Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-12 / 135. szám
IV. Békés megyei agrárhíradó 2003. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Bízzuk a természetre! Környezetbarát és gazdaságos talajbaktérinm-készítmények Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Legyelországban, sőt Kínában is sikerrel vizsgázott az a magyar szabadalom, amely az eredményességét eddig 140 ezer hektáron bizonyította, s a talajerő-visszapótlásban és a környezet megóvásában számíthat fényes karrierre. A BactoFil néven 2001 óta forgalmazott talajbaktérium készítmény-családot kikísérletező AGRO.bio Hungary Kft. export- és marketingigazgatója, Daoda Zoltán a baktériumtrágya lényegét a gazdaságosságban fogalmazta meg: ugyanakkora terméseredmény 60%-os befektetéssel érhető el. „Legjobb földmunkásaink a talajbaktériumok.” Ezt a megállapítást erősítette meg Nátor Béla, az AGRO.bio Hungary Kft. Békés - Csongrád megyei területi képviselője, akitől megtudtuk, hogy mind a biokertészeteknek, mind a hagyományos szántóföldi és intenzív kultúrák művelőinek ajánlhatók a BactoFil mikrobiológiai készítmények. A gyökérszimbióta baktériumokat „munkába állító” szerek- melyek a milliliterenként 320 millió baktérium mellett mikroelemeket, enzimeket is tartalmaznak- a kétszikű és az egyszikű növények élettani sajátosságaihoz igazítva más-más összetételben, A és B jelzéssel kaphatók. A szakmai ajánlás szerint az egy hektárra juttatott 10 liternyi szuszpenzió 80 kilogramm - máskor műtrágyával kijuttatott - nitrogén hatóanyag helyettesítésére alkalmas. A talajt nem károsítja, hiszen csupa olyan mikroorganizmust tartalmaz, amely természetes lakója a termőföldnek. A szakemberek nemcsak a növénytermesztés valamennyi kultúrájának elengedhetetlen taljerő- visszapótlására ajánlják - talaj-előkészítéstől fejtrágyázásig, ültetvények táplálásáig - hanem a nyári tarlón maradt szerves anyag lebontására - ennek kapcsán a foszfor alapműtrágya kiváltására is - és a komposztálásra, szennyvíziszapok, mederiszapok tisztítására is. Y BactoFil = termésbiztonság, és egészséges környezet. Felvilágosítás, szaktanácsadás: Nátor Béla területi képviselő Békéscsaba, Felső-Körös sor 51 Tel/fax. (66) 459-249, (30) 9954-373 Autóalkatrész-ellátás és szennyvíztisztítás Két profi cég Soltvadkertről Már a közelgő nyári betakarításra gondol a soltvadkerti Technoker Kft. amelynek ügyvezető igazgatója, Farkas László elmondta, hogy autóalkatrész-ellátással foglalkozó vállalkozásuk aratási ügyeletnek is tekinthető S.O.S.U! szolgáltatással áll folyamatosan ügyfelei rendelkezésére a Dél-alföldön, Soltvadkerttől Békéscsabáig. Pécsi György, a Technokerrel együttműködő Fannygold Kft. műszaki vezetője pedig arról tájékoztatta agrárhíradónkat, hogy víz- és szennyvíztisztító berendezéseik széleskörű felhasználásra alkalmasak. A mezőhegyesi kiállító-pavilonban megtudtuk, hogy a Technoker Kft. a keleti és nyugati teher- és személygépkocsik alkatrészeinek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik, ennek keretében raktárról - rendelésre - rövid időn belüli szállítást garantál, amit a cég által meghirdetett “Alkatrész S.O.S.” szolgálat is erősít. Ezzel a folyamatos rendelkezésre állást hangsúlyozzák a vevőknek, akik a biztonságos német-lengyel ZAP akkumulátorok importőrét és kizárólagos hazai forgalmazóTechnoker Kft. Soltvadkert, Kossuth u. 97. Tel./ fax.: (78) 480-800, (78) 482-133, Mobil: (30) 3707-553 (S.O.S.!!!) ját is tisztelhetik a soltvad- kertiekben. Kínálatukban többek közt kenőanyagok, csapágyak, ékszíjak, szűrők mellett szerszámok, gumiköpenyek is szerepelnek. Ezen kívül pótkocsik alkatrészeinek forgalmazásával is foglalkoznak. A Funnygold műszaki vezetőjétől megtudtuk, hogy a víztisztítás és szennyvízkezelés szakterületén kiváló eredményeket produkáló berendezéseikkel mind az öntözővíz - például a csepegtető öntözéshez nélkülözhetetlen - szűrését, vastalanítását, mind az ivóvíz arzénmentesítését el tudják végezni. A szennyvíztisztításban fizikai és kémiai eljárások sokaságát biztosító - magas fokúan automatizált - berendezések gyártásával és beépítésével állnak az ügyfelek rendelkezésére. ^ KIJE KITE Rt. Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság Használt kombájn a telekgerendasi géptelepen! Ajánlatunkból: akciós áron CLAAS DOMINÁTOR CD 105 CLAAS DOMINÁTOR CD 106 CLAAS DOMINÁTOR CD 208 FORTSCHRITT E 514 JOHN DEEF kedvező finanszírozással! FORTSCHRITT E 517 JOHN DEERE JD 1188 JOHN DEERE JD 2056 JOHN DEERE JD 2058 E JD 2266 Érdeklődni: Matuska András, (30) 9381-943. A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Osztatlan közös agyrémek Földtulajdon, földhasználat, birtokviszonyok és nyilvántartásuk, földhivatali munka és részarány-kiadás, valamint “megbolondult” számítógépek is szóba kerültek a Békés Megyei Közgyűlés mezőgazdasági bizottsága májusi ülésén, ahol Beregszászi Pál, a megyei földhivatal osztályvezetője tartott beszámolót. Itt hangzott el megyei munkaügyi központ igazgatója, dr. Nagy Ágnes tájékoztatója is melyben a munkanélküliségről és az ellene tett megyei intézkedésekről szólt. Agrárhíradónk megjelenését megelőzően a bizottság júniusban is tartott ülést, melyen a mezőgazdaság értékesítési gondjairól és a piacszabályozás kérdéseiről tárgyaltak az egyes ágazatok vezető szakembereinek összefoglalóit meghallgatva. Magyarország két legjelentősebb földosztása idején Békés megyében 145 ezren, illetve 288 ezren jutottak földhöz. Az előbbi adat a háborút követően regisztrált föld- tulajdonosok számát jelzi, az utóbbi pedig azt, hogy a rendszerváltás utáni kárpótlással és részaránykiadással hány „új föld- birtokos” lett a megyében. Beregszászi Pál egy 1920-as birtoknyilvántartásra hivatkozva kiemelte, hogy akkor 104 ezer gazdaság közül 76 ezer volt a 3 hektár alatti - ezek közül is 42 ezer az 1 hektárnál kisebb földterületen működő - birtok, míg 168 tulajdonos kezén volt a megye termőterületének 40%-a. A kárpótlás nyomán megyénkben 4,25 hektár, a termelőszövetkezetek átalakulását kísérő részaránytulajdon kiadása jóvoltából pedig 1,6 hektár lett az egy tulajdonosra jutó földtulajdon átlagos mérete. A mezőgazdaság önfejlődése kikényszeríti a birtoknagyság ésszerű növelését, annál is inkább, mert miközben még él a 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű tulajdonszerzés felső határát meghatározó rendelkezés, egyre többen gazdálkodnak a tulajdonviszonyoktól függetlenül ennek többszörösén is. Különös - és helyenként már az abszurd kategóriába sorolható - eseteket produkál viszont a hajdani termelőszövetkezetek átalakulását követő részaránytulajdon „intézménye”, mellyel már eddig is sok-sok osztatlan közös tulajdonú földterület jött létre. Agrárhíradónkban egy családi gazdaság gondjait taglalva, már foglalkoztunk azzal a problémával, hogy szinte a lehetetlent kísérli meg, aki területnövelés céljából ilyen sokgazdás földet kíván megvenni. Egyrészt találkozik azzal a tiltó táblával, amely szerint a földvásárlási támogatás nem érvényes az osztatlan tulajdonú részarányföldekre, másrészt, ha támogatás nélkül is meg akarja venni, akkor esetenként akár száz tulajdonossal is egyezkednie, üzletelnie kell. Ám még ez sem minden, mert - bár megyénk a 96,5%-os eredménnyel a legjobbak közt van a részaránytulajdonú termőföldek bejegyzését tekintve, s a folyamatos kiadásnak köszönhetően az 5,5 millió aranykoronából már csak 84 ezer, aranykorona van hátra — a tulajdonok, sőt a tulajdonosok is szaporodhatnak. A még kiadásra váró mintegy 5000 tulajdonos többsége ugyanis nem jelentkezett, s az év végéig befejeződő eljárásban - a szabályok szerint nyilvános sorsolás útján - kaphatnak termőföldet, így tovább nő az osztatlan közös tulajdonba adott földrészletek száma. Időközben pedig előkerülhetnek az örökösök, s az osztatlan már szinte oszthatatlan lesz. A földhivatal szakembere példaként említette, hogy Szeghalom térségében már olyan aprócska földtulhjdont kellett volna öröklés során bejegyezni, amekkorára csak egy ember bír ráállni. A hivatal számítógépe „kiakadt", s már értelmezni sem tudta ezt a helyzetet. A mezőgazdasági bizottság tagjai az előterjesztővel egyetértésben rámutattak, hogy törvényi szabályozással kellene rendezni a „talpalatnyi földek” kérdését, beleértve ebbe a földvásárlás támogatásának kiterjesztését ezekre a tulajdonokra is. Ezzel még mindig nincs vége az ellentmondásoknak. Az előterjesztés szerint „a termőföldtörvény módosítása kapcsán hatályon kívül helyezték az önálló ingatlanná alakítás »közgyűléses« módját, ezzel szemben az állam... felvállalta a kimérés költségeit.” Pénzt egyelőre nem adott hozzá, a tulajdonos megelőlegezheti a költséget, de hogy a kimérést hogyan, s ki végzi el, arra semmilyen rendelet nincs. A közös tulajdont a Ptk. szerinti módon meg lehet szüntetni, azonban - mint az már ismert - ha száz tulaj van, akkor százzal kell a vevőnek egyezkednie, ha kétszáz, akkor... No és még év végéig folyik a szövetkezetek vagyonnevesítése. Ennek eredménye ugyancsak osztatlan közös tulajdonok sokasága lesz. Foglalkoztatás és piacszabályozás Alapos és jól átgondolt előterjesztésnek nevezete a mezőgazdasági bizottság elnöke, Tóth Sándor azt az előterjesztést, amely Békés megye munkaügyi helyzetéről adott áttekintést -, amellyel a Békés Megyei Hírlap is foglalkozott a megyei közgyűlésről tudósítva. Egyebek közt szó esett az őstermelők - az önfoglalkoztatóvá válásra adható támogatással történő - segítéséről is, melynek során dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy visszatérítendő támogatást adtak mintegy félezer gazdálkodónak, akiknél - a “visszafizetőképesség” alapján nyomon követhető a mezőgazdaság aktuális helyzete, jövedelmezősége. A júniusi ülésen az értékesítés és piacszabályozás témájának bevezetéseként Tóth Sándor elnök emlékeztetett rá, hogy a bizottság még az év elején felhívta az illetékesek figyelmét a várható problémákra, s rámutatott, hogy a forintárfolyam változása rendkívüli módon meghatározhatja az ágazat sorsát. Megemlítette, hogy az erős forint az exportfüggő gazdaságoknak mintegy 80-90 milliárd forintos deficitet okozott az elmúlt időszakban. A meghívott előadók - épp a forintleértékelés másnapján tartott bizottsági meghallgatáson - üdvözölték a jegybank és a kormány közös döntésével született intézkedést. Mészáros László, a jelenleg Bonduna névvel működtetett csabai konzervgyár cégvezető igazgatója lendületes előadásban ismertette az anyavállalat, a Bonduelle értékesítési stratégiájával összefüggésben a megyei és térségi zöldségtermelés lehetőségeit. A csemegekukorica és zöldborsó-feldolgozás alapanyagellátásában jelentős nagyságú új termőterület integrálására nyílhat lehetőség, melyhez előfinanszírozási és technológiai segítséget is ad a feldolgozó. A biztos partnerség feltétele: minimum 50 hektár, és az öntözhetőség! Mari Tibor, >a hűtőház vezér- igazgatója az exportorientált tartósítóipar biztonságát fenyegető veszélyekről szólva a forinterősödés okozta veszteség mellett a normatív támogatások megvonását, a hazai munkaügyi intézkedéseket, a külföldi versenytársak - akadálytalan - árletörő szerepét és az ágazat viszonylagos fejletlenségét említette. A nyersanyag termelésében — melynek 65%-a megyénkből érkezik - az öntözést nehezítő tényezőket emelte ki. “ Nem tudom, miért kell pénzért adni az öntözővizet!” Győrfi Károly a termelők szövetsége képviseletében a gabonapiac és a baromfiágazat helyzet- értékelését követően a cukorrépatermelés értékesítési és feldolgozási viszonyait a leginkább eurokonformnak és szabályozottnak nevezte, s megállapította, hogy a kvótarendszer jól működik. Krajcsovitz András, aki a tejtermelők szakmai szervezetének vezető testületében képviseli a megyét, a tejpiac összeomlásáról beszélt, rámutatva, hogy a legnagyobb felvásárló egyoldalú ultimátumszerű intézkedése az árakról, illetve a kormányzati intézkedések késése milyen problémákat okoz a tejtermelőknek. A mai túltermelés kezelését elemezve az év végére ennek ellentéteként tejhiányt jósolt. Balázs Mátyás a sertéstenyésztés piaci zavarait ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy már a legfrissebb rendelkezéseket sem tartják be a felvásárlók. ■ Már sokat könnyítettek a munkaadók helyzetén, napi kétszáz forint bélyegköltség mellett legálisan foglalkoztathatnak munkanélkülieket * 1 t
