Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-06 / 104. szám
EURÓPAI UNIÓ 2003. MÁJUS 6., KEDD - 7. OLDAL Jótanácsok az önkormányzatoknak Számítani lehet az ellenőrzés erősödésére A szakember azt mondja, özönlik az ismeretanyag Mit kell tudni az Európai Unióról? témakörben. A településeken, főleg a kisebbeken azt mondják: ez nem egészen így van... Dr. Csalótczky György, a TÖOSZ nemzetközi titkára mindjárt eloszlatott egy közvélekedésben jelenlévő félreértést. Nevezetesen, hogy az Európai Unió minden tagország belügyének tekinti a helyi közigazgatási rendszert, A ,,brüsszeli lobbiiroda” Hozzáértők azt mondják, az alábbi feltételek elengedhetetlenek a sikeres brüsszeli lobbizáshoz: + Az érdekek világos, egyértelmű megfogalmazása; + A problémafelvetéshez legmegfelelőbb fórum megtalálása; + A megfelelő információt mindig megfelelő embernek, megfelelő időben „adjuk el.” (A helyi és regionális érdekek brüsszeli képviseletéhez és fontosságuk hangsúlyozásához az úgynevezett „brüsszeli irodák” felállítása bizonyult sikeres lobbistratégiának. Jelenleg mintegy 2600 iroda képviseli a helyszínen a regionális és helyi szint érdekeit. A sikeres működtetéshez legfontosabbnak a hazai szervezetekkel való kapcsolattartást, az onnan kapott világos instrukciókat tartják - mindezt a legkorszerűbb irodai infrastruktúrával. Egy- egy ilyen iroda évi fenntartási költsége 150 ezer euró, amely egy delegált, egy EU- szakértő és egy titkár költségét is magában foglalja az irodabérleti díjjal, adminisztratív és reprezentatív költséggel. jóllehet elveket azért rögzít a sikeres együttműködés érdekében. Ilyen például, hogy a döntéseket mindinkább helyben kell meghozni, erősíteni kell az egymáshoz közeli területeken a koordinációt, a kooperációt. Számítani lehet az ellenőrzés erősödésére, s erről azok már bőséges példával szolgálhatnak, akik, illetve amely szervezetek már részesültek uniós támogatásból. Az EU ellenőrzési rendszere egyaránt teli formai és tartalmi elemekkel, erre fel kell készülni a legkisebb településeken is. Alapelv az is, hogy csak olyan állami feladatot lehet „leadni”, amelyhez minden megvalósítási feltételt - értsd anyagi támogatást - is hozzákapcsolnak. (Nem csupán a szerkesztő halk megjegyezése: de jó lenne, ha ez maradéktalanul megvalósulna!) Zajlik az önkormányzati rendeletek jogharmonizációs átdolgozása, ehhez lehet majd igazodni helyben. Mellesleg egy éve módszertani mutatót tettek közzé, és ez a Belügyminisztérium, valamint a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu) már olvasható. — Kifejezetten kérem a polgár- mestereket, használják ki a helyi lehetőségeket az idegen nyelv tanulására, úgyis, hogy bevonják a már jól beszélőket az önkormányzati munkába. Tolmácsokkal minden tárgyalás másodrangú, a félreértések számos lehetőségéről nem is beszélve - mondta végül a nemzetközi titkár. FÁBIÁN ISTVÁN AZ „OSI SZAKMA” IS LEFEST TART (BOROS BÉLA KARIKATÚHÁJA) Nem kell átalakítani a rendszert A helyhatóságok feladatairól csatlakozásunk tükrében Az Európai Unióba való belépésünk kapcsán előtérbe kerültek az önkormányzatok, az általuk megoldandó feladatok. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével, dr. Pataki Istvánnal (képünkön) folytatott beszélgetésünkből kiderül, a helyi önkormányzati rendszer átalakítására nincs szükség, ugyanakkor a jogrendszernek egyértelműen a közösségi joghoz kell közelítenie. Nagyon fontos továbbá a tisztviselők képzése, hogy az általános ismeretek mellett a speciális kérdésekkel is tisztában legyenek. Békéscsaba- A helyi önkormányzatokra háruló feladatok a közösségi joganyag átvilágításának folyamatában fokozatosan bontakoztak ki — szögezte le elöljáróban dr. Pataki István. — Az európai uniós tagság lehetőséget nyújt a helyi ön- kormányzatoknak, hogy különböző fejlesztési programokban vegyenek részt, nem közvetlenül pályázva ezen forrásokra, hanem a hazai területfejlesztési rendszer integráns részeként. Tény, hogy a mai helyzetben az önkormányzatok túlnyomó többsége nem tud uniós támogatásokra pályázni. Ennek oka részben pénzügyi, részben az intézményi háttér fejletlenségéből adódik, részben pedig a megfelelő információs és tudásszint hiányára vezethető visz- sza.- Melyek az önkormányzatok konkrét feladatai?- A teendők sokrétűek.' Szükség van jogharmonizációs lépésekre, finanszírozási reformokra, egy szolgáltató jellegű intézményi háttér kialakítására, az önkormányzatokban dolgozók jóval hatékonyabb európai uniós képzésére és továbbképzésére, informatikai rendszerek kialakítására és még sok egyéb másra.- Mit foglal magában a fentiek közül a legelső, a jogharmonizáció? sünket megelőzően a közösségi irányelvek esetében a belső nemzeti jogszabályokhoz kell igazodniuk, míg a közösségi rendeletek telmények a nemzeti — akár helyi szintű - jogalkotóra. A fentiekhez hozzátartozik még, hogy a csatlakozás időpontjára, illetve azt követően a rendeleti típusú közösségi jogforrásokból adódóan, amelyek nem engedik az azonos tárgykörben való párhuzamos nemzeti szabályozást, deregulációs feladatok hárulhatnak az önkormányzatokra.- Az intézményi háttér tekintetében milyen lépésekre van szükség? — Az EU számára az alapok fogadására jelenleg meglévő intézményi háttér elfogadható, ugyanAz önkormányzatok a csatlakozást követően a közösségi jog szabályai szerint alkothatnak rendeleteket. (Képünk illusztráció. Archív felvételünkön a pusztaottlakai önkormányzati hivatal)- Az EU-hoz történő csatlako zásunk nem igényli a helyi ön kormányzati rendszer átalakító sát, miután ilyen jellegű közössé gi előírás nincs, ez nemzeti bel ügy, ugyanakkor tény, hogy számos kritériumot támasztanak az ön- kormányzati rendszerünkkel szemben. A felkészülési folyamat egyik alapvető feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz történő közelítése. Az önkormányzatok dolga, hogy érvényben lévő rendeleteiket a csatlakozást megelőzően átvilágítsák, ahol szükséges módosítsák, illetve helyezzék azokat hatályon kívül. A csatlakozást követően a közösségi jog szabályai szerint alkothatnak rendeleteket. Belépéesetében nem merül fel az önkormányzatok közvetlen normaalkotásának szükségessége, illetve az ő szemszögükből nem közvetleAlaposnak kell lenni A megyei közigazgatási hivatal vezetője hangsúlyozta, a helyi önkormányzatok köztisztviselőinek, tisztségviselőinek rendkívül alapos ismeretekkel kell rendelkezniük a közösségi jog alapelvei és az őket érintő közösségi jogszabályok tartalma tekintetében. Az általános mellett speciális ismeretekre, a közigazgatás sajátosságaiból adódó jogalkalmazási technikák, illetve a helyi szakemberek feladatkörét érintő közösségi joganyag részletes megismerésére is szükségük van. nül jelentkezik a közösségi jogszabályokkal való jogharmonizációs kötelezettség. A csatlakozást követően azonban nem csupán a közösségek másodlagos jogából, hanem az elsődleges közösségi jogból, valamint az Európai Bíróság ítéleteiből is hárulnak köveakkor jelentős fejlesztésekre is szükség van. Úgy kell azt felépíteni, hogy országos, régiós, városi és kistérségi szinten egyaránt működőképes legyen, illeszkedjen egymásba. El kell kerülni a párhuzamos struktúrák kialakulását, minden szinten szorosabb együttműködésre van szükség az EU-val foglalkozó intézmények között. Az uniós csatlakozás emellett határozottan megköveteli az önkormányzati finanszírozási reformmal és az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos munkálatok fel- gyorsítását a hátrányos helyzetű önkormányzatok érdekében. POCSAJI RICHÁRD Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásává készült. Nézőpont Hazánk gazdagodik Magyarország 2004 májusában — más államokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állandó rovatunkban ismert, neves személyiségeket kérdezünk meg a témáról. Ezúttal Magyar Bálint oktatási miniszterhez (képünkön) fordultunk kérdésünkkel.- Az embernek sokfajta identitása van. Elsősorban természetesen magyarnak érzem magam, de akárhányszor Amerikában jártam, teljesen világos volt, mit jelent az, hogy az ember nemcsak magyar, hanem egyben európai is. Európa nekem diákkoromban a szabadságot jelentette, a sok-sok autóstoppos kirándulást, egészen Skóciától Portugálián át Hollandiáig, vagy éppen Svédországig. Az ezernyi kulturális élményt, amely a különböző népek kultúrájához tartozik és kötődik. Ha a mai fiatalokra gondolok, akkor azzal kell kezdenem, kinyílt a világ egyrészt olyan értelemben, hogy Magyarországon is sokkal több minden tudható erről a kultúráról, mint korábban, hiszen az interneten, a médián keresztül nagyon sok minden elérhető. Másrészt kinyílt a világ abban a tekintetben is, hogy a mai fiatalok könnyebben utazhatnak, sokkal több lehetőségük van ösztöndíjakat szerezni, külföldön tanulni. Csak azt tudom mondani, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen ha ők gazdagodnak, akkor azzal Magyar- ország is gazdagodik. ___________________________P. R. Többet é r egy szónál Az önkormányzatok előtt álló feladatok állnak ezúttal európai uniós oldalunkon középpontjában. Összeállításunkban egy közelmúltban napvilágot látott elképzelés is olvasható a kistérségek, régiók jövőbeni szerepéről. Egy hét múlva a tervek szerint a közlekedéssel, a járművekkel összefüggő változásokra hívjuk fel a figyelmet. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-maii: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. mi Fogalmak, kérdések, vélemények Regionális kormányok alakulhatnak? A kistérség problémák megoldásának tere lehet A kistérségi szint megerősítését és a hatáskörrel rendelkező régiók kialakítását irányozza elő az a közigazgatási reformanyag, amelyet nemrégiben terjesztett elő az Ágh Attila vezette szakértői csoport. A két kulcsformáció - a kistérség és a régió - egyikét sem rögzíti az Alkotmány, a szakértők mégis úgy vélik, a reformot ezekre a megoldásokra kell építeni. Úgy látják, a kistérségi problémák megoldásának tere lehet. Jelenleg egymás melletti falvak külön-külön működtetnek iskolákat, s ezek fenntartása ellehetetleníti őket. A kistérség intézményesítése segíthetne nekik. A kistérségeknek - javasolják a szakértők - önálló feladatokat kell kapniuk. Ezek közé tartozhat például a környezetvédelem, a hulladékkezelés, az ivóvízbázis-védelem, az útüzemeltetés, a kistérségi főépítészi feladatok, a helyi közforgalmú vasút vagy a középfokú oktatási intézmények fenntartása. Ágh Attiláék szerint az ideális megoldás az lenne, ha az Alkotmány az önkéntes, szabad társulás mellett lehetővé tenné a kötelező társulás létrehozását. A szakértői anyag leszögezi, hogy a települési (kistérségi) és a központi (állami) szint között újra kell értelmezni a középső közigazgatási szintet: az eddigi megyék helyett a régiókat kell preferálni. Hatáskörük megegyezne a megyékével, de kiegészülne olyan funkciókkal, amelyek eddig állami kézben voltak. A felvázolt program szerint a kormánynak és a parlamentnek legkésőbb a jövő év nyaráig döntést kell hoznia a legfőbb kérdésekben ahhoz, hogy 2006ban már regionális önkormányzati választásokat lehessen tartani. (Ágh Attila egy korábbi fórumon úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy az uniós forrásokat a régiók már a 2007-tel kezdődő EU-költségvetési ciklus elején le tudják hívni.) A javaslat lehetőségként úgy fogalmaz, hogy az új, regionális önkormányzat rendeleteket alkot, amivel települési rendelet nem lehetne ellentétes. A másik változat, a félautonóm rendszer szerint a régiónak választott regionális gyűlése, valamint a gyűlés által választott regionális kormányzata lenne. Az így kialakított régiónak nem lenne egyetlen székhelye — más-más városban működne a regionális gyűlés, a kormányzat és a fejlesztési ügynökség. ______________(FORRÁS; KÜLÜGYMINISZTÉRIUM) Át alakítják a SAPARD-programot A brüsszeli kasszában 46 milliárd,,ragadt benn” A mezőgazdasági tárca át kívánja alakítani a SAPARD-programot az év második felében. Budapest Németh Imre földművelésügyi miniszter egy agrárkiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, hogy erre a támogatási igények kielégítése érdekében van szükség. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) azt szeretné, ha a három éve fel nem használt uniós előcsatlakozási források eljutnának a termelőkhöz. Ez csaknem 46 milliárd forint többletforrást jelent. Ezek a források azért „ragadtak bent” a brüsszeli kasszában, mert Budapestnek csak 2002 tavaszán sikerült felállítania az elosztáshoz szükséges intézményrendszert. Az uniós tagság hatásaira rámutatva Németh Imre azt hangoztatta, hogy Magyarország részese lesz a világ legnagyobb, 450 millió fogyasztót felölelő piacának. A magyar gazdák, termelők, cégek miközben a saját, hazai piacaik megtartásáért küzdenek majd, a másik oldalon lehetőségek kitágulásával szembesülhetnek. _________________________________________(FORRÁS; KÜLÜGYMINISZTÉRIUM)
