Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-26 / 121. szám

K Ö Z G Y ÜLÉS 2003. május 26., hétfő - 7. oldal BEKESCSA B A Jellegzetes ismérve volt a csütörtöki békéscsabai közgyűlésnek a hosszas viták sora, amelyek jobb esetben kompromisszu­mos véget értek, rosz- szabb esetben semmi sem történt — előbb- utóbb visszatérnek vala­milyen formában. A leg­nagyobb szóváltás in­kább elméleti jeliegű­ként értékelhető, hiszen rövid távú következményekkel nem járt, ötletekről, fejlesz­tési irányokról döntött a testület. Persze talán éppen így kell már az elején jól kitárgyalni mindent, és akkor a későbbi félreértések elkerülhetők, hiszen az alapozáson mindig mindenhol nagyon sok múlik. Eredménnyel zárult a vita, lett koncepció egy nem jelentéktelen fejlesztési lehetőség­hez. Nem így történt például az újra behozott gázmotor-vitá­ban és egy viszonylag jelentős összeg felhasználásban sem. A nehéz közgyűlést csak nehezítette, hogy kilakoltatásról is dönteni kellett. MAGYAR HŐSÖK. A ma­gyar hősök emléknapja alkalmá­ból Brazda Zsolt (képünkön), a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakképző Iskola történe­lem tanára emlékezett vissza a magyarság több mint ezer évére, azokra az emberekre, akik hazá­jukért vállaltak áldozatot. „A ma­gyar történet a magyar lélek tör­ténete" - mondta Hóman Bálint egykori kultuszminiszter után az előadó, és a századok, köztük a talán legkeményebb XX. század hőseinek hosszú névsorát köve­tően Szegfű Gyula történész bi­zakodó gondolataival zárta meg­emlékezését, amely szerint 1500 éves történelmünk nem áll meg, új emberek jönnek, s új fe­jezetek következnek.,. Perrel az SMK ellen Amikor az SMK japán elektro­nikai cég betelepült az Almás­kerti Ipari Parkba, akkor a kezdett kétéves adómentessé­gen túl további három évre elengedték a helyiadót, amennyiben évi 5 millió forin­tot felajánl három, a város által kijelölt alapítványnak. A cég már az első évit nem fizette be, ezért beperelik. A 2002 novemberi ülésen jelölte ki a közgyűlés az időskorúak in­tézményi ellátását, a Diáktanyát és a Balassit segítő közalapítvá­nyokat a vissza nem térítendő tá­mogatások fogadására. Tavaly december 31-éig be kellett volna folynia az összegnek - a fenti sorrendben - 2-2-1 millió fo­rintos megoszlásban. Mivel a közgyűlésig gyakorla­tilag féléves csúszással sem érke­zett meg a pénz, a közalapítvány­ok pedig számítottak költségve­tésükben erre a bevételre is, az előterjesztés szerint kárpótolni kell őket a hiábavaló várakozás miatt. Végül az a határozat született, hogy a cég ellen peres úton lép fel Békéscsaba, a Balassi és a Di­áktanya alapítványainak pedig megelőlegezi a város a szükséges egy-, illetve kétmillió forintot. Nincs bizalom Hajnal iránt Nem támogatta a közgyűlés Bé­kés Megye Közoktatási Közalapít­ványának jelenlegi kuratóriumi elnöke, dr. Hajnal Lajos mandátu­mának meghosszabbítását. Az áp­rilisi közgyűlésen a tagok megbí­zatását már kitolták 2005-ig. Egy hónapja Velkey Gábor alpolgár­mester kapta a feladatot, hogy a májusi közgyűlésre a megyei köz­gyűlés illetékes bizottságával való egyeztetés után hozzon javaslatot az új elnök személyére vonatko­zóan. Az egyeztetés azonban nem zárult sikerrel. Ezért a határozati javaslatban bizalmat ajánlottak Hajnalnak, amit a testület nem fo­gadott el. Tóth Károly szocialista képviselő a Fidesz-MDF-es Herczeg Tamás kérdésre azzal in­dokolta a döntést: „elfogyott a szakmai bizalom”. Kilenc végzés, hat kilakoltatás Már tavaly ősszel lezárultak azok a peres eljárások, amelye­ket a város az önkormányzati lakásokban élő, tetemes tarto­zást felhalmozott bérlők ellen kezdeményezett. Ennek ered­ményeképpen kilenc család esetében tárgyalt a testület a la­káskiürítésről — fogalmazott Pap János polgármester a csü­törtöki közgyűlés zárt ülésének döntéseit ismertető sajtótájé­koztatóján. Három családnál a képviselők méltányossági alapon mégis úgy döntöttek, hogy eltekintenek a ki­lakoltatástól, a maradék hat lakást azonban a végrehajtó rendőri fel­ügyelettel kiüríti május 30-án. Pap János szerint szociális bér­lakások olyan bérlőiről van szó, akik a néhány ezer forintos bérle­ti díjból és például a közüzemi számlák kifizetéséhez kapott ön- kormányzati kölcsönökből hosz- szabb idő alatt több százezer fo­rintos - egy esetben millió körüli - tartozást halmoztak fel.- Sokszor a fizetési szándék legkisebb jelét sem látjuk, ezért döntöttünk a kilakoltatás mellett, hiszen a rendesen fizetőkkel szembeni tiszteletlenség lenne, ha maradhatnának azután, hogy oly sok lehetőséget kaptak mái eddig is - mondta a polgármes­ter. Volt már ilyen... Két békéscsabai önkormányzati lakásból tavaly szeptember 13-án kiköltöztették a lakókat. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkeze­lő Rt. vezetője akkor elmondta, mindkét bérlő hosszabb ideje tar­tozott a városnak, a jogszabály szerint pedig már 50 ezer forintos tartozás felett jogi eljárást kezde­ményeznek. A bérlőket többször is megkeresték levélben és sze­mélyesen, ám mindannyiszor eredménytelenül jártak. A kila­koltatások egyikénél sem voltak jelen a tulajdonosok. A Penza- lakótelepen a rendőrség feszítette fel a bejárati ajtót, azon belépve nagy piszokkal és szeméttel talál­koztak. A másik helyen, a Tolnai utcában nyitva volt az ajtó, a be­rendezést pedig félig-meddig ösz- szepakolták már. Mindkét lakás bútorait egy raktárba szállították, a zárakat kicserélték, ám az eljá­rások és a tartozások továbbra is érvényben maradtak. A lakásokban talált holmikat szeptemberben egy raktárba szállították |AhchIv wLvtmi Kórházi gázmotor-létesítés: másodszor sem Mint már az előző testületi ülés után beszámoltunk róla, a kórház energiaellátási költségeinek csökkentésére tervezet került a testület elé, amely gázmotoros áramfejlesztő létesíté­sére tett ajánlatot tartalmazott. Kétórás vita után a testület vé­gül visszautalta a dolgot a májusi közgyűlésre, de most csütör­tökön sem született döntés. Dr. Futaki Géza és Vámos József a gázmotor ügyben egyeztet közös tőkével létrehozandó cég alapításával került a közgyűlés elé. A testületben azonban felme­rült a kérdés, hogy ismernek-e minden lehetőséget, amelyek kö­zül az 500 millió forintos beruhá­záshoz a legjobb megoldást lehet­ne kiválasztani. Végül a képviselők tovább utal­ták a témát az e havi közgyűlésre azzal, hogy több alternatív javas­latot kell megjeleníteni az előter­jesztésben. Csütörtökön azután két meg­valósíthatósági variációval jött vissza a téma, amelyet Vámos József SZDSZ-es képviselő még eggyel kiegészített. Eszerint Bé­késcsaba közbeszerzés útján keressen olyan befektetőt, aki saját forrásból valósítaná meg a beruházást, így az önkormány­zat ugyan lemaradna a haszon­ról, de nem is kell vállalnia a lí­zing, illetve a hitel-visszafizetés kockázatát. Vita után nem ka­pott többséget egyik megoldás sem. A gázmotoros energiaellátás gáz- és áram-megtakarítást is eredményezne a kórháznak, ezenkívül a felesleget értékesít­hetné, valamint a keletkezett, úgynevezett hulladékhőt is hasz­nosítani tudná. Röviden ÓVODAI CSOPORTOK. Hat óvodai csoport megszüntetésé­ről döntöttek a képviselők. A szeptemberben induló tanévben Békéscsabán így 85-ről 79-re csökken az óvodai csoportok száma, bár a költségvetési bi­zottság előzetesen kilences csökkentést javasolt a közgyű­lésnek. A testület felhatalmazta Velkey alpolgármestert annak megvizsgálására, hogy az ebből fakadó esetleges létszámfelesle­get lehet-e a szociális területen tovább foglalkoztatni. UTCASZÉLESÍTÉSEK. A költ­ségvetésben a vagyoni kiadások között 5,5 millió forintot különí­tettek el a zártkertek utcaszélesí­tésével kapcsolatos területvásár­lásokra. A határozat értelmében ez az összeg csak ott használha­tó fel, ahol az utcaszélesítés két oldalról érinti az ingatlant. Ilyenkor az érintett terület 50 százaléka megvásárolható, a másik felét térítésmentesen kell az önkormányzat számára átad­ni. PLUSZ PÉNZ. 108 millió forin­tos többlet állami hozzájárulás­hoz jutott Békéscsaba a gyere­kek szervezett étkeztetésére járó normatíva által. (Egy kései fel­mérés miatt utólagosan került a költségvetésbe az összeg, és mi­vel szabad felhasználású pénz­ről van szó - a feladathoz pedig már az év tervezésekor rendel­tek forrást -, pluszként köny­velték el.) Elosztására több ja­vaslat is érkezett: 58 millió ke­rüljön az intézményi céltarta­lékba, 50 millióval pedig csök­kentsék a hitelfelvételt, másik vélemény szerint 30 millió men­jen az intézményi, 28 az általá­nos céltartalékba, 50 millióból pedig építsék tovább a sétálóut­cát. Egyik elképzelés sem kapott többséget. EURORÉGIÓ. A békéscsabai önkormányzat csatlakozási szándékát fejezte ki a Duna- Körös-Maros-Tisza Eurorégió Együttműködéshez, amely 1997. november 21-én alakult meg Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok, valamint a romániai Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes megyék, továbbá a jugo­szláviai Vajdaság szövetsége ál­tal. A DKMT Együttműködés te­rületei a gazdaság, a közlekedé­si és hírközlési infrastruktúra, a környezetvédelem, az idegen- forgalom, a tudomány, a műve­lődés, az egészségügy, a sport és a civil kapcsolatok területére terjed ki. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzatának támoga­tásával készült. Szerkesztette: Vandlik János. Fotó: Veress Erzsi. Turisztikával, gazdaságélénkítéssel bővültek az ötletek Éles vitát váltott ki egy előterjesztés, amely az Euró- kát is hiányolta a fenti kritikák mellett. Végül az első két öt- pai Szociális Alap, valamint az Európai Regionális let mellé az északi ipartelep feltárását barnamezős beruhá- Fejlesztési Alap pályázataihoz megfogalmazott pro- zásokhoz, a mozgássérültek integrált oktatásának tovább- jektötleteket tartalmazta. A szocialista frakcióból fejlesztését és a jaminai tavak rekonstrukcióját csatolta még azért érkezett kifogás, mert anélkül került az előter- a testület, jesztés képviselők elé, hogy bármilyen bi­zottság látta volna. Miközben hosszú távú, fontos, szerintük később működési költség­gel járó döntésekről van szó. A másik kriti­ka a gazdaságélénkítő programok hiánya miatt érkezett. Összesen három javaslatot tartalmazott a doku­mentum, az egyik Békéscsaba belvárosának reha­bilitációjára, egy másik az elektronikus közigaz­gatási szolgáltatások fejlesztésére, a harmadik pe­dig iskolai tanácsadó és fejlesztő központ kialakí­tására tett javaslatot. Ötletekről van szó, amelye­ket május harmincadikéig kell benyújtani. A kivá­lasztottakból központi segítséggel írnak pályáza­tokat a kohéziós és strukturális alapokhoz, ame­lyek a megvalósítást 2004 és 2006 között finan­szírozzák. A fenti három öüethez Velkey Gábor alpolgár­mester még kettőt csatolt. Ekkor jött Szilvásy Fe- Szilvásy Ferenc a hasonló ügyek kidolgozására korábban megalakított stratégiai munkacso- renc felszólalása, amely a turisztikai programo- port „keze nyomát" hiányolta, és nem vette jó néven a bizottságok megkerülését Erzsébet-lakópark Végül az eredeti pontrendszer szerint osztották el az Erzsébet-lakópark első ütemében épülő 20 önkormányzati lakás bérleti jogát (a fennmaradó négyről a Belügyminisztérium dönt). Felmerült azonban az a szempont is, hogy a jelenlegi rendszer leginkább szociális alapon részesíti előnyben a jelentkezőket: ez pedig nem feltétlenül találkozik a város fiatal értelmiségieket letelepítő szándékával. A jövőben változtat Békéscsaba a lakóparkba költözés feltételein, mert itt nem elsősorban szociális rászorultság alapján szeretnék a lakásokat bérbe adni. A bérleti díj ugyanis 15-16 ezer forint, szemben a 3-4 ezres szociális bérlakásokéval. Előbbi mellé pedig előtakarékossági kötelezettség is társul, amellyel a kiadás már majdnem eléri a 30 ezer forintot. Ha pedig szociálisan rászorulók kerülnek ilyen lakásba, fennáll annak veszélye, hogy csak segélyezés mellett tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. A közgyűlés a BM-nek engedett át a 24-ből 4 lakást, ide a tárca jelöl ki majd Békéscsabán letelepítendő fiatal rendőröket. A fennmaradó 20 lakás bérlőjét 47 pályázó közül kellett kiválasztani, a nyertesek várhatóan már az ősszel beköltözhetnek. Kommentár nélkül- Nos, a Takács Péter által any- nyira feszegetett titokról a fátyol fellebbent - így a polgármester, miután elmagyarázta, kik is tar­toznak a „titokzatos” stratégiai munkacsoportba, amelynek fel­állítását már korábban elhatá­rozták ugyan, de eddig még „nem került reflektorfénybe”.- Az ideális az lenne, ha nem lenne benne gyerek... - gúnyoló­dott a szocialista Tóth Károly, amikor a Fidesz-MDF-es Kiss Tibor alacsonyabb létszámú cso­portokat is elfogadott volna vala­melyik iskolát érintő vitában.- Nem tudni, mikor lesz ismét pedagógus - e mondatával Tí­már Imre, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének kép­viselője váltott ki derűt a képvi­selőkből, amikor Tóth Károly- nak, mint jelenlegi országgyűlé­si képviselőnek a lehetséges jö­vőjét illette szóval. A január elsejével hatályba lépe energiapiaci liberalizáció leheti vé tette a nagyfogyasztók szám. ra, hogy több helyről vásárolj, nak energiát. Ezáltal nyílt leheti sége a Réthy Pál kórháznak, hogy saját gázmotoros energia-haszno­sítást vezessen be. A megvalósítás az eredeti terv szerint egy vállalkozói és városi

Next

/
Thumbnails
Contents