Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-08 / 106. szám
II. Békés MEGYEI AGRÁRHÍRADÓ 2003. május 8., CSÜTÖRTÖK A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Agrárszakképzésről Gyomaendrődön Aligha volt véletlen, hogy a Békés Megyei Közgyűlés mezőgazdasági bizottsága az elmúlt havi ülését éppen abban az agrárszakképző intézményben tartotta, amely szellemi elindítója és motorja az immár országhatáron túl is ismerté vált gasztronómiai eseménynek, az V. Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztiválnak. Akkor még az előkészületek lázában éltek — és adtak számot a bizottságnak munkájukról —, most pedig a múlt héten sikerrel megrendezett fesztivál házigazdái fáradalmait pihenik ki. Emellett a megyei szakmai testület a vízgazdálkodás kérdéseivel is foglalkozott a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumban tartott kihelyezett ülésén. Gubucz József, az immár nagypapa korú - 81. évébe lépett -, szakmai műhely igazgatója bár- merről közelíti is meg az iskola oktatási-nevelési szerepkörét, előadása mindig azt a felismerést tükrözi a hallgatóknak, hogy már réges rég nem csak az iskola ügye, ami ott történik a falai között, mert szinte soha nem volt olyan év, amikor csupán a helybeliek gyermekei koptatták volna a padokat. Körzeti, kistérségi, megyei, sőt regionális szerepet is betölt az intézmény, miután a beiskolázás — a folyamatosan korszerűsített és az élethez igazított szakmakínálatnak köszönhetően - mind szélesebb földrajzi körből jönnek ide tanítványok. A szakmai innováció jegyében pedig már nem csupán az évtizedekig megszokott középiskolai szintű oktatómunka jelenti a gaztizedeken át részesei voltak az oktatásügyet, a mező- gazdasági szakképzést érintő országos programok kidolgozásának. Kísérleti tantervek, tankönyvek, jegyzetek alkotói, az Országos Képzési Jegyzék szakmai és vizsgakövetelményi- nek kidolgozói is voltak a gyomaendrődi agrároktató közösség munkatársai, akik ma a szarvasi, a gyöngyösi, a hódmezővásárhelyi főiskolai karokkal működnek együtt. Az 1999 óta folyó, kétéves képzésben részt vevő hallgatók a záróvizsga után munkát vállalhatnak, miközben az itt Nánási János állatgondozási gyakorlaton a “termést” takartja be dasági élet kihívásaira adott választ a Körös-parti alma materben, hanem a felsőfokú képzésbe történt bekapcsolódás is — derült ki az igazgató tájékoztatójából, amely az iskola kisugárzásának növelésén túl a tárgyi feltételek növelésére tett erőfeszítésekről is szólt. A felsőoktatásba annak nyomán szereztek belépőt az iskola szakemberei, hogy korábban évtáncolva” - a gazdálkodás, sőt a piacra termelés alapelemeivel ismerteti meg a fiatalokat. Figyelemre méltó, hogy az úgynevezett hetesi rendszerben részt vevő tanulók a 150 hektáron működő saját tangazdaság valamennyi tevékenységi formájával megismerkedhetnek a sertéstenyésztéstől a tojástermelésig, a kecske- tartástól a tejfeldolgozásig, sajtkészítésig... Apropó, sajt! A határainkon túl is nevet szerzett gyomaendrődi sajtfesztivál elképzelhetetlen az FVM fenntartású iskola sajtüzeme nélkül, amely a tangazdaság legprofibb — értsd leginkább piacra termelő - saját műhelye. Kiss Ferenc sajtmester vezérletével nemcsak a technológia titkait ismerhetik meg a hallgatók, hanem a kereskedelem és marketing, s az üzletekkel való kapcsolattartás fogásait is. No és például azt is, hogyan fogy a saját Beth- len-sajt az orosházi pultról, hogyan keresik a vevők, az elmúlt heti fesztiválon pedig arról, hogy a gyomaendrődi sajtnak most már nemcsak jövője van, hanem múltja is: ez volt az ötödik fesztivál. Egy újító kedvű iskola közreműködésével... megszerzett kreditpontok esélyt teremtenek a mérnökképzésben való részvételre is — természetesen a szakképzésnek megfelelő karon. A mezőgazdasági bizottság tagjait vendégül látó iskola munkájában jelentős szerepet kapott a tanulók gyakorlati képzése, amely - a jogszabályok és a való élet követelményei között húzódó szűk mezsgyén „kötélVan vizünk, de még sincs? A gyomaendrődi kihelyezett ülésen Galbáts Zoltán, a gyulai székhelyű Kövizig igazgatóhelyettes főmérnöke Tóth Sándornak, a bizottság elnökének felkérésére adott tájékoztatást a megye víz- gazdálkodásának helyzetéről, s válaszolt a bizottsági tagok, képviselők, meghívottak kérdéseire. Egyebek közt szó esett arról az ellentmondásról, amely a mező- gazdasági termelés szempontjából úgy foglalható össze, hogy van vizünk, de még sincs. Mert igaz, hogy a vizek megyéjének is tarthatjuk Békést, ha a folyók, holtágak számát és területét vesz- szük alapul, ám rögtön nem any- nyira a bőség zavara, mint inkább a szükség kényszere az, ami az ember eszébe jut arról, hogy öntözéses gazdálkodás. Egyrészt, mert hiába folyik le hárommilli- árd köbméter víz egy év alatt a Hármas-Körösön - s ebből csak 235 millió a vízigény -, ha ebből a hatalmas mennyiségből éppen akkor nincs annyi, amennyi az öntözhető földekre kellene. Ahhoz, hogy ellássuk az igényeket, a Tiszából kellene vizet átvezetni - Tiszalök és Kisköre tározóiból -, ám ennek még nincs meg a kialakult gyakorlata. A lehetősége viszont igen: 31 köbméternyi vizet vehetünk másodpercenként. Mint elhangzott, arra van terv, hogy a békési duzzasztó feletti szakaszokra átszivattyúzzák a vizet aszálykár-elhárítás címén. Dél-Békésben a vízpótlást a Romániából érkező víz jelenti, ám ennek is csak kevés helyen van gyakorlati eredménye, részben a domborzati viszonyok, részben egyéb technikai problémák miatt. A megyei FM-hivatal adatai szerint 2002-ben 43 000 hektárnyi öntözésre berendezett területből ténylegesen csak 21 396 hektár kapott vizet. A bizottsági ülés résztvevői a támogatás és öntözésfejlesztés kérdéseivel is foglalkoztak. Győrfi Károly a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a meliorációs fejlesztések problémáira hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a követelmények teljesítése további terheket jelent a gazdálkodóknak. Szorgalmazta a pályázati lehetőségek kiaknázását. Matuska Sándor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió nem támogatja az öntözésfejlesztést. Egyebek mellett, szerinte ezért is kellene nagyobb gondot fordítani a meglévő öntözőművekre. Tóth Sándor a Maros hordalékkúpon termelő gazdák víznyerési lehetőségeinek gondjáiról szólt, Vígh Ilona országgyűlési képviselő az Okány, Zsadány, Vésztő, Szeghalom térségében szükséges holtágkotrásokat sürgette, Böjti János pedig a Körösök vizének megóvását emelte ki megoldandó feladatként. A bizottság tagjai az előterjesztővei szemben megfogalmazták azt az igényt, hogy a megye vízkészletével a jövőben integráltan és komplexen kell gazdálkodni. Ennek munkáját a megyei Területi Vízgazdálkodási Tanács koordinálná. ■ Sikér és siker - a sajtfesztiválon Koszorús lakodalmi fonott kalács, harmincötféle péksütemény, kelt és leveles tészták, rétesek, sósperec, no és persze a kenyér. Nyolc fajta, s ötféle súlyegységben kapható a „mindennapi”, ami pedig finomságát, minőségét tekintve nem mindennapi. Mindez a gyomaendrődi Sikér Kft. immár több mint egy évtizedes munkáját dicséri, amelyből - szó szerint is - ízelítőt adott az 1990 óta működő sütőipari vállalkozás a nagy sikerrel megrendezett V. Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztiválon. A Sikérnek külön is kijutott a sikerből, mert - mint Hornok László ügyvezető fogalmazott - nem tudtak olyan gyorsan sütni, hogy el ne fogyjon az előző kínálat, mire kiértek. Bizony, minden árunak vevője akadt a vásári forgatagban. A Sikér Kft. termékeit — amelyek A Sikér Kft. péksüteményeit és kenyerét Mezőtúron, Köröstarcsán, Mezőberényben is kedvelik a vevők. A vállalkozás részt vesz a Bethlen szakképző iskola gyakorlati oktatásában is. Rendszeresen fogad tanulókat. Sikér Sütőipari és Kereskedelmi Kft. Gyomaendrőd, Tompa u. 4. Tel.: 66/581-070 tók. kel a város kenyér- és péksütemény-ellátásának 60 százalékát fedezi a cég — mintegy húsz kilométeres sugarú körben szeretik, keresik és várják a fogyasz- Mezőtúrra, Körösladányba, Köröstarcsára, s Mezőberénybe is szállítanak a gyomaendrődi Sikér Kft. ízletes készítményeiből. Naponta 18-20 mázsa kenyér és 3-4 ezer darab péksütemény kerül ki a jól felszerelt üzemükből, melynek specialitásához a különlegesen finom levelestészta-termékek egész sora tartozik. Leállított géptámogatás? A minisztérium szerint átmeneti stop a pályázatok torlódása miatt Április közepén az alig néhány hete elindított, gépberuházási támogatásokra kiírt pályázatok fogadását felfüggesztette a mezőgazdasági szaktárca. Sokakat ez azért érintett érzékenyen, mert az elindított pályázati előkészületek közepette eresztették le a sorompót. Ugyanezt kifogásolta több gépforgalmazó is, akiknek ügyfelei visszatáncoltak a már elindított vásárlástól. Utánanéztünk, mi okozta ezt a „derült égből piros lámpa” - jelenséget. Meggondolta magát a minisztérium, vagy egyszerű hivatali, pénzügyi megfontolás áll a háttérben? A választ a múlt hónap 17. napján kiadott miniszteri közlemény adja meg, amelynek lényege, hogy a felfüggesztés híre igaz: a támogatás megszüntetéséé. A leállításáé nem. Egyszerűen akkora az érdeklődés — na persze, kinek ne jönne jól az állam pénze az amúgy is szükséges gépvásárláshoz? -, hogy már a pályázati felhívás megjelenésének első heteiben tömegestül érkeztek a pályázati kérelmek. Akinek a szükséges igazolásokat idejében sikerült beszereznie, az bekerült abba a körbe, amelynek pályázatait még befogadta a területileg illetékes hivatal. Befogadásról van szó, s nem elfogadásról. A pályázatok feldolgozása, az elbírálás még folyamatban van. Az FVM miniszteri közleménye szerint a már befogadott „pályázatok bírálata továbbra is a hatályos jogszabályi előírások alapján történik, s a korábbi időpontban kiadott támogatási okiratokhoz kapcsolódó támogatás a rendeletben meghatározott szabályok alapján igényelhető...” Jó tudni a gépvásárlásra készülő gazdáknak, hogy még nincs minden veszve. A szaktárca közleménye szerint ismét megnyitják a támogatásra nyitott kasszát, ha a beérkezett pályázatok elbírálása után marad még keret, azaz el nem apad a központi forrás. Biztató hír, hogy — ha mégis elapadna, mert a korán ébredők elviszik az állami pénzt — az FVM annak érdekében folytat egyeztetéseket, hogy ugyanerre a célra az uniós forrást jelentő SAPARD- program keretében legyen pályázati lehetőség, méghozzá az előző évinél kedvezőbb feltételekkel. Információink szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után sem szűnik meg a gép- beruházási támogatás, csupán - „társfinanszírozott formában”, azaz az unió is és a magyar állam is beszáll — az uniós szabályozásnak megfelelően a jövőben is igényelhetnek a gazdák anyagi segítséget gépparkjuk fejlesztéséhez. u Már a nyárra alkot az Alkotás Kft. > Kiss Ferenc sajtmester az iskola nevét - mint márkanevet - viselő ' sajt készítése közben. Nagy elismerést aratott a sajtfesztiválon a ' Bethlen valamennyi készítménye surrantócsövek, csőidomok és nem utolsósorban a perforált lemezek gyártása és forgalmazása. Csatári Béla szólt arról is, hogy gabonatermesztésben meghatározó súlyú 1KR Cimbria típusú szárítóberendezéseihez rendszeresen szállítanak Békésről tisztítógépeket, tartályokat, surrantó- csöveket. A cég által gyártott terménytisztító gépek, tranzittartályok már az európai szabványnak megfelelő CE-minősítéssel is rendelkeznek. A10 fővel működő cégnél számítógép-vezérlésű gépekkel - lemezollóval, élhajlítóval, szemcse- szóró berendezéssel, modern festőfülkében színezve - gyártják a termékeket. Arra is van lehetőség, hogy külön igény szerint legyártsanak gépalkatrészeket. Aki tehát már a nyárra gondol, keresse a békési Alkotás kft.-t. Jegyezzük meg: terménytisztító gépek, tartályok, stabil szállítószalagok, surrantócsövek, csőidomok, perforált lemezek vásárolhatók, megrendelhetők!!! j Az aratás utáni munkálatok egyik „főszereplője” az Alkotás H-60-as terménytisztító gép Ahogyan a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, úgy a mezőgazdasági gépgyártók is mindig egy évszakkal előbbre járnak, mint a természet — utalt rá a békési Alkotás kft. alapító tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, Csatári Béla agrárgépészmérnök, amikor a cég gyártmánykínálatát és piaci stratégiai elveit ismertette. Arról beszélt ugyanis, hogy a jelenlegi termelő — nevéhez méltóan stílszerűen: alkotó — munkájukkal már a nyári betakarítás eredményességét szolgálják.- Az előrelátó gazda már most készül az aratási hajrára, amelynek egyik legfontosabb eleme a betakarított szemtermés megfelelő fogadása, tisztítása. Az ezt szolgáló gépi berendezések gyártásában és alkatrészeinek előállításában az agráriumban közismert a vállalkozásunk, amelyet ügyfelei az ország minden szegletéből felkeresnek. Mi azt valljuk, hogy a mezőgépipar egy kis területén, a speciális igényekre szakosodva is lehet sikeresen dolgozni - mondta bevezetőjében az Alkotás kft. vezetője, s kiemelte, hogy az élet, a piac visszaigazolta a stratéeiaválasztás helves- ménytisztító gépek gyártása é forgalmazása, a tárházakban- szárítókban, tisztítókban hasz- nálható stabil szállítószalagok- különböző tranzittartályok ségét, mert az 1987-es alapítás ótí eltelt idő alatt nevet szerzett a béké si vállalkozás, s megtalálta helyét i „betakarítás hátországában”. Elis mertségüket jelzi, hogy az egyil legtekintélyesebb hazai termelés rendszer, az IKR is a kiemelt part nerek között szerepel. Az Alkotás fő profilja a tér Alkotás Gépgyártó és Szolgáltató Kft. Békés, Szent Pál sor 1. Tel./fax: (66) 411 -447, (30) 9-685-437 Nagy választékban kaphatók az Alkotás kft - nél a Petkus rostalemezek.
