Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-19 / 141. szám

M E GYE I 2003. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL tBÉKÉS MEGYEI HffilÁP KÖRKÉP Aszály sújtja a búza- és kukoricatermesztőket Az utolsó szó jogán Holnap mutatják be Fekete Pál könyvét 1956-ról ex a lap! Ha elad, ha vesz ­e* m uj újság Duplájára nőtt támogatási keret Újabb lehetőség a határ menti együttműködésre A Miniszterelnöki Hivatal VÁTI Területfejlesztési Igaz­gatóság (Magyarország) júni­us 10-én pályázati felhívást tett közzé a 2001/2002. évi Magyar-román PHARE-CBC Közös Kisprojektek Alapra vonatkozóan. Romániában a közeljövőben hasonló pályá­zat megjelenése várható. Az alap a kis méretű, határon át­ívelő hatású közösségi fejleszté­seket támogatja az érintett régió­ban: Csongrád, Békés, Hajdú-Bi- har és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Magyarországon, va­lamint Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyében, a román ol­dalon. A támogatási keret a tavalyi­hoz képest duplájára nőtt. A tá­mogatás mértéke pedig rendkívül kedvező - a költségek 90 száza­lékáig terjedhet -, ezért a prog­ram szervezői idén is jelentős ér­deklődésre számítanak. A támogatást olyan, nem pro­fitorientált szervezetek és társu­lások igényelhetik, amelyek leg­alább egy határon túli partner részvételével közös projektet va­lósítanak meg a gazdaságfejlesz­tés, a turizmus, az intézményi együttműködés, a humánerőfor­rás-fejlesztés, a kultúra, a helyi demokrácia, valamint a környe­zetvédelem és a vízgazdálkodás területén. A pályázatokkal kapcsolatban bővebb információ a VÁTI Terü­letfejlesztési Igazgatóság Békés­csabai Képviseletén szerezhető a 66/520-250-es telefonszámon és interneten a www.pharereg.hu. címen. A program iránt érdeklő­dők személyesen is feltehetik kérdéseiket az alábbi, ingyenes részvételt biztosító információs napok rendezvényein: június 24., 10 óra, Békéscsaba, megyeháza, elnöki tárgyaló; június 25., 10 óra, Szeged, Rákóczi tér 1„ me­gyeháza, Csongrád terem; június 30., 10 óra, Debrecen, Kálvin tér 11., városháza; július 1., Nyíregy­háza, Benczúr tér 7., Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség. _______________________________111 1581 apróhirdetés 95 forintért, 80 rovat *128753* FOTÓSOK ERDÉLYBEN. (ve) A békéscsabai Berekméri Zoltán Fotóklub tagjai a hónap elején fotótúrán vettek részt Erdélyben, Torockóban és ellátogattak többek között Kolozsvárra, a házsongárdi temetőbe, ahol nem kis meghatottsággal álltak meg Szenczi Molnár Albert, Koós Károly, Apáczai Csere János és mások síremlékei előtt. A három nap mély nyomot hagyott a fotósokban, akik a táj szerelmesei lettek, hiszen a csend, a madár­fütty, a jószándékú emberek és a csodálatos vidék erőt adott a mindennapi élethez. ___________________________________________________l>fOTÓl VERESS ERZSI Szép könyvet írt Fekete Pál! Fontos könyvet! Jó, hogy megírta! Ezt csak ő írhatta meg, aki a békéscsabai Forradalmi Bizott­ság elnöke volt 1956-ban, s aki ezért — s ha cinikus akarnék lenni: a jóságáért — életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, ahonnan hét év után amnesztiával szabadult. Békéscsaba A fenti, felkiáltójeles mondatok buggyantak ki belőlem először, amikor letettem a Püski Kiadónál most megjelent, közel kétszáz ol­dalas, fényképekkel illusztrált kö­tetet. Fekete Pál munkája két, jól elkülöníthető részre tagolódik. Az elsőben - amelynek Elsül­lyedt világ a címe - elbeszéléseit adja közre. Ezekben Csabán töl­tött ifjúkorának élményanyagából merít, s azt a - sajnos már elsül­lyedt - világot tárja elénk, amely megidézésre érdemes. Az elbe­szélések más szempontból is fon­tosak: mintegy előképül szolgál­nak, társadalmi háttérrajzot ad­nak a kötet második részéhez, amely 1956-ról és annak fájdal­mas utóéletéről szól. Ennek a fejezetnek a címe lako- nikus rövidséggel csak ennyi: Bé­késcsaba, 1956. Ebben a két szó­ban tulajdonképpen benne van minden. Még akkor is, ha a szerző nem vállalkozott - okkal - 1956 tizenkét napos kronológiájának leírására. Tegyék meg helyette a történészek! Fekete Pál úgy érez­te, tőle többet várnak: sorsok, va­lamint emberi érzések és gondola­tok leírását. Az ötvenhatos és utá­ni történéseket két pályaív foglalja keretbe. Egy harcostárs, Hra- bovszky László drámai fordula­tokkal teli életútja, ületve Mány Erzsébet és Farkas Mihály fájdal­masan szomorú története, amely kivégzésük felzaklató részleteinek leírásával zárul. Közte: Fekete Pál. Kétségbeesett kísérlete a mindent elsöprő szovjet támadás megállí­tására, majd személyes sorsa, a megtorlás elszenvedése, a letar­tóztatás, a bántalmazások a csa­bai őrizet alatt, a tárgyalások, a re­mények és a reménytelenségek, a börtönévek és a szabadulás utáni esztendők. Mindaz, amit Fekete Pálnak 1956 adott - valóságosan és képletesen is. A könyv szenvedélyes, de nem gyűlölködő. Igazi memoár, em­lékmű azoknak, akik akkor és ott A békéscsabai Forradalmi Bizottság elnöke volt 1956-ban voltak. Az utolsó szó jogán intelli­gens, szép írás. Az ember elgon­dolkodik, mi lett volna Fekete Pál­ból, ha nem kellett volna hét évet ülnie! * Fekete Pál kötetét holnap délután ötkor mutatják be a megyei könyvtárban. ______________Az. Ez er külsőüzietrész-tulajdonos vár a pénzére Erdős Norbert csabai, bélmegyeri és sarkadkeresztúri szövetkezetekről Erdős Norbert (képünkön), Békés és térsége országgyű­lési képviselője szerint a me­gyében több mint ezer kül- sőüzletrész-tulajdonost érint hátrányosan, hogy há­rom szövetkezetben — a bé­késcsabai Május 1., a bélmegyeri Újbarázda és a sarkadkeresztúri Egyetértés — nem került sor vagyonnevesítésre és a külső üzletrészek kifizetésére. Ezért kérdéssel fordult ennek tisztá­zására Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez. ___________ Békés mioyi ____________ Min t Erdős Norbert fogalmazott, a tagok és a szövetkezetek közötti vagyonok rendezé­séről az 1992. évi Il-es törvény rendelke­zik. A törvény 3. §-a kimondja, hogy a mű­ködő szövetkezeteknek az 1991. december 31-ei mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e tör­vény és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani, tehát vagyonnevesítést kell végrehajtani, melynek határ­ideje 1992. április 30. volt. A határ­idő több mint 10 éve lejárt, Békés megyében a szö­vetkezeti üzlet­rész-felvásárlás körébe tartozó mezőgazdasági szövetkezetek kö­zül három gazda­ságban mégsem történt meg a va­gyonnevesítés: a Miért nem? A békéscsabai Május 1. Mgtsz felszámolási eljárása 1998. szeptember 22-én vált jog­erőssé, azonban a felszámoló biztosnak nem állt rendelkezésre az 1991. évi mérleg- beszámoló, a vagyonnevesítés nem történt meg, a Cégbíróság az átalakulást nem je­gyezte be. A sarkadkeresztúri Egyetértés Mgtsz felszámolási eljárása 1992. április 16-án kezdődött meg, emiatt vagyon- nevesítési közgyűlés megtartására nem ke­rülhetett sor. A bélmegyeri Újbarázda Mg Szövetkezet felszámolása 1990. október 16-án indult meg, ezért vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészjuttatás a tagok számára nem történt. díjas tagot érint kedvezőtlenül a vagyonnevesítés elmaradása, s ezáltal mintegy 160-170 millió forint bevételtől estek el az érin­tettek. Erdős Norbert szerint mindennek az az oka, hogy a felszámolási eljárás beindulása és a törvény szerinti átalakulás sem történt meg ezekban a szö­vetkezetekben. A földművelésügyi tárca válaszában le­írta, hogy a jövőben ugyan a mezőgazda- sági szövetkezeti üzletrész-felvásárlásá­hoz kapcsolódó további intézkedésekről szóló 2357/2002. (XI. 18.) számú kor­mányhatározat alapján lehetőség nyílik a felszámolt, megszűnt szövetkezetek üzlet­rész-tulajdonosai vagyonvesztésének részleges megtérítésére, valamint az ala­nyi jogon szerzett üzletrészek állam által történő megvásárlására, a vételi ajánlat azonban csak az olyan mezőgazdasági szövetkezetek által kibocsátott üzletré­szekre vonatkozik, amelyek az 1967. évi III. törvény hatálya alá tartoztak és az 1992. évi II. tör­vény szerint átala­kultak. A szóban forgó szövetkeze­tekre mindez kü­lönböző okok mi­att nem vonatko­zik (lásd keretes anyagunkat). A békési or­szággyűlési kép­viselő szerint a kérdés továbbra is nyitott: mi lesz azzal a mintegy ezer külsőüzlet- rész-tulajdonos- sal - zömében békéscsabai Má­jus 1-ben, a sarkadkeresztúri Egyetértés­ben, valamint a bélmegyeri Újbarázdában. Ezeknél hozzávetőleg ezer külsős és nyug­nyugdíjasok -, akik a törvénysértő szövetkezetek miatt nem juthatnak jogos tulajdonrészükhöz? ____ POCSAJI RICHARD A magas szénaárak a juh- és szarvasmarhatartókat sodorják lehetetlen helyzetbe Hatalmas aszálykárok sújtják idén a körös-sárréti gazdálkodókat. A kukoricánál akár 100 százalékos károk is keletkezhetnek, mivel csa­padék hiányában egyes területeken ki sem keltek a tavasszal vetett magvak. Búzánál is nagyon alacsony termésátlag várható. Előfordul­hat, hogy egyes búzatáblákon az aratás is elmarad, mert a betakarítás többe kerülne, mint a búza ellenértéke. A juh- és szarvasmarhatartó­kat pedig a — szintén csapadékhiányból eredő — magas szénaárak le­hetetlenítik el. Körös-Sárrét- Az idei aszály elsősorban az őszi ve­tésű búzát és a tavaszi vetésű kukori­cát érintik kritikusan. A probléma nem egyformán jelentkezik a térség összes településén. Előfordul, hogy egyetlen településen belül egyes föl­deken még csak-csak volt némi eső, máshol viszont a hóolvadás óta szá­mottevő csapadék nem hullott. Van­nak olyan búzával bevetett területek, ahol idén összesen 25-30 milliméter eső esett, de az is 5-6 alkalommal. Máskor ebben az időben már derékig ér a búza, most viszont a gazdák kese­rű iróniával úgy fogalmaznak, hogy „bokafixes”, mivel alig fél lábszárig nőtt meg. A kalászok csak félig termé- kenyültek meg, s azok többségében is ocsú van - mondotta érdeklődésünk­re Oláh György, a körös-sárréti térség vezető falugazdásza. Ahhoz, hogy a búzatermesztés gaz­daságos legyen, 4,5-5 tonna/hektár termésátlag szükséges. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik: idén a búza ter­mésátlag 2-2,5 tonna/hektár között várható.- Aki idén a 3 tonna/hektár ter­mésátlagot eléri, már örülhet. Sajnos az aszály miatt lesújtóak a kilátások. Lesz, ahol hektáronként 0,5-1 tonna termést ad a búzatábla. Ott viszont az aratás is elmaradhat, mert ekkora ter­mésnél már az aratás maga többe ke­rül, mint a betakarított búza. Főleg Szeghalmon, Füzesgyar­maton, Körös- ladányban és Dévaványán kritikus a hely­zet. Vésztőn és az onnan kelet­re eső területe­ken kicsit talán jobbak a kilátások, mert arrafelé valamivel több csapadék hullott - mutatott rá Oláh György. A vezető falugazdász megemlítette azt is: a kukoricánál akár a 100 száza­lékot is elérheti a kár, hiszen csapadék hiányában sok helyen ki sem kelt a ter­més. Ahol pedig „megindult” a nö­BOKAFIXES A BÚZA! Gazdaságos termelés: 4,5-5 tonna/hektár Idei kilátások: 2-2,5 tonna/hektár Szénaárak Tavaszi ár máskor: 4 ezer forint (+áfa)/báia Nyári ár máskor: szinte ingyen Mostani nyári ár: 5 ezer forint (+áfa)/bála vény, ott is nagyon foghíjasok a kuko­ricasorok. A napraforgó viszont úgy ahogy, de még tűri a nagy szárazságot. A Körös-Sárréten többen foglalkoz­nak juh- és szarvasmarhatartással. Mivel a gyepterület száraz és kopár, ezeket a termelőket a szálas takarmá­nyok magas ára lehetetleníti el. Jelenleg egy nagy bála széna 5 ezer forintba (plusz áfa) ke­rül. Máskor ko­ra tavasszal 4 ezer forint (plusz áfa) egy bála széna, ilyenkor, nyár közepén pedig szinte még in­gyen sem kell a szálas takarmány. Ha a szárazság így folytatódik, akkor a térségben egyre többen arra kénysze­rülnek, hogy megváljanak juhaiktól, teheneiktől. MAQYARI BARNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents