Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

6. OLDAL - 2003. MÁJUS 2., PÉNTEK GYULA I Panaszok nyomában Az Állampolgári Jogok Országgyű­lési Biztosa Hivatalának munkatár­sai május 12-étől 14-éig a gyulai polgármesteri hivatalban, három helyiségben fogadják a helybelie­ket. Április 15-étől 22-éig ládát he­lyeztek el a városházán, melyben panaszos iratokat gyűjtöttek. Ezek alapján hívják be a gyulaiakat a májusi meghallgatásokra. Városrendezési terv A városrendezési terv elkészíté­sével a közbeszerzési eljárás után az önkormányzat a budapesti Schőmer Urbanconsult Kft.-t bíz­ta meg. A terv településszerkeze­ti, továbbá szabályozási részből és helyi építési szabályzatból áll majd. A tervnek június végéig kell elkészülnie, több lakossági és szakmai fórum véleményezi. El­fogadásáról a képviselő-testület dönt decemberben. A tervkészí­tés 30 millió forintba kerül, ám er­re alapozhatók a városfejlesztést befolyásoló döntések. Testvéri lengyelek A Gyula-napokon járt a lengyel- országi testvérváros, Wagrowiec küldöttsége is. Gyulával szoro­sabbra szeretnék fűzni a kapcso­latukat. A május elejei EU- napjaikra gyulai delegációt hív­tak, s a júliusi Szent Jakab ünne­pükre politikusokat, gazdasági szakembereket, kulturális cso­portot várnak. Németország tá­mogatja az elhagyott német te­metők felkutatását. A nyárra 15- 25 éves gyulai fiatalokat várnak, akiknek csak az útiköltséget kell megfizetniük. A szervezést Wag­rowiec városa vállalta magára. Lakótelepi gondok A gyulai Lakászövetkezet jelzete a városvezetésnek, hogy a keze­lésükben lévő lakásokban külön vízóra van a meleg és külön a hi­deg víznek. Emiatt kétszer szá­molnak alapdíjat a lakástulajdo­nosoknak. Szeretnék a paneÚhá- zak tetőterét lakásokkal beépíte­ni, például Újváriban, vagy a Kuznyeck lakótelepen. Gondok vannak a házak szigetelésével. A lakótelepeken elszaporodtak a galambok, és jó lenne, ha kitilta­nák a kutyákat a játszóterekről. Az oldal Gyula Város Önkor­mányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Lehoczky Péter Kiszabadulás az ámyékhelyzetből? Befejezés előtt áll a város fejlesztésének stratégiai terve Gyula fejlesztési stratégiájá­nak programját Lányi István polgármesteri főtanácsadó készíti elő a korábbi képvi­selő-testület által elfogadott több projekt és koncepció felhasználásával. A prog­ramtervezet szinte teljesen elkészült, ezen dolgozik Lá­nyi István mellett Szabó Je­nő alpolgármester, Gellén Vencel városmenedzser és Zámbó András, a Gyula és Környéke Kistérségi Társu­lás alelnöke dr. Perjési Klára polgármester vezetésével. A tervezetet több fórumon vé­leményezik, ezután terjesz­tik a javaslatok beépítésével az anyagot a képviselő-tes­tület elé elfogadásra. a város adottsága a Gyulai Várfürdő gyógyvize — A program célja, hogy a város fejlődésének és fejlesztésének a főbb pontjait meghatározza, s 4-8-15 éves bontásban ütemezze. Végső soron azt fogalmazza meg, hogy Gyula hosszú távon miként lehet a Dél-Alföld virágzó városa - mondta el Lányi István.- A város fejlesztési stratégiájának tervét mire építi? - kérdeztük aztán.- A stratégia kidolgozásánál arra figyeltünk, hogy megfelelő módon alapozzunk a város meg­lévő adottságaira - például a gyógyvízre, a Körö­sök közelségére, a természeti környezet szépsé­gére, a rendezett városképre, a történelmi hagyo­mányokra -, ugyanakkor szem előtt kellett tarta­ni azokat a problémákat, kedvezőtlen jelensége­ket is, amelyekkel nap mint nap talál­kozunk. Gondolok itt a mezőgazdasági termelők és a gaz­dasági élet más sze­replőinek gondjai­ra, a város előtt álló hulladék-elhelyezé­si, ivóvízminőség­biztosítási felada­tokra, a közlekedé­si árnyékhelyze­tünkre. Gyulára sem a vasúti, sem a közúti közlekedés nem megfelelő, ami a helyiek aka­dályozása mellett nehezíti a térség idegenforgalmi és gazdasági kapcso­latait, lehetőségeit. A stratégia-készí­tésnél nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azokat a folyamatokat és eseményeket, amelyek körülöttünk történnek. Sokat emlegetett az ország európai uniós csatla­kozása, annak lehetőségeivel, következményei­vel: az új pénzügyi források megnyílása, a schengeni határ Gyulára kerülése, melyek a ha­tárrendészeti feladatok mellett új gazdasági lehe­tőségeket is nyújthatnak számunkra.- Milyen kitörési lehetőségek állnak Gyula előtt?- Nagy hagyományai vannak a gyógyturiz- musnak, erről a továbbiakban sem szabad el­feledkezni! Ugyanakkor jobban kell figyel­nünk a városba különböző céllal érkező ven­dégek igényeire, elvárásaira, véleményére. Ez azért fontos, mert jól tudott, hogy más környe­zetet és szolgáltatást igényelnek a gyógyulni, pihenni vágyók, mint az inkább kikapcsolódá­si, szórakozási céllal érkezők. Ezt kell szem előtt tartanunk a kiegészítő programok szer­vezése során is. A szolgáltatásnyújtásban to­vábbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a minő­ségre. Az egészségnek, egészségességnek nemcsak az idegenforgalmat, hanem a város egészét át kell hatnia. A mezőgazdaságban jobban oda kell figyelni a helyi piacra szánt jó minőségű, garantált, egészséges élelmiszerek termelésére. A környéken jó lehetőségei - a föld minősége, az éghajlat, az alacsony szen­nyezettség — vannak a biotermelési mód elter­jedésének, ami mellé párosul a sokéves mező­gazdasági terme­lői tapasztalat, s hagyomány, pél­dául a zöldség- és virágkertészet­ben. A helyi ipar fejlesztéséhez a most készülő te­rületrendezési tervben is egyér­telműen le kell határolni azokat a területeket és üze­melési feltétele­ket, amelyek mel­lett az ipar a többi tevékenység zava­rása nélkül fejlőd­het. Mindez a tér­ség iránt érdeklő­dő külső tőke fo­gadásához is elen­gedhetetlen. A meglévő ipari par­kon túl új terüle­teket is meg kell jelölnünk, jobban alkalmaz­kodva a befektetői igényekhez, nagyobb rugal­masságot biztosítva mind a tevékenységben, mind a végleges kialakításban. A már említett schengeni határ kapcsán az ipari termelésen túl számíthatunk a raktározási, csomagolási, elosztói feladatok - azaz logisztika - idekerü- lésére is. Visszatérve a területrendezésre, az említett egészségességnek a belső területek ki­alakításában, felújításában is meg kell jelen­nie. A zöldfelületek növelése mellett idetarto­zik az az elképzelés is, hogy a városközpont­ból kikerüljön a gépjárműforgalom, természe­tesen megfelelő parkolóhelyek biztosításával. A kerékpárutak bővítése, vizeink hasznosítása ugyancsak elsőrendű cél. Gyula jövőképe A városban sokan úgy érzik, hogy Gyula az utóbbi években sokat vesztett korábbi térségi szerepéből - mondta Lányi Ist­ván. - Véleményem szerint azonban rendelkezik egy sor olyan adottsággal és lehető­séggel, melyre alapozva szere­pét megerősítheti. Egyrészt a megye magját adó három kö­zép-békési város együttműkö­désében vannak olyan feladatok — például az ide­genforgalom, a gyógyászat, az igazságszolgálta­tás, a vizeink, a környezetvédelem területén -, amelyek egyértelműen Gyulához tartoznak. Ugyanakkor a környező települések számára tér­ségközponti feladatokat lát el, illetve piacot jelent turisztikai termékeiknek. Gyula és térsége stratégi­ája szorosan összefügg. A kistérségi projektet megbízás alapján Danes László, Gyula korábbi polgármestere készíti. Igazi várkiállítás lesz! Minden ingóságát felmérték 1528-ban A tervek szerint szeptemberben megkezdődik a gyulai vár felújí­tása. Jó esetben kilenc hónap, rosszabb esetben egy év alatt el­készül, azaz jövő szeptember tá­ján átvehetjük a várat — mondta dr. Havassy Péter, az Erkel Fe­renc Múzeum igazgatója, a vár­kiállítás szakmai rendezője. — Belsőépítész kollégám, Héjjas Pál lesz a kivitelező rendező a vár teljes területén. Vatikánban ő rendezte a Magyar keresztény­ség ezer éve kiállítást, a pannon­halmi, pécsi, a sárospataki kiál­lításokat. A gyulai várkiállítás költségvetése 150 millió íorinL A vármúzeumot két, két és fél hó­nap alatt be lehet rendezni azzal a csoporttal, amely az ország legjelentősebb kiállításait ala­kítja ki. így 2004 végén megnyit­ható az állandó kiállítás. Az elfogadott kiállítási kon­cepció szerint a rondella mú­zeumi jegy­pénztár és mú­zeumi aján­dékbolt lesz — tájékoztatott dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múze­um igazgatója. A vár föld­szintjén négy­helyiséges vár­börtönt alakí­tanak ki, ahol a kutatások szerint erede­tileg is volt. A kiállításnak ez az egysége, A bűn és bűnhő- dés Magyaror­szágon a XIX. század közepéig mutatná be a kivégzést, a tortú­rát, a megszégyenítést. (Dr. Havassy Péter rendezte 1986-ban az egri vár állandó kiállításán a büntetőeszközök bemutatását is.) A gyulai vár teljes ingóságait felmérték 1528-ban, ennek alap­ján több olyan helyiséget tudnak berendezni, amelyek valóban működtek. A börtön után faze­kasműhely következik, ahol alföl­di kerámiát, kályhacsempét mu­tatnának be. Megépítenék a Dü­rer Teremben jelenleg is látható szentkirályi kályhát, s ide kerül­nének a váruradalom földesurai­nak, várnagyainak várkapitányai­nak pecsétéi, címerei alapján el­készített kályhacsempék. A faze­kasműhelyt követi a konyha, melynek megmaradt a kemencé­je. Magyar és török konyha lenne. Ezután következik a kovácsmű­hely, majd egy múzeumpedagó­giai helyiség, ahol gyereknek sze­retnének foglalkozásokat tartani. A kapualjban és ebben a helyiség­ben lenne két terminál - már az idén felállítják a várban -, melye­ken informáci­ós anyagokat lehet megnéz­ni a kiállítás­ról. A déli ol­dalon ivót, bo­rozót, fogadót alakítanak ki másolati anyagból. A vármúzeumban végig élet­mód-kiállításban gondolkodtak. Az emeleten a délnyugati oldalra kerülne a három helyiségből álló várúrnői lakosztály. Az egyik a háló, a másik fogadó, a harmadik ebédlő. Kevés középkori bútor maradt meg a magyar múzeu­mokban, s amelyek megmarad­tak, állandó kiállításokon szere­pelnek. Azért néhány eredeti tárgyra mégis ígéretet kaptak, il­letve másolati anyagokat szánnak ide. Észak felé haladva következ­ne egy há­romegységes gyulai közép­kort és vártör­ténetet bemu­tató rész. A koncepció­hoz nincs iga­zán középko­ri török helyi és megyei anyag, ezért kellett szakér­tőket felkérni­ük, akik az országos, s a Dunán inneni múzeumok­ban segítenek tárgyak ren­delkezésre bocsátásával. Ez az egység azzal kezdőd­ne, amikor a mai Gyula területén megjelennek az első Árpád-kori falvak. A má­sodik teremben a vár története látható 1566-ig, amikor feladják, s ide tartozik a vár utóélete, re­konstrukciója, a Várszínház be­mutatása is. Ezt követi két török terem, hiszen Gyula szandzsák bégség székhelye lett. Az egyik­ben többek között a török köz- igazgatást, hadászatot mutatnák be, a másik lenne a szandzsák bég lakosztálya. Az újabb terem­ben Gyula várostörténetét a vár felszabadításától Magyar- és Né­met-Gyula egyesítéséig, 1695-től 1857-ig mutatják be. A fegyvertár egyben várépítészeti fejlődést is bemutatna a földváraktól az erő­dökig. A lovagterem egyúttal kon­ferencia-terem is: hosszú tölgyfa­asztal, székek, ülőpadok, paj­zsok, a falon címerekkel. A címe­res zászlókat kitűznék az orom­zatra. A földszinten a várkápolna ökumenikus és működő lenne padokkal, kereszttel, szentségtar­tó fülkével, szintén másolati anyagból. A vármúzeumban 23 helyiséget rendeznek be. Hatszáz éves 2005-ben A gyulai vár 2005-ben 600 éves, mivel 1405-ben említik először várnagyait. Már elké­szült a színház és a múzeum kö­zötti üzemelési terv a nyári idő­szakra. A börtönhelyiségek nyá­ron színészi öltözők lesznek. A korábbi várkiállítás 90 százalék­ban néprajzi anyagra épült, a tervezett kiállításhoz a korábbi anyag mintegy öt százaléka használható fel. Magyarorszá­gon nem lesz olyan várkiállítás, amely a konyhától a várúmői lakosztályig, fegyvertárig, börtö­nig mindent bemutatna. A gyulai várat nem bontották el, amihez hozzájárult az is, hogy az urada­lom kiszolgáló egységei működ­tek itt a XVIII. században - tud­tuk meg dr. Havassy Pétertől. TESTVÉRVÁROSI KIÁLLÍTÓK. Gyulán, az európai uniós és a Gyula-napok keretében több aradi kiállítás is nyílt, melyekkel a testvérváros művészeti életét mutatta be. Felvételünk a Békés Megyei Tourinform Iroda épületében készült, a Lajos Ferenc Galériában, Onisim Colta tárlatán Harmadszorra Gyulai Virágok Vasárnapja Május 11-én a harmadik alkalommal rendezik meg a Gyulai Vi­rágok Vasárnapját. A népszerűvé vált virágkiállítást az idén kertépítészeti szakkiállítással is bővítik. A hagyományos hely­színre, a Városház utcába várják az érdeklődőket 9-től 17 óráig. Az első és a második Gyulai Virá­gok Vasárnapján sokan vásárol­tak az egynyári és évelő virágok­ból, hogy szépítsék kertjeiket, balkonjaikat, előkertjeiket. Az önkormányzat változatlanul azt szeretné, hogy minél virágosabb legyen a város, ezért is szervezték meg a kedvezményes vásárt. Az idén is támogatják a rendezvényt, sőt a kínálat bővítését tűzték ki célul. A tavalyi 17 résztvevő he­lyett az idén 33-an jelennek meg a kiállításon és vásáron: virágter­mesztők, virágkereskedők, tér­burkolatokat, kerti kisgépeket, öntözőfelszereléseket, játszósze­reket, agyagedényeket gyártók, forgalmazók, faiskolások, gyep- nemesítők. — A színes kínálat, reméljük, vonzza majd a kertet, a virágot szerető embereket - mondja Szászné Várkonyi Adrienn városi főkertész. — A kiállítás ideje alatt a Harruckern téren felállított színpadon folyamatosan kultu­rális programokkal szórakoztat­juk az idelátogatókat. A 9 órakor kezdődő megnyitón fellép a Gyulai Esztrád Zenekar, majd műsort adnak a Gyulai Alapfokú Művészeti Iskola szólistái, a Tég­lás Zenekar, az Erkel Ferenc Ze­neiskola fiatal zenészei, a Callyope Színpad, Hevesi Imre és Fábián Tamást a gyermekek­nek játszanak, bemutatkoznak az EDÜ fellépői, lesz járdarajz­verseny és virágjelmez-bemuta­tó. Az utóbbi versenyen bárki, korhatártól függetlenül bármi­lyen virágjelmezben részt vehet, a jelentkezéseket a diákirodán várják. A Gyulai Virágok Vasár­napja az egész megyéből vonzot­ta az árusítókat, a vásárlókat, re­méljük, most is így lesz. Az a cé­lunk, hogy a lakosság húsz szá­zalékkal olcsóbban jusson egy­nyári és évelő palántákhoz, me­lyekkel kertjüket, házuk tájékát díszíthetik, ezzel is hozzájárulva a városkép szépítéséhez. A má­jusi virágvasárnap mellett az idén is megrendezzük a városi virágosítási versenyt, három ka­tegóriában: ezek a virágos élő­kért, virágos balkon és ablak, s a ház előtti virágos közterület. A verseny jelentkezési határideje július 4., eredményt az augusz­tus 20-ai rendezvénysorozat ke­retében hirdetünk - tájékozta­tott a városi főkertész. é

Next

/
Thumbnails
Contents