Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-23 / 144. szám
4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 23., HÉTFŐ HÁT TÉR Az Alföld hegyei lassan eltűnnek a tájból Kincset ért, de nem aranyat a régészek fáradozása a kunhalmok kutatásánál Az Alföld hegyei — gyakorta így említik a tiszántúli települések határában magasló kunhalmokat. Nem egyet titokzatos legenda övez, a néphit szerint mesés kincseket rejt a belsejük. Békés megyében majd' húsz éve nem volt halomfeltárás. Méltán szenteltünk hát nagy figyelmet a közelmúltban a békésszentandrási Kettős-halom régészeti kutatásának. Bár nem a szó szoros értelmében, de kincset ért a munka. Az országban párját ritkító leletegyüttest őrzött a kunhalom. Békésszentandrás Az Alföldön ma több mint négyezer, Békés megyében mintegy nyolcszáz kurgánt, népnyelven kunhalmot ismerünk. A Tiszántúl legmagasabbika, a tizenöt méter magas Gödény-halom Békésszentandráson emelkedik. Megyénk területén több szakszerű halomfeltárás történt. A legjelentősebb ásatássorozatot a hatvanas években Kétegyháza mellett végezték, később, a hetvenes években, Dévaványa és Biharugra környékén kutattak. A18-19. századi térképek a most ismertnél jóval több kurgánt jeleznek. Az erózióval, illetve a mezőgazdasági tevékenységgel magyarázhatjuk, hogy egy részük eltűnt a tájból. A folyamatot lassítandó, a kunhalmok szigorú természetvédelmi és régészeti védettséget kaptak. Ezzel magyarázható, hogy a nyolcvanas évek második felében történt telekgerendási kutatás óta egészen a közelmúltig nem volt hasonló megyénkben. A mostani feltárás előzménye, hogy a békésszentandrási Kettős-halom területére ipari üzem építésére kért és kapott engedélyt egy beruházó cég. Az építkezést megelőzően végezték el a en még az adott korszakban kirabolták. Bizonyosan létezett valamiféle sírjel, amely alapján pontosan ráástak a sírokra, s így hozzájuthattak az értékekhez. Háborítatlanul találtuk viszont a férfisírt. A körárokból összetört edénymaradványok és állatcsontok kerültek elő. A sír értékes lelete volt a nyolcvan centiméter hosszú, kétélű vaskard a fatok maradványaival, egy kés vashüvelyben, az elhunyt övének bronz alkatrészei, a lábbeli bronzból való veretei, a római mintára készült bronz ruhakapcsolótű, a karperec és a két római pénzérme.- A kunhalmok később kaptak-e valamilyen szerepet?- A későbbi korszakokban a tájban másodlagosan szerephez jutottak. Gyakran temetőt ástak beléjük, az Árpád-korban templomot építettek rájuk. Mivel a tekintetet rabul ejtő, karakteres tájképi elemek voltak, ezért gyakran határjelző funkciót kaptak. Az emberek igyekeztek az eredetükre is magyarázatot találni. Az egyik feltételezésre utal a köznyelvben máig élő törökhalom elnevezés. A néphit a mai napig a törökökkel azonosítja a kurgánokat. Ennek magyarázata, hogy a népi emlékezetben legerőteljesebben a törökök és a tatárok hagytak nyomot. Egy nemrégiben napvilágot látott elmélet pedig a hunokkal hozza kapcsolatba a halmokat. Tudni kell, hogy a hunok sem a sztyeppén, sem a belső-ázsiai származási helyükön, sem az Alföldön nem temetkeztek halmok alá. Magyarországon csak sík temetkezéseiket ismerjük, azokat is nagyon kis számban és elszórtan. Gyakorlatilag nincs sem hun településről, sem formális hun temetőről tudomásunk.- A kunhalmok alatt mesés kincseket sejt a néphit. Van-e alapja e feltételezésnek?- A kunhalmok műidig is élénken foglalkoztatták az emberek képzeletét. A mai napig mendemondák keringenek, amelyeket csak erősítenek az időnként nyilvánosságot kapó áltudományos elméletek. A régészet felelőssége, hogy eloszlassa ezeket a feltételezéseket és leszögezze, a kunhalmok a tájképi, természetvédelmi és régészeti értéküknél fogva érdemelték ki a védelmet. Az Alföldön egyetlen kurgánból sem kerültek elő a hétköznapi értelemben vett kincsek, arról nem is beszélve, hogy ezeket a halmokat a későbbi korszakok emberei akkurátusán kirabolták. A kunhalmok alatt tehát semmiképpen nem remélhetünk több kiló aranyat, de még egy grammot sem. _________cmthróza halom feltárását a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei. Itt egykoron két halom állt egymás mellett. Az északi halom már korábban, egy dögtemető létesítésével megsemmisült, így a kutatás csak a déli halom feltárására koncentrálódott. Hatezerháromszáz négyzetméteres területen hordták el a másfél méter magas halmot. Az ásatást Gyucha Attila régész társaságában jártuk végig, s tettünk kultúrtörténeti utazást a régmúltba. Mindenekelőtt arról kérdeztük, milyen várakozással láttak munkához?- Arra számítottunk, hogy megtaláljuk a kurgánok alatt lévő, rendszerint alaptemetkezés nyomát. Meglepetésünkre a halom alatt szarmata kori temető húzódott, amelynek tizenhét sírját tártuk fel - kezdte Gyucha Attila. - A sírok korábbiak, mint a halom. A feltevésünk szerint, A gazdag leletanyag és a temetkezés módja arra utalnak, köztiszteletben álló személyiség lehetett a sírban nyugvó férfi. Felvételünkön a feltáró munkát végzó Medgyesi Pál és Gyucha Attila régészek, és Kékegyi Dorottya rajzoló. M>OTÓi VIRUS IRZSI először temetőt létesítettek a területen, amelyre később emeltek halmot. Ez naSzibériában gazdagabb A kurgánok az Alföldön, jellemzően a Tiszántúlon koncentrálódó temetkezési helyek. A temetkezés kétféle módját ismeijük. Az egyik eljárás szerint az eredeti földfelszínbe beleásták a sírkamrát. Gyékénynyel, bőrrel bélelték, belehelyezték a halottat, majd a gödröt lefedték. A másik építési konstrukcióban a földfelszínre tették a halottat és erre helyeztek egy házszerű faépítményt. A temetkezés tetejére mindkét esetben a környékről nyert földből halmot emeltek. A halmok alatt általában egy halott van, ritkán két, vagy három egykorú sírt is találunk. A keletkezésüknek két jellemző időszakát jegyzik. Az első nagy építési hullám az i. e. 3300 és 2800 közötti késő rézkorra tehető. A másik nagy halomépítósi periódus a Kr. u. 4. század második felében és az 5. század első felében, a késő szarmata korban következett el. Egyelőre kis számú bizonyíték van arra, hogy a kunhalmok az i. e. 6-5. századból, a szkíta korból is fennmaradtak. A szkíta temetkezési helyek a dél-orosz, ukrán sztyeppéken, illetve Dél-Szibériában találhatók. Hatalmas méretűek, gyakran több száz ló maradványát, több sir- kamrát és gazdag leletanyagot őriznek. Az Alföldön ezekhez hasonló szkíta halmokkal azonban biztos nem számolhatunk. gyón ritka eljárás, az országban eddig csak egy hasonló példát ismerünk. A sírokban jellemzően nők és gyermekek pihentek. Kivétel egy öt-hat méter átmérőjű árokkal körbekerített aknasír, amelyben egy férfi nyugodott. E kiváltságban a rendkívül tisztelt személynek, a közösség elhalt vezetőjének, vagy egy-egy család ősapjának volt része. Valószínű, hogy a korra jellemző családi kiscsoportos temetkezésre leltünk. A temető korát a 2-3. századra tesszük.- Mennyire voltak gazdagok ezek a sírok?- A ruha, illetve a lábbeli kivarrására szolgáló gyöngyök százai, valamint a nyak és a csukló körüli gyöngysorok maradványai kerültek felszínre. A legszebb darabok a ruhakapcsolótűk, azaz fibulák, amelyek közül az egyik cérnatekercs nyomát őrzi. A sírok nagy részét feltehetőMegkérdeztük olvasóinkat A dinnyetermesztésről Bánszki István, magyarbánhegye- si nyugdíjas:- Saját földem nincs, de az ismerősöktől tudom, hogy a diny- nyetermesztés nehéz és rizikós gazdálkodás. Az idei szezon jól indult, bár a nagy meleg nem tesz jót a palántáknak. A tűző nap más mezőgazdasági növénynek is ártalmas, de azokat nem locsolják, mint a dinnyét. Nagyon kellene már a jótékony eső. Aki a dél-békési határt járja, az láthatja, hogy a dinnyefélék szépen nőnek, de semmi sem biztos. Végül az is kérdés, hogy milyen lesz az ára? Rácz Gábomé, nagykamarási szociális ellátott:- Családon belül több mint tíz éve foglalkozunk a dinnyetermesztéssel. Az idei szezon nehezen indult a hosszú tél miatt. Sokat kellett a fóliákban fűteni. Emiatt késett a kiültetés, ami befolyásolhatja az érés idejét. A dinnyénél egy hét csúszás sokat számít. Nagy volt az éjszakai és nappali hőingadozás. A locsolással jelenleg jól néznek ki a növények, szépen növekszenek az első kötések. A termelő legnagyobb gondja viszont az értékesítés. Ki tudja, hogy megtérül-e a befektetés? Palkó József, nagykamarási lakos, őstermelő:- Saját földön több éve dinnyé- zem. A palántát időben kiültettem, így a növények ígéretesek, szépek. Télen a saját nevelésű palántákra az átlagnál többet fűtöttünk, ami költségesebb. A vihar miatt még a fóliát is védenünk kellett. Tavasszal hirtelen jött a meleg, ezért locsolni kell. Nagyon kellene az eső, ami a leveleket is átmosná. Azon iparkodom, hogy sok és minőségben jó görögdinnye teremjen, melyre eddig minden remény megvan. Remélem, hogy nem lesz gond az értékesítéssel és az árakat is tartják. Hiszen ezért vállaljuk a nagy kockázatot. Lovas Pálné, almáskamarási szociális támogatott:- A korábbi években dinnyéz- ttink, de felszerelések és szállító jármű híján tavaly már nem ültettünk. Messze volt a föld, s mire bekerült a szállításra a dinnye, az ára csak 8 forint volt. Akinek korszerű eszközei vannak, még annak is kockázatos, hogy megtérül-e a befektetett költség. Az elültetett növényzetet látva, az idei szezon jól indult, szép termés várható. Korábban a jégeső, míg most az aszály a gond. A diny- nyével sok a munka, de a legfontosabb, hogy jól értékesítsék a piacon. h. m. ______ P-ROTái KOVÁCS IRZStBIT Ig azgatóválasztás Szentadráson Molnár Imre Zoltánt, a békésszentandrási Hunyadi János Általános Iskola, Óvoda, Napköziotthon és Kollégium eddigi igazgatóját erősítette meg a posztján a helyi képviselő-testület. Az igazgatói állásra ketten nyújtottak be pályázatot. Az egyik pályázat nem felelt meg a kiírás feltételeinek. A döntéshozatalkor a képviselő-testület elvárásként fogalmazta meg, hogy az intézmény gazdaságosan működjön, s a növekvő konkurenciával szemben állja a versenyt. A gyermekek a megyei és az országos tanulmányi versenyeken igen jól szerepelnek. Az oktatás minősége győzheti meg a jövőben is arról a szülőket, hogy helyben taníttassák a gyermeküket és ne szarvasi általános iskolában. c*. R. (Folytatás az 1. oldalról)- A másik oldalról viszont az látszik, hogy a piacosítás gátolja is az építkezéseket, hiszen amíg a megyeszékhelyen a belvárosban 10, a külvárosban pedig 2,5-3 millió forint egy lecsupaszított, sokszor közmüvek nélküli telek, ad- dig egy fiatal házaspárnak nagyon nehéz az építési területhez hozzájutnia...- A piacosításnak köszönhető, hogy kezdenek felzárkózni a budapestihez a telekárak, ami bizonyos szempontból kedvező folyamat, hiszen a vidék-főváros különbséget csökkenti, ugyanakkor a vidéki, jelentősen alacsonyabb jövedelmi viszonyok mellett megnehezíti a lakáshoz való jutást.- Olyan véleményeket is lehet hallani - s ezek elsősorban Békéscsabára vonatkoznak -, hogy lennének, akik építenének, de nincsenek szabad telkek...- Vannak eladó házak, amelyeket lebontva új épületeket lehetne építeni. A problémát az adSokan (csak) álmodnak új otthonról ja, hogy a vevő és az eladó elvárásai ritkán találkoznak. Az egyértelmű, hogy ahol sok az érdeklődő - például Békéscsabán a Nagyréten -, ott magasabbak a telekárak, míg a kevésbé frekventált részekre ennek a fordítottja az igaz. Tény, hogy uniós csatlakozásunknak is van hatása ezekre a folyamatokra, hiszen egy átmeneti időszak után előreláthatólag felmennek majd az ingatlanárak. Erre, elsősorban a külföldi tőke ide- érkezésére sokan számítanak, s pontosan emiatt fog ez a folyamat nagyon lassan végbemenni. Békéscsabán, Gyulán, valamint olyan üdülőterületeken, mint Gyomaendrőd és Szarvas, már voltak külföldi érdeklődők.- Említette, hogy vannak olyan települések is a megyében, ahol szinte egyetlen új ház sem épül. Mi lesz ezekkel a falvakkal? Kihalnak?- Igen, erre sajnos számítani kell. Ezt kellene megakadályozni, melyre egyébként az EU is törekszik. Mit lehet tenni? A mezőgazdaságnak folyamatos a munkaerőigénye, így el kellene érni azt, hogy az ebben az ágazatban tevékenykedő szakemberek ne menjenek el, függetlenül attól, hogy magyar, avagy külföldi érdekeltségűek lesznek a földek. Minden munkahelyteremtő beruházás esetében jobban kellene ügyelni arra, hogy letelepedésükkor a cégekkel olyan megállapodásokat kössenek az önkormányzatok, hogy a tartós foglalkoztatás biztosított legyen. A települések sem ülhetnek ölbe tett kézzel: szociális jellegű felmérések alapján foglalkoztatási programokat kellene beindítani. Nagyon fontos e tekintetben a szomszédok összefogása, akár kistérségi önkormányzati társulások keretében.- Ezek a társulások elméletileg már régóta léteznek, az embernek azonban mégis sokszor olyan érzése van, hogy együttműködés helyett rivalizálás folyik az egyes szom- szédvárak között.- A közigazgatás uniós normák szerinti átszervezése elősegíti az összefogást, az együttműködést, rengeteg települési funkció hárul majd a kistérségekre, s több tekintetben elvesztik jogosultságukat az önkormányzatok.- Képzelje magát a piaci szereplők, azaz az eladók és a vevők ÉPÍTETT lakások a megyében 1988 2058 1989 2013 1990 1394 1991 965 1992 842 1993 742 1994 714 1995 775 1996 827 1997 699 1998 510 1999 471 2000 567 2001 592 (Az épített lakások számát a kiadott használatbavételi engedélyek alapján adták meg a megye statisztikai évkönyveiben). helyébe. Mit tenne Ön, ha ma egy építési telek tulajdonosa lenne, illetve milyen szempontok alapján vásárolna, avagy építene házat?- Ha építési telekkel, vagy meglévő épülettel rendelkeznék, akkor megválogatnám, hogy kinek adnám el és mennyiért, de elsősorban várnék, hiszen az ingatlanok értéke folyamatosan nő, vagy legalábbis az értéken tartást biztosítja. Ha lakást építem szándékozó fiatal házas lennék, akkor két eset jöhet számításba. Ha egy új vállalkozást is szeretnék indítani, akkor városhoz közeli, falusi környezetet keresnék, mert ott kedvezőbbek a közműhozzájutási lehetőségek, a helyi adók. Ha valamilyen intézményhez kötött foglalkozásom van, akkor nyilvánvalóan egy városi lakóhelyet keresnék. Ez először lehet, hogy csak egy albérlet, avagy egy bérlakás, de mindenféleképpen a városban kell lennie.- Kijelenthető-e egyértelműen, hogy a megye ingatlanpiacán ma sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat?- Nem, már csak azért sem, mert a fiatalok megyéből való elvándorlása továbbra is tendencia, a bevándorlás kevésbé jellemző. A megyei munkaerő dunántúli foglalkoztatása is jelenség, nőtt a heti ingázás például az építőiparban, és olyan, egyes dunántúli hiányszakmákban is megfigyelhető ez, mint a szerszámkészítő, a géplakatos, az elektromos és a gépész. _____________________POCSAJl RICHARD
