kétezer éves tapasztalat is alátá­masztja, amit magam is gondolok, hogy a jog spe­cifikus eszköz, nagyon óvatosan kell vele bánni. Az életviszonyokat szelektálni kell, s csak a leg­fontosabbakat kell „szabályozni” törvényekkel, normákat felállítva, azokat, amelyek erre alkalma­sak és igénylik. Aminek más normák a területei - például az illem, a szokások, tradíciók, etikai el­vek -, azokat meg kell erősíteni, nem kiváltani, helyettesíteni valamilyen jogi eszközzel és szank­cióval.- Hangsúlyaiból ítélve nem túl bizakodó!- Egyáltalán nem, sőt a jogalkotás és jogfejlesztés tévútjának tartom, ha úgy gondolják egyesek: minél több a törvény, annál nagyobb a szabadság. Nem! A több törvény szűkebb mozgásteret, kevesebb, ki­sebb szabadságot eredményez. _______________ _______________________FÁBIÁN ISTVÁN Ha nem épül be... — Ha megenged egy személyesnek tűnhető közbeve­tést: azt tapasztalom, a demokrácia erősödésével nem­hogy növekszik a jog iránti tisztelet, hanem fordítva!- Ezzel egyetértek! Olyannyira így van, ha valakinek egy-egy alkotmányos alapelv, mint alapvető érték, nem épül be a személyiségébe, nem követi személyes ma­gatartásában, akkor lehet bármennyire demokratikus a társadalom, emberbaráti a jogrendszer, ha az illető mindezt nem fogadja el, akkor csak baj van-lesz vele... nn Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont Szeretnék más lenni Magyarország 2004 májusá­ban — más ál­lamokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állan­dó rovatunk­ban ismert, neves személyiségeket kér­dezünk a témáról. Ezúttal dr. Lévai Katalint, az esély- egyenlőségért felelős tárca nélküli minisztert (képün­kön) kerestük meg kérdése­inkkel.- A külföldi útjaimon azt lát­tam, hogy a kiforrott demokráci­ában sokkal felszabadultabbak az emberek hétköznapjai. Re­mélem, az európai uniós csatla­kozás felgyorsítja Magyarorszá­gon a demokratizálódási folya­matot. Az emberi viszonyokban több lesz a másság elfogadására való készség. Nem lesz ildomos szidni a szegényeket, a romákat, a zsidókat, a nőket, azokat, akik valami miatt hátrányt szenved­hetnek az életben - kezdte dr. Lévai Katalin, aki maga is sokat tesz azért, hogy a közéleti dis­kurzus változzék. — Sokszor megjegyzik, más vagyok, mint a többi miniszter és ennek kifejezetten örülök. Határozottan szeretnék más len­ni, hogy egy idő után ugyan­olyanok lehessünk. Szeretném, ha a minisztertársaim átvenné­nek sok mindent abból, amit te­szek. Én jeltolmáccsal adok tele­víziós interjút, mert fontosnak tartom, hogy az üzenetek a hal­lássérültekhez is eljussanak. És boldogan táncoltam a gyoma- endrődi roma rendezvényen. Legyen ez a norma. Ezt segíti az európai uniós csatlakozás, amelyben kitüntetett szerepet kap az általunk is vállalt társa­dalmi kirekesztés elleni prog­ram. Az európai uniós szellemi­ség nagyon toleráns, nagyon hu­mánus szellemiség. Szeretném, ha ez terjedne el, s az unokám már ebben nőne fel. Az ilyen vi­lágban kevesebb a konfliktus és boldogabbak az emberek. Többet ér egy szónál Európai uniós oldalunk témái közül ezúttal kiemelkedik az az interjú, melyet dr. Lenko­vics Barnabással, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sával készítettünk. Ugyancsak figyelemre méltó írás tükrözi azt, melyek a legfontosabb kérdések az agáriumban dol­gozók körében a csatlakozás előtt. Terveink szerint egy hét múlva az európai alkotmá- nyozó konvent munkájáról szólunk, figyelemmel a közel­múltbeli eseményekre. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csat­lakozással kapcsolatban. Cí­meink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu Kérjük, a küldeményre ír- iák rá: Európai Unió.______sej Fogalmak, kérdések, vélemények Információs társadalom = versenyképesség Kulcs az európai térség gazdasági megerősödéséhez Az európai információs társadalom program az európai térség gazdasági megerősödésének, fenntartható fejlődésének és versenyképessége biztosításának a programja. A 2010-re kitű­zött távlati cél elérését — a gyors technológiai fejlődés miatt — hároméves időszakokra lebontott akciótervek szolgálják. első akcióterv, Az első akcióterv, az eEuro- pe2002 már lezárult. Ezt követi a 2003-2005 időszakra meghatáro­zott eEurope2005 akcióterv. Az eEurope2005 program főbb célkitűzései: — korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése; — az elektronikus ke­reskedelem dinamikus fejlődésének ösztönzése; — olcsó szélessávú hoz­záférés biztosítása, nyilvá­nos szélessávú hozzáférési pontok kialakítása (az el­maradott térségekben is); — biztonságos infrast­ruktúra kialaldtása. Magyarország az eEurope2003 program révén aktívan bekapcso­lódott az európai információs tár­sadalom programokba. Az eEurope programmal összhang­ban a főbb fejlesztendő, ösztön­zendő területek Magyarországon: - távközlési és információs inf­Mikorra érjük el az Unió fejlettségét? Az információs társadalom stratégia meghatározza, hogy 2006-ra Magyarország érje el a legfejlettebb európai államok 2002-2003-as fejlettségi szintjét; képes legyen az EU programjában váó aktív részvé­telre, valamint, hogy gyorsabb fejlődéssel középtávon felzárkózzon az Európa Unió középmezőnyéhez. rastruktúra fejlesztése (például gyors, szélessávú internethálózat kiépítésének ösztönzése);- az elektronikus gazdaság eszközrendszereinek kiépítése (például az elektronikus aláírás bevezetése);- az elektronikus közigazga­tás rendszerének fejlesztése (pél­dául adóbevallás interneten ke­resztül);- az elektronikus oktatási rendszerek kidolgozása (például virtuális egyetemek létrehozása); — Az elektronikus egészségügyi fejleszté­sek (például elektroni­kus beteginformációs hálózat létrehozása);- Az információs rendszerek biztonsá­gosságának javítása. FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM . k. vonal KÜLÜGYMINISZTÉRIUM JL t4i——— 06 80 EU 2004 [06 80 38 2004] A Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálata j Számolja ki, mennyi támogatást kaphat az EU-tól a csatlakozás után! \ Lehet-e a pályázatok elkészítéséhez segítséget kapni? Hogyan vállalhatok munkát uniós országokban? Hatással lesz-e az árakra a csatlakozás? Milyen EU-s ösztöndíjakra lehet pályázni? Milyen változással jár az idősek életében a belépés az unióba? Hogyan pályázhatunk mezőgazdasági programokra? A legfrissebb uniós pályázatok. Ha kérdése van, hívja az EU-vonal számát, vagy látogasson el a www.eu2004.hu honlapra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents